Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-24 / 19. (1646.) szám

2 J928 január 24, kedd. Próbát}* ki min ál előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! f E&BFUi8BCEI€ A pozsonyi magyar konzul nyilatkozik a Nárorini Detinik támadásáról Budapest, január 23. (Budapesti szer­kesztőségünk teletfonjelentéee.) A pozsonyi rendőrség néhány nappal ezelőtt a pozsonyi Cári ion-szállóban több ország idegenforgal­mi nyomtatványai közt magyar idegenfor­galmi nyomtatványokat is talált és azokat elkobozta. A pozsonyi Národni Dennik ez alkalombál élesen támadja Bartók Lászlót, a pozsonyi magyar konzult és azzal vádolja meg, hogy ezeket a nyomtatványokat irre­denta céllal személyesen terjesztette. Az ép­pen Budapesten tartózkodó Bartók konzul megállapítja, hogy egyáltalán nem foglal­kozik ilyen nyomtatványok terjesztésével és igy természetesen elesik annak a feltevés­nek lehetősége i«, hogy ezeket a nyomtat­ványokat bárkinek személyesen adta volna át, vagy azok terjesztése kóröl bárminő szerepe lett volna. A nyomtatványokat a szállodának a magyar konzulátusnál eljáró alkalmazottai kérték vendégeik számára. A kifogásolt „Rund nm Ungarn" eiinü idegen­forgalmi kiadvány tartalma távol áll min­denféle irredentizmustól. Azok a részletek, amelyeket a Národni Dennik idéz, a könyv különböző részeiből ónkényesen és tenden­ciózusan vannak összeválogatva. A magyar idegenforgalmi nyomtatványok csakúgy, * 1 mint Csehszlovákiáé vagy más országé, egyáltalán nem hivatalos kiadványok, mert hiszen ezeket a Magyar Idegenforgalmi iro- j da adja ki. B kiadványokat magok a hiva­talos csehszlovák utazási irodák már évek ! ófa terjesztik Prágában is, anélkül, hogy a ! terjesztés ellen a csehszlovák hatóságok ed- I dig a Segcsekélyehb észrevételt is tették t ölnie Júliusig megtartják az országos és járási választásokat? Prága, január 28. A* országos és járási \ ikéjH^etöestül-étí választások termi nusiáról ellentétes hírek látnak napvilágot. A Lidővé Noviny azon hírével szemében, hogy & válasz- fásokat csak jövő év tavaszán ejtik meg, a félhivatalos Prager Presse azt közli, hogy a választások még július elseje előtt fognak lezajlani, mivel azt akarják, hogy a közigaz­gatási reformról szóló törvény életbelépte­tésének idejére a képviselőtestületek meg legyenek választva • azonnal megkezdhess- i sék miiködé süket. | Mexikó támadása az Unióellen A pánamerikai kongresszus szenzációi — Amerika kiüríti Nicaraguát — Newyork, január 23. A pánamerikai kon­gresszus nagy szenzációját, az Egyesült Államok elleni támadást minden várakozás ellenére Mexikó kez­dette meg. A szervezeti, bizottság ülésén a mexikói delegátus határozati javaslatot terjesztett be, amelyben azt indítványozza, hogy a kormány- zóbizoítság elnöki tisztét és a pánamerikai unió vezérigazgatói tisztét ne mindig az Egyesült Államoknak juttassák, hanem ezt egyévi időtartamra felváltva kapják meg be­tű rend szerinti sorrendben az amerikai álla­mok. Eddig az amerikai államkormányzás ve­zetője egyúttal a kormányzótanács elnöke is volt, mig a vezérigazgatói tisztet egy állan­dóan alkalmazott amerikai tisztviselő töltöt­te be. Kétséges, hogy a mexikói javaslatot a kongresszus elfogadja-e, annyi azonban bizo- {nyos, hogy a javaslat megtárgyalásakor élénk vitára kerül a sor, amit az Egyesült Államok mindenképpen el szerettek volna kerülni. A pánamerikai kongresszus második meglepetését Hughes amerikai delegátusnak a havannai amerikai kereskedelmi kamará­ban tartott beszéde hozta, amelyben Hughes kifejtette, hogy az Egyesült Államok Középam erikában nem folytat aggressziy politikát és a meg­szállott területeket olyan gyorsan, amint «,sak lehetséges, ki fogja üríteni. Éppen úgy, amint régebben Kubát ét San-Do- mingót is kiürítette, amint szilárd kor­mányuk volt, sor kerül Nikaragua kiürí­tésére is, ha ennek az országnak stabil kormányzata lesz. Managua, január 23. Az alsóháznak elnö­ke nyilatkozatot adott ki, amely szerint az Egyesült Államok és Diaz köztársasági elnök közötti megegyezés a nikaraguai választások ellenőrzésére vonatkozólag több pontban be­leütközik az alkotmányba.- Az alsóliáz ezért ■ebben az ügyben uj törvényjavaslatot dolgo­zott ki, amely az ellenőrzést az alkotmány megsértése nélkül teszi lehetővé. Krcsméry is védi Tűkét Krcsméry szenátor visszaulasiija a hazaárulás váriját — „Tuka megalkuvás nélkül küzd a szlovák nemzet etvenjosuságáért" Prága, január 22. A .Tuka újévi cikke kö­rül kifejlődött harcba újabb szlovák tekintély szólt bele: Krcsméry Károly dr. képviselő, a szenátus egyik alel nőké. Krcsméry a Slovák- ban irt vezércikket a „vaccuuin juris" elmé­letéről s történelmi adatokkal bizonyítja Tuka kiinduló pontjának helyességét. A cikket erő­sen cenzúrázták. A meghagyott részekből ki­emeljük a következőket: „.. Tuka újévá cikkében azt állította, hogy Szlovenszkó viszonya a cseh országré­szekhez az egységes csehszlovák állam kere­tén belül állam jogilag még nincs rendezve s ezért október végéig rendezni kellene. S ezért az állításért Tukát hazugnak, go­nosztevőnek, hazaárulónab, a csehszlovák köztársaság ellenségének, idegen szolgá­latban ^álló embernek min ősi tik, (A cikkből itt a cenzúra mintegy 33 sort tö­rölt.) Mert igaz, — folytatja Krcsméry — hogy a háború előtt minden közmegnyii várni- lásban szlovák nemzetként szerepeltünk és önkormányzatot ígértek nekünk, hogy úgy külföldön, mint idehaza egyenlő szerződő- felekként tárgya] tünk, az egyik oldalon a cseh nemzet, a mási­kon a szlovák nemzet, az egyik oldalon . a cseh országok, a másikon Szlovenszkó; hogy együttműködésünk alapjelszáva volt: „a cseh országokban a szabad csehek" s „Szlo­vén szkon a szabad szlovákok*4 alkotják a cse­hek és szlovákok egységes államát, hogy a szlovák nemzet egyéniségének és egyenjogú­ságának elismerése, Szlovenszkó önkormány­zata nélkül a csehek nem kaphatták volna ! meg a szlovákokat a közös állam 'kiépítésére j irányuló együttes muukára sem Oroszország­ban, sem Amerikában, sem idehaza1*. . „Az együttműködésnek ézt az alapját, mely nélkül a csehszlovák köztársaság nem is alakulhatott volna meg, a páncsechislák alá­ásták, Tuka pedig újévi cikkében védelmébe vette. Szomorú bizonyítéka a moralitás sü- lyedésének, hogy' a szlovák nemzet egyenjo­gúságának védelmezőjét még most .is, a közr társaság létezésének tizedik esríenö'éjétíen gonosztevőnek, hazaánilónak, csavargónak kié állhatják ki azok, akiknek a soraiban ott van­nak a mártoni deklaráció fal sikátorai, azé a deklarációé, melynek „jé egybarmadát ki is hagyták, mert állítólag nem volt politikai tartalmú11 és ebbe a mondatába: „a szlovák nemzet úgy elvileg, mint kulturtörténetileg az egységes csehszlovák nemzet része14, utó­lag toldották be a „nyelvileg14 kifejezést; azok, akik közül többen vezető politikai szerepet játszanak s kezdeményezői voltak a szlovák képviselők klubja Nyilatkozatával elköve­tett csalásnak', mely nyilatkozat szerint a kép­viselők lemondottak Szlovenszkó autonómiá­járól. A nyilatkozatra rá hamisították a ludák képviselők nevét, holott azok ilyen nyilatko­zatot soha nem Írtak alá. Erről a csalásról cgak harmadfél évre rá szereztünk tudomást, amikor az amerikai szlovákok közzétették memorandumukban — s ezen a politikai ha­misítványon a szlovák néppárti képviselők nevein kivül még 43 aláírás is szerepelt s amellett még .hitelesítés is volt rajta!14 „Csakis ilyen erkölcsileg teljesen rom­lottlégkörben merészelhette 'egy bizonyos ur Tűkéről azt mondani, hogy „idegen bérben álló ember benyomását kelti11; — az az ur. akinek kezei között elveszett a mártoni deklaráció eredetije, elveszett az 1918. éri október 30-iki mártoni gyűlés jegyzőkönyve, elveszett az 1918- évi októ­ber 31-iki jegyzőkönyv is. Mindazok az okmányok, amelyek a szlo­vák nemzet részére óriási értékűek és ki­mondhatatlan fontosságnak.11 „S az erkölcsi ség megcsúfolásaként nem ezeket kiállják ki hazaáru lóknak, gonoszte­vőknek, kalandoroknak, idegen szolgálatban álló embereknek, hanem Tukát, aki az áruló munka összes előnyeit elutasítva, tisztessége­sen védi & szlovák nemzet egyenjogúságát.11 Újabb irredentapert gyártanak Romániában Kolozsvár, január 23. Pár nap előtt a ro­mán sajtóirodák egy újabb kémkedés és ösz- szeesküvés. leleplezésének• hírét röpítették vi­lággá. A hivatalos jelentés szerint magyar, egyetemi hallgatók estek a kémkedés bűnébe és közülük kettőt sikerült is őrizetbe venni. Minden jel arra mutatott, hogy a romániai irredenta pereket gyártó üzem ismét virágzás­nak indul és a szigurancák egy. az eddiginél nagyobhszabásu irredenta mozgalmat akarnak a külföldnek föltálalni. Kolozsvárra néhány nap óta Erdély különböző városaiból magyar iskolásfiukat szállítanak be fogolyként és úgy állítják be a tömeges letartóztatásokat, mintha hátterükben egy nagyarányú összeesküvés húzódna meg. A nyomozás abból indult ki,;— írják a román lapok — hogy Besztercén egy Sillay István nevű orvosnő vend óket.akj va­kációra.,jött /haza Magyarországból, tétténér- iék, amikor a. S4. gyalogezred egyik őrmeste­rének pénzt kínált katonai adatokért. így jöt­tek reá, — írja az Universul — hogy a diákok nemcsak tanulmányokat folytatnak Magyar- országon, hanem ba hazajönnek, kémkednek is. Az említett letartóztatáson kivül őrizetbe vették Bányai Ferenc egyetemi hallgatót, Mor­vát Károly elektrotechnikust és még egy diá­kot, akinek nevét azonban gondosan eltitkol­ja a sziguranca. jÉSi, vagy QZ BHE 'ctiwmi——immI ■IM.Í ttbubíi ,| min Iliin aw—B— IIITmTiTrHTrTr'”*-'-^-—OHBgHEBfflBB REGÉNV- irU: Á\aRA» SÁNDOR (23) Osztályzata még nincs nálam. Figyelni fogok reá. Sokkal nagyobb meglepetés volt számomra, hogy az önképzőkör elnöke Pulisz­ka. Iiórihorgas fin. Ez az, aki nem ismeri föl a plusquamperíectumot Most már emlékszem, Halasi kedvence volt. Rendkívül korlátolt be­nyomást tesz rám. Az apja jegyző Sárosban. Csendet kértem és megkérdeztem, hogy miért nem tartja Puliszka, az elnök, a be­szédet? Az osztály egyszerre elhallgatott. Isme­rem. ezt. az elhallgatást Puliszka is hallgatott és nem nézett, reám. Itt valami nagy féltékeny­ség lehet Puliszka és Madár között. Ezt meg kell még tudnom pontosabban. Szeretek az ilyesmivé! tisztában lenni, ha osztályfőnök vagyok. „Nos, Puliszka?11 — kérdeztem. -— „Fe­leljen. Miért nem beszél ön a nemzet már­tírjairól?11 „Tanár ur, kérem1' — mondta Puliszka vérvörösen. — „Az osztály Mádért akarja. Én szívesen félreállok, kérem." „Igaz ez?14 — kérdeztem az osztályt. „Madát!44 — kiáltotta harminckét torok. Palotaforradalom. Ami a helyzetet meg­nehezíti, hogy nem ismerem a személyeket. Ezek mér félig emberek, nemcsak gyerme­kek. Nyolc éve élnek együtt és nem ismerem őket. Nem. mertem beleszólni. „Madár" — mondtem — „ön a titkár, öhajt beszédet tartani? Tgen, vagy nem? „Mi van itt maguk közölt — kérdeztem még- mielőtt felelhetett volna. — „Puliszka! Madár! Mi van maguk között?11 Mindketten felálltak. Ez volt ebben az évben az első kritikus óra. Mindenki hallga­tott. Harminckét szempár tapadt reám és a két növendékre. Hosszú praxisból tudom, hogy minden „osztály11, minden ilyen kis emberi közösség életében van egy fájó pont: ez a prioritás kérdése. Minden közösségnek szüksége van egy priorra. Egy ilyen felsőbbség az évek so­rán magától kialakul a fiuk között. Mindig van egy, aki hallgatólagosan a legelső közöttük. Ritkán a legjobb tanuló. Legtöbbször csak bandavezér. De a fölénye megvan. Az osz­tály életében ő a hangadó. Huszonnyolc év alatt megfigyeltem, hogy különös, de ezek a bandavezérek ezek a. köztársasági elnökök később az életben ritkán viszik valamire. Jól megnéztem a két növendéket. Madár nyápic sovány. Puliszka öles egészséges. Madár intel­ligens és megbízhatatlan benyomást kelt. Pu­liszka erős, de korlátolt benyomást kelt- óra után megtudtam, hogy Puliszka az inté­zet legjobb tornásza, egy ifjúsági labdarugó- csapat büszkesége. A tanulmányokban szor­galmas és közepes. Latinból, azt már biztosan állíthatom, gyenge. Az önképzőkör! elnökséget inkább sport-eredményeinek köszönhette. Baj­noki értelemben ő az intézet dicsősége. Ma­dár rossz tornász, de,egyébb tárgyakból jobb | a közepesnél. Nyelvezetben egészen jő. Ma­tematikában is jó. Magaviseleté változó. Egyébként ő az intézet költője. Verseket ir és i hetedikben 6 volt a lapkiadó. Ezidén, tudtom­I mai nem adott ki semmit. „Nincs közöttünk semmi, tanár ur ké- ! rém11 — mondta Madár. — „Puliszka az elnök. | Tessék őt megbízni, ba beszédet akar tartani." Orrhangon beszél szemlesütve s van a modorában valami arrogáns. Nem szimpati­kus fiú. Puliszka zavara nőtt. „Madár a költő41 — mondta zavartan és bizonyos megvetéssel. Az osztály kirobbant. Én is nevettem. A leánynövendékek is nevettek. Ezért Madár tartotta a beszéde. Elég röviden beszélt. Fe­hér cérnakesztyűben ágált. Sáppadt volt, de folyékonyan adott elő. Egy mondatát megne­vettük. Ezt mondta az októberi hősökről: „ ... s héroszokká vedlettek". A magyar ta­nár a fejét csóválta. Az igazgató is. Mind mo­solyogtunk. Az ember nem „vedlik41 hérosszá. Szerencsére nem vette észre, hogy nevetünk, különben biztosan bélésűi. Figyelni fogok reá. Általánosságban kez­dek lassan megismerkedni az osztállyal. — október 7. — Vénasszonyok nyara. A város egészen más most ősszel. A kocsmák­ban mindenütt mustot mérnek. A kaszinóban is friss mustot kapni. Az ablakom előtt és a Bástya-sétányon az összes gesztenyefák meg­sárgultak. Amerre járok, mindenütt hullanak a ge sztenyék. Délelőtt, ti Eperében, az -elsősöket néztem, akik rávetették magukat az .intézet, udvarán az öreg gceztemyefákra. (ÍJn te nagy vadgeszt onyegyüjtő volta/m valamikor. Mikor visszamentek az órákra, mindegyiknek dagadt a zsebe a politúros vadgesztenyéktől. Sajná­lom, hogy ebben az évben rém taníthatom az elsősöket. Szívesen tennék velük. Szíveseb­ben, (mint a: nyolcadikkal. Bár fegyedim tekintetben nincsen pana­szom. Az osztály elég csöndes és fegyelmezett. Más oldalról som hallok panaszt. Inkább tanulmányi tekintetben gyöngék. Nem vagyok megelégedve Halasi módszerével. Ma szieszta előtt 'bementem a gawb asszonyom szobájába és néztem a kanárit. Jancsinak hívják. A gazdasszonyom azt állítja, hogy a kanári kedvetlen, mert a sz-oba sötét. Az ebédlőben világosabb van, ott jobban érzi magát. Mit csináljak? Megengedtem, hogy visszahozzák az ebédlőbe. Kétségtelen, hogy azóta megint fütyül. Most már nem akarok szólni. Most, délután, amíg írok, most is.hal­lom, amit fütyüli. A gazdasszonyom azt állít­ja, hogy gyönyörűen fütyül. Ezt nem tudom megállapítani; az én fülemnek kissé egy­hangúan fütyül. De ha szegény öregasszony­nak ez az egyetlen öröme, hagyom fütyülni. Remélem, meg fogom szokni. Jövő héten egy kellemetlen .dolog vár reám :,a fizika tanárnak leánya született. El kell menni a keresztelőre. Negyvenötéves ember a fizika tanár, s ilyeneket csinál, igazán meggondolatlan. S már van két gyer­meke. Eladósodott ember. Számomra úgy­szólván -ezek az egyetlen alkalmak, mikor a kaszinón kívül emberek közé megyek. A •keresztelőik. És a temetések. Ezt a -kettőt nem lelhet lemondani. Huszonnyolc év alatt, mióta a városiban vagyok, többszáz LéreszteTőr. és temetést csináltam végig. Mind egyforma volt. Ez sem lesz különb. Olyan meleg vau, hogy még nyitott ablak mellett 'tudok aludni. — Október 9. — Ma hosszabban beszél­gettem Mészárossal a tanáriban, 'Mészáros korlátolt ember, s majdnem egyidős vetem. Családos ember, egy fia v-olt, aki filozopter korában tragikusan meghalt. Tanárnak. ké­szült, iniint az apja. Mészárost ez a csapás nagyon lesújtotta. 'Néni jár sehová, Otthon él a feleségével, egy szomorú asszonnyal, aki ma sem beszel tökéletesen magyarul, Cipszer- asszony. Nem beszédes ember. Valahogy egy növendékről beszéltünk, arról a bizonyos Madárról. Mészáros azt állí­totta, hogy tehetséges fiú, de a szorgalma egyenlőtlen és a karaktere nem átlátszó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom