Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-09 / 33. (1660.) szám

1938 február 9, csütörtök. HotowetzRudolf volt kereskedelemügyi miniszter az aktuális gazdasági kérdésekről A kiváló cseh közgazdász nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak — Az utóbbi időben ismételten híre kelt, hogy a pénzügyi kormány rövidesen uj valu­tát fog életbe léptetni, amennyiben az eddigi csehszlovák korona helyébe uj pénzegység kerül, melynek lev. raslii. vagy más elneve­zése lesz. Annak ellenére, hogy a hirt il­letékes tényezők is jónak látták meg­cáfolni, mégis szívósan tartja magát és az úgynevezett benfentesek az állítólag készü­lőiéiben levő kormányrendelet ré 'étéiről is tudni vélnek s a valuta módosítását azzal magyarázzák, hogy a csehszlovák köztársa­sággal határos államok, Romániát kivéve, va­lamennyien áttértek az aranyvalutára s a velük való kereskedelmi kapcsolat teszi szük­ségessé az u:j és magasabb értékű egvség be­vezetését. Ezek az úgynevezett jólértesültek csak abban a kérdésben nem egységesek, hogy mi lesz az uj pénznem neve. Egyesek úgy vélik, hogy az uj csehszlovák pénze^^- séget Rasin, a meggyilkolt na^vkonceocióju cseh pénzügyminiszter emlékére rasin-nak fogják elnevezni; míg mások úgy vélik tudni, hogy az uj cseh valuta hivatalos neve a lev, vagyis oroszlán lesz. A valutareform tervé­nek hírét, amint hangsúlyoztuk, a kormány megcáfolta; mégis érdekesnek tartottuk egy kiváló cseh közgazdasági és pénzügyi szak- tekintélynek, liotowetz Rudolf dr.. volt ke­reskedelemügyi miniszternek a véleményét kikérni. Hotowetz Rudolf dr. az országos r tg- dijbiztositó intézet elnöke, munkatársunkat hivatalos helyiségében fogadta és lapunk szá­mára a következőket volt szives mondani; — Mint nem aktív politikus természete­sen nem ismerhetem a kormány intencióit s Így annak, amit e kérdésben mondhatok, in­kább csak teoretikus Jelentősége van. mégis uef'r vélem, hogy valutareformra semmi ~~"k- ség sincsen. Nézetem szerint a legelőnyösebb helyzet minden valuta számára annak stabi­litása s a csehszlovák valuta évek óta abban az előnyös helyzetben van. hogy az árfo­lyama az ugynevezétí standard valuták ár­folyamához viszonyítva, változatlan. — A háború és a háborút követő évek legnagyobb szerencsétlensége épnen a deval­váció volt, - melyet a volt osztrák-magyar mo^"~''hia területén keletkezett utódállamok közül egyedül a csehszloák köztársaságnak sikerült elkerülnie, amennyiben közvetlenül a háború befejezése után sikerült a csehszlo­vák koronát stabilizálnia. Nekünk a1 sem volt szükségünk valutajavitásra s akkor sem kellett volna koronajavító deflációs politikát folytatnunk, hanem minden igyekezetünknek oda kellett volna irányulnia, ho^v csupán a stabilitását őrizzük meg a valutánknak. — Én kezdettől fogva ellene voltam a deflációs politikának s álláspontom helyessé­géi a deflációs politika következtében kelet­kezett gazdasági válság igazolta. Ebbéli meggyőződésem a válság el­múltával sem változott s ma is csak a további stabilizálás híve vagyok. Az azután m.*«■• kér­dés, hogy a csehszlovák valuta egysége meg­maradjon s az egy korona, avagy ehelyett a tizkcronás egységet léptessük életbe. Tud­valévőén szó van arról, hogy a kormány öt és tizkoronás értékű ezüstpénzeket fog for­galomba hozni s lehet, hogy a csehszlovák valuta egysége ezután talán a tizkoronás lesz, de ez a lényegen nem változtathat sem­mit; csupán az történhetik, hogy a valutánk egységét kerek három amerikai cent helyett harminc centben fogják jegyezni. A csehszlovák külkereskedelmi politika hibái és feladatai Hotowetz dr. ezután kérésünkre a cseh­szlovák külkereskedelmi polittikáról nyilat­kozott. Ismételten hangsúlyozta, hogy mint nem aktív politikus csak teoretikus jellegű nyilakozatot tehet s azután így szólt; — A csehszlovák közársaság J ^ritoriálls konfigurációja megköveteli a szomszédos ál­lamokkal való élénk kereskedelmi kancsolat föntartását Ezzel szemben szinte oc~ensz- nek nevezhető az az elszigeteltség. a*~o1Trbe a köztársaság elhibázott kereskedelmi politi­kája következtében került. — A túlságosan magas behozatali vámok és az engedélyezési eljárás szinte teljesen megbénította a szomszédos államokkal való kereskedelmi forgalmat. — Sajnos, ez a szeparatista tünet európa- szerte mindenütt tapasztalható, de meg kell állapítani, hogy ez a politika mindenütt cső­döt mondott, mivel a hozzá fűzött v* okozá­sok sehol sem valósultak meg. — Már 1918-ban az volt a ~" vözödé- sem, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi po­litikájának oda kell irányulnia, hogy az utód-! államokkal szoros gazdasági együttműködést vagy vámuniót, esetleg preíerencláüs vám­rendszert kell létesítenie. — Nézetem szerint a küikerc - kedelmi politika eme iránya nem csak a történelmi or­szágoknak. hanem elsősorban Szlovenszkó-1 nak és Ruszinszkónak eminens érdeke. Szlo­venszkó és Ruszinszkó földrajzi fekvésénél fogva rá van utalva arra, hogy nyc-'-'mya- gait északra és délre adja le. mert a nyugati piactól túlságosan távol esik. Sajnos, tiz évig tartott, amig ez a gon­dolat, amely ellen jogosulatlan politikai és na­cionalista kifogásokat emeltek, annyira meg­érett. hogy ma már komoly diskusszió tár­gya lehet: hiszen köztudomású, hogy a szom­szédos államok, sőt Európa valamennyi álla­ma közötti szoros kapcsolat terve immár a politika előterébe került. — Minden esetre nekem az a nézetem, hogy e kérdések rendezése első sorban Szlo- venszkóra és Ruszinszkóra nézve vitális je­lentőségű. — Mindenkor az volt a nézetem, hogy földrajzi helyzeténél fogva egyedül Pozsony hivatott arra. hogy a Nyugat és Kcleteurópa közötti kereskedelmi forgalmat lebonyolítsa és fokozza. Még aktív kereskedelemügyi mi­niszter koromban fölismertem a kérdés nagy jelentőségét és megadtam az anyagi alapot a kezdőmunkálatok megindításához. — Szlovenszkóra különben is nagy sze­retettel gondolok. Mint az országos nyugdij- biztosltó intézet elnöke is szivemen viselem Szlovenszkó érdekelt, amennyiben nemcsak, hogy az onnan befolyó prémiákat produktív célokra szánt kölcsön alakjában visszaszár­maztatom Szlovenszkóra, hanem azon felül is messzemenő beruházásokat is eszközlök ottan. Páneurópá és Oroszország Hotowetz Rudolf dr. Páneurópá eszmé­jének egyik kiváló propagátora. Köztudomású azonban, hogy a páneurópai unió csehszlo­vákiai alosztályába hosszú ideig nem lépett be s a szekcióból rövid idő elmúltával elvei föntartása mellett kilépett. Erről a követke­zőket mondotta: — A páneurópa-mozgalom számomra rendkívül rokonszenves. Kezdetben csak azért nem léptem be az unióba, mert Coudenhove- Calergí, a mozgalom vezére, nem akarta Oroszországot bekapcsolni a mozgalom cél­jába. — Nézetem szerint az egész kérdéskom­plexumot csak gazdasági alapon szabad ke­zelni. Tagadhatatlan tény, hogy gazdasági szemnontból szükség van arra. hogy az Északamerikai Egyesü’t Államok1'és a britt nagyhatalommal szemben konstruálódják egy olyan gazdasági alakulat, mely e két nagy gazdasági egységnek megfelelne. E gazdasági alakulatnak nem szabad csupán árupiacnak, hanem bizonyos mértékben önfentartó (autar­3 ■g tikus) termelő területnek is kell lennie, amely az Ipari részeket élelmiszerrel és nyersanyag­gal látná el. — Oroszország nélkül ilyen európai ala­kulat el nem képzelhető. Csak Oroszország egészítheti ki az élelmiszereket és nyersanya­gokat termelő országok produkcióját és Oroszország fokozhatja az árupiac felvevő­képességét Természetesen nem a mai, hanem az „örök* Oroszországra gondoltam, mert szilárd meggyőződésem, hogy noha a gazda­sági evolúció állandóan folyamaiban van, mégis elképzelhetetlen az a forradalom, amely a mai gazdasági berendezést alapjában meg tudná változtatni. — A történelem a sikeres forradalmak egész sorát jegyezte fel, de egyetlen olyan gazdasági forradalmat sem képes fölmutatni, mely tartós eredménnyel járt volna. Ezért biztosra veszem, hogy Oroszország Is előbb vagy utóbb vissza fog illeszkedni a régi, ta­lán valamivel javított gazdasági rendszerbe. — Amidőn az Oroszország kérdésében elfoglalt álláspontomat Coudenhove-Calergi is magáévá tette, beléptem a páneurópai unióba azzal a kikötéssel, hogy a mozgalom kizáróan gazdasági térre fog szorítkozni. Ké­sőbb azonban egyre több politikai kérdés ke­rült diskusszióba s ekkor annak a hangsúlyo­zása mellett léptem ki, hogy az európai álla­mok gazdasági együttműködésének meggyö- ződéses híve maradok, miután az eszmének tiz év óta harcos katonája vagyok. Hotowetz és a magyarok Nem tartozik ugyan a beszélgetéshez, -de a Prágai Magyar Hírlap olvasói számára nem lesz érdektelen. Hotowetz mhiiszter a bucsu- zásnál magyar szóval köszönt el tőlem. Azt mondta: A viszontlátásra! Ugyan honnan tud magyarul egy Prágában élő cseh miniszter? Elmondta: Gyermekéveit Békéscsabán és Makón töltötte, ahol édesatyja közigazgatási tisztviselő volt. Gyerekkorában jól beszélt magyarul, de azóta nagyon sokat felejtett. t. I. Lemondott a Jugoszláv kormány Belgrád, február 8. Ma délelőtt Vukicsevics miniszterelnök átnyújtotta a király­nak a kormány lemondását A szkupstina a kormányválság megoldásáig elnapolta ülé­seit. Politikai körökben úgy hiszik, hogy most kísérletet tesznek a nemzeti egység koncentrációs kormányának megalakítására. A kísérletnek azonban valószínűleg nem lesz sok eredménye és igy valószínű az is, hogy VukicsevicSet bízzák meg a kor­mányalakítással, aki az eddigi koalíciós pártokból igyekszik összeállítani nj kormányát. HMamwiwii nlMMHIIIIII lllilll Anglia gondjai: KunMaüélkOBIséá — Amerika — India A liberálisnál! is a munkáspárt offenzivála a trénbméd ellen — Súlyos nehézségekbe Uiközlfc az indiai alkotmány reformja London, február 8. Az angol király trónbeszédével kapcsolatban az alsóház nyomban kedden délután megkezdte a vitát. Az ellenzék vezérei: MacDomaM és Llloyd George ügyesen osztották meg szerepeiket és hatékony támadásban részesítették Bald- wint. MacDonald az után a megállapítás után, hogy a ház összes pártjai egyetértenek a tartózkodó és semleges kínai politikával, rögtön támadásba ment át. A trónbeszédet a legsoványabbnak mon­dotta, aminöt eddig parlamenti pálya­futásában megélt Ezt a trónbeszédet nem a tartalma jellemzi, hanem az, ami belőle hiányzik. Ha valaki elolvassa a trómbeszédet, nem jut arra a gondolatra, hogy Angliában egy millió munkanélküli van, több százezer azoknak a száma, akik csak néhány órát dolgozhatnak, lakás­ínség uralkodik, az ipari hitelek meg­drágultak és hasonló más problémák is súlyosodnak az angol közéletre. A kormány, amely megtagadja a nyolcórás munkanapról alkotott washingtoni megegye­zést és a bányászokat az eladósodásnak és gazdasági rabszolgaságnak dobja martalékul, most végül beismeri gazdasági politikájának megTenditheíetlen hittételét, amely abban áll, hogy Anglia a kontinenssel való ver­senyt csupán antiszociális bérleszorilássál és a munkaidő mértéken felüli meghosszabbí­tásával tudja feltartani. Lloyd George szintén több kérdést intéz a kormányhoz a trónbeszéd tartalmára vo­natkozólag. Elsősorban azt kérdezi, hogy1A az Amerikával kötendő uj döntőbírósági szerződés íentartásnélküli-e és magában foglalja-e a vitáknak összes kategóriáit? A genfi konferencia meghiúsulása után szükséges, hogy rövidesen megkössék a min­dent átfogó döntőbírósági szerződést és ezzel kiirtsák az angol-amerikai háború lehetősé­gének kisértetét, Baldwin válaszában kijelentette, hogy Chamberlain holnap nagy beszédet mond az angol-amerikai viszonyról és a külpolitika más kérdéseiről is. Jellemző az oppozició ra­dikális tagjainak hangulatára az az incidens, ■amely a vita folyamán kínos hatást váltott ki. Kirkwood glasgowi képviselő kijelentet­te, hogy a trómbeszéd nem egyéb, mint ha­zugságok plakátja és a népjóléti miniszter vagy gazember vagy idióta. Hosszabb ügy­rendi vita után Kirkwood visszavonta sértő nyilatkozatát és sztenogramját odamódosi- totta, hogy az összkormány vagy gazembe­rekből vagy idiótákból áll. Erre újabb ügy­rendi vita alakult ki arról a kérdésről, hogy lehet-e a kormányt egészéiben megsérteni? A vita azzal végződött, hogy Kirkwood ezt a kijelentését is visszavonta. Lloyd George és több liberális képvise­lő hivatalos módosító javaslatot terjesztett be a trőnbeszédhez. A javaslat kifejti, hogy a trónbeszédben egyetlen jel sincs arra vonatkozólag, mintha a miniszterek szo­ciális és ipari téren kellőképpen mérle­gelték volna a nép szenvedéseit és nyo­morúságát. A kormány egyetlen egy szó­val sem nyilatkozik arról, vájjon haj- landó-e olyan politikát folytatni, amely a nemzeti segédforrások fejlesztésével ég munkaalkalom megteremtésével meg­javítja a munkanélküliek helyzetét. munkáspárt is hasonlóképpen módosító indítványt terjesztett be a trónbeszédhez, amely felett csütörtökön kezdődik meg a vita. Anglia és a rajnai megszállás London, február 8. A felsőházban Lord {Salisbury a. kormány nevében kijelentette, 'hogy Anglia a rajnai megszálló,, csapatok csökkentése dolgában nem tud önállóan, cse­lekedni, mert kötve van más hatalmak hoz­zájárulásához. A kormánynak azonban fel­tétlenül az a szándéka, hogy a csapatok szá­mát a lehető legnagyobb mértékben csök­kentse. Az Indiai misszió London, február 8. BaMwim az alsóház szerdai ülésén Lloyd George felszólalására adott válaszában az indiai alkotmányé zó bi­zottság ügyével is foglalkozott. Felolvasta Sir John Simonnak, a bizottság elnökének levelét, amely szerint a bizottság elhatároz­ta, hogy az alkotmányreform egész anyagát hét indiai parlamenti képviselővel együtte­sen dolgozza át. A bizottság nem érzi magát hivatottnak arra, hogy elhatározóan avatkoz­zék be India sorsába, misszióját abban a szellemben vállalta magára, hogy Indiával együttesen lojális és egyenjogú munkában tanulmányozza át India politikai problémáit. Sir John Simon levele azonban máris elvesztette aktualitását. Szerda reggel ugyan­is az a jelientés érkezett Kalkuttából Lon­donba, hogy az indiai pártvezérek visszautasították a közös munkában való részvételt. Ezt azzal az indokolással tették, hogy semmi vonatkozásuk nincs az indiai bizottsággal, amelynek nem tagjai. Lengyelországban tovább folyik az ukránok iMilÉSS Lemberg, február 8. A politikai rend­őrség újabban a Sclrob ukrán szervezetnek több tagját tartóztatta le. összesen 15 uk­ránt vetettek börtönbe. A rendőrség kom­münikéje szerint a letartóztatottak az el­múlt napokban egy danzigi titkos kommu­nista kongresszuson vettek részt, amelyen az ukrán és lengyel kommunisták a Komin- tern delegátusaitól instrukciókat kaptak, hogy miképpen viselkedjenek a küszöbön álló választásokon. Az ukránok ellen haza­árulás miatt indul meg az eljárás. A rendőr­ség az elmúlt éjszaka házkutatást tartott a Dilo és Hromatkij Holos eimü lapok szer­kesztőségében, továbbá az Undo ukrán nemzeti pártszervezet helyiségeiben. A ház­kutatás után a Hromatkij Holos két szer­kesztőjét letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom