Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-28 / 49. (1676.) szám

MŰSORON KÍVÜL (Utónnyoai* t!Io»)- „A CIRKUSZ44 ­Paris, február 27. Még egy Chaplin-filmnek se tesz nagyon, tót, ha két esztendeig az egész világsajtó ál­landóan visszatérő reklámokban harangozza be, hogy Chaplin uj filmen dolgozik, aminek a „Cirkusz44 lesz a oime s föllép benne egy oroszlán is. Ha az ember két évig minden héten ol­vas valamit arról, hogy Chaplin már megint egy filmen dolgozik, akkor nem is kell külö­nösebb érzékenység hozzá, hogy a nézőben kialakuljon egy várakozás, amit aztán a tel­jesítmény nem tud teljesen kielégíteni. Ho­gyan, kérdi a néző, hiszen itt megint csak a nagy lábai vannak Chaplinnek és azon jár és állandóan leesik és folyton belerúgnák. Ja, hát ha két évig csak ezt csinálta­Chap’linnek az egész világon kétféle pub­likuma van. Az egyik része ennek a publi­kumnak azon bahotázik, hogy a gyámoltalan kis ember állandóan megbotlik valamiben és nagyokat esik, össze-vissza gurul, mert össze-vissza rugdossák és időnként félreért tárgyakat, egy kalapot puddingnak néz ésyi* szont. Aztán van esry gőgös része a publikum­nak, amely egyszerűen megbocsátja Chaplin­nek ezeket a kis trükköket, mert ■ élni kell valamiből, elnéző mosollyal tér napirendre fölötte s annál figyelmesebben, meghatottab- ban és komolyabban élvezi • Chaplin életböl- cséleté't, szkepszisét és filozófikus harcát a vi­lágrenddel, ami eltiporja a gyöngéket és föl­emeli az erőseket,, ellentétben a használati Titasilássa!,, amit Isten az emberhez az eredeti csőm agolá sb a ti m e l lék e 11. A banalitásnak és a vigasztalan, kegyet­len ostobaságnak abban a végtelen őserdejé­ben, ahová a legfiatalabb művészet, rögtön, születése első esztendeiben csodálatosan biz­tos ösztönnel eltévedt-s- ahonnan most már hét ökörre! is-, nehéz -lesz. kivontatni* .-az em­beriség egy igen tekintélyes rétege számára Chaplin az egyetlen oázis. A magyarázata en­nek a különös; sikernek nagyon egyszerű: . Chaplin az egyetlen nagy, első olyan művé­sze a mozinak, akinek — a jelenségnek s an­nak, . amit csinál -r-. etikai tartalma van. Igen nagy művész, mert olyan ember, akinek tu­data van a létezés felelősségéről': _ komédiás­ban a legritkább jelenség. , . ■ Az értelmezői lassan kidolgoztak Chaplin körül egy katekizmust, hogy mit'kell benne’' látni és hogyan keli látni és érteni őt: mindez talán egy- kissé túlzott. Elég annyi, hogy Chap­lin kétségtelenül többet akár, mint mulattat­ni; egyidejűleg demonstrál bizonyos földi visszásságokat. S ezt egyre egyszerűbb esz­közökkel teszi — azt hiszem, ez a filmje, a „Cirkusz44 'egy-k-ét millióval kevesebb neve­tést fog behozni' Chaplinnek, mint az előb­biek.' ' ' ' ;C : . ■ ■ i .;. Ami azt jelenti, hogy ez a'filmje sokkal érettebb, lezártabb s lemond' benne bizonyos .sikerekről, amiket még legutóbb az „Arany­lázban44 is mohón kihasznált. Ez az első film­je, aminél, valamivel kevesebbén fognak har­sogva röhögni, de vajain ivei több embert fog. megérinteni azon a titokZ.á|oks ponton, ahol a nevetés és a sirás még bizonytalanül össze­folynak bennünk. Mikor tegnap egy többezer emberrel megrakott teremben a „Cirkusz44 párisi, tehát első purópaá premierjének asszisztáltam,.ész­revettem, hogy ez a nevetés, ez az- időnként f ölrobbánó, hálás, készenlétben tartott neve? tés nem tud valahogy teljes robbanóerővel explodálni — neki-nekihársog, aztán rögtön visszavonul, az ember szomjasan ügyéi, de valahogy nem, érkezik el az . a; pillanat, amire bé vagyunk állítva, hogy nohat, most. aítáh egy olyat fogunk röhögni,, barátom Ez az első Ohaplin-film', ami után nem is olyan könnyű, a kis trükköket elsemélni... azok a tipikus utólagos Chaplín-megfigyelé- sek, hogy' „láttad, amikor birkózik a. nyújtó- fával, vagy emlékszel, ahogy snapszot önt a gyógyforrásba..— a „Cirkusz44 után vala­hogy nem maradnak elsőrendűen az emlé­kezetünkben, a részletek elmosódnak, a ha­sunk nem fáj a nevetéstől. Mindenki moso­lyogva megy el a moziból, de valami tájéko­zatlan, nem teljesen feloldott mosolygással. Ez egy csöndes film: a trükkök elmosód­nak Chaplin mögött. Nem marad más emlé­künkben, csak a figura, Chaplin figurája, a nagy .cirkuszban, a világban, ahol az ember, aki bár gyönge és. esendő, de a szive mélyén talán mégis jó, emberekkel, állatokkal és tárgyak fortélyaival verekszik. És nincsen benne háppy. eud, Chaplin nem nyeri el szive hölgvét és nem öleli keb­lére a világrendet, hanem egyedül marad a végén egy nagy mezőn,. a cirkusz már el­ment. s Chaplin vállat von és rúg egy idege­set hátrafelé és’ minden befejezés és magya­rázat nélkül elballag a tájban ... egy kissé j csámpásabban, rezignáltabban és közönyö­sebben, mint valaha. . . , A „Cirkusz44 Chaplin legfinomabb filmje. Eddig ő volt az egyetlen nagy komédiása a világnak, aki valami vigasztalót tudott mon­dani az embereknek. Ebben- a filmben' ez a vigasz-utóiz bágyadtabb, zajtalanabb: Chaplin közben idősebb lett és rájött valamire.­fm, «.) Rimaszombat, február 27. (Délszlovenszkói szerkesztőségünktől.) A magyar nemzeti párt országos elnökségétől nyert értesüléseink szerint egy nagyjelen­tőségű országos magyar népmüvelődési ak­cióról számolhatunk be: A magyar nemzeti párt 29 járásban, ahol kétezernél több magyar lakik, az ille­tékes járási bizottságokhoz indítványt ada­tott be, amelyben a magyar nemzeti párti járási bizottsági tagok azt indítványozzák, hogy a járási bizott-ág Írjon föl az illetékes zsupánokhoz avéghől, hogy a 67—1919. szá­mú törvény, illetve annak 13878-, illetve 33706— 1919. számú végrehajtási utasítása és a 35706. számú nemzeti kisebbségekre vo­natkozó kiegészítő rendelet és a 284820— 3554—1920. számú Szlovenszkóra érvényes végrehajtási utasítása értelmében a járás székhelyén a járási magyar ki­sebbségi művelődési választmányok alakuló üléseit haladéktalanul hívja össze.. Ugyancsak az illetékes zsupánokhoz is Írásban fordult a magyar nemzeti párt me- gyebizottsági tagjai által, illetve kerületi központjai által és kérte, hogy a 284820— 3554—1920. számú végrehajtási utasítás 4 paragrafusa értelmében megállapított tör­vényes kötelességüket teljesítsék és a já­rási magyar kisebbségi művelődési választ­mányok alakuló ülését haladéktalanul hív­ják össze az illető járd. i székhelyeken. Ezen cél érdekében megkereste végül a magyar nemzeti párt országos elnöksége az iskolaügyi minisztert, hogy a fentemli- feit törvény és rendeletek végrehajtását az illéíékos zsupánoknak rendelje el ugv, hogy a járási magyar kisebbségi művelődési választmányok a »zóbanlevő 29 járás- bah legkésőbb 1928 április 15-ig tény­leg mega!akitta§sanak. A törvény megfelelő végrehajtása meg­kívánja, hogy a ma érvényben levő végre­hajtási rendeleíek. és utasítások a mai vi­szonyoknak megfelelő módosításban része­süljenek s ezen munka iriegfcönnyitése vé­gett a magyar nemzeti párt egy rendelet­tervezetet, mely minden részletre való ki- tervezetet juttatott el az iskolaügyi minisz­terhez. Ezt a rendelet-tervezetet, mely min­den részletre való kiterjeszkedéssel a legalaposabban és legkörültekintőbben öleli fel a probléma-komplexumot és megol­dásait, a magyar nemzeti párt országos el­nöke, Törkök-’ József ár. szenátor dolgozta ki és készítette eb Mindezen akciók egy napon, február 21-én indultak meg s ezen a napon egy­szerre adatott postára mind a 29 járás­ban az egyértelmű indítvány, az illeté­kes. zsupánokhoz intézett írásbeli bére­lem és az iskolaügyi miniszterhez inté­zett írásbeli beadvány. Ezen akció meg erősítése, illetőleg jelentőségének foko­zása érdekében a magyar nemzeti párt megkérte a testvérpárt, vagyis az or­szágos keresztény szocialista párt köz­pontját, valamint a Deutsche Zipser Partéi vezetőségét, hogy ezen akciót teljes erejükkel támogassák és ezáltal á Kívánatos cél elérését feltétlenül biz tositsak. Pozsony, február 27, (Pozsonyi szer- kefeztőségünjk telefonjeientése.) Most folynak a tárgyalások arról, hogy az uj közigazgatási törvény életbeléptetése után ki legyen Szlo venszkő országos közigazgatási főnöke. A szlovák néppártnak az a kívánsága, hogy a szlovenszkói közigazgatás feje szlovák em­ber és katolikus vallásu legyen. Amint hír­lik, a szlovák néppártnak ezt a kívánságát illetékes helyen már honorálták is és most csak az erre alkalmas személy megválasztá­sáról van szó. Pozsonyi munkatársunknak jó helyről szerzett információja szerint erre az ál­Ennek az akciónak óriási jelentősége van a magyar kultúra szempontjából: a 87—1919. számú törvény és annak 13878, illetve 33706—1919. számú végrehaj­tási utasítása elrendeli, hogy minden járás­ban az állampolgári nevelés és a kulturális fejlődés biztosítása érdekében járási műve­lődési választmányok állíttassanak fel. A 35706—1919. számú rendelet pedig elren­deli, hogy mindazon járásokban, ahol leg­alább 2000 magyar lakos él, a járás székhe­lyén külön és önálló járási magyar kisebb­ségi művelődési választmányokat kell ala­kítani, amelyeknek tagjai csak az illető nemzeti kisebbséghez tartozó csehszlovák állampolgárok lehetnek. Az előbb említett végrehajtási rendelet elrendeli azt is, hogy ezeknek a járási kisebbségi művelődési választmányoknak a dologi kiadását a járás székhelyét képező község tartozik fedezni, egyéb természetű kiadásait pe­dig a járások, a megyék, illetve rövi­desen az országos bizottság tartoznak megfelelő hozzájárulásokkal fedezni, az állam pedig a költségvetése terhére megfelelő szubvencióval tartozik, ezeket a járási kisebbségi művelődési választ­mányokat támogatni. A történelmi országokban ezek a járási művelődési választmányok már régen meg­vannak alakítva, sőt Szlovenszkón is meg­alakult már több helyen nem kisebbségi, de általános járási (csehszlovák) művelő­dési választmány. Erről a csehszlovák kor- j mány népjóléti minisztériuma egy hivatalos jelentést adott ki, amelyből kitűnik, hogy míg a csehszlovákok — és a történelmi or­szágokban a nemzeti kisebbségek — részé­re a járási művelődési választmányok már régen megalakultak és igen eredményesen működnek a népművelődés terén, addig a lásra Bellái állami főjegyző, kormány­tanácsost kombinálják. Bellái katolikus, szlovák, a közigazgatási dolgokban jártas hivatalnok és kinevezése a szlovák néppártnak is szímpátikus volna, Bellái utóda, a főjegyzői székben ez esetben Dusek Aladár dr., a dunaszer dahelyi járás főnöke lenne, aki a mai napon Pozsonyban járt és tárgyalt az illetékes körökkel. Dusek néhány évvel ezelőtt a pozsonyi városházán az elnöki ügy­osztály előadója volt és innen került a diuna- szerdiahelyi járási főnökség élére. magyarság járási művelődési választmányai hiányzanak. A törvény és ennek végrehaj­tását előíró rendeletek, továbbá az a tény, hogy a történelmi országokban a járási ki­sebbségi művelődési választmányok már rég megalakultak, sőt, hogy Szlovenszkóbau, Késmárkon is akadálytalanul megalakulhatott egy járási német — kisebbségi művelődési választmány, — biztos bázisát adják annak, hogy a most február 22-én Jo lyamaíba tett egyöntetű akció sikere el nem maradhat és a magyar nemzeti kultúra egyik — kétségtelenül törvé nyes alapon nyugvó — organizációja megszületik. Éppen ezért nem lehet feltételeznünk az iskolaügyi miniszterről és az illetékes zsupánokról, hogy a magyarság eziránybaii előterjesztett törvényes kérelmét ne telje­sítsék, vagy azt bármiképp akadályozzák vagy halogassák. Már pedig, ha ezek a já­rási kisebbségi művelődési választmányok megalakulnak, akkor az idézett törvény és rendeletek, valamint e tárgyban különösen kiadott reudeletek értelmében a községi ki­sebbségi művelődési bizottságok megalaku Jisa Is sorra kerül, miután a 35706—1919. számú rendelet érteimében minden oly községben, ahol legalább 200 magyar lakos él, községi magyar kisebbségi művelődési bizottságot kö­teles alaki tani. illetve alakíthat a já­rási kisebb.. .. művelődési választmány. Sőt azon községekből, ahol a lakosság­nak legalább 10 százaléka magyar, de ezek egy községben legalább 200 leiket nem számlálnak, több ily község összekapcso­lásával kerületi kisebbségi művelődési bi­zottságokat alakíthatnak a járási kisebbségi művelődési választmányok. Ennek a törvényes lehetőségnek a je­lentőségét megértheti mindenki, aki meg­ismeri a statisztikának azt a tételét, hegy 680 olyan község van Szlovenszkón. ahol legalább 2C0 magyar lakos van és ezenfelül még egy nagv számot jelent a kerületi kisebbségi művelődési bi­zottságok alakítására o-szekapcsolhafó községek száma, ahol a magyarság a lakosságnak legalább 10 százalékát teszi. Ha a járási kisebbségi művelődési vá­lasztmányok megaía.ütjík mindenütt, ahol csak lehet a községi és a kerületi kisebb­ségi művelődési bizottságokat, akkor a. ma­gyar nemzeti kultúrának az állampolgársági nevelés és a népmüvelődés fejlesztése érde­kében működő organizációja hatalmasan ki­bővül s miután a községi vagy kerületi ki­w... ■> ttságnk .anyrgi szükségleteinek fedezéséről a törvény a já­rási kisebbségi művelődési választmányok­ra vonatkozó rendelkezésekhez hasonló­képpen gondoskodik, az ilvirányu kulturá­lis mupka eredményéhez csak a lelkes ma­gyar nemzeti mnnka, vsgvis lelkes és mun­kás magyar emberek szükségesek. Nagy jelentőségre és biztos sikevrr szá­míthat tehát ez a magyar kultúra érieké­ben megindítóit akció. 1028 február 28, Kedd. A magyarság egyszerre 29 látásban kéri a magyar kisebbségi iárási művelődési választmány haladéktalan megalakítását A magyarság akciója az állampolgársági nevelésről szóló törvény végrehaj­tásáért — Minden járásban, ahol 2090 magyar és minden községben, ahol 200 magyar él. törvényszerűen megalakulnak a knltnrblzoltságok — Orszá­gos akció a magyar nép művelődésért Bellái József lesz Szlovenszkó országos közigazgatási elnöke? Bella! utódjául Busek Aladár dunasserdakelyi járás! fónókót emlegetik w^sspm I A vSlBghSra 10-20 és' 15-30 HP l MC. eOR^lICK D E E H ÍNIG nagy raft4dt/en a ve*£r!fc<Épw;;seí<e£iR4§!i j BACHER RUDOLF-MELISHAR Fr.-UMRATK r.t. | ü 11Jl ¥ i S l* ü ¥ 41, §c§sfiái,sasi9»téi> is | T©lafaü *r4j£l»Sa*BÜ T£%lral!clini Kamara f 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom