Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-10 / 34. (1661.) szám
5 1928 február 10, pénfoE. Dia, hiszen legfőbb indoka az, hogy a szociális helyzeten javítson és csökkentse a mezőgazdasági proletáriátust Ettél is eltekintve azonban, kétségbe nem vonható kötelesség ■volna ezeket az embereket megélhetésüket biztosító kiterjedésű földhöz juttatni, hiszen azon birtokok felosztása folytán, amelyeken eddig foglalkozást találtak, teljesen kenyerüket vesztik és sehol elhelyezkedni nem tudnak. Még ilyen ellenvetést sem lehet tenni a 0—10 holdas birtokosok föltétien jogigénye ellen, sőt ezek volnának egy egészséges kis- birtokosság megteremtésére a legalkalmasabbak, tekintve, hogy házuk, állataik, gazdasági felszerelésük megvan s azok kiegészítése aránytalanul kevesebbe kerülne, mint amikor a mai viszonyok között, háztól, állattól kezdve a legkisebb kézi szerszámig, a telepesek részére mindent elő kell teremteni. Amikor ezekkel a tényekkel szemben eme sugaimazásra irt könyv szerzője egyszerűen a magyar földigénylők számaként húszezret vet papírra szemfényvesztésül, akkor igazán fölösleges a könyv komolysága és az adatok helyessége felett vitatkozni Ugyanígy áll a dolog azon állítással is, hogy magyaroknak eddig körülbelül 60.000 holdat osztottak fel. Sajnos, erről, ugylátszik, csak a könyv szerzője tud, de a magyar nép nem bir róla tudomással. Ebből az állítólagos 60.000 holdból körülbelül 18.000 holdat bérlet formájában kapott volna a magyar nép. Bérletben tényleg juttatott a földreform a magyaroknak valamit, de megközelítőleg sincs ennyiről tudomásunk és meg kell állapítanunk, hogy ezek a bérletek az eddigi gyakorlat szerint csak átmeneti jellegűek, semmi módon nem kaphatja meg a bérlő azt örökárban — 8 igy a bérletek tulajdonképpen mintegy telepítési tartalékul szolgálhatnak. A magyaroknak állítólag juttatott földekre vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy a kérdéses könyvben kár volt annyit az utódállamok magyarságának ügyével foglalkozni s inkább az ittenieknek kellett volna több helyet juttatni s ha ilyenformán csak három (mondd három) oldalt takarítottak volna meg, ez elegendő lett volna egy kimutatás becsatolására, mely községenként és holdanként kimutatja, hogy hol és mennyit is kaptak a magyarok. Ez mindennél többet mondott volna s legalább mi is látnék, hogy hol is kaptak hát a magyarok annyi földet. Különben, ahol közel százoldalas könyv kiadására futotta, ott biztosan még erre a három oldalra is jutott volna pénz s ennyivel sem kellett a könyv „értékes" tartalmát megrövidíteni. A földhörtokreformra vonatkoaŐI közleményre ezek után általánosságban csak az a megjegyzésem van s ezt a külügyminisztériumnak is nagyon figyelmébe ajánlom, hogy ha például a jövőben hasonló propaganda- iratokat akar kiadatni, tegye azt hihetőbb formában, mert igazán nem akad ember, aki az ilyen nyilvánvalóan hamis beállításoknak hitelt adjon. A német kormányválság A rontnim valősziiiüleg elhagyja a kormányt — Stresemann nem politizál a Riviérán Berlin, február 9. A koalíciós krízist most már nem lehet továbbra titkolni s ezért a kormánylapok is nyíltan beismerik. A Ger- mania arról ad számot, hogy a birodalmi iskolatörvény javaslatát a centrum irányadó köreiben meghiúsultnak látják. A centrumnak most már határozott álláspontot kell elfoglalnia, hogy milyen következtetést von le az eddigi tárgyalások eredménytelenségéből 8 melyik időpontot tartja alkalmasnak a politikai iniciativa megragadására. A néppárti körökben nyugodtan állanak az eseményekkel szemben s a centrumnak a politikai következményekkel való fenyegetőzését szkeptikusan Ítélik meg. Német nemzeti körökben igyekeznek a helyzet komolyságát eltagadni. A Berliner Lokalanzeiger a parlamentet csupán idegesnek tartja s nem hiszi, hogy már ennek a hétnek végén nyílt szakításra kerülhet a sor. Páris, február 9. A lapok mantonei jelentése szerint Stresemann dr. megcáfolta azokat a híreket, hogy rivierai tartózkodásának idején Briand-nal és Titulescuval tárgyalásokat fog folytatni. * i A régi tábornokok nyugdíjának ellenzéke támadt a parlamentben Spatny képviselő felszólalása a régi újságírók nyugdijának rendezése érdekében Prága, február 9. A. képviselőház tegnap este kezdte meg a régi nyugdíjasok és a régi osztrák-magyar tábornokok nyugdijrendezé- séről szóló két törvényjavaslat tárgyalását. A vitát ma is folytatják, de értesülésünk szer- rint valószínű, hogy a régi nyugdíjazott tábornokokról szóló javaslatot visszautalják a bizottságnak, mivel a nemzeti demokraták egyik szárnya tiltakozik az ellen, hogy 153 régi tábornok részére külön törvényt alkossanak és azt ikivánja. hogy a régi tábornokok nyug- dijrendezését az általános nyugdijrendezés keretén belül valósítsák meg. A képviselőház minden valószínűség szerint holnap is ülésezik, hogy második olvasásban is elfogadja a régi nyugdíjasok illetményeit rendező törvényjavaslatot. Feieríeil (német keresztényszocialista) bejelenti, hogy pártja a javaslat melleit szavaz, de nincs megelégedve a javaslattal, mert ez nem rendezi általánosságban a nyugdíjasok helyzetét. Amit az állam a nyugdíjasoknak ad, nem könyöradomány, hanem szociális kötelesség. A nyugdíjasoknak joguk van a nyugdíjra, mert hiszen éveken keresztül fizették nyugdijjáru- lékaikat. A kormány folytonosan hivatkozik arra, mily óriási megterhelést jelent a nyugdíj rendezése, ezzel szemben a szónok a hadsereg, a külföldi propaganda és a cseh kisebbségi iskolaügy tulmagas kiadásaira utal. i : A maradékbirtokokra is óriási összeget prédáit el a kormány. Holnapután a Ház megkezdi tavaszi szar badságát, amely valószínűleg március közepéig fog tartani. A bizottságok azonban ez alatt az idő alatt ál kndóan munkában lesznek. A parlamenti he^zet tisztulását nagyban megnehezíti az a tény, hogy Svehla miniszterelnök egészségügyi állar pota ismét rosszabbodott. Egyes verziók szerint súlyos, sőt kritikus. Á mai ülést Malypetr elnök délelőtt fél- tizenkettőkor nyitotta meg, amelyen folytatták a régi nyugdíjasok és tábornokok nyug- dijrendezéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Feierfeil beszéde közben igen éles kon- troverzia támad a német keresztényszociaiis- ták és a német szociáldemokraták között. A szónok felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul adja ki a kongrua-törvény végrehajtást rendeletét. Bergmann (cseh nemzeti szocialista) szerint a javaslat csak újabb káoszt idéz elő, hiányos és különbséget tesz a nyugdíjasok egyes kategóriái közt A legrégibb úgynevezett régi nyugdíjas a felét sem kapja annak, amit az uj nyugdíjasok. A kormány a régi nyngdijasok nyugdijrendezésére szükséges fedezetet 97 millió koronában a posta- és vasutillctékek íelÉrzem, hogy megyek lefelé. Talán ez a nyár, ez volt az utolsó kísérlet. Biztosan igy lesz. Az ember megérik arra, hogy félreálljon. Ezen nem gondolkozik, erre nem készül. Egy napon minden: az organizmus, a lélek, a körülmények — megérnek arra, hogy az ember félreálljon. Ma arra gondoltam, hogy talán ez a halál kezdete. Az ember nem úgy hal meg, egyik óráról a másikra, hanem valami lassú folyamat ez, ami sokáig tart, talán évekig. Amíg beleegyezik az emiber. Semmiféle \z nincsen a szájamban. Semmiféle vágy. Azt hiszem, ez már a halál egy formája. Még sokáig eltarthat Néha, mintha minden föllob- bana egy pillanatra, aztán erősebb a visszaesés. Soha nem gondoltam, hogy a halál ilyen enyhe valami 8 ilyen sokáig tart. Nem várok semmit. Elmúlt az a nyugti- lanság. Mintha minden elmúlt volna. Néha álmodom, de mii dig elfelejtem. Néha, ébren, ilyen álomszerű képeim vannak régi emberek arca, de mire föleszmélek, minden összekeveredik. — január 9. — Ma délelőtt, névso-olva- sásnál, jelentették, hogy Madár még mindig beteg. Tüdőgyulladás, — mondta egy vékony hang. Ránéztem. A Cserey-lány volt. Most hallottam először a hangját ennek a növendéknek. Vékony és gyönge hangja van Valahogy most szólalt meg először. JBrvo- veit nála?" — kérdeztem. Vöd" — mondta.„ló" — nurdlamElhatároztam, hogy meglátogatom. &W közben azon ■ tűnődtem, hogy honnan tudja a Cserey lány ilyen pontosan Madár betegségét? Most már tudom, honnan tudja: jár hozzá Nem egyedül, az igaz, a Neumannal. Döntenem kell, hogy milyen álláspontot foglaljak e! e látogatásukkal kapcsolatban. Délután öt felé mentem el Madárhoz. Már egésze:: sötét volt. A külvárosban lakik, egy hentesnél. Földszintes ház, széles udvara van, magas kerítéssel. Alig találtam oda, a kutyák le akartak bűzni. Az utca sötét és kátyus. Rendkívül elhanyagolt a külvárosunk. Az udvaron az a nehéz ól-szag volt, a hentes élő sertéseket is tart. A hentes maga fogadott. Nagyon derék, idősebb ember: „A diák?" — mondta. — „Rosszul van szegény. De az orvos azt mondja, hogy nem lesz baja." „Ki hozatta az orvost?" — kérdeztem. „A két kisasszony külde, aki idejár." Rögtön tudtam, ki a két kisasszony. Nem tettem megjegyzést, szeretem az ilyesmit megtartani magamnak. A hentes magától is elmondta, hogy a diák mondta, hogy a diáik osztálytársai a kisasszonyok. „Az egyik a Cserey Gábor lánya", — mondta. „Tudom", — mondtam. „A másik egy zsidó kislány, kérem." „Izraelita", — mondtam — „Neumann Teréz?" „Az" „Régen járnak ide?" -- kérdeztem még, mielőtt bementem a szobába. Mindezt egy mübeiyszerü előszobában beszéltüik meg. A zasztalon egy nagy kondér- ban rengeteg nyers, véres és foghagymás hurka feküdt. Az egész szobának foghagymaszaga volt. Ez a foghagymaszag eszembe juttatta az én diákszobáimat. Egy özvegynél laktam, a konyha mellett, az én szobám is tele volt mindig foghagymaszaggal. A hentes észrevette, hogy a hurkákat nézem. „Nem régen" — mondta — „csak, mióta beteg. Kérem, elhagyott ez a fiú, magam is asszony nélkül vagyok. A lányom takarít rá. Szorgalmas fiú, fenn van éjfélig is. De göthös szegény. Én tartom kosztban, mert atyafia vagyok. Enni ehet nálam, de nem eszik." Ezt szinte sértődötten mondta, pedig elhittem neki, hogy jól tartja a növendéket. Jó arca volt, alföldi beszédje. Nekem nem volt ilyen tisztességes házigazdám. Arra gondoltam, hogy engem nem látogatott senki, mikor bete voltam. Madár egy magas ágyban feküdt, s még elég lázas vall A szoba alacsony volt és szél- lőzetlen. Az ágy mellett egy vizes lavórban kifacsart kendőket láttam. Az ágy szélé tele volt füzetekkel és könyvekkel. Bútor alig volt a szobában. Egy petróleumlámpa állóit m ágy mellett egy széken és füstölt „Mi baja, Madár?" — kérdeztem. — „Mi van Magával?" Fel akart ülni az ágyban, de visszanyomtam. A szeme még fényesebb volt, lázasan fény le ti Megfogtam a pctlzusát, elég erős volt. „ „Már semmi, tanár ur", — mondta lázas, gyönge hangon, sebesen. — „Most már elmúlt. Az orvos azt mondja, még egy hét. Nem volt tüdőgyulladás, csak egy kis affec- tio. Tessék helyet foglalni..." Idegesen beszólt. Láttam rajta, hogy a látogatás felizgatja. A hangja egészen gyönge volt, mint egy gyermeké. Az ágynemű elég piszkos, átizzadott, Az asztalon két befőttesüveg áll ott. S egy kötet folyóirat „Nyugat". Nem ismerem. emelésével teremtette elő, ezzel szemben most csak 62 millió koronát fordit anyug- dijillctmcnyek rendezésére. A valóságban 312 millió koronára volna szükség. Kívánatosnak tartaná, hogy a törvény 1927 január 1-ére visszamenő hatállyal lépjen életbe. Grünsner (német szociáldemokrata) véleménye szerint a két javaslat egyidejű tárgyalása jellemzi a jelenlegi kormány polgári osztályjellegét. A régi nyugdíjasok egy emberöltőn át végeztek produktív munkát és ezért busz százalék pótilletéket kapnak, a tábornokok viszont emberölő ténykedésükért eddigi nyugdijuk kétszeresét kapják. A háborús rokkantak jajkiáltásait a kormánytöbbség egyáltalán nem akarja hallani. Zemann (szlovák agrárius) Blaho Pál utódja, szüzbeszédet mond. Az igazságosság megkívánja, hogy a régi nyugdíjasok ügyét véglegesen rendezzék. A nem állami régi tani tónyugdijasok ügyét is közmegnyugvásra kell rendezni és pedig olyképp felenned, hogy illetményük az állami nyugdíjas tani ók illetményével legyen egyenlő. Kirohanások a n^u^dljas tábornokok ellen ~ Simm (német nemzeti szocialista) állást foglal a tábornokok nyugdijjavaslata ellen, mert ez szerinte külpolitikai nyomásra történik. Az érdekelt 153 tábornoknak ugyanis messzemenő összeköttetése van. Élesen elítéli a választási bíróság eljárását Mayer cs Hanreich mandátummegfosztása ügyében, melyet az igazságszolgáltatás prostituálásának aooszlrofál. A jog és az igazságosság a kél kizárt ember oldalán van, akik hivek maradtak meggyőződésükhöz. Ez az ügy nem tekinthető a Bund dér Landwirte belügyének, mert' ez az össz-szudétanémetség ügye. Élesen elítéli a cenzúra túlkapásait. A cenzúra eljárása szerinte komiszabb és reakciósabb, mint a leg- abszolutisztikusabb időkben volt. És ez annál szomorúbb, mert egy német igazságügyini- niszter áll az igazságügy élén. Pick (cseh szociáldemokrata) élesen elitéli, hogy a megyei és önkormányzati testületek, meg az állami és bányaüzemek nyugdíjasairól nem történik gondoskodás. A legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy azoknak "az osztrák-masryar tábornokoknak a nyugdiját emeljék, akik a legbrutálisabban jártak el a cseh katonákkal szembenUgyanilyen szellemben beszél Spatny (cseh nemzeti szocialista) képviselő is. Spatny rámutat arra, hogy míg a régi osztrák generálisoknak nyugdiját adnak, addig a régi újságírók a legszomorubb viszonyok között tengetik életüket A kiérdemesült újságírók helyzete egyenesen elkeserítő. Az újságírók özvegyei semmit sem kapnak. Követeli, hogy a kormány teljesítse ígéretét és nemzetiségre való különbség nélkül rendezze a régi újságírók nyugdiját. Ezután Chalupa (cseh szociáldemokrata) beszél. Biztosan azok küldték neki, akik a befőttet Kerestem a kabátját a szememmel, de nem láttam. „Madár" — mondtam, — „örülök, hogy jobban van. Máskor vigyázzon magára. Tudom, tudom. Ne sétáljon sokat, fiam. Főleg estefelé. Egyelőre, mint osztályfőnöke... kiutalok magának a diákalapból egy kis segélyt. Harminc koronát. Akarja, hogy megnézze az intézeti orvos?..." Láttam, hogy reszket a szája: „Tanár ur, kérem ..de nem vitte tovább. Igen nagy zavarban volt. Nagyon megsajnáltam. Megfogtam a homlokát: „Mennyi a láza?" Nem volt már sok, harmincnyolc. Érzékeny fiú. Éreztem, hogy zavarom, felizgatom. A pénzt letettem a befőttesüveg mellé. „Ne siessen a fölkeléssel, fiam" — mondtam neki. — „Maga ráér. Majd behozza. Ha majd jobban lesz és olvasgatni akar ... most a hatodik Satyránál tartunk. Otii lau- des... tudja. De ez nem fontos. Fontos, hogy egészséges legyen. Maga értelmes fiú, majd kipótolja. Ha valamire szüksége van... Az osztálytársai látogatják?" — kérdeztem akaratom ellenére. „Cserey és Neumann", — mondta nyugodtan a fiú. Nem volt zavarban. — „Kérem, tanár ur, én nekik instruktoruk vagyok algebrából, mindakettőnek, öt óra hetenként." „Jól van", — mondtam. — „Hát tőlük megtudhatja, hol tartunk. S főleg a felkeléssel, fiam ... Isten áldja. Ha valamire szüksége van; akkor csak nyugodtan .. Zavarban voltam. Valamit kell csinálni ezzel a fiúval, a kabátjával. Igv nem járhat ki. Biztos visszaesés. Mit csináljak vele? Nem sérthetem meg. Bosszantott, hogy zavarban voltam, ;(Falytatjuk « .2K űz VS MStz -^ TT»TPn-wiin«wwirr-m--Tiiinni» n m it* n 11 un i««nmi iiimiii i 111 mm 11 wv^wvww^i!WB»»i’Zffr?ar«- aaMEBHBBBHaoaaBBBBIS.7} REGÉNy* irU: /AarAI 5ÁNDOR <37)
