Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-20 / 16. (1643.) szám

3 " IW8 Jaareír 20, p&riefc. A szovjet nyilvánosságra hozta az ellenzékkel szemben alkalmazott rendszabályokat Ax elleniek harminc legjobb köpenyeiét sxemilsték Moszkvából Vrockli, Stakovskil, Kamenev, ZinovJev ax eltávolítottak között M(vsakra, január 19. A szovjetkormány most már hivatalosan, az orosz távirati iro­da utján hozza nyilvánosságra azokat az intézkedéseként, amelyeket az ellenzék ve­zetőivel szemben életbeléptetett. A hivata­los közlés a következőképpen hangzik: A szovjetunió kormányszervei megál­lapították, hogy a kommunista párt tizen­ötödik kongresszusán a pártból kizárt Troekij- és Sapronov-féle ellenzéki csopor­tok egyes tagjai nyomban a pártgyülés után illegális és szovjetellenes tevékenysé­get fejtettek ki. Ez a tevékenység abban a idsérletben jutott kifejezésre, amellyel tit­kos szervezetet akartak létrehozni, a szov­jetellenes akciók egész sorát készítették elő és szoros kapcsolatot létesítettek a kül­földi burzsoázia Moszkvában lévő képvise­lőivel, akiknek utján Troekij hívei adatai­kat és rosszakaratulag kitalált információi­kat a külföldön elterjesztették és akiknek közvetítésével külföldi híveikkel kapcsola­tot tartottak fenn. Arra való tekintettel, hogy a Trookij- és a Sapronov-féle csoport bűnös, szovjet­ellenes és illegális tevékenysége kétségte­lenül beigazolt tény, a proletárállam érde­keinek biztosítása céljából szükségesnek tartottuk annak a minimális biztosítéknak alkalmazását, hogy ezeknek a csoportok­nak harminc tagját, köztük Trockijt, Iván Smirnovot, Serebrjakovot, Radeket, Mura- lovot, Belohradovot, Sapronovot, Wladimir Smirnovot, Charecskót, Smilgát, Vardint, Safarovot, Sosnovskit Moszkvából eltávolít­sák és másokat, mint Rakovszkijt, Bogu- slavskit ég Drobnicot felszólítsuk, hogy Moszkvát hagyják el. Szinovjevnek, Kamenevnek és hiveik­nek sorsára vonatkozólag a szovjet távirati ügynöksége megjegyzi, hogy a szétesett el­lenzéki blokk ezen tagjai a tizenötödik pártkongresszus befejező ülésén kijelentet­ték, hogy a kongresszus minden határoza­Moszkva, január 19. Január 23-án kez­dődik meg a szovjetunió legfelsőbb bírósá­ga előtt a Skalski apostoli helynek, Siío- mir egyházmegye püspöke ellen indított biinpör. A vádirat szerint az apostoli hely- nök éveken át a lengyel hatóságok meg­bízásából szovjetorosz földön eUenforra­tának és rendeletének feltétlenül alávetik magukat. Ezért az ellenzék ezen tagjait a pártszervezetek a vidékre küldték ki és testi munkára osztották be éket. dalmi és kémkedési tevékenységet fejtett ki. A határt illegális utón átlépő katolikus lelkészek Skalski püspöknél találtak mene­déket. A főpap egy ízben Ultrán iában az ellenforradalmi elemeket a szovjet elleni akeió céljaira akarta megszervezni. Skalski püspök részletes beismerő vallomást tett. Forradalom Lift áltálai? Voldemaras! lemondásra háayszeritették — Oroszország támogatja Litvániát Varsó, január 19. Hornéi lapjelentések szerint a koméi szovjetközpont Voldemaras miniszterelnöknek átnyújtotta a szovjetkormány memorandumát, amely a küszöbön álló lengyel—litván tárgyalásokra vonatkozik. A memorandumban a szovjetkormány biztosítja Litvániát, hogy a szovjetköztársaság változatlanul az 1320, évi szovjetorosz—litván szerző­dés alapján áll, amely megállapítja Litvánia és Szovjetoroszország határát. A memoran­dum továbbá kijelenti, hogy a szóvjetkormánynak nagy érdekei fiizödnek a keleteurópai egyensúlyi helyzet fentartásához. A litván kormánykörök a szovjetmemorandumot Litvánia Vilnára vonatkozó igényei­nek nyilt támogatásaképpen fogják fel. A memorandum hatása alatt kéményedéit meg a litván válaszjegyzéknek eredetileg barátságos szellemű hangja és az orosz memorandum áttanulmányozása után hajtotta régre Voldemaras a Zaleskinek adott válaszban a meg­felelő változtatásokat. Berlin, január 19. Eddig meg nem erősített rigai jelentés szerint Voldemaras litván miniszterelnököt demisszióra kényszeritették. \ katonaság magatartásáról még nincs érte­sülés. Litvániában nagy fejetlenség uralkodik és fegyveres összeütközésektől tartanak. A bíróság @!& állította az apostoli helyiteket A hercegprímás egységes mmitIcára hívta fel a magyarságot Tízezres tömegek várták a budapesti déílvasuti pályaudvaron Serédi bíboros hercegprímást Budapest, január 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) óriási közönség jelenlétében, reggel félhat órakor robogott be Nagykanizsára Serédi hercegprimás vona­ta. Az állomáson a főhercegi család képvise­letében József Ferenc királyi herceg üdvözöl­te az uj hercegprímást, utána Gömörey György főispán tartott beszédet. A hercegpri­más megbatottan köszönte meg az üdvözlést. — örömöm nagy, — mondotta — hogy Olaszországot sikerült Magyarország ba­rátjává megnyerni. Azzal fejezte be beszédét, hogy addig nincs béke, amig nincs igazság. Fonyódon, Siófokon hasonló ünnepségek voltak. Székesfehérváron a beteg Shvoy püs­pök nem mehetett ki a hercegprimás fogad­tatására, mert tüdővérzést kapott és nagybe­tegen fekszik püspöki rezidenciájában. A her­cegprimás szalonkocsijában Székesfehérvár és Budapest között nyilatkozott a sajtó képvise­lőinek és a következőket mondotta: — Most teszem meg negyvenedszer az utat Róma és Budapest között. Már ifjúsá­gomban külföldre szakadtam és eddigi munkásságom színhelye csekély kivétellel a keresztény világ központja, Róma volt. A hosszú utazás alatt elegendő időin volt mindig csendes elmélyedésekre és sokszor elgondoltam, hogy a külföldön élő magyar­nak munkája, ha igazán lelkiismeretes, kétszeresen értékes hazájára nézve. A há­ború előtt külföldön különös megbecsülést jelentett az, ha valaki magyarnak mond­hatta magát. Az összeomlás után nemzet­közi viszonylatban aláértékelt nemzet let­tünk és a külföldön élő magyaroknak egyé­ni munkájuk révén kellett kiverekedniük letiport nemzetünk megbecsülését az euró­pai metropolisok közvéleményében. Áldom az itteni Gondviselést, hogy csekély erőm­hez mérten részt vehettem ebben a nehéz munkában és hirdethettem a magyar igaz­ságot abban az örök városban, amelyben a béke és igazság fejedelmének földi helytar­tója virraszt atyai szeretettel a nemzetek felett. Amikor negyvenedszer átlépem Ma­gyarország határát, nem üdülésre jövök, ha­nem azért, hogy ezentúl itthon szeressem a hazát és itthon dolgozzam a jövőért egy egészen uj munkakörben. Eddig csak mun­kásnak éreztem magamat, aki szeret dol­gozni, ma arra ébredek döbbenetes felelős­ségérzéssel, hogy nekem kell másokat in­spirálnom és irányítást kell adnom a nem­zeti alkotó munka millió és millió áldoza­tos napszámosának. Az alkotó erők össze- toborzásának fokozásáról szól első inspirá­cióm. Ma eltiport létünknek elemésztését vonná maga után az erőknek csak részle­ges sz étforgács olása is. Hiszem, hogy egyek tudunk lenni a mai válságos helyzetben és mély szomorúságomban is hiszem, hogy az egész nemzet és annak minden egyes fia egységes lélekkel tud dolgozni, hogv mind­azt, amit megérdemel, áldozatos munkájá­nak jutalmául remélhesse a népek sorsát intéző Gondviseléstől. Délelőtt 11 óra 32 perckor érkezett be az apostoli kereszttel diszitett hatalmas gyors­vonat! szerelvény a délivasuti pályaudvarra. Tízezrekre menő tömegek állták körül a pályaudvart és hatalmas éljenzés fogadta a vonatból kilépő hercegprímást, aki az­után a pályaudvaron felállított diszemel- vényen foglalt helyet Elsőnek Klebelsberg Kunó gróf közokta­tásügyi miniszter üdvözölte a hercegprímást, aki beszédében ama reményének adott kife­jezést, hogy a hercegprimás kipróbált mun­kaerejével résztvesz az ország újjáépítésének nagyszerű munkájában. Budapestnek és kör­nyékének, az Alföldnek és különösen a ta­nyai világnak szüksége van templomokra, a nyomorral küzdő egész társadalomnak intéz­ményekre van szüksége, a vallás tudatára, hogy az egyén és a család ezernyi gondjával, a nemzet pedig mostoha sorsával meg tud­jon küzdeni. Ez a küzdelem csak részben politikai, nagy része szellemi, vallási és erkölcsi tusa, amely nagyszerű harcban és mun­kában Magyarország hivő népe várja a szellemi vezért. Ezután tolmácsolta a kormány üdvözle­tét és átadta a kormányzó üdvözletét. Budapest székesfőváros nevében Sipöcz Jenő polgármester üdvözölte a hercegprí­mást, aki az üdvözlőbeszédekre meghatottan válaszolt. Magasszárnyalásu beszédében hangsú­lyozta, hogy tisztelni, becsülni fogja mindenki meg­győződését és hü szolgája lesz minden becsületes magyar embernek. A vonat ezután tovább robogott Komá­romba, majd onnan Győrbe, ahol szintén sokezer főnyi tömeg várta a hercegprímást, aki Győrből Pannonhalmára utazott. felneveltél! m mnémet hacfQgymiiiifitert ElőgedeftSenség az országok konferenciájával szemben — A birodalmi gyüSés nagy napjai — Berlin, január 19. Hivatalosan jelentik: A birodalmi elnök a kancellár javaslatára Gessler dr. hadügyminiszter utódává Groener nyugalmazott, altábornagyot ne­vezte ki birodalmi hadügyminiszterré. Berlin, január 19. A birodalmi országok konferenciájának befejezése alkalmából min­den oldalról súlyos birMa'ofe hangzanak el a tanács­kozásokkal szemben. Az eredményt igen soványnak tartják. A la­pok azt az általános véleményt fejezik ki, hogy az országok miniszterei nagyon kevés megértést tanúsítanak a birodalommal szemben és éppen ezért az általános köz­véleményt kell kialakítani és a munka jelentékeny részét a népi körökre kell helyezni. Berlin, január 19. A birodalmi gyűlés mai plenáris ülése délután három órakor kezdődött meg. Az ülés rendkívüli érdeklődés* ejgyében folyt le, mert a kormány egész politikája szőnyegre kerül a vita folyamán. A gyűlés jelentőségét misem bizonyítja job­ban, mint hogy a vita folyamán a szociálde­mokraták . részéről Severin képviselő szólalt fel, aki már tizennégy év óta nem vett részt parlamenti vitában. Marx dr. személyesen vá­laszol az ellenzék vezéreinek felszólalásaira. A francia radikális sár! válsága Párás, január 19. A radikális párt végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén heves vita folyt le a parlamenti frakciónak a Poinearé kormányával szemben elfoglalt ellentétes magatartása miatt. Daladier pártvezér nyiltan a kormány ellen szállott síkra, de a pártnak csak kis töredéke követte, egy másik rész a kormányra szavazott, egy harmadik pedig tartózkodott a szavazástól. A szavazást külö­nösen a* befolyásolta, hogy Herriot lemondással fenyegetőzött. A végrehajtó bizottság ülésén Dala­dier azzal indokolta magatartását, hogy a kormány a parlament jogait béklyókba akarja szoritni és ezért ő a párt tradícióit védelmezte meg. Annak a frakciónak vezetője, amelyik Poinearéra szavazóit, Gazaié képviselő, hevesen megtámadta Báláéiért, mert kormányellenes működésével a pártot ruinál- ja. Hosszú vita után határozati javaslatot fogadtak el, amely egyszerűen kitér a véleménykülönbségek elől és gyakorlatilag mindent a régiben hagy. A határozat megállapítja, hogy egyetlen képviselőnek | jóhiszeműségét sem lehet kótségbevonni, de a par- I lementi immunitás, amelyet a kommunisták letar­tóztatásával megsértettek, régi szabadságéit és ezért Daladier pártvezért magatartásáért elismerés illeti. Azt az indítványt, hogy a kormány mellett szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó képviselők ellen fegyelmi eljárást vezessenek be, nem fogad­ták el. Páris, január 19. A kormány szétosztotta n ka­marában az elzászi autonómista mozgalom ( Ilon irányuló törvényjavaslatát. Ugyancsak a mai ülé­sen terjeszti be a kormány egy egymilliárdr, hi­telre vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet a fran­cia hajózás fejlesztésére kíván lorditani. Huszonkét letartóztatás Budapesten kommunista sejt- szervezkedés miatt Budapest, január 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ma éjszaka a rend- ség 22 embert tartóztatott le, akik kommu­nista sejtek megszervezésében vettek részt. A letartóztatott kommunistákat délután ki­hallgatták. Valószínű, hogy még több letar­tóztatás lesz. Ungvár város választól- névlesvzék nélkül marséi? A főjegyzői hivatal nem tudja, mi fán terem a reklamációs bizottság Ungvár. január 18. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Az ungvári főjegyzői hivatal most fejezte be a választók névjegyzékének összeállítását és a régi, bevált metódusok felhasználásával sikerült a névjegyzékből több száz őslakost kihagynia. A főjegyzői hi­vatal eljárása nagy felháborodást keltett az egész városban és nyomban azután, hogy a jegyzékeket közszemlére tették, a hivatalhoz tömegével érkeztek a reklamációk. A panasz­tétel határidejének lejárta után a pártok türelmetlenül várták, mikor hívja össze a főjegyző, illetve a zsupán megbízottja a f elszól a mlási bizottságot, amelynek a tör vény előírásai szerint január 10-ig már be is kellett volna fejeznie működését. Telt-mult az idő, de a főjegyzői hivatal kisujját sem mozgatta a reklamációs bizott­ság összehívása érdekében. A határidő letelt, azonban a névjegyzék kiigazítása nem történt meg és nem is került a törvény előírásainak megfelelően újabb közszemlére. A magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocia­lista párt vezetői érdeklődtek a szokatlanul ható hivataLi mulasztás okai iránt és a főjegy­zői hivatal legnagyobb meglepetésükre azt a választ adta, hogy nincs tudomása arról, hogy Ungváron _ re klamációs bizottságot kellene létesíteni. \ Hallottak ugyan valamit, mintha Munká-> csőn működnék már egy reklamációs bizott­ság és meg is keresték ezt a szervet, dg ezt a választ kapták, hogy r.z ungvári reklamá­ciók elintézése nem tartozik hatáskörükbe. A főjegyző tehát a maga részéről a reklamációs panaszokat ilyen módon elintézettnek tekin­tette és irataikat ad acta tette. Most tehát az ungvári választási kerület­ben az a helyzet, hogy nincsen törvényesen összeállított választói jegyzék, a meglevő név­jegyzék pedig eo ipso érvénytelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom