Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-20 / 16. (1643.) szám
Egy kis község nagy példája & két magyar párt körös párthelyiségének és kultnrháxán&k megnyitása Kottán Kotta, január 19. Szép ümnopség folyt le va- eárnap a nyitramogyed Kolta kézségben. Az ottani faöröirtokoeéág óJdoaatkéaasége folytén a magyar nemzeti párt és kereaztényazocialieta párt helyi fizervezetei körös pártihelyiséget éa kulturházat létesítettek s ennek avatása emelkedett ki a helyi keretek kőéül országos Jelentőségűvé. Délután 8 érakor nyitotta meg a gyűlést Mányi Gyula, a magyar nemzett párt helyi szervezetének elnöke a lelkes szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Utána Jaross Andor, a magyar nemzeti párt országos alelnöke, mondott avató beszédet. — Legyen szabad két okiból örömmel köszönten! egybegyült magyar testvéreimet, — mondotta a szónok többek körött. . — Az egyik okot az szolgáltatja, hogy ebben a vegyes lakosságú községben, ahol a magyarság t község lakosságának csak egyik felét képezi, nem halt ki a magyar önérzet és a magyar hit, wnát igazol ez a mai gyűlés, amikor a két magyar párt egyesült erővel egy feulturházat teremt, tehát nemzeti küzdelmünknek egy erődítményt állít, ahol otthon lehet a mi nemzeti lelkünk ás zavartalanul j 'ápolhatja a maga nemzeti művelődésé}. Második okunk a* örömre az, hogy ez az efeé esed, hogy a két magyar párt együtt, egyetértésben körös párthelyiséget létesít s körösen akarja szolgálni a két párt körös ügyéi Ezen ténynek hordereje messze kiemelkedik a kotlái völgyből és egész Szlovenszkó lakosságának követ ésremél tó példával szolgái. A sors úgy akarta, hogy az itteni magyarság két párt zászlaja alá tömörülve vívja meg harcát. Ma újra ottftaríunk, hogy az együttműködés módozatait keressük. Ez a kicsi kottái példa nagy példaadással szolgál e legyen szintén hatékony támogatója a két párt országos együttműködésének. — Ez az állam úgy jött létre, hogy kötelezettségei vállalt arra nézve, hogy területén egyforma joga, egyforma szabadsága és egyforma kötelessége lesz minden állampolgárnak, tekintet nélkül •nemzetiségére, — Mi nem könyöröghetünk olyasmiért, ami a mienk, ami a jogunk, mi eat csak követelhetjük. Ezért bukik meg ©lőre Is mindem olyan politika, amely eaec jog létezéeét figyelembe nem véve próbái alku tárgyává tenni olyan értékeket, amelyeket a másik félnek megadnia nem kegy, nem ajándék. hanem kötelesség. — Az a kormányzat, mely nem akar tudni Sziovemszkón magyar kérdésről, mely mindemről beszél, csak Sdovenszikó közel egy millió magyarjáról nem, ennek a kormányzatnak a szemét csak agy lehet felnyitni, ha a magyar kérdés létezéséről a szlcveoBEkói magyarság politikád egysége tesz itanübízonyságot. A magyarság súlyát ebben ai átlómban csakis politikai tömörülésének ereje biztosítja, ha szervezetei erősek, életképeseik, akkor hatókörük, munkájuk feljut a bársonyfüggőnyős miniszteri szobákig; a jövő tehát elsősorban magán a magyarság tetterején múlik. A lelkesedéssel fogadott beszéd után az udvaréi küldöttség szónoka: Pintér Béla buzdít a Anglia memorandumában leleplezi törekvéseit Anglia nemzeti szuverónitását érintő ügyeket nem terjeszt nemzetközi tórum elé — Az erő a leghatalmasabb fagyver London, január 19. Az angol kormánynak a biztonsági bizottsághoz terjesztett memoranduma a leszerelési bizottság programját pontrél-pontra tárgyalja. A* angol kormány szerint azok az utak, amelyek a korlátlan arbitrázs-kötelezettség általános elfogadásához vezethetnek, a következők lennének: 1. A külön szerződésekbe fel kellene venni azt a kötelezettséget, hogy azokat a konfliktusokat, amelyek a szóbanforgó szerződések magyarázatából keletkezhetnek, döntőbírósági eljárás elé terjesztik. 2. A jogi vitákról szóló megegyezés kibővítése és a feleknek előre való kötelezése, hogy az ilyen konfliktusokat arbitrázsra terjesztik. A memorandum elismeri, hogy az a formula, amely az életérd ekekről, & becsületről, a nemzet függetlenségéről és egy harmadik állam érdekeiről szél és amely formula a huszonöt év előtti arbitrázs-szerződésekben érvényesült, felülvizsgálatra szorul. Legyenek ennek a formulának bármilyen változtatásai, világos, hogy az ilyen szerződések körét korlátozni kell. Egyetlen állam sem egyezhetik bele, hogy olyan ügyek, amelyek kizárólag nemzeti (wuverénifásának keretébe tartoznak, nemzetközi itélőszéik elé kerüljenek. Prágában a fürdőügy fejlesztésére balneológiái intézetet állítanak fel A fürdőssővetségek ankétja — Komoly figyelmeztető Ihang a Tátra rajonlrozása ellen Prága, január 19. A prágai kereskedelmi és iparkamara nagytermében tegnap az állami fürdők kormányzótanácsa ankétet hivott egybe abból a célból, hogy " megbeszéljék az egészségügyi minisztérium állal egy balneologiai intézet felállítására; kidolgozott tervezetet és hogy az érdekelt testületek, hatóságok és szövetségek kifejtsék szakvéleményüket ebben a kérdésben. A népes ankéton, amelyen Tiso dr. egészségügyminiszter elnökölt, Csehszlovákia összes fürdőinek, képviselői részt vettek, különösen a csehszlovákiai német fürdők küldtek népes számban megbízottakat. Az ankéton megjelent Baxa dr. prágai főpolgármester, a közoktatásügyi minisztérium képviselője, több egyetemi tanár, a fürdőorvosok .szövetségének képviselői és több érdeklődő. , A csehszlovákiai fürdők központi szövetségének nevében, amely szövetség a cseh, német, sziléziai-morva, Tátra, szlovenszkői szövetségeket és a természetes gyógyforrások magyar összefogásra, majd Putnyik Mihály, a toltál kereertényszocialleta párt elnöke, zárta be néhány keresetlen szóval a közgyűlést a Ígéretet tesz arra, hogy ezen épület falai közt komoly munka és összetartó szeretet kap otthont. szövetségét egyesíti, Erásky dr. egyetemi tanár elnök ismertette a balneologiai intézet létesítésére indított akció jelentőségét A fürdők központi szövetsége, amely nem ismer nemzeti különbséget, jelentékeny gazdasági tényező, amiért is az állami fürdők és a fürdőszövetség együttes munkája feltétlenül szükséges. A fürdők szövetsége kész is erre az együttes munkára, de teljes egyenlőséget és önállóságot követel. A szövetség tőkéjével is részt kíván venni a balneologiai intézet létesítésében, követeli azonban, hogy az előkészítő bizottságba hM képviselőjét' felvegyék, még pedig a szövetséget alko- tó szervezetek mindegyikének megbizot- ... tóiból. Tíso őt. miniszter ezután a fürdők jelentőségét ismertette az állam szempontjából. A kormány törekvése arra irányult, hogy az állami és a magánfürdők között megteremtse a harmóniát. A közönség részéről nagy igényekkel lépnek fel a fürdőkkel, különösen a világíürdőkkel szemben, amelyeknek nemcsak a luxust keresők, hanem a valóban betegek és vagyontalanok számára is meg kell nyilniok. j A tudományos munkában, « fürdők fejlesztésének munkájában a két szövetségnek együttesen kell haladnia. A kormány nevében a miniszter megígéri a balneologiai intézet morális és anyagi támogatását. Túrba dr., Marienbad polgármestere az intézet felállítását olyan fontosnak tartja, hogy e tekintetben az összes érdekelt felek egyetértenek. A gyógyforrások felkutatása és felügyelete ezer és ezer családnak ad létalapot és az államnak is nag^ pénzügyi érdekei fűződnek ehhez. Ennek a munkának azonban tisztán tudományos alapon kell nyugodnia, mert csak igy lehet a fürdők fejlesztését elérni. Ezért az lenne a leghelyesebb, hogyha maguk a fürdők is létesítenének kis intézményeket, amelyeket a kórházhoz, vagy a fürdő- igazgatósághoz lehetne csatolni. A kis intézetekben szerzett tudományos anyagot a magasabb intézmények, melyeket az egyetemek mellett kell megszervezni, dolgoznák fel. Az egyetemek fürdőosztályai na,gyón alkalmasak lennének a fürdőorvosok képzése szempontjából is. A legfelsőbb intézmény a balneologiai intézet lehetne. Túrba dr. ezután a terv egyes részleteit kritizálja és megállapítja, hogy a szállodai és konyhaszemélyzetnek kiképzése, a lakásszerzés és az árközvetités nem tartozhatnak a balneologiai intézet feladatai közé. Mladejovsky dr. professzor referátumában ismertette a szomszéd államokban folytatott fürdőpropagandát és kijelentette, hogy Csehszlovákiában a fiirdöügyet uj alapokra kell fektetni. A fürdőéletet tudományos alapon kell fejleszteni. Ezután Stock dr. miniszteri tanácsos terjesztett be ajánlatot a Prága székhellyel létesítendő csehszlovák balneologiai intézet felállítására és szervezetére vonatkozólag. A szlovenszkői fürdők szövetségének nevében, Winter Lajos dr. pöstyéni vezér- igazgató vett részt a vitában, míg Stodola Iván dr. megyei főorvos (Liptószentmik- lós) , kifejtette, hogy a tátrai fürdőknek tervezett rajonirozása számos fürdő exiszr tenciájdnak megsemmisítését jelentené. Az orvosi szövetségek és a szállodások szövetségének képviselői szólaltak még fel, azután egyhangúlag elfogadták a. balneologiai intézet felállítására vonatkozó határozati javaslatotMMHMMHMMMMMMi A ktuasyminisziérium kikérte a szökevény pilótákat Varsó, január 19. Az Agencja Wzchod- nia jelenti, hogy a csehszlovák külügyminisztérium a lengyel kormányhoz kérést intézett a Prossnitzból megszökött két pilóta kiadása céljából. „Az ur”, — mamija bizonytalanul a kis- j asszony, — „osak nem lett rosszul?” Feszélyező téma, nem? A lány elpirul. „Nem hiszem”, — mondja. De a kisasszony a fejét csóválja. Még két-három perc. Aztán a kisasszony feláll. A lány vérvörösen azt mondja: „Most már ... magam ist azt hiszem ... meg kellene nézni... Ha lenne szives”, — teszi hozzá gyorsan. A kisasszony kimegy a folyótéra. Az ajtót nyitva hagyja. Megáll a W. C. előtt. A torkát köszörüli. Habozik. Aztán ikopog. „Herr ...” — mondja, — „Hóit ...“ Nincs válasz. Erősebben ikopog. Semmi válasz, Lenyomja a kilincset A kilincs enged. A kisasszony visszahőköl: a helyiség üres. Érti? Ores. Hol « gavallér? A kisasszony felkiált: „Fr&ulein”. A lány rémülten odáTohan. Mindketten Alinak, szótlanul a rémülettől. „De”, — mondja a kisasszony — „erre nem mehetett ki. Innen csak a konyhába nyílik ajtó. S a konyhából nincs kijárás.” Bemennek a konyhába. Aztán vissza a folyóséra. Tetszik érteni? Már nem Is beszélnek. Most meglátják a nyitott ablakot a lány reszketni kezd. Hallgatnak. A. kisasszony ezt mondja: „Erre kimehetett”. Nézik a nyitott ablakot. A kisasszony felméri a szemével az ablak párkánya e a padló között a távolságot. „Az ur kony- myüszerrel kimehetett az ablakon át”, — mondja. — „Csak ki. kellett másznia.” A lány a fainaik támaszkodik. Nézi az ablakot, lát engem, amint átmászom az ablakon. S immda- fcetten visszamennék a cukrászdába*” Hallgatott, vigyorgott, megigazította egy mozdulattal, a nyakán a shawlt. „Mindezt én világosan, élesen látom, amíg a kerítésnek dűlök. Ha a két szemével lát valamit az ember, azt se láthatja biztosabban. Néha elmegy valaki előttem. Egy ember az utca másik oldalán, szemben velem, meggyujtja a gázlámpát. Megint hallom ütni a láthatatlan órát. Hét. Mit csinál most a lány. Már megy hazafelé, gyalog. Nincs nála pénz villamosra se. Lainzból vissza Bécsibe, gyalog. Kilencre beérhet. Elindulok én is, gyalog. Arra, hogy mi történt a lánnyal, mikor fizetésre került a sor, osak szórakozottan és mellékesen gondolok, mint valamire, ami nem is fontos. Erre soha nem gondoltam részletesebben. Mai napig nem mertem elképzelni. Néha hallom a lány hangját fél- álomban, ahogy ezt mondja: „Még egy puncsost? Sok lesz...” Vagy: „Jő, nem bánom; de holnap megadom...” De ez már más történet, hogy mit hallok félálomban. Gyalog megyek, kilencre én is beérek Bóos- be. Félt ízre érek be a .kávéházba. Remélem, hogy a késés miatt leszidnak és kirúgnak, óvatosain sompolygok be, mint egy osavargó kutya. De nem szól senki. A főnök jókedvű. Senki nem bánt. Másnap nem megyek be az egyetemre. Harmadnap se. Negyednap a fő- pincérnek megmondom, hogy diák vagyok és kiérek tőle húsz koronái. — Ad, mert... tudja Isten. Szóval adott. Ezzel a pénzzel rögtön visszautaztam Pestire. Az irataimat később I utánam küldték az egyetemről.” Felállott, az ablak elé ment: „Ez osak egy emlék. Kaland, ha akarja. Diákemlék. Mármost kérdem magét: miért nem volt nekem aznap két koronám? Csak két koronám? Mi? Hülye kérdés. Vannak emberek, akik úgy kiheverik az ilyesmit, mint egy nátháit. Éh nem. Szerencse kell hozzá. Én belebetegedtem. Félek a nőktől. Miniden nőtől. Ha egy nővel beszélek, eszembejut a lány arca, ahogy kinéz az ablakon. Ez is idegesség; mindegy, hogy minek nevezi; elég, hogy Így van." Fölemelte a kezét: „A csillagok”, — mondta és az égre mutatott,1 Rekedten nevetett: „A csillagok”, — mondta még egyszer. — „Azóta voltam már Laimzbam. Tavaly még megvolt a cukrászda, az idén már eladták. De a kisasszonnyal nem találkoztam többet. A lánnyal se. Eltűntek valahova.” „A. csillagok", — mondta harmadszor és megint felmutatott az égre. Azután visszaült az ágyra és hallgatott. „Valakit szeretni kell”, ■— mondta most rekedten, szinte titokzatosan, inkább magának. — „Egyszer minden élet felrobban. Minden élet Valakit szeretni kell, különben hiába minden. A»nőket, ez a legegyszerűbb. De ha velem ez a baj történt? Mit csináljak? Megpróbáltam szeretni az embereket. Mind, az összesei. De ez nehéz, nagyon nehéz. Az ember eivurstlizza az időt valahogy. Mi?” Fölállt: „bekísérem a szobájába.” „Népi kell”, — mondtam. Én is felálltam. Mikor kezet szorítottunk, ezt mondta: „Forró a keze. Láaa van ? Igen, maga beteg. Isten áldja, tanár ur. Milyen csöndes este van. Én elutazom holnap, Nemi, asm kell semmi. Nincs címem. Bécsbe megyek, ott élek. Gyógyuljon meg. Nincs senkije? Végjén egy kutyát.. S egészen komolyam mondta: .Aliért ne?” Az ajtóban álltunk. Az egyik kezem már a kilincsen volt. Egy lépés távolságban állott tőlem. Mikor megmozdultam, hogy elmenjek, ő is megmozdult. Hozzám!épeit és a két váltamra tette a két kezét. Aztán hangtalanul, kissé felágaskodva, felé mhajolt és két oldalról megcsókolta kétszer az arcomat. Rögtön utána elfordult, az ablakhoz ment és kihajolt rajta. Egy pillanatig kábultan álltam. Aztán, szó nélkül, kimentem az ajtóm. Csakugyan csöndes, meleg éjszaka volt. Mikor fölértem a szobámba, kivert a láz. De nyitott ablak mellett aludtam. Ma rosszabbul vagyok. Reggel egy névjegyet hoztak. A névjegyen ez állt: „Kérem, fizessen ki nevemben kilencven koronát az irodában. S küldjön, ha teheti, 110-et Bécsbe, poste restante, fő- pósta, Tímár Ágoston. A 110 és 90, az együtt 200. December végére megadom. Számítok rá. Számíthat rá.” El fogom küldeni a pénzt. Bizonyára szüksége van reá, ha kérte. — Szeptember 2. — Ma láztalan vagyok. Holnap utazom. A bérlő azt mondja, hogy nyári influenza volt. Lehet. Én úgy érzem magam, mint egy egészen nagy betegség után. Most sokkal jobban vagyok. Kár, hogy ilyen gyönge vagyok, nagyon levert a láz. Szívesen felmentem volna mégegyszer a kilátóhoz. Soha többé nem fogok idejönni. Nagyon fáradt vagyok. — Szeptember 5. —- Hazaérkeztem és kicsom agol lám. Nem tudom, hová t egyem el ezt a naplót? (Folytatjuk. '.a «*■ ^ -**'s*-***■*—'J -•*-*• A JÉebi, vagy m első szerek® Re&éNy-irl**: /AaRAI 5ANDOR <*,>
