Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-21 / 43. (1670.) szám

s ne Mnb H, Ml A csehszlovák-magyar döntőbíróság Hadik-Barkóczy pőrében csupán a biztosító intézkedéseket nem rendelte el, de nem mondotta ki illetékielenségét A „nyilvánvaló és kézenfekvő illeté kifogása megdőlt — A kapkodásra nincsen ok — A tausannei Ítélet részletes ismertetése Prága, február 20. A cseh és egyéb kormánylapok február elején diaadalittas hangon jelentettek olva­sóiknak, hogy a csehszlovák—magyar döntő­bíróság január 31-én Lausanneban tartott tár­gyalásán Hadik-Barkóczy Endrét keresetével elutasította, a magyar1 álláspont tökéletes ve­reséget szenvedett., a földreform Csehszlová­kia belügye,. amelybe a külföldnek semmi néven nevezendő beleszólása stb.^stb Időközben azonban a bíróság írásban is kiadta Ítéletét,' amelynek alapján meg lehet állapítaná, hogy a csehszlovák—magyar ve- gves döntőbíróság csupán közbenszóló hatá­rozatot hozott és el uW-ifotta upyan Hadik- Barkóczy Endre grófnak biztosító intézkedé­sének elrendelésére irányuló kérelmét, de a per érdemében egyáltalán nem határozott és szó sincs arról, mintha — ellentétben a ma-1 gyan—román döntőbírósággal — illetéktelen- ségét kimondotta volna. ; 7 Mivel a csehszlovák—magyar döntőbíró­vá cm ak az itteni földbirtokreform ügyében hozott minden határozata a legnagyobb ér­deklődésre tarthat számot, szükségesnek ta­láljuk a lausannei határozatot a kezünkben levő francia szöveg alapján részletesen is­mertetni. Igen terjedelmes ind okolásában a bíróság mindenekelőtt elmondja, hogy Hadik-Barkóczy ke­resetet adott be a döntőbírósághoz, amelyben alternative vagy birtokának tei .neszeiben leendő visszaadását, vagy pedig értékének megtérítését követelte a csehszlovák államtól. A oséhszlovák kormány ezzel a keresettel szem­ben azt a kifogást hozta föl, hogy a vegyes döntő- bíróság egyáltalában nem illetékes a per eldön­tésére. Még mielőtt a bíróság e kifogás felett hatá­rozhatott volna, Hadik-Barkóczy Endre 1927 szeptember 27-én azt a kérelmet intézte a. bíró­sághoz, hogy 1. rendelje el, hogy a csehszlovák állam mindaddig, míg a döntőbíróság ■ érdemleges Ítéletet nem hoz, tartózkodjék a lefoglalt bir­tokok állagának minden tényleges, vagy jogi megváltoztatásától, főként azok teljes, vagy részleges eladásától, 2. minden egyéb rend­szabály végrehajtásától, 3 .nevezzen ki egy igazgatót, aki a bíróság felügyelete alatt és a birtokosok meghallgatásával, de a status qno megváltoztatása nélkül kezelje a birtokokat és 4. küldjön ki egy szakértő bizottságot a bir­tokok leltárának megállapítása végett. A csehszlovák kormány ügyvivőije ellenezte a ké­relem telje sít és ét, de csupán bizonyos alaki hiá­nyokra hivatkozott és érdemben később kívánt nyilatkozni. Mivel az eljárás folyamán a panaszos előadta, hogy vagvondézsma címén jóval nagyobb össze­get követelnek tőle, mint amennyit átvételi ár ói­mén a jövőben kapna, a bíróság elnöke (a svájci Sohreiber) szükségesnek tartotta, hogy a tényle­ges állapot az érdemleges tárgyalás napjáig vál­tozatlan maradjon. Ezért október 17-iki végzésében rövid időre szóló biztositó intézkedéseket rendelt él. November 28-án a csehszlovák ügyvivő részletes emlékiratot nyújtott be, amelyben az elnök vég­zésének hatályon kívül helyezését és a panaszos kérelmének elutasítását követelte. Mikor ez előzmények után' a lausannei tár­gyalás megkezdődött, Hadik-Barkóczy Endre jogi képviselője részben módosította eredeti kérelmét és különösen azt kívánta, hogy a csehszlovák kormány köteleztessék az 1927 jnnius 1-én uralkodó helyzet visszaállitására, a döntőbíróság pedig a tulajdonosokat bízza meg a birtok kezelésével. Kobza csehszlovák ügyvivő viszont azt vitat­ta, hogy az elnök október 17-iM végzése ellenke­zik a biróság eljárási szabályzatával, a bíróság ■illetékességének megállapítása pedig sértené a trianoni békeszerződést. Biztosította azonban a panaszost arról, hogy a. csehszlovák kormány mindazon kedvezmé­nyekben fogja részesíteni, amelyekben eddig olásokat részesített, amennyibe® a törvény alapjára helyezkedik. A vagyoodéosma behaj­tására vonatkozólag pedig kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium Hadik-Barkóczy gróf­nak vagyondézsmájának megfizetésére halasz­tás* adott, még pedig a földreform végrehaj­tásáig, azaz az átvételi ár kifizetéséig. E bejelentéseket tudomásul véve, a döntőbirő­<tág megállapítja, hogy uj helyzet előtt áll és mos! már hozzáfoghat annak a kérdésnek el­döntéséhez, hogy jogában és kötelességében áp-e a kórt biztosító intézkedéseket elrendelni. v Tekintettel &z eljárási ?*abéljrzai 33 cikkelyére — mondja azután szóról-szóra a biróság indokolása — egyáltalában nem kétséges a bíróság előtt, hogy jogában ál­lott volna olyan biztositó intézkedéseket tenni, amelyeket megfelelőknek és szüksé­geseknek ítél, még pedig akkor is, amikor illetékességét tagadásba veszik ég az a fe­lek között folyó írásbeli eljárás tárgya. — A 33. cikk a bíróságnak megengedi, hogy biztositó intézkedéseket még a kere­set benyújtása előtt foganatosíthasson, te­hát még ...it .uit a biróság abban a helyzet­ben van, hogy bizonyossásrgal megállapítsa, vájjon illetékességgel bir-e. — Elegendő, hogy illetéktelensége ne legyén nyilvánvaló, kézenfekvő. — Világos, hogy ebbén az esetben a biróság nem bocsátkozhatnék bele a perbe, ámde a mi esetünkben a bíróságnak olyan kérelemmel van dolga, amdv oly szemé­lyektől ered, akik magyar állampolgárság­gal bírnak (ez a tény nem vitás) és amely a trianoni békeszerződés 250. cikke­lyén alapul, amely a biróság illeté­kességét kifejezetten provideálja. — A bepanaszolt állam azt állítja, hogy ez a cikkely a szóbanforgó esetben egyálta- talában nem alkalmazható; a panaszosok ellenben azt válaszolják, hogy joguk van ezt a cikkelyt fölhívni. — A kérdés nyílt és a biróság a bizto­sító intézkedések foganatosítására irányuló kérelem vizsgálatához foghat, anélkül, hogy prejudikálni akarna az illetékesség kérdé­sében, hanem ellenkezőleg fentartja magá­nak a teljes szabadságot, hogy a kérdésre nézve akkor nyilatkozzék, amikor a tárgya­lás véget ér és a vitát lezárják. — Joga és kötelessége a felek egyen­lőségét e tekintetben ientartani. Mert a biztosító intézkedések foganatosításának el­utasítása csupán abból az egvetlen indok­ból, hogy az illetéktelenség kifogását ter­jesztették elő, nagyon egyszerű utat adna ama félnek, amely ki akarná kerülni, hogy ellene biztosító rendszabályokat léptesse­nek életbe és ezáltal teljesen illuzóriussá válnék az eljárási szabályzat 33. cikkelye alapján a bíróságnak biztosított jogosult­ság. A bepanaszolt félnek, ha magát feszé­lyezve erezné, elégséges volna az illetékte­lenség kifogását előterjeszteni, hogy ekként megakadályozza a bíróságot abban, hogy a per tartama alatt a per tárgyának biztosí­tását vagy általános formában a perfelek egyenlőségét a per folyamán biztosítsa. A biróság mindezek alapján arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy igenis módjában áll megvizsgálni, vájjon biztosi tó intézkedé­seket elrendelhet-e vagy sem, ami eljárási szabályzata értelmében attól függ, vájjon e biztositó intézkedések megfelelők és szüksé­gesek-e. A panaszos azt kívánja, hogy birto­kai az 1927 jünius 1-i állapotba helyeztesse­nek vissza, hogy ez a helyzet a per befejez- téig tartassák fönn és a kény szerigazgatás szüntettessek meg. A biróság szerint . bizo­nyos, hogy földbir.tokreíorm végrehajtása a panaszos félnek jelentős kárt okozott, azon­ban nincs igazolva, hogy ez a kár teljesen helyrehozhatatlan. Föltéve, hogy a bíróság kimondja illetékességét és érdemben határom, minden lehetősége meglesz arra, hogy a szen­vedett kárt értékelje és akkor a kár nem lesz teljesen helyrehozhatatlan. Föltéve, ellenben, hovy a biróság magát illetéktelennek mondja ki, a csehszlovák állammal szemben megál­lapított rendszabályok maguktól elesnek. A biróság egyébként tudomásul vette a csehszlovák kormány ügyvivőjének ama nyilatkozatát, hogy a kormány közegei a panaszossal a lehető legnagyobb jóakarat­tal fognak eljárni mindaddig, amíg a cseh­szlovák törvényhozás alapjára helyezkedik. Mindezekből az okokból a bíróság nem jut arra a következtetésre, hogy a biztositó rendszabályok föltétlenül szükségesek. Végül a birósáer nem tartja szükségesnek a leltárnak szakértők által való felvételét, mivel tudomása szerint a pénzügyi btaóságok ilven leltárát fölvettek, amely elegendő ga­ranciát nyújt, mivel a pénzügyi hatóságnak nemcsak kötelességében, de érdekében is ál­lott, hogy semmiről ne feledkezzék meg és semmit túl ne becsüljön, ami a vagyondézs- ma iiiegállapitásánál érzékenyen tekintetbe jöhetne. A biróság ezek következtében a biztosító intézkedések elrendelésére irányuló kérelmet elutasítja és az ebből eredő költségek megál­lapítását későbbre tartja fönn. Egyszersmind megállanitja a biróság, hogy a magyar döntő­bíró különvéleményt jelentett be. er A csehszlovák sajtónak az a törekvése, hogy a lausannei határozatot nagy győzelem­nek tüntesse fel, tehát célját tévesztette. Egé­szen fölösleges tehát, hogy a birtokosok eb­ből a határozatból téves következtetéseket vonjanak le és elhamarkodott egyezségeket kössenek. Az ítélet ugyanis — mint láttuk — eré­Kassa. február 20. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentésé.) Megírta' a P. M. H., hogy a magyar állampolgárságú szlovenszkói és ruszinszkói nagybirtokosok a földreform céljaira igénybevett nagybirtokaik megváltási ára tekintetében a földhivatallal egyezségi tárgyalásokat kezdtek. A P- M- H. kassai munkatársának alkalma volt illetékes sze­méllyel beszélgetést folytatni ez ügyben, aki kijelentette, hogy a Kassán lefolyt tárgyalá­sokra egyáltalán nem az szolgáltatott okot, hogy Lausanneban Hadik-Barkóczy Endre gróf birtoklásajátitási perében döntés tör­tént. A földhivatal részéről lefolytatott, tárgya­lás nem volt egyéb a törvény által előirt becslési tárgyalásnál, amelyen a földhivatal a maga részéről a nagybirtokosok megbizottainak előterjesztette Ferenc József Alparéten 1835 augusztus 9-én született. A kolozsvári unitárius főisko­lán tanult, 1855-ben szentelték pappá. 1857- ig a kolozsvári unitárius egyház segédletük é- sze és gimnáziumi tanító volt. Akkor meg­választották rendes tanárnak és mint ilyen két évet külföldi egyetemen töltött. 1859-ben foglalta el tanszékét mint a számtan tanára, de már 1861-ben a püspökké választott Kriza János helyébe kolozsvári rendes pap lett. Igen nagy érdeme van abban, hogy Bu­dapesten unitárius egyház alakult. 1869-ben lyesen szembehelyezkedik azzal a felfogás­sal, mintha a csehszlovák—magyar döntőbí­róság az agrárperek eldöntése tekintet en nyilvánvalóan illetéktelen volna. A nyilván­való, kézenfekvő illetéktelenség (incompéten- ce manifeste et évidente) tétele, amelyet a csehszlovák ügyvivő hangoztatott, tehát ösz- szedőlt. A biróság fentartotta magának a jo­got, hogy az illetékesség kérdésében később határozzon és a biztosító intézkedéseket is főként azért nem tartotta szükségesnek el­rendelni, mivel a csehszlovák kormány kép­viselője ünnepélyesen kijelentő.‘.e, hogy a pa­naszossal szemben a vagyonadót a földreform befejezéséig végrehajtani nem fogja, a föld­birtokreform végrehajtásánál pedig kíméletet és méltányosságot fog tanúsítani. A csehszlo­vák kormány tehát Lausanneban a merev el- lentállás helyett inkább az engedékenység és a méltányosság színében igyekezett föltűnni, amely taktika hozzájárult ahhoz, hogy a ve- o-es döntőbíróság az elnöke által korábban elrendelt biztositó intézkedéseket mint fölös­legeseket nem tartotta fenn. Ezzel azonban sem az illetékesség kérdését, sem a per érde­mét nem érintette és ez csak a biróság leg­közelebbi tárgyalásain fog eldőlni. becslési tervezetét. A tervezet ellen a nagy­birtokosok, köztük Andrássy Géza gróf is, kifogásokat emeltek annak hiányossága miatt, a becslési tárgyalás elhalasztását kér­ték, ami meg is történt. A tárgyalások folytatása ctv hé"ap múl­va Prágában fog lefolyni. A keletszlovensrkói naevhirtoko-ok elv­áltaién nem adták fel azt a trianoni szerző­dései] alapuló elvi álláspontjukat, hogy a csehszlovák államnak e^vá”**1'" jogában külföldi állampolgárok földbirto­kait lefoglalni és amint nem a lausannei tárgyalás volt in­dító oka a becslési tárr>" “ -knak, é n imv megvárják a döntőbírósági ítéletet az összes nagybirtokosok is. A Kassán történt tárgya­lás nem érinti a kérdés nemzetközi vonatko­zásait. tiszteletet Budapesten. 1876-ban választot­ták püspökké. 1884-ben a torockói választó- kerület országgyűlési képviselővé választot­ta és három évig tagja volt a képviselőház- nak. 1905-ben főrendiházi taggá nevezték ki. Ferenc József Ielikészi működésén kívül rendkívüli tevékenységet fejtett ki az egy­házi irodalomban, több tankönyvet és önál­ló egyházi munkát irt. Erdélynek Romániá­hoz való csatolása után is az unitáriusok püspök© maradt. Benne az erdélyi magyar­ság nagy fiát, az unitárius hívek összessége pedig irányító főpásztorát vesztette el. ő tartotta az első nyilvános unitárius isten­Románia orvosolni akarta a magyar kisebbség sérelmei ? A tárgyalások a kormány és a magyar párt között állítólag már előrehaladott stádiumban vannak Bukarest, február 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) A hét elején ngy kormány- párti, mint magyarpárti körökben elterjedt az a hir, hogy a kisebbségek ügyét törvénye­sen rendezni fogják. A benfentesek már arról is tudjak, hogy a tárgyalások a kormány és a magyar párt megbízottai közt közvetlenül megindultak és hogy a tárgyalások alap­ját a következő feltételek képezik: A kormány orvosolja a magyar kisebbség sérelmeit a békeszerződések szellemében és az igazságnak megfelelően. Ezzel szemben a magyar párt garantálja, hogy a kisebbségi sérelmeket közvetlenül a kormánynak hozza tudo­mására és a kormánytól kér orvoslást. Sem a belföldön, sem a külföldön a magyar part a kisebbségi sérelmekért akciót nem folytat le. Az egyik budapesti lap bukaresti munkatársa ma hivatalos román körökből arról értesül, hogy a tárgyalások a kormány és a magyar párt közt már előrehaladott stá­diumba kerültek és hogy a kormány a tárgyalás tényét már nem tagadja. Duka belügyminiszter az őt interjúvoló újságírók előtt nem cáfolta meg, hogy a kormány és. a magyar párt közt tárgyalások folynak, de kijelentette, hogy a kérdésről a jelen pillanatban még nem nyilatkoahatik. A heíetszlovenszhói magyar földbirtokosok csapán becslési tárgyalási folytattak a földhivatallal 93 éves korában meghal® Ferenc József unitárius püspök Az elhunyt 52 éven keresztül volta magyar unitárius egyház püspöke Kolozsvár, február 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) Ferenc József unitárius püs­pök 33 éves korában vasárnap reggel Kolozsvárott meghalt. Az elhunyt püspök már hosszabb idő óta betegeskedett, legutóbb epebántalmak kínozták és okozták halálát. Ferenc József 52 éven keresztül töltötte be a magyar unitárius egyház püspöki méltósá­gát s két évvel ezelőtt ünnepelte diszes ünnepségek között püspökségének ötvenéves jn- bileumát. A jubileumot az agg föpásztor teljes szellemi frisseségben érte meg és ez­után is ö vezette egyházának ügyeit. Az elhunyt nemcsak Erdély unitáriusainak püspö­ke volt, ö volt a magyar unitárius egyház püspöke, mert a király a fennálló gyakor’at- tdl eltérően a püspöki joghatóságát Erdélyen kívül kiterjesztette a Magyarország terüle­tén lakó unitárius hivek összességére. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom