Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-08 / 6. (1633.) szám
A magyar nemzeti politika Irta Jaross Andor Túl vagyunk a karácsonyon és az újéven, amikor a zsurnalisztika nyilatkozatokat présel ki a politikusokból és államférfiak indokoltnak látják, hogy egy cikk keretében tájékoztassák közönségüket a jövő politika útjairól és célkitűzéseiről; ez már olyan bevett és elfogadott szokás, hogy a jámbor újságolvasó bizonyára csalódottan tenné félre a lap ünnepi számát, ha hiányoznának az interjúk és eszme- futtatások. A magyar zsurnalisztika nálunk is megtette eme kötelességét. Mindkét pártunk vezető egyéniségei megnyilatkoztak s nyilatkozataikból. pregnánsan j domborodott ki azon várt gondolatközösség, hogy a magyar nemzeti politikát vállvetve, egy- akaratuan kell folytatni s a pártok álláspontja a mai kormányzattal szemben csakis ellenzéki lehet. Ez az állásfoglalás természetes folyománya az elmúlt év rendkívül tanulságos belpolitikai eseményeinek. Amikor ezt megállapítom, nem hagyhatom említés nélkül azt a fájó érzést, melyet bennem az kelteti fel, hogy nem hallottam sehol egy szót sem arról, hogy miként képzelik a pártok a közös nemzeti politikát szolgálni, miként fogják az együttműködést intézményessé tenni s miként óhajtják a harmonikus összmunkát a praktikumban keresztülvinni. Kétségtelen, hogy bizonyos formalitások mellőzésével is lehet egyakaratuan együttműködni s például a német pártok zilált munkaviszonyaihoz mérten a szlovenszkói két magyar párt parallel munkája még ideálisnak is tetsz- hetik, mindazonáltal szükséges, hogy bizonyos külső szempontok és belső technikai kérdé-| sek végett az együttműködés, a tartós szövet- j ség intézményessé tétessék. A közvélemény kitartóan vár és büszke \ örömmel fogadná, ha a szövetség, vagy egy- j ség bármely formája megköttetnék. Ennek a! szövetségnek lenne csak feladata azután dönteni a nemzeti politika olyan kérdéseiben, melyeknél a szlovenszkói magyar nemzetnek sohasem válik előnyére, ha a két párt kétféleképpen dönt; ilyen kérdésnek fogom fel például a német polgári ellenzéki blokkban való' részvételt, avagy a szlovák-magyar viszonyt j Szlovenszkón. Mindkét kérdés eminens fontossághoz fog jutni a közel jövőben s kielégítő megoldás a magyar pártok részéről csakis úgy képzelhető el, ha egyuton, egyféle módon fogunk dönteni. A jól felfogott nemzeti politikának kell itt diktálnia s minden mellékérdek í mellőzendő. A nemzeti politikában mindkét párt eddig j komoly munkával ösvényt vágott s mindenki: várja a pillanatot, mikor érkeznek az ösvény- j vágók azon'tisztásra, ahol hadirendbe lehet/ állítani és átütőképessé tenni a külön vezetett oszlopokat. Az ösvények már ki vannak taposva és már látni a tisztást. S mig a magyar pártok igy haladnak a tisztás felé, mégis akadnak, akik nem tudni, mely okból, azt szeretnék, hogy a magyarság feladná a küzdelmet és félre állna amaz akadályok előtt, melyek ama tisztástól elválasztják s kerülő utón, melyen nem várják nehézségek, induljon el — más cél felé. A nemrég Pozsonyban megindult napilap j újévi számában egy cikk foglalkozik a magyar • egység problémájával s miután csak értékelni j tudok minden munkát* mely ezt célozza, ér- • deklődőssel olvastam el. Miután pedig a cikk-, iró a magyar nemzeti párt tagjaként szerepel i s a magyar nemzeti párttal kapcsolatosan tesz j kijelentéseket, szükségesnek tartom pár szóval vele foglalkozni. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a magyar nemzeti párt tagBriand jegyzéke fölborítja az örök béke tervét A pahftimtársyalásokba beledobta a „támadd háború" fogalmát — Amerika uj jegyzéket készít elé Páris, január 7. A francia-amerikai paktumtárgyalások zsákutcába keTiiltek. Francia részről megkísérlik, hogy a felelősséget ezért az Egyesült Államokra hárítsák. Briand jegyzéke, amelyet tegnap adtak át Washingtonban, két oldal terjedelmű. Tartalmával a francia sajtó élénken foglalkozik. Briand a szokásos diplomáciai szerencsekivánatok után azt javasolja, hogy a döntőbírósági szerződést az általa meg- íormulázott alakban vigyék keresztül és igy biztosítsák Franciaország és az Egyesült Államok között az örök békét és Amerikának a háború örök kiküszöbölésére vonatkozó általános paktumát uj szerződéssel szabályozzák. Briand ezután a háború ellenes paktum szövegére tesz javaslatot, amely szerint csak a támadó háborút küszöbölnék ki, mert az a népszövetség által m egállá jutott védekezési intézmények szankcióját sérti. A francia sajtó a következőképpen okolja meg ezeket az eílenjavas- latokat: Ha csak Franciaország és az Egyesült Államok mondanák ki a háború kiküszöbölését, tehát csak egyoldalú paktumot kötnének, akkor Franciaország nyugodtan elfogadhatta volna az amerikai ajánlatot. Ha azonban Amerika kívánságára a paktumot valamennyi nagyhatalomra ki akarják terjeszteni, akkor Franciaországnak azt kell követelnie, hogy ez a megegyezés csupán a támadó háborúra vonatkozzék. Franciaország nem mehet abba bele — mondja a Petit Párisién —, hogy egy uj amerikai javaslattal a már megkötött békeszerződéseket gyengítse. A Maiin rámutat arra, hogy minden szankció dacára fegyveres készenlétre is szükség van a békebontókkal szemben. A francia lapok Washingtonból jelentik, hogy az amerikai államférfiak a „támadó háború" fogalmát milyen kedvezőtlenül fogadták, mert ezt a fogalmat váratlanul dobták bele a vitába és óvást emelnek az ellen, hogy ezzel a fogalommal újabb nehézségek elé állítsák a . tárgyalásokat, amelyek mindeddig a népszövetségben sem vezettek eredményre. Newyork, január 7. Az első benyomás, amit Briandnak a Kellogg-javaslatra adott válasza tett, igen rossz volt. A kormány ugyan hangsúlyozta, hogy még nem tudott elég pontosan és behatóan foglalkozni az egész jegyzékkel, de máris megállapítást nyert, hogy két fogalomnak, a „háborúnak" és a „támadó háborúnak" össze- cserélése a tárgyalások menetét nagyon megnehezíti. Briand .ezzel eltért eredeti tervétől, amely minden háborút törvénytelennek akart nyilvánítani és az Egyesült Államok kormányát arra kényszeritette, hogy újabb formulát eszeljen ki. Ez nem történhetik meg azonnal, mert Amerika határozott ellenszenvvel viseltetik az ilyen nyújtható fogalmakkal szemben. Az amerikai kormány rövid gondolkozás után abban máris határozott, hogy Briand am i javaslatának, hogy Amerika csak Franciaországgal kössön békeszerződést, anélkül, hogy a többi nagyhatalom ebben részt- . venne, nem fog eleget tenni. Azt hitték, hogy amerikai részről a francia külügyminiszternek elég világosan megmondják, hogy az ilyen eljárás az amerikai Ízlésnek nem felel meg, mert nagyon is alliance- szerii ize van. Tekintettel arra, hogy az első figyelmeztetés nem járt kellő eredménnyel, erőteljesebben meg fogják ismételni, mert alliance-szerződést az amerikai kormány semmilyen körülmények között nem fogad el. London, január 7. Briand követte az amerikai kormány példáját és az amerikai jegyzék másolatát az angol kormánynak is átnyújtotta. Az angol kormányt azonban hivatalosan nem szólították fel, hogy Washington és Paris között az utat egyengesse, illetőleg, hogy a vitás kérdéssel szemben állást foglaljon. Washington, január 7. Claudel washingtoni francia követ tegnap hosszabb megbeszéléseket folytatott az amerikai kormányképviselőkkel Briand külügyminiszter jegyzékéről. A hivatalos körök ezután a megbeszélés után kijelentették, hogy Briand jegyzéke nem kielégítő és újabb jainak nemcsak nem túlnyomó része nem aktivista, hanem a cikkíró szerinti értelemben nincs is aktivista tagja; azonkívül a magyar nemzeti párt nem az egység kedvéért tért le az aktivizmus útjáról, hanem egyszerűen azért, mert aktivizmusát nem honorálták s annak további folytatása sikertelennek látszott. Ezek megállapítása után rátérek a cikk konklúziójára, mely szerint az egység egyetlen lehetséges plattformja: a liberális reálpolitika lenne. A magyar pártok kilenc éves politikai munka és tapasztalatok alapján ma már megdönthetetlen elvek alapján állanak s csakis ezek képezhetik alapját az egységnek, vagy szövetséginek s ezen szempontból felesleges is a cikkíró konklúziójával foglalkoznom s mikor ezt teszem, teszem csupán azért, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti politika igazi céljait kidomborítsam. Reálpolitika és aktivizmus: szavak, melyek nagy átfogó jelentéssel bírnak s tartalmukat mindig az importált értelem adja meg. A cikkiró szerinti értelemben a körülményekkel feltétlen számolást jelenti, a csehszlovák kormány által inaugurált politika elfogadását és az abba való beilleszkedés révén biztosítani az itteni magyarság jövőjét. A csehszlovák kormányokat egy szerződéssel biztosított kötelezettség kötelezi: minden itt lakó nemzeti kisebbség teljes kulturális és gazdasági egyenjogúságát keltett garantálnunk. A magyar nemzeti kisebbség jogait megadni nem jóindulatú ajándék, nem kegy, hanem kötelesség. A magyarság pártjainak politikája tehát elsősorban odairányult, hogy a nemzeti öntudat zászlaját emeljék magasba s ennek révén megszervezzék a magyarság tömegeit s az igy megszervezett tömeggel megkezdjék az önvédelmi harcot; ez az önvédelmi harc mindenütt folyt és folyik, itt benn különböző közigazgatási bizottságokban, a nemzetgyűlésen és a közélet minden fórumán. Amikor pedig nyolc évi küzdelem után egyik magyar párt taktikát változtatva, a kormány támogatása révén óhaj- lőtt nemzeti éld ekeket menteni, a csehszlovák tárgyalások fognak kezdődni. Az amerikai kormány uj jegyzéket készít elő, amelyet valószínűleg a jövő hét közepén fognak Parisban átnyújtani. Páris, január 7. Briand külügyminiszter válaszában, amelyet a washingtoni francia követ utján nyújtottak át Kellogg államtitkárnak, az ellenjavaslatokat a következőkben foglalta össze: A francia kormány kellőképpen méltatja a francia jegyzék kedvező fogadtatását az Egyesült Államok részéről. A francia kormány azon az állásponton van. 'hogy az amerikai államtitkár részéről kezdeményezett akció tényleg arra alkalmas, hogy a francia kormány fölfogásának megfeleljen. Jó volna tehát a jegyzékváltás eme karakterét már most megőrizni és kívánatos lenne, ha Francia- ország és az Egyesült Államok a jegyzéket aláírnák. A francia köztársaság csatlakozik az Egyesült Államok akciójához és alhhoz a felfogáshoz, hogy * ezt a jegyzéket, vagy egy újabban megszövegezendő jegyzéket az összes nagyhatalmaknak előterjesztik, ha Francia- ország és Amerika a jegyzéket már aláírta. A jegyzék mondja ki azt, hogy a szerződő felek mindennemű támadó háborútól eltekintenek és kijelentik, hogy a közöttük tá- madt vagy támadható konfliktusban minden egyéb eszközt meg fognak ragadni. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy ezt a jegyzéket a többi állam tudomására hozzák és fölszólítják őket, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. A francia köztársaság kormánya meg van róla győződve, hogy az egész világ köszönettel fogadja ezeket az irányelveket és nem kételkedik abban, hogy az akció meghozza a kívánt sikert. Has? monarchisfa ünneplés Münchenben Berlin, január 7. Tizennégy évi szünet után Münchenben megint nagyobbarányu monarchista-ünnepély volt. Juhászok ősi hangszerekkel felszerelve a királyi palota elé vonultak, melynek ablakaiból a királyi család több tagja gyönyörködött táncukban. Ez a tánc a Wittelsbach-dinasztia iránti néphódolat kifejezése. Rupprecht trónörökös szintén végignézte a táncot. A trónörököst és feleségét, valamint gyermekeiket élénken ünnepelték és az ünneplésben a város szinejava résztvett. A juhászok ezután Li- pót Alfonz és Lajos Ferdinánd hercegek palotája elé vonultak. kormány megmutatta, hogy mivel honorálja a lojális reálpolitikát és mit lehet vele elérni: amit eddig tettek, a magyarság ellen a mi tiltakozásunk mellett, ugyanezt kellett volna elviselnünk, beleegyezésünkkel és felelősségünkkel. A mai csehszlovák kormányzat célja: a csehszlovák nemzet feltétlen hegemóniáját biztosítani. A nemzeti kisebbség részéről elfogadott reálpolitika pedig szintén egyet jelent: elfogadását eme csehszlovák nemzeti célnak. A magyar nemzeti politika célja pedig a nemzeti statusquo fentartása s ennek eszközei a magyar kisebbség teljes kulturális, gazdasági és politikai jogainak érvényesítése. Ezt a célt jogaink tudatában és nem csökkent nemzeti öntudatunk birtokában biztosabban éri ük el— mint úgy, ha kilenc év küzdelme után önként nyújtanánk át az ellenfélnek jogunk zászlaját és öntudatunk kardját. Deák Ferenc halhatatlan mondása adjrm életet a tántoríthatatlan, öntudatos szlovenszkói magyar nemzeti politikának. W - xai liánunk 16 oldal éVÍ ^ ^1633^Slám * ^aS"*rnÍI** *1928 *anuár 8 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága li Panské nHce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: .... H 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl JlOpiLCLpJCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága H., Panskául 12/111. Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
