Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-09 / 33. (1660.) szám
'PÍSAXxAi-i v tAfíEAR/HIR&AB 928 február 9, csütörtök. Aktív magyar munka folyik a magyar fold népéért A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának téli tanfolyamain 1200 kisgazda nyer e télen kiképzést — Fodor Jenő ügyvezető elnök a tanfolyamok kitűnő eredményéről Kisgazda-vizsga Rimaszécsen Rimaszécs, február eleje. (Délszlovenszkői szerkesztőségünktől.) A kisebbségi magyarság legerősebb és legszámottevőbb rétege a magyar fíil-J népe: a magyar kisgazdák. Országszerte megindult a mozgalom: vissza a néphez! — mert a társadalom érzi, hogy a nagy vérveszteség után a snlyos beteg európai emberiségei csak a romlatlan, életerős és nyerseségében is fejlődésképes falusi tömegek egészsége ment- i heti meg. A magyarság életében mintegy nyolcvan esztendeje volt egy ilyen erős mozgalom erre a vérfrissítésre és nemzetmentésre. Az irodalom már előbb megérezte és segítette ezt a folyamatot: Petőfi, Tompa és Arany írásai utón és nyomán ky következett be ama március. Az áléit nemzet felébredt tömegeiben is. A világháború utáni áléltságból is hasonló nton-módon igyekszik menekülni a magyar élet. A jövőt a gazdatórsadalom munkás vállára akarja felépíteni. Ezt az uj népi mozgalmat a magyarságban megint csak az irodalom érezte és jósolta meg először és segítette gyakorlati életválsággá: a modern magyar irodalom legjelesebbjei évtizedek óta a „magyar paraszt" csodálatosságainak pompás felfedezői és hirdetői. S az uj magyar irodalom már formáiban is visszakanyarodást mutat az ősi rög mély lelkű művészetéhez, Most jön uíána az élet is. Téli tanfolyamod a magyar falvakban KűlBnBs Jelentőségű magyar réteg a kisebbségi gazdatársadalom. Ezt legjobban a kisgazda- párt megalakító!, a magyar nemzeti párt mai veiére! ismerték fel, akik ennek as igazságnak a Jegyében kezdték a magyar szervezkedést, mely hovatovább az egységesedés ée összefogás felé vezet. A magyar földmivelő nép nemzeti és kulturális jelentőségének felismerése vezette a vezetőket arra a gondolatra, hogy saját erejükből kíséreljék meg ennek as értékes magyar rétegnek a boldogulását előmozdítani előadásokkal és tanfolyamokkal, melyek kiképezik a modern mezőgazdaság minden ágában, felfegyverzlk a modern tudomány arzenáljával és anyagi nívójuk emelésével, igényeik felébresztésével kulturális téren is magasabbra húzzák életűk alapjait Kezdetben ez a népnevelő és népképző munka főleg előadások keretében indulL De kitűnt hogy az előadások hatása könnyen múló: elfelejtik. A mezőgazdasági iskolák — ha bővében volnánk is, mini ahogy nem vagyunk — szintén nem mindenben felelnek meg a szükségnek: sokan, épp a fiatal gazdák közül, nem tudják évekre otthagyni a gazdaságot A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya. Fodor Jenő ügyvezető elnök gyakorlati kísérletei és tapasztalatai alapján végre pár évvel ezelőtt bevezette a mi viszonyaink közt legpraktikusabb és legeredményesebb oktatási formát: a kéthetes téli tanfolyamokat Ez az eredeti és speciális gondolat igen jól bevált, sőt a küldöldi hasonló tanfolyamokat még azzal is fölülmúlja, hogy mig a német, dán, holland és angol szaktanfolyamokon csak előadás folyik, a szakosztály szlovenszkói kurzusain nemcsak előadnak, de az előadott anyagot meg is taníttatják, úgy hogy a hallgatóságnak vizsgát is kell tennie a tanfolyam végén, melynek látogatásáról bizonyítványt kap. Ez az nj és gyakorlati módszer egyesíti a másik kettő minden előnyét annak minden hátránya nélkül e igy ideálisnak mondható. A rimaszécsi vizsga Magam is meggyőződtem erről s csak a legnagyobb elismerés hangján adózhatok a szakosztály elnökségének, a tanfolyam vezetőjének és előadói karának — no meg a magyar kisgazdák bámulatos értelmi képességének — azért, amit tegnap a délgömöri Rimaszccs községben megtartott kéthetes tanfolyam záróvizsgáján láttam. Marcié István helyi elnök szép megnyitója után Fodor Jenő ügyvezető elnök a tanfolyamok feje, méltatta a tanfolyam jelentőségét s üdvözölte a jelenlévő hallgatókat, érdeklődőket és vendégeket, akiknek sorában ott volt Kubinyi János kövecsesi földbirtokos, Nagy Sándor országos pártigazgató, Halász István losonci párttitkár, Fodor István gazdász és lapunk délszlovenszkői szerkesztője. Majd megkezdődött a vizsga. Kérdések a növénytermelés és állattenyésztés minden ágából és az általános vegytani és földtani előismeretekből. Bámulatos volt hallani a mintegy 60 vizsgázó precíz, értelmes, egyszerű szavakkal, de tudományos és latinszavas szakkifejezésekkel tarkított pompás feleleteit. Mintha középiskolai vizsgán lennénk. Olyan kérdésekre adtak hibátlan válaszokat, amikre e sorok Írója is bátran zavarba jöhetett volna. És a hallgató vizsgázók: hol nagybajuszos déli gazdák, hogy serdülő, fiatal gazdafiok, tizenhattól ötvenig. Fodor Jenő és a távollévő Szabó István ny. gazdasági akadémiai tanár mellett Knbinyi Ödön okleveles gazda volt a harmadik előadó és ■'dzs- gáztatő. Már délreharangoztak, mire mindenki végigfelelt és Fodor Jenő bezártnak nyilvánította a vizsgát Kolozsi Kálmán kisgazda a hallgatóság nevében mondott köszönetét az előadóknak odaadó munkájukért, ifj. Revaj Pál, a pártszervezet helyi jegyzője költői szavakban méltatta a nap jelentőségét, közakarattal elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik Szent-Ivány József pártvezért és Szabó István előadót, sz. o. igazgatót. Üdvözlő sürgöny a pártvezérnek Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő, pártvezérnek a következő sürgönyt küldték: *A rimaszécsi mezőgazdasági tanfolyam vezetői és hallgatói mély hódolattal és szeretettel üdvözlik a magyarság hivatott, igazi vezérét, a magyar nép nagy barátját s kérik, hogy vezesse és vezérelje továbbra is a magyarságot a szellemi, anyagi és lelki boldogulás utján a siker és dicsőség felé.4* Percekig tartó tapssal fogadták az üdvözlő táviratot Végül Marcis István helyi elnök megindult meleg szavakkal zárta be a vizsgát, nj ilyet bankett követett. A fehér asztalnál Bátky Aladár, Nagy Sándor, Fodor Jenő, valamint Boros Géza, Kolozsi Kálmán, Ifj. Revaj István kisgazdák és Revaj Géza községi biró mondottak felköszöntőket A felszólalók szeretetekről bizlositották a Prágai Magyar Hírlapot a magyarság fővárosi orgánumát is és éltették a fejlődés uj nagy állomásán. Fodor Jenő a tanfolyamokról Alkalmunk volt beszélgetést folytatni Fodor! Jenővel a szakosztály ügyvezetőelnökével, akié a főérdem, hogy lankadatlan munkával kifejlesztette a tanfolyamokat és ma már az ország minden járásában, ahol magyarok laknak, folyik az aktív munka a földnépében. Az ő érdeme az is, hogy ezt az egész uj és különleges módszert honosította meg $ vele nagyban hozzájárul a magyar gazdatömegek nívójának eleméséhez ée anyagi boldogulásához. Kérdéseinkre a szakember tudásával s körültekintésével a következőket mondotta: A tanfolyam Jelentősége — Hosszas kísérletezés után találtuk meg a nálunk egyedül helyes utat a gazdák továbbképzésére: ez a kéthetes tanfolyam, melyen nemcsak előadunk, de az anyagot meg is taníttatjuk. Ex lényeg: igy as elméleti ludás megmarad éM támogatja a praxist. — Nagy horderejű dolog, hogy nagy tömegeket lehet egyszerre kiképezni, anélkül, hogy elvonnék őket a munkától. A gyakorlattal szorosan összefüggő teoretikus ismereteket a fiatak gazdák bámulatos értelmi képességgel szívják magukba s a gyakorlatban is alkalmazzák. — A tanfolyam teljesen politikamentes: tisztára a íöldmivelési kultúrával foglalkozik. A hallgatóság is pártpolitikai különbség nélkül vesz részt rajta. — A vizsgák eredménye azt mutatja, hogy ez a rendszer beválik. Sokat tudnak a tanfolyam végén s ezidéú mintegy 1200—1400 fiatal gazda nyert kiképzést tanfolyamainkon. — Három éves kísérletezésünk után már kész van a kettős vezérfonal is: a növénytermelés és az állattenyésztés. Mert fontos, hogy csak a legszükségesebbeket tanítsuk, de azt maradandó hatással. A kisgazda-szempont vezérel az anyag kiválogatásánál Ezek szükségleteit tartjuk szem előtt! — A növénytermelésnél a tarlóbuktatás, az őszi szántás jelentősége, helyes istállótrágyakeze- lés, a műtrágya fontossága, a nemesitett vetőmag értéke kerülnek főleg tanításra, mint a több- termelés elősegitői. Aztán a gabonabetegségek, csávázás, pácolás, amik százszázalékos védelmet adnak olyan vidéken is, ahol eddig az üszög a termés 20—30%-át telte tönkre. Megemlítendő még a rovarok elleni védekezés is. — As állattenyésztésnél a fősuly az állat- egészségügyre, helyes takarmányozásra, állatgondozásra van fektetve. Mint jól jövedelmező mellék- kereset a sertéstenyésztés, tejgazdaság örvendenek nagy érdeklődésnek. A ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, állatbetegségek, preventív intézkedések stb. A tanfolyamok sikeres eredménye — Pár példát arra, hogy milyen jó hatással vannak a tanfolyamok: — A lapok közigazdasági rovataiból statisztikai adatokkal kimutatható, hogy » múlt esztendőben pélszlovenpzfcón sokkal nagyobb volt a mtítrágyafogyasztás, mint bármikor is! Olyanokat — a kisgazdákat — nyertünk meg a modern gazdálkodásnak, akik eddig nem használták. Más: kézzelfogható bizonyíték az is, hogy máknemesítő állomásaink egész múlt évi készlete elfogyott: a tanfolyamon résztvett gazdák nemesitett vetőmaggal vetettek, ami nagyjelentőségű, ősszel vagy nyárvégén már sok vidéken kihordják és beszántják u istálló- trágyát holott eddig télen hordták, ahol kifagyott és elvesztette táperejét — Érdekes jelenség az is, hogy mig eleinte nehéz munkával kellett buzdítani s toborozni a hallgatóságot, ma már egymásután jönnek a meghívások, úgyhogy ma már csak ott tartunk meghívásra tanfolyamot, ahol legalább 50—60 rendes hallgató iratkozik be. Sok helyen még anyagi támogatástól sem riadnak vissza, csakhogy tanfolyam legyen. A nehézségek — Kívánatos volna, hogy ezek az áldásos hatású tanfolyamok necsak ezer és néhány száz, de 5—10 ezer kisgazdát képezhessenek ki egy tél folyamán. Itt jönnek elő az anyagi nehézségek: a szakosztálynak ehhez még nincs meg a megfelelő anyagi ereje. Egyelőre egy-egy járásban, csak egy-két faluban tarthatunk tanfolyamol Meg aztán előadókban is hiány van: többre van szükségünk és főleg anyagi erő kellene. Az államnak is nagyobb áldozatokat kellene hozni az ilyen tanfolyamok támogatására, ami a nép nívóját emeli. Az állam nem is zárkózik el a támogatás elől, de a fontos és értékes munkához képest nem támogatja eléggé. 8 magának a gazdaközönségnek is fokosot- ‘ tabban kellene támogatni a munkát. Ott van például Udvard község, mely a tanfolyam céljaira 2000 koronát bocsátott rendelkezésre. És ez meg is hozza az eredményt; az 50—60 rendes hallgatón kívül néha 200—300 gazda hallgatta az oktatást. Előadóink pedig vasárnaponként kijártak a szomszéd községekbe is előadni. Volt olyan vasárnapi előadás is, hogy 600 ember hallgatta az előadót Ezen idén mintegy 15 tanfolyamot tartottunk. Tervek és munkák — A szakosztály azon gondolkozik, hogy ez év őszén egy előadókat képző tanfolyamot tart; ahol az előadók vizsgát tesznek, hogy alkalmasak-e előadókul- Mert nem elég a szakképzettség maga, csak az a jó előadó, ajsi tud a nép nyelvén beszélni s pedagógiai képességgel és ismerettel rendelkezik. A gazdák soraiból akarunk előadókat nevelni. Igen jól volnának használhatók az elbocsátott gazdatisztek is. — Gondoskodunk, hogy az előadás anyaga könyvalakban is megszerezhető legyen: akkor otthon is tanulhatják. Én magam most adtam ki az első részt: „A kisgazda növénytermelése4* rimen. (Megrendelhető a szerzőnél, Abovce, posta Strkovce ze. XVIII. ára 20 kor. A szerk.) A fövő szezónban jelenik meg a második rész, az állattenyésztésről Szabó István szakosztályigazgató tollából akinek hervadhatatlan érdemei vannak a tanfolyamok körül. A kisgazda dicsérete Végül a kisgazda hallgatóság került szóba. Fodor Jenő meleg szavakkal emlékezett meg • magyar földmivelők nagy tanulékonyságáról értelmességéről és bámulatos intelligenciájáról. Nagyon jó és fogékony anyag ez, csak csiszolni kell A tanfolyamok után országszerte mutatkoznak náluk a közvetett jő hatások is: növekszik a szövetkezeti gondolat és egyremásra jönnek a kívánságok: csináljunk tejszövetkezetet, hitelszövetkezetet és más szövetkezeteket. Ma Olaszország törvényhozás utján segíti éld a gazdaképzést, Magyarországon és Dániában is hasonló, törekvések vannak: Európa ráébredt a föld népében rejlő őserő jelentőségére. Ilyen körülmények közt az a munka és az az eredeti gondolái ami a kéthetes tanfolyamokat és a vetésdijazásokat létrehozta és nagy sikerrel vezeti, a magyarság széles sorainak figyelmére és elismerésére méltó. Ez a munka jó munka, pozitív munka, áldásos magyar munka. Győry Dezső. VÁNDORTASKA- SZERELEM Látni Tehetett első tekintetre, hogy nászutasok. Az uj bőrönd vászoohuzatán színes cédulák turkállak; uj volt a nő bundája is, meg feketelakkos ne- oessairje. Olaszországból jöttek, ílórenci szállodájuk nevét tisztán elolvashattam a bőröndön. A fiatalasszony kicsit izgatott volt, közel járhattak otthonukhoz- Ha megszólalt, a férfi moso- lyogva hallgatta és némán bólogatott- Néha megfogták egymás kezét, összebújtak és láthatóan feszélyezte őkel hogy nincsenek egyedül. Alkonyalidő volt, már égtek a villanylámpák aTT.nl a nyugtalan vibráló fénnyel mely nem engedi az embert se olvasni, se aludni. A nászutasok egy uj filmről kezdtek beszélni, amelyet előző nap láttak Becsben. A nő kifogásolta a film tragikus befejezését. Nem értette, miért kellett mind a két szerelmesnek meghalnia, amikor úgy szerették egymást és oly megelégedést keltett volna, ha végül mégis megkapják egymást — Látod, szivem, igy rendezték volna az amerikaiak a filméi — mondta a férfi- — Náluk a® üzlet a fontos, a tömegizlés kielégítése, ök bizonyosan megcsinálták volna a végén az esküvőt De a film itt készült és az író bizonyosan kikötötte, hogy elképzelését nem szabad meghamisítani. — De azért nem kell mindjárt mérget inni, bá meghal a szerelmes, — felelt az asszony. A férfi elnézően mosol ygott — Hát nem kell, ez igaz. De látod, szivem, amilyen banális igy a történet váza, oly igazzá ém művészivé teszi az egész filmet épp a konzekvens befejezése... Nem érezted soha, hogy ez mindennél több: valakit úgy szeretni, hogy megszűnik a lét értelme, hogy meg kell halni, ha nincs többé az, akit szeretünk... Tudod, minden tragikumával és fájdalmával az a leggyönyörűbb valami, ha egy nő fentartás nélkül úgy megszerel egy férfit, aki talán mélyebben áll nála, hogy odaadja az életet érte. Ahogy például a Bohémélet Mimije adja! oda a maga kis beteg életét Rodoliphenak. De úgy, hogy a férfi a maga önzéséiben nem is érzi, hogy valaki szenved és meghal érte. A nő szeme kissé tágabbra nyilott és ahogy igy elborongva magába nézett, úgy éreztem, mintha a férfi szava csírázni kezdene benne, mint egy elhintett vlrágmag. De aztán, alig egy perc múlva, különösen megrándult a válla, mintha terhesnek érezte volna az elmélyülést, az arca megint a régi lett és hirtelen ezt kérdezte: — Szeretsz? — Szeretlek, szivem, mért kérded? — mondta a férfi és mosolygott, de mintha a szája széle fáradtan megrándult volna. — Azért kérdem, mert hallani akarom min- ?flg. Szeretsz? — Kis bolond, persze, hogy szeretlek. Az asszony nem vette észre, hogy most egy árnyalattal unottabban és fáradtabban csengett a férfi hangja. Ki tudja, hányadszor kérdezte? És hányszor fogja még kérdeni igy és más formában. Gügyögve, gyerekesen, sóhajtva lázak közt, vagy neheztelve és felébredő kétellyel, talán unalomból vagy megszokásból! Vájjon milyen lesz a férfi felelete egv esztendő múlva? Ahogy igy elnéztem őket, eszembe jutott egy másik fiatal pár. Tavasszal kerültem melléjük egy vicinálison. Vasárnap esküdhettek és most rokoni látogatóba indultak. A férfi ünneplőben, pirosra borotválva, szivarozott, jő markos tenyere volt, földmunkás lehetett Égetfarcu barna ember és az asszony alig volt tizennyolcéves. Nézték a vidékei nem beszélgettek az egész utón, de amikor a férfi a térdére fektette tenyéréi a nő utána nyúlt, egy darabig simogatta, gyúrta szerelmesen az ujjakal aztán összekapaszkodott a két kéz és úgy maradt vagy másfél óra hosszat mozdulatlan. Néha egymásra néztek, oly mély derűvel, hogy a szememben maradt a szemük. Amikor aztán leszálltak, utánuk néztem. A férfi apró lépéssel az asszony előtt haladt, aki a kis batyujukat cipelte. Bizonyosra veszem, hogy ez az asszony sohase fogja az urától kérdezni: szeretsz? Be a férfit falán zavarba hozná, ha szavakkal kellene bizonyitgatni érzelmeit. De ahogy igy a falu felé mentek, éreztem, hogy ezek egymáshoz tartoznak. Esztendőkön, évtizedeken át. uuás néV- lcül óé szavak nélkül, széfcválaszthatatlanul. (192Ő január hó.) Egri Viktor, J 4
