Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-10 / 7. (1634.) szám

A Járások klkerekltése! \ tSzlovenszkó, január hó. A közigazgatási reform parlamenti tár-J gyalása után bekövetkezett szélcsendben már [ felmerült a riasztó hír, hogy a kormány tnem i áll meg a reform végrehajtásánál a félúton j és rendeleti utón intézkedik a járások ki-1 kerekítése fellől is. Annak idején úgy a j pozsonyi szlovák-klub, mint a pozsonyi (bel­ügyi osztályban hangos tárgyalások folytak ‘ ebiben az ügyben, sőt térképpel és ceruzával i is (dolgoztak a beavatottak. Az ügy akkor még leginkább a szlovák! néppárt ügye volt, amely ezen a téren akarta1 learatni az autonómia felvillanásának helyi1 előnyeit és az agrárpárttal folytatott heves; vitájának hangjai messze elhal látszó tta k. \ Később nagy csendesség borult az egész ügy-. re, anert a közbejött községi választások a! figyelmet elterelték a közigazgatás reform-1 járói a szlovák néppártot pedig csendesítette ] a szavazóinak százezernyi hiánya. Most azonban ismét napirendire kerül az1 ügy és értenünk adja, hogy legyünk elkészülve a kikerekitésre, amelyből egyszer, szintén a közigazgatás reformja alkalmával, az úgy­nevezett „nagymegyék" kikerekitésénél már volt Irészünk. Az itt követett és nyíltan is bevallott cél iaz volt, hogy a magyarság be­folyását megtörje, ezért húztak fantasztikus határokat az egyes közigazgatási mamimut egységek között, elválasztván a vasúti össze­köttetés, gazdasági piac, kulturális kapcsola­tok révén szorosan összetartozó területeket és alkotván olyan megyeszékhelyeket, ahova a távoleső községekből több napi utazás után lehet 'eljutni és megfordulni. A járási kikerekátésekre nézve is van már elég sajnos precedensünk, a járásbi.ró-' sági körletek megállapításában. Ha már most hírlik a közigazgatási egységek kikerekitésé- nek a gondolata, ez már körülbelül készen is van és a ceruzák már megrajzolták az uj határokat. Mi lehet ezzel a cél? Semmi esetre sem más, mint az, hogy a magyar többségű kerületeket magyar kisebbségivé változtas- j sák, ami a vegyes nyelvterületen nem is j olyan nagy'- munka. De vannak szinmagyar területek is Délszlovemszkón, ahol a cseh- szlovák lakosság csak elenyésző kisebbséget j jelent még ma is, a földreform végrehajtása után. Itt pedig bizonyára olyan módon dolgo­zik a nacionalizmus körzője, hogy ezekhez szlovák nyelvi kisebbségeket csatoljon. Ezzel az eljárással ugyan több magyar város el-1 vesztené járási székhely jellegét, Ide ez csak a városoknak okoz gondot, amivel a cirkal- mazók keveset törődnek. Nem árt résen lenni magyar városaink­nak, hogy milyen oldalról fenyegeti őket veszedelem. Ha a magyar járásokhoz szlovák területeket csatolnak, ezzel könnyen elérhe­tik azt, hogy a kinevezett tagok révén cseh­szlovák többséghez jutnak. A magyarságnak minden erejét meg kell feszítenie és már most előkészületeket tennie az ősszel kiíran­dó választásokra, amely eket meglepetésszerűen kiírhatnak jóval korábban is, mint erre van már elegendő példánk. A magyar közönség­nek meg kellene értenie, hogy itt létérdekéről vau szó. A legtöbb közigazgatási ügy már az első fokon véglegesen befejeződik. Ennek a hatóságnak rendkívül széles hatásköre lesz. A közönségnek tehát az az érdeke, hogy a kerületi választmányokban többségbe jusson, ahol a közigazgatási tisztviselők munkája ellenőrizhető és bírálható. A ki kerekítés ellen csak a parlamentben lehet felszólalni, azt pedig tudjuk, hogy a prágai parlamenti gyakorlatban egy ilyen felszólalás a pusztában kiáltó szavai gyanánt hangzik ek Nem szabad azonban erről sem lemondani, hanem annak idején tiltakozniuk kell parlamentáriiusainknak minden kikere- kitési kísérlet ellen, am.i eluemzetlenifésűnk­kel egyértelmű. A kormány hatalmi túl­kapásai ellen csak egyetlen orvoslatunk van: a nyilvánosság ereje. Minél nagyobb nyilvánosság tárgyalja ezeket, a mi legyengá- tésünkre irányuló törekvésekéit, annál több helyről számíthatunk védelemre. Ha 'ez a védelem nem is terjed a rokonszeoven túl Pozsony írvizveindeEembcn A Duna tegnapról mára 7© eentianó§errel emelkedett — Ha tovább tart a* emeiie^iSi a ligeti oldal* elönti az ár A hatóságok mindent megtettek a veszély elhárítására . Pozsony, január 8. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) A week-emd lázas, izgalmas órákat hozott Po- zsonyra, mindenki csak a Dunáról beszél, ez ma a főprobléma és az emberek ezrei meg ezrei zarándokolnak ki a Dunapartra, hogy bámulják a befagyott Dunát, amely titkokat rejteget magáiban és miniden pilla­natban ugrásra, nekilendülésre kész. Nincs veszély, közvetlen veszély ugyan, ez hallat­szik minden hivatalos szájból, de azért hát­ha mégis?.... Hátha a most még jégvirágos, páncélba burkolt, alvó folyam holnap kitör rab- bilincseiből és megismétli az 1850. év nagy rohamát, amikor a belváros szi­véig víz alá borított mindent? ... Igaz, hogy akkor még nem volt szabályozva, die ha energiáját nekifesziti, mit neki a szé­les kőkerítés, az improvizált trágyás nyul- gát, amelyet eres faoszlopokból vertek le és trágyával töltöttek ki. Az esős idő ellenére egész vasárnap délután csak úgy feketéllák a híd az emlber- tömegektől. A hatalmas vasalkotmányról pompás kilátás nyílik a fodrozottjegü folyó­óriásra. Oldalt, a kikötőben a pusztulás képe. Az elevá­torokat részben leütötte a múltkori zaj- lás, részint leszerelték azokat. A külön­féle gőzhajózási társaságok raktárai, a hajóállomások kiürítve merednek elénk. Ügyeletes fináncok, munkások őrködnek a nagy kényur felett. Körülbelül 50 munkás áll készültségben a hajóstársaságok telepén. Odaát a ligeti oldaton, az Arénánál a város teherautói várakoznak mentőszerszámokkal, minden eshetőségre készen. Az Elisium lakói felett máris megkon- í dúlt a lélekharang. Ezeket a szerencsétlene- : két miniden kiöntés megtépázza, koldusbot­ra juttatja. Apró kis vityililók a Duna ligeti oldalán, a hídtól balra, a II. és III. Elisium. Földhöz ragadt szegény nép lakija, most két tornacsarnokban helyezik el őket ideiglenes fedél alá, bútorukat pedig az Arénába raktározzák el. A kikötőtől a prapellerálomósig tetrje- 1 dő részen pusztított a legutolsó zajlás a leg- | hevesebben. Uszályhajókat, pontonokat tört j össze és most csak a roncsok merednek iki a befagyott vízből: sötét mernemtókmak. A propellerállomás környékén minden csendes. A kis épületbe beraktározták a szétszedett hajó-kávéház roncsait, Po­zsonynak ez a kedves specialitása sincs többé... Mintha tűzvész pusztította volna él a vas­betonból készült hajótestet. Ablakait le­szedték, fedélzetétől is megfosztották, zászló- rudján a lobogó cafatokban lóg. Egy létra, amelyen a berendezést mentették, sutám féirebillent, amikor a hajó utolsó embere, a „hajótörött pincér" lelépett rajta. A nagy monstrum a mérnökök szerint még mindig veszélyt jelenthet a Duna-hidra, ba a zajlás a pilléreknek vágja. Szombat este óta a Prímás-palotában székel a zsupán által kinevezett városi árvizbizottság, amelynek tagjai: Kováts Lajos dr. orvos, a szociális bizottság előadója,- Ruppelt Igor fő­mérnök, Zehtmeister Ödön városi tisztviselő. A bizottság mellé beosztottan készenlétben vannak az összes városi mérnökök. Hat óránként felváltva teljesítenek éjjel-nappal szolgálatot. Pozsony egyik legfontosabb szerve most ez a bizottság, ideifutnak a je­lentések, a város, a kikötő és Pozsony köz­vetlen 'környékéről. A jelentések szerint a Duna vize vasárnap estig 75 km hosszúság­ban volt még befagyva és pedig Pozsony felett 29 km-es szakaszon, Bős alatt pedig 4 kilométeren. Dévénynél vasárnap délután. 30 méter szé­lességben megindult a jégzajlás, de nyom­ban utána meg is állt A legveszélyesebb a helyzet Oroszvár határában, az 1849. számú km-kőnél, ahol vasárnap is katonaság dolgozott, robban­tott, de kevés sikerrel. Somorjánál va­sárnap délelőtt megfeszített munka után a műszaki csapatok 40—50 méter szélességben másfél km-es hosszú­ságban felrobbantották a Duna jegét, itt tehát a víznek szabad lefolyása van. Vörös főmérnök a somarjai veszélyes zónán tartózkodik. Dévénynél a Duna vasárnap további hatvan om-rel emelkedett és itt még fél­méteres emelkedést várnak. Pozsonyban nincs veszély! A Duna vízállása vasárnap este hat órakor 345 cm volt, félnap alatt mindössze 3 cm-rel emelkedett 380 cm-es vízállásnál a Dunába vezető főcsatornát elzárnák és a három városi szivattyú azonnal megkezdené működé­sét, nehogy a várost a csatornákon ke­resztül lepje meg az árvíz. Vasárnap este a pozsonyi hidrográfiai inté­zet az alábbi jelentést adta le: A vízállás Pozsonynál vasárnap 17 óra­kor 345 cm. Dévénynél 14 órakor 213, 15 órakor 205 és 17.30-kor 215. A jég itt 30 méter hosszúságban megindult, de újból megállt. A pozsonyi kikötőben a jég áll, az esőzés folytán egyes helyeken viz alá került. A téli kikötőben vasár­nap délután három fok Celsius meleg volt Szakértő mérnökök szerint a vasárnap délután megeredt enyhe eső használt a | Duna jegének és csökkenti a veszélyt. Hifim délutánra veszedelmesen emelkedett a inna Pozsony, január 9. (Pozsonyi szerkesztő- I ségünk telefonjelentése.) A Duna vize teg- { nap óta ismét veszedelmesen emelkedett. Ma reggel riasztó hírek voltak forgalomban a városban, amelyek már a közeli árvizve- szedelemröl szóltak. A riasztó hírek oka a pozsonyi vízrajzi osztály jelentése volt, amely szerint a Duna jege Dvévénynél meg­indult s Kaesmaclier-szigetig zajlásban van s gyors iramban tör utat magának a Po­zsony előtt még mindig álló jég felé. A per­manens árvizbizottság a hidrográfiai osztály jelentése után azonnal kiszállt a helyszínre s megállapította, hogy a jelentés tartalma nem felel meg a valóságnak. Dévénynél mindössze 30 méter szélességben indult meg a jég. Tegnap és ma eső esett Pozsonyban és a környékén, ami újból felduzzasztottá a Du­na vizét. Ennek tudható be, hogy a Duna vízállása a tegnap esti 380 centiméterhez képest ma délután 3 órakor 435, négy óra­kor pedig már 450 centimétert mutatod*. Ha tovább így folyik a Duna vízállásának ro­hamos emelkedése, úgy estére a ligeti ol­dalt elönti a viz s az Elyzeumok és környé­kének lakosságát veszélyezteti. A városi hatóságok és az árvizbizottság minden intézkedést megtettek a veszély el­hárítására. Szlavicsek Károly dr. rendőr­igazgató végigjárta a Duna árterületeit s mindenütt megnézte a mentési munkálato­kat, amelyek a legnagyobb erővel folynak tovább. Ma délelőtt megjelent az árvizbizottság előtt Palugyay Antal, a pozsonyi hajósegy­let vezetőségének tagja és felajánlotta a ha- jóse"-W segítségét és részvételét az esetleg szükségessé váló mentési munkálatokban. Szlavicsek rendőrigazgató a beígért támo­gatást örömmel vette tudomásul, de kije­lentette, hogy arra egyelőre szükség nin­csen, amennyiben a veszély az eddigi mun­kálatokkal egyelőre el van hárítva. Csallóközben a helyzet általában véve változatlan. A katonaság állandóan készen­létben van és tovább folytatja a jég robban­tását. Kisebb szakaszon sikerült is már a jégben utat törni, úgy hogy a zajlás lassan ott is megindult. A Vág szintje ugyancsak állandóan emelkedőben van. A torkolatánál szintén folynak a robbantási munkálatok. Riasztó hírek Győrött Győr, január 9. A pozsonyi jégzajlással kapcsolatban a városban riasztó hírek kel­tek szárnyra. A folyami mérnökség szerint a várost és környékét nem fenyegeti veszély. Nagy árvíz a román-bolsár határon Bukarest, január 9. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A Duna az egész ország­ban árvizveszedelemmel fenyeget. Legve­szélyesebb a helyzet a román—bolgár hatá­ron, ahol Giurgiu és Flamende között a jég­zajlás következtében megáradt folyam kilé­pett medréből és tengerként borította el az egész vidéket. Három granicsár őrjárat el­tűnt, a katonáknak teljesen nyomuk ve­szett. Számos juhnyáj pusztult el a habok­ban. A bukaresti kormány szigorú intézke­déseket foganatosított, amelyeket bolgár segítséggel hajtanak végre. A bukaresti re­pülőezred parancsnoka parancsot kapott, hogy repülőgépekről próbálja a Duna jegét szétrobbantani, mintán az ágyukkal a rob­bantás nem sikerült. A Duna egész szaka­sz n repülőgépek tartanak megfigyelő szol­gálatot Kai számunk 1© oldal előfizetés! ér: évente 3^ félévre 150, SzlovetlSzkŐi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség ! negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: H 12, II. emelet. Telefon: 30311 -- Kaado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai TiQ.pilQ.pjCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prágáik, Panská ul 12/111. Te­havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 K2 DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha és Iha nőm is nyilvánulhat meg tettekében, mégis csak előnyünkre szolgál, mert erkölcsi (hasznunkat növeli. Figyelemmel kell kísérnünk az esemé­nyeket és tiltakozásiunknak hangos szavakkal kell kifejezést adnunk, mert ellenkező eset­ben reánk olvassák a jogi véleményt: volenti non fit injiuria, nem történik jogtalanság azzal, aki a (dolgot akarja; már pedig aki hallgat, az (belenyugodni látszik a történtekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom