Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-20 / 16. (1643.) szám

WJ± <rM yviAfi^-HlnRMa 1928 jaavír 20, péntek fsm Három hét alatt 4253 ingyenebéd 21.265 korona értékben A ;,havl-egy-ebéd“ akció eddig 17 diák részére nyújt egész éven át mindennap ebédet — A komáromi járási bizottság 1000 koronát szavazott meg a diákmenzának Prága, Január 19. A prágai magyar memsa a nyári félévre kiirfa a pályázatot kedvezményeire és régebbi költségvetése alapján a társadalom tá­mogatásának reményében 24 ingyenes, 24 félingyenee és 56 kedve*me­nyes ebédet és vacsorát ad naponta a diák­ságnak, vagyis 104 főiskolai hallgató részére nyújt támogatást és vagy teljesen, vagy részben fölmenti őket. a mindennapi kenyér gondjától. Ha ezeket a ked­vezményeket a „ihavi-egy-ebéd "-akció kapcsán hangoztatott ért ók egységének: az egy ebéd értéké­vel mérjük, akkor pontos utánszám Mással azt nyerjük, hogy a magyar menza naponta annyit áldoz a diáksegélyezéere, amennyi kilencvenMrom ingyenebéd árának felel meg. Nem volt tehát ré­szünkről túlzás, nem volt önkényesen választott kerek szám, amikor száz magyar diák részére kér­tünk ebédet a magyar társadalom szeretetasztá­lánál Naponta kilencvenMrom ebéd, ez a maximum, amennyit a menza a múlt tapasztalatai szerint remélhető bevételeiből garantálhat, naponta száz ebéd pedig az a minimum, amennyire a diákságnak valóban a legnélkülözhetetleneb- bül szüksége van és amennyit a magyar társa­dalomnak a magyar kultúra jövendő eiőkarco- sai részére adnia kell és lehet. Mai elszámolásunk a magyar áldozatkészség­nek újabb gyönyörű dokumentumait tartalmazza. Losoncról egy névtelen adományozó a magyar kisebbségi élet első vezérére, PetrogaLli Osz­kárra való emlékezéssel 500 koronát, vagyis 100 ebéd árát küldte be szerkesztőségünkbe. Egy ismeretlen tisztviselő és neje kari egy ebéd helyett nyolcvan terítéket adott a diákság asztalára. Az egyes adományok mellett az egyesületek fc áldoznak a magyar diákok asztalára. A komáromi Bencés-székes egy ház, a kassal Keresztény Társadalmi Kör és a losonci re­formátus nőegyesület szolgál itt nemes példá­val. Az autonóm testületek közűi a komáromi járási bizottság az első, mely Mészáros Károly bizottsági tag indítványára 1000 koronát szava­zott meg a diákmenzára. Bár követnék ezt a példát a többi magyar többsé­gű járások, városok ós községek képviselőtestüle­ted isi Komáromban a aáovenszkód magyar kultur­munka egyik neves alakja, Alapy Gyula dr., széleskörű társadalmi akciót kezdeményez. Gyűjtői vén máris tekintélyes összeg gyűlt össze. Kassán Sziklay Ferenc, a magyarság pártjai­nak kulturreíerense, propagálja elsőnek e*t a kultúrák ciót. A Kassai Keresztény Katolikus Körben elhangzott szózatára máris befulott az első gyüjtöiv, id. Horváth Lajos gyűjtése, melyen 11 adomá­nyozó összesen 102 ebédet adományoz. A magyar menza vezetősége mindenkinek kül­dött postai befizetési lapokat, akik a havi-egy- ebéd-akciő támogatását bejelentették. Mindössze arra kéri az érdekelteket, hogy az esetleg föl nem használt csekklapokat szíveskedjenek visszaszár­maztatni a menzához. Mai részletes elszámolásunk a következő: Anonymus, Losonc, „emlékezésül PefcrogaHi Oszkárra'1 (100 ingyenebéd) 500 K készpénz. — Hoffmann Arnold apátkanonok, Kassa, (20) 100 K. — Márai Sándor iró, Páris, 10 ebéd árát utaltatja át szerkesztőségünk utján írói honoráriumából a havi-egy-ebéd alapra. — „Magyar .Asszony", Ara­ny osmaróth, (2) 10 K. — N. N.-né, Korpona, (1) 5 K. — Malinovsky István, Nagysáros (10) 50 K. — Móré Elek, Pinkovce, (5) 25 K. — N. N. Léva, (10) 50 K. — Kováts Gézáné, Alaónádasd, (10) 50 K. — N. N.-né, Várgede, (4) 20 K. — Kund Árpád, Tót- megyer, (10) 50 K. — Sebestyén Ferenc ref. lel­kész, Garamlök, (6) 30 K. — Nagy Áko3 főintézö, Nagysurány, Amna-major, (20). — N. Treneeén, (4) 20 K. — Tarsovits Lajos, Somodi, (10) 50 K. — Gömöry Elek dr., Losonc, (20) 100 K. — Lányi Vilmos, Vágujhely, (20) 100 K. — Pásztor Ferenc, Petrovce, (4) 20 K. — Takáts Lehel gyógyszerész, Verbó, (20) 100 K. — Haittaludy Sándor, Alsóapsa, dr. orvos, Uugvár. (10) 50 K. — K. Rabár János, t N.-Komját, (10) 50 K. — Primusz latrán. Zólyom. (40) 200 K- — Gyűjtés, Troneaén, (81) 155 K. — Jánosé Kálmán, Detnépd, (10) 50 K- — Rencz Antal vaskereskedő, Körmöcbánya, 50 K. — N. N. Ko­márom, (5) 25 K. — Alapy Gynla dr. gyűjtői vén: Komáromi Bencés-székház (40) és Tisztviselő, Ko­márom (10), összesen 50 ebéd. — Komáromi já­rási bizottság 200 ingyenebéd ára. — Id. Horváth Lajos kassai gyűjtése: Oclscbláger Lajos (10), 50 K. — Oelschlager Ferenc (10) 50 K. — OeJscJdáger István (10) 50 K. — Bucsuhaj Pál (2) 10 K. — Fiedler Pál (20) 100 K. — Adriányi & Marké, Kasea, (10) 50 K. — Wilndotter Ferenc ........ (4) 20 K. — Horváth Lajos (10) 20 K. — Höffler Em­ma (10) DK. — Keszüi (10) 50 K. — P. Gy. (6) 30 K, összesen 102 ebéd és 44 K készpénz. A magyar diáklányok „Otthona" részére ado­mányoztak: Sebestyén Ferencné Gyallay-Szabé Vilma 20 K. - Gömöry Elek dr., Losonc, 50 K. — özv. Ivánka Istvánná, Palást, 50 K. — Jancsó Kálmánné, Deménd, 5ü K. —- Az akció kapcsán eddig befolyt adományokkal összesen 570 K. Mai elszámolásunk 987 újabb ingyenebéd fe­dezetét nyújtja, vagyis az eddigivel együtt összesen 4253 iugyenebé- dét. Ez azt jelenti, hogy a havi-egy-ebéd akció egy fél hónap alatt készpénzben és részleten­ként fizetendő hátralékokban 21.265 koroná­val gyarapítja a prágai magyar menza alap­ját Ez tizenhét diák egész évi ebédjére elég, vagyis már mintegy az egy hatoda an nak az Ősz - szegnek, amennyi egész éven át a napi száz ingyenebéd biztosítására kellene. A magyar Szívhez folyamodunk segítségért. Havonta egyszer emlékezzetek meg a nyomorral küzdő főiskolás fiaié’- és leányaink asztaláról s téríttessetek ott egy-egv szeretet-ebédet. A ma­gyar kulturszolidaritás nevében kérünk mindéi* magyar embert és magyar intézményt, siess-n, aki csak teheti, a kisebbségi magyar kultúra vé­delmére. Magyarok, segítsetek! (A cikk megírása óta eltelt napok alatt újabb nagyösszegü adományok érkeztek. Ezekről legközelebb.) „Minden munkánk a magyar fiatalságé!“ mondja a szent hetedik évét betöltött ifjúsági Sápunk Látogatás Scherer Lajosnál, A Mi Lapunk szerkesztőségében — Ahová 60 munkatárs dolgozik „csak egy virágszáíért“ — Losonc, január 19. Sok régi és uj nép életében volt már szent szám a hét és a hetes. Most a szlovenszkói magyar fiatalság életében is az lett. Kerek hét esztendeje van annak, hogy először látott napvilágot itteni fiatalságunk első ifjúsági lapja. Még mindnyájan, akik ilyesmiért lelkesedni tudtunk, jói emlékszünk az első számra, ami nagy nehézségekkel és egy heroikus élni- és tanítani* akarással hagyta el az ólomszagu kis losonci nyomdát, hogy meghódítson sziveket, neveljen nemzedékeket és generációkon át szolgálja majd a tudás, műveltség és mindenféle igazi nemes szeretet zászlaját. S azoknak volt igarak, akik hinni, remélni és cselekedni mertek: mert as életben mindig as kerül ki győzelmesen, aki örök saent igazságok hitével a lelkében, a tudás éa bátorság fegyverét hordozza harcrakéss elszántsággal és önbizalom­mal: a lelki nemesség, a szivjóság a legszíveseb­ben ott fit tanyát, ahol a tudás és műveltség veit a szálláscsinálója s ott tud élettényezővé lombo­sodul, ahol a minden évben megújuló életsöld- levelekhez hasonlatosan mindig megújuló kedv, akarat és kitartás segíti. Az ifjúság szeretete, a legnemesebb célok szolgálata s lankadatlan fiatalságból merítő élet­készség volt az, ami a semmiből az 1921 január 20-án megjelenő kicsi, alig nyolcoldalas ifjúsági lapocskából máig, a szent hét esztendő leforgása alatt komoly, mindenki által értékelt magyar if­júsági lapot tudott teremteni. A minap egy óriási történelmi jelentőségű folyóirat első száma került véletlenül a kezembe, amit még soha se láttam. Csak a lap férfikorának izzó életerős számait ismertem eddig s valahogy Ilyen erősnek, sőt még szebbnek képzeltem a szü­letését jelentőt is. Kedves, paradoxonos csalódás: negyed terjedelem, gyenge papír és sok már el­feledett, vagy sose hallott név: olyan próbálkozás és szellemi izzadságszaga volt az egésznek, hogy szinte könnybe lábadt a szemem: hát ez volt az a kezdet, amelynek történelmi jelentőségű nagy folytatása lett s ez a kis szürkészöld, iródiákos fedőlapu füzet volt az Achilles-sarok, amelyik egy világot mozdított ki a sarkaiból? * Beértem az ismerős utcába. A házban a régi cserkész-parancsnok fogad. Szobája falán ott van cserkészruhában, kitű­nő olajban a portréja, a sötét háttér nagyon fino­man nyüzsgő cserkésztábort, konyhái sátrakat, védelmet verő cserkészfiukat ábrázol Szinte szimbólikus ez a kép: elől az érett, szakállas férfi nyugodt arca, energikus életrevaló szemel háta mögött a mozgó, sürgölődő, fiatal jövő; háborgó tenger, ami legnagyobb kincseinket rejti Aki nem volt soha cserkész, az nem tudja, mit jelent az, huszonnyole éves fejjel bemenni abba a szobába, ahol mint kisdiák Jélekzetfojtva s szalutálva járt; és aki nem volt iró, as te tud­hatja, mit tesz as, belépni as ajtón, ami mögött most is minden változatlan, de közben eltelt hót esztendő és a lapból, a nyolcoldalból hqaz meg harminc oldal és. képes klissés cikkek, s Állandó rovatok lettek. Aki se cserkész, se iró nem volt, az egyszerű és különféleképp értékelhető tény­ként fogadja el azl hogy mikor bementem óe mi­kor kijöttem abból a szobából, amelyik bölcsője óta A Mi Lapunk szerkesztőségét jelenti, úgy el voltam fogódva, mint már régen. * Most lépett a nyolcadik évfolyamba. Sokan közülünk, akik kesdő segédtisztekként és még kezdőbb lrőkként éreztük as első lelkese­dések hevét, azőta szétszóródtunk ebbe a világnak nevezett és életnek csúfolt borzalomba, de esküd­hetünk, mindepre ami szent és drága, hogy in­kább meghalunk, de azt & lázi azt a bitet és azt a lelki tisztaságot, amit akkoriban érettünk, so­hasem felejtjük el, sohasem adjuk fel. Mert men­nél jobban nőnek a* évek vc-betüi a lelkünk rán­cain, annál inkább tiszteljük és imádjuk azt a régi magunkat, aki voltunk, mikor még sokkalta keve­sebbet számítottunk ebben a bizonyos életben és ebben a bizonyos világban, ahol még az is semmi, ha valaki sokat számit, mert nem az a fontos, hogy ki mennyit számit, de az, hogy valaki mit ér. * Egyszóval a hetedik jubiláns évfolyam befe­jezése lilán, a nyolcadik évfolyam első szép szá­mával a kezemben ott ültem A Mi Lapunk szer­kesztőségében, Scherer Lajos tanár ur és cser­készparancsnok asztalánál Kezembe adta a leg­újabb számot Ezt olvasom benne: „Uj cimképünknek lanthoz hasonló rajza jel­képezni akarja irányunkat: minden munkának a kisebbségi magyar fia­talságé. , A lant stilizált ágai foglalják össze a képet: a magyar díszítésű alapon álló szívből egy liliom szökken ki: illatában gyönyörködik a minden szépért lelkesedő magyar leány. Ezt nem várta, est nem reméltei A két fiú, a diák és a cserkész egyaránt irtják a gyomot, nyesik a tövises indái hogy a nyert termő talajon mentői több és mentői értékesebb virág boruljon virágzásba. Folyik a lázas munka: tanulni, erősödni, egy célért lelke­sedni: egymást szeretni, ez a hajtó erő, hogy erős akarattal munkáskézzel baráti összetartásban a csehszlovákiai magyar ifjúság tudásban, művelt­ségben lépést tartson a többi országok ifjaival és leányaival." Nem is kell tán többet mondanom annak a lapnak a programjáról, amely dolgozni akar s nevelni akarja a fiatalságot az Isten, a nemzet és az emborszeretetben! A legszebb emberi szentháromságban! Itt nincs politika, nincs felekezeti, osztály vagy egyéb különbség: itt van egy szellem és van egy táborravaló fiatalság, immár hét évfo- ; lyamból és ennek a jövőt jelentő tábornak a szerkesztő azt Írja a zászlóra: jellemek le­gyetek, derék emberek legyetek, szorgalma­sak: tanuljatok és dolgoznátok! * Beszélgetünk a lap helyzetéről, amit Scherer Lajos teljesen a saját felelősségére, saját számlá­ra: azaz saját ráfizetésére csinál pusztán nevelői idealizmusból és szeretetből. Ö maga is tudja, hogy a lap ma hatalom és ládaszám mutat leve­leket, amelyekkel nap-nap mellett elhaknozzák olvasói, ami a szeretet és siker legbiztosabb jele, de azt is tudja, hogy nagyon megnehezíti a szer­kesztési hogy e» as egyetlen ifjúsági magyar lap kénytelen különböző korú ifjaknak igényeit kielégíteni és különböző korú ifjak Írásait lehozni: nincs több ifjúsági lap, minden fiatal e körül tömö­rül csak njabban, pár hónapja, nyitotta meg hasáb­jait a főiskolás magyar diákság szellemi mozgal­mainak egy pozsonyi njság, amely körül számos Ifjúsági vezetőegyéniség csoportosult a kapunyi­tásra. így nehéz olyan lapot csinálni, ami min­denkinek tessék — mondja — de igyekszem, hogy igy is mindenki találjon benne egy-egy olyan cikket, ami neki tessék­— Hát • munkatársak? — Hál* istennek szép számban vannak: a szá­muk megközelíti a hatvanak úgyhogy annyi kéz­iratom van, hogy egyszerre hat-hét lapot is kiad­hatnék, — ha az anyagiak futnák... A nagy ma­gyar írók közül Móricz Zsigmond ir gyakran a lapba, Szabó Dezső is érdeklődéssel kiséri mun­kánkéi külföldről Farkas Gyula dr. egyetemi ma­gántanár, Fenyves Pál, az egyik nagy magyar ki­adócég lektora munkatársaim, a szlovénekéi Írók és toliforgatók közül Darvas János, Egri Viktor, Farkas István. Gvőry Dezső, Jankovics Marcell, .Tarnő József, Kessler Balog Edgár. Marok Antal, Mécs László, N. Jaczkó Olga, Limbacher Rezső, ölvedi László, Páll Miklós, Szajatnai Resfő, Szik­lay Ferenc, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Ta­más Lajos és mások dolgoznak rendszeresea lapba: szinte itt n az egész itteni írógárda, ami a legritkább jelenség. (Mellesleg megjegyezve ez tényleg csodálatos: csupán csak egy-két név űz­tük régibb munkatársak is, hiányzik: cze.. be­kapcsolódása nagyon kívánatos volna!) — A viták ...? — érdeklődöm. — Tény, bőgj'’ újabb időben mindenütt fokozott érdeklődés nyilvánul meg i lap és általábau az ifjúsági mozgalmak iránt. Ez az érdeklődés legtöbbször a szeretet jele, még ha kritikai formában jelenik is meg. Egyet azon­ban nyugodt lelkiismerettel kell kijelentenem és kihangsúlyoznom azoknak, akik érdeklődnek irán­tunk és az ifjúság iránt: azl hogy mi nem dolgo­zunk azon, hogy a fiatalok és öregek közt ma is, de mindig is fennállott és fennálló természetes válaszfalat még nagyobbra emeljük, vagy a szaka­dékot mélyítsük, nem, ellenkezőleg, igyekszünk összehozni őket és erre az összehozásra igenis meg van a kellő jószellem & fiatalságunkban, ezt bát­ran mondhatom. A felnőtt generációnak nem kell félni: mert a fiatalságunk szorgalmasan tanul i bár minden erejével a jövő építésén fáradozik és a jövőbe néz, azért nem hagyja figyelmen kívül a múltat és annak szép tanításait sem. Az pedig, hogy az öregek mindig visszafelé, a fiatalok pedig mindig előre uéztek, az az ón fiatalságomban is, de mindenki fiatalságában is igy volt és sose is less másképp. — Milyen kívánsága volna a lapnak a ma­gyar közönséghez? — kérdeztem végül, átnézve a lanra vonatkozó számadásokat, amik örvende­tes fejlődést mutatnak, de még mindig elég he­roikus küzdelemről tanúskodnak, amit a magyar közönség a legminimálisabb támogatással kikü­szöbölhetne.- Főleg egy volna: j klissé kellene sok, sokkal több, mint ameny* nyíre ma telik!! A rajzot szereti a fiatalság és abból sokat tanul­hat, Most ezt is úgy kel) megoldanom, ahogy a legkönnyebben lehet. Kérni nem kérek, de egy- egy befolyó adományból, mint minden befolyó összegből is, amit a lapért kapok, — mert hisz semmi költséget, fel nem számitok magamnak.se, — a lap külső és belső nívóját emelném. Egy-két adományunk ez idén is befutott, áldja Isten azo­kat, akik támogatják az ifjúságot. * Mikor az ifjúsági lap életének jelentős dátu­máról megemlékezem, azt kérem a magyar közönségtől, hogy aki teheti, rendelje meg egy-egy magyar diáknak, vagy cserkésznek ezt a kedves, nemes célt szolgáló, nevelő folyóiratok amibe Íróink java dolgozik s a fokozott támogatással tegyék lehetővé azu hogy az ifjúságot képekkel is tanítsa minden jóra és s-épre, hogy a következő jubileumot még több sikerrel és még több reménnyel érje meg. Akik pedig idáig is fenntartották a lapot, azoknak továbbra is szivbeli „jó munkát!" Győry Dezső. — Harc a nők elférfiajsodása ellen- Pánibból írják: A napokban itt érdeket; egyesület alakult. As egyesületnek az a célja, hogy „harcoljon a nők fiai kai és erkölcsi elfér fi a^dása ellen". Az egye­sületnek férfiak is lehetnek tagjai, akiknek szán­tó© az az eWük, hogy a nő tartsa meg nőies mi­voltát és ne akarjon elférfiasodni. Az egyesület megalakulásának alkalmából több francia kiválóság nyilatkozott olyan módon, hogy az egyesület ké­sőn alakult meg. Egy hölgy (még pedig nőies hölgy) kijelentette, hogy nem is tudja megérteni, miért nem akarják a nők, hogy különbözzenek a férfiaktól. A nőknek csak az van előnyére, ha is­mét nők akarnak lenni. A nő legyen nőies, de ez egyúttal nem jelent gyengeséget is. Az uj egyesü­let nagyszabású propagandát kezdett célja elérése érdekébe©. (10) 50 K. — Istenes Ferenc gyógyszerész, Udvari, (10) 50 K. — Gergelyi Béla dr., Kisszeben (20) 100 K. — Kalmár Manóné, Radvánc, (12) 60 K. — Hit­tel Rózsi róm. kát. tanítónő, Losonc. (10) 50 K. — Justh Dezső dr., Beregszász, (20) 100 K. — P. I., Vágsellye, (20) 100 K. — B. I., Vágsellye, (4) 20 K. — L. B„ Vágsellye, (2) 10 K. — B. A„ Vág­sellye (5) 25 K. — Tisztviselő és neje, ................. (8 0) 400 K. — Mólót Káarolyné, Munkács, (10) 25 K. — Losonci rel. nőegylet (20) 100 K. — Sipees An­dor Gyula, Kassa, (20) 100 K. — Szenderv István 4 Pozsonyi SbIbísí iiroy Mim sok orvos által ajánlva mint kitűnően bevált házis/cr. Rossz emésztés, ebből eredő fejt ájás, eldugulás, májb aj, kólilca, aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság ellen. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5'— Kd. Vigyázat a „VÖRÖS RÁK“ védjegyre! Készíti: Vörös Rák gyógyszertár, Brntistava Alapítva 1312-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom