Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-24 / 19. (1646.) szám

Benes terve a biztonságról Paris, január 23. Az Echo de Parisban Pertinax az angol biztonsági memorandu­mot tárgyalja, amelyet a napokban juttat­ták el Beneshez. Pertinax rámutat arra, hogy Keleteurópában nincs elég biztosíték és a következőket mondja: A biztonsági bi­zottság elnöke, Benes dr. jelentős javasla­tokat dolgoz ki. A Locarno-megegyezést szeretné általánosítani és megjavítani, azonkívül biztonsági szerződéseken dolgo­zik olyan értelemben, hogy középeurópai, baltikumi és balkáni biztonsági rendszert képzel el, amelyekben prccizirozva lenné­nek a nemzetközi törvények és ezeket haté­kony erők védelme alá helyeznék. Radics a Kormány ellen Zágráb, január 23. Az úgynevezett de­mokrata parasztkoalició szombaton tartott nagygyűlést Zágrábban, amelyen Radics Ist­ván és Pribicsevics Szvetozár mondtak beszé­det. A szónokok hangoztatták, hogy a demok­rata parasztkoaliciónak meg kell buktatnia a jelenlegi kormányt, ínért ez csak a régi szerb terület érdekeit képviseli, a többi délszláv tartományt azonban kizsákmányolja, A küz­delmet az összes délszláv területek egyenjo­gúságáért kell folytatni és ebből a célból kon­centrációs kormányt kell alakítani,- amely a szükséges gazdasági reformokat végrehajtja, 330 009 Ruhr-oldéki munkás bérharca Essen, január 23. A bányamunkások szakszervezete Bochumban értekezletet tar­tott, amely a Ruhr-területen küszöbön álló bérharccal foglalkozott. Az értekezlet meg­bízta a vezetőséget, hogy a jelenlegi bérszer­ződést április 1-én április hó végére mondja fel, úgyszintén mondja fel az úgynevezett többmunka-megegyezést. Ezzel a Ruhr-bánya- vidéken, éppen úgy, mint a vasiparban tör­tént, a bérkérdés komplikálódik a munkaidő kérdésével. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a bérharcban az összes politikai pártok beavatkozását visszautasítja és utasítja a {munkásságot, hogy csupán a szakszervezet parancsára szabad hallgatnia. Ez a határozat a kommunisták ellen irányul. A lapjelentések szerint a bérmozgalomban 350 ezer munkás &ran érdekelve. A parlament mozgalmas hétnek néz elébe Prága, január 23. A képviselőház eheti munkáját valószínűleg nagyobbszabásu poli­tikai vita fogja tarkítani. A keddi ülésen a (koalíciós pártok sürgős interpellációt nyújta­nak be» a szentgotthárdi fegyverszállítás ügyéiben e az interpelláció sürgősségét a kormánytöbbség meg is fogja szavazni. A Toka-ügyben benyújtott szocialista interpel­lációk sürgősségét a többség nem fogja el­ismerni, de azért ez a kérdés szintén sző­nyegre kerül. A koalíció részéről a szent­gotthárdi incidens kérdésében felszólal K ro­már, Miosura és Stefanek. A Tuka-ügyben Hlinka András fog nyilatkozni. Az ellenzék résziéről valószínűleg fel fog szólalni Hru- sovsky Igor és Dérer Iván. A parlamenti bizottságok szerdán kez­dik meg munkájukat. A szociálpolitikai bi­zottság szerdán délelőtt elintézi a Tégi nyug­díjasok törvényjavaslatát. Délután a kópvi- selaház tart ülést. 1 Svehla miniszterelnök betegségéből már úgyszólván teljesen felgyógyult és Prágába előreláthatólag pénteken érkezik. Megérke­zése után minisztertanács lesz, melyem már Svehla fog elnökölni. A minisztertanács pro­gramján fontos személyi és tárgyi elintézni { valók szerepelnek. I Páris, január 23. Úgy látszik, hogy Briand legújabb jegyzékének hatása alatt a francia-amerikai háboruellenes tárgyalások ügyében Am er ika az ügyet végleg éli idé­zettnek tekinti. Ez már a francia jegyzék végső mondatából is következtethető, amely kifejezésre juttatja, hogy Franciaország az inicialivát minden to­vábbi lépég megtételére a* Egyesült Állam oknak engedi át, A New-York Héráid párisi kiadá'sa hétfőn reggel már beavatott amerikai forrásból je­lenti, hogy >'■ • m Egyesült Államoknak egyáltalán nincs szándékában az iniriativát át­venni, hanem * paktumban érdekelt más hatalmaknak engedi azt át, ö maga pedig várakozó álláspontra helyezkedik. Az amerikai lap továbbá azt is jéléntf, hogy a washingtoni kormánykörökben a Francia- országgal való tárgyalások folytatását telje­sen haszonnélkülinek tartják, mintáin a né­zeteltérések rendkívül nagyok. Az egyetlen remény most már csak 'az, hogy a többi ál­lammal folytatott magánmegbeszélésék ut­ján lehet elérni egy általános nyilatkozatot a háború ellen. Ennek a nyilatkozatnak azonban nem lenne jogi jellege, mint egy formális háboruellenes paktumnak, tisztán (morá­lis jelentőségű volna, A párisi nem-hivatalos körökben a felfogás egyáltalán nem változott meg. A politikai­lag egymástól olyan távol álló lapok, mint az Oeuvre, a Volonté, a Gaulois és a Figaro, teljesen megegyeznek abban * nézetükben, hogy nem marad más hátra, mint a tárgyalá­sokat elnapolni addig a* időpontig, amíg gyakorlati eredményre juthatnak, Briand feleletét Kellogg jegyzékére teljes egészében ma közli a francia sajtó. A jegy­zék fen tartja a francia álláspontot lés csak kevés engedményt tesz. Azt igyekszik meg­indokolni, hogy miért akarja Franciaország a háboruellenes szerződést kizárólag a tá­madó háborúra korlátozni. Párásban látható­lag Kellogg legutóbbi jegyzékének éppen az a tétele hatott, hogy az 'Egyesült Államok ismerik ugyan az okokat, amelyek Francia- országot a háboruellenes szerződé* korláto­zására kényszerítik, azonban úgy tartják, hogy ezek az okok nem életbevágó jelentő­ségűek. 1 Briand jegyzéke azzal la megállápi tássál 'kezdődik, hogy Franciaország eredetileg csak az Egye­sült Államokkal kötendő külön szerző- i désre gondolt. Miután azonban az Egyesült Államok a szer­ződést más hatalmakra is ki akarják terjeszt teei, a probléma teiyefésa honjjolultabbá vált és Franciaország számára bizonyos ne- > kézségek adódtak. Az a kérdés, hogy a szer­ződést egyidejűleg csak Franciaország és Amerika, vagy pedig rögtön az összes érde­kelt. hatalmak kössék meg, mellékes. Fon­tosabb a népszövetségnek és azoknak a kötele zéttségeknek a tekintetbevétele, ame­lyek a népszövetségi tagságból erednek, A nagyhatalmak többségét a népszövetségi paktum köti és a^ ebből előálló újabb •szer­ződések, mint a. locarnói szerződésűm és a regionális biztonsági szerződések. Ezek a szerződések viszont olyan kötelezettségeket hozták létre, amelyeket a ? teröxütegi ha­talmak nem hagyhatnak figyelmen kivül. Ezenkívül a népszövetségi hatalmak a leg­utolsó szeptemberi ülésezésen olyan határo­zatot hozták, amely a támadó háborút nem­zetközi bűnténynek minősíti. Bár az Egye­sült Államok nem is tagjai a népszövetség­nek, ezzel a ténnyel mégis számolnia kell. Az a francia javaslat, hogy a háboruellenes paktumot csak a támadó háborúra kössék meg, nem célzott mást, mint Franciaország­nak azt a törekvését, hogy a háboruellenes szerződéssel átvállalandó uj kötelezettsége­ket a népszövetségi paktum régebbi kötele- Zettségeivel összhangba hozhassa. Newyork, január 23. Briand jegyzékének átnyujtásával a békepaktumról folytatott tárgyalások egyelőre befejezetteknek 'látsza­nak, Az állami kormányzás komimén tárj ál­ból világosan, felismerhető, hogy a háboruellenes paktum ügyét most már teljesen bizonytalannak tekintik és nem tudják elképzelni, miképpen lehetett ez ügyben előrehaladást tenni. Nem-hivatalo- aan annak a véleménynek adtak kifeje­zést, hegy most a leghelyesebb eljárás lesz, ha az általános békepaktum tárgyalá­saiban szünet következik be és a szünet idején az uj döntőbírósági szerződést ké­szítik elő. Franciaországnak az az indítvá­nya, hogy Amerika ragadja meg egyelőre az iniciativát és ő fürkéssze ki, hogy a többi hatalmak hogyan vélekednek az ál­talános békepaktum amerikai eszméjéről, terméketlen talajra hullott. Az állami kormányzás ugyan a Franciaországgal folytatott tárgyalások anyagát közölte a többi hatalmakkal, azonban pusztán iufor máció céljából és nem kért feleletet. Be akarják ugyan várni, hogy más hatalmak saját elhatározásukból felveszik-e az Egye sült Államokkal az. eszmecserét ebben a kér­désben, azonban ebben az. irányban a hiva­talos körök nem táplálnak illúziókat. Hogy mennyire halottnak tekintik az ál talános békeszerződés eszméjét, még abból is kiderül, hogy mái’ az a gondolat is fel­merült, hogy i a békeszerződést most már egy együttes, de nem kötelező nyilatkozattal helyette­sítsék, amelyben az érdekelt hatalmak kijelentik, hogy ,a háborút nem tartják megfelelő eszköznek a nemzetközi viták és konfliktusok elintézésére. Franciaország és Olaszország Páris, január 23. A Quai d'Orsay politi­kai osztályának volt főigazgatója, Seydoux, a Petit Parisien-ban cikket ir a francia-olaisz' tárgyalásról. Az 1920. évben Olaszország, Anglia és Franciaország között St. J>ean de Maxi rinne-ben kötött szerződés Olaszország­nak szabad kezet biztosit Anatóliaiban és a déli Kisázsiában. Miután Törökország fegy­vert ragadott és a sevresi szerződést meg­döntötte, Olaszország most csalódásait akar­ja kárpótolni. Olaszországnak azonban már most is nagy kisebbségei vannak határvidé­kein, igy kétszázezer német lakik Tirolban és négyszázezer szlovén a jugoszláv határon. Nem ismerhetik el Olaszország uralmát a Balkán felett, miután a Balkán a balkániaké. A legmegfelelőbb, amit Olaszország tehetne, az, ha Jugoszláviával megegyezik. Ha más utón jár, akkor ő maga az oka, ha mind­azok a népek, amelyeket az olasz expanzió fenyeget, koalícióba lépnek Olaszországgal szemben. Háborús veszedelem az Egyesült Államok és Anglia k§siü? Washington, január 23. Plunkett angol helyettesadmirális legutóbbi beszédére Borah szenátor, az amerikai külügyi bizottság elnöke, nagyjelentőségű nyilatkozatot tett, amelyben az Amerika és Anglia között fenyegető háborús veszedelemre figyelmez­tet. Borah kijelenti, hogy a háború Anglia és az Egyesült Államok között nemcsak el­kerülhetetlen, hanem már szinte küszöbön áll. Felszólítja az adófizetőket, hogy ,-zegül- jenek ellene Wilbur tengerészeti államtitkár esztelen tervének, mely a világ legnagyobb hadiflottáját akarja kiépíteni és ennek a tervnek a megvalósítását minden eszközzel akadályozzák meg. Az olyan nyilatkozatokat, mint amilyeneket Plunkett admirális tett — folytatja tovább Borah szenátor —, a legveszélyesebbeknek tartom a béke szempont­jából. Ha valami az Amerika és Anglia közötti háborúra vezethet, ugv ez a fokozott flottaépitési program keresztülvitele az olyan ismételt megállapításokkal kapcsolatban, hogy a hadiflották rivalitása és ezzel kapcsolatban a két ország között a háború elkerül­hetetlen. Ugyanazon esztelen politika hajtja most a két államot, mint a háború előtt Angliát és Németországot. Éppen ezért Borah szenátor az Egyesült Államok kibővített flottaépitési programját éppen olyan esztele nségnek tartja, mint az izgató nyilatkozatokat. 'fSm nai számunk 10 oldal gA AP 1 VD. évf. 19. (1646) szám ■ Kedd • 1928 január 24 í \ = ~ ^ ”~ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, >4 SzloveTlSzkÓi és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1U, Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: •/ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOUtlKOl napilapja. Felelős szerkesztő: hivataI:PrágaIl.,Panskáull2/IIl.-Te­havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Holtpontra Jutott a háboruellenes paktum agyé Briand Amerikára háriila mm iniciativát — Sserső- dés helyett csukást morális érten® nyilatkozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom