Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-19 / 15. (1642.) szám

W28 fanná? 19, csütörtök. 3 TIVHOT/VYAfíBXR'HIRnflB ■ Gajda — közlegény A nemzetvédelmi minisztérium fegyelmi bizottságénak végleges ítélete a Gajda-afférban — A fasdsták ünnepelték a degradált Gajdét és tüntettek Syrovy tábornok ellen — Gajda pört Indít Klecanda és Snejdarek tábornok ellen Prága, január 18. Hivatalosan jelentik: A nemzetvédelmi minisztérium másodfokú fe­gyelmi bizottsága az 1927 október 31-től de­cember 16-ig tartó tárgyalások alapján Gajda (Geidl) Rudolf nyugalmazott tábornokot bű­nösnek találta a következőkben: 1. Gajda 1920 és 1921-ben Krakoviecky Arkádij volt orosz ezredes közvetítésével a szovjethadseregnél való szolgálatra jelentke­zett, tehát olyan időben, amikor a köztársa­ság a szovjettel feszült viszonyban állott. 2. Ugyanabban az időben a fentemlitett Krakoviecky ezredes előtt kijelentette, hogy Krakovieckynek a párisi hadi iskolából kato­nai hireket fog szállítani és Krakovieckynek lemásolás végett tényleg két francia könyvet S itatott el a párisi katonai iskolából, ahová volt vezényelve, vagyis kompromittáló kapcsolatot tartott fenn az említett Krako- vieoky orosz ezredessel és annak volt segéd­tisztjével, Molodovski Mihállyal. 3. A V.ecer szerkesztőjének adott inter­jújában 1926 julius 13-án elkeseredését fejez­te ki afölött, hogy szabadságolták, miáltal al­kalmat szolgáltatott arra, hogy a sajtó foglal­kozzék afférjéveí. 4 1926 május óta tűrte, hogy nevét a fas- cisták politikai demonstrációkra használják fel, a fascisták vezetőivel nyilvánosan kapcso­latokat tartott fenn, jóllehet hivatalosan jelen­tette, hogy semmiféle kapcsolata nincs a fas- cistákkal. 5. Mint a vezérkari főnök helyettese 1925 végén vagy 1926 elején Dávid József képvi­selő előtt és mint a vezérkari főnökség veze­tője 1926 áprilisában Snejdárek József tábor­nok előtt egy államfordulat előkészítését cél­zó szándékáról tett említést és Snejdárek tá­bornoknak forradalom esetén fontos parancs­nokságot helyezett kilátásba Prágában. 6. 1926 szeptember 9-én, tehát olyan idő­ben, amikor a közvélemény ez afférok miatt a legmagasabbfoku izgalomban volt, azzal a szándékkal, hogy a nyilvánosság előtt kedve­ző szinben tűnjön fel és az igazságtalan el­itéltetés benyomását keltse, a Národni Listy- ben cikket jelentetett meg, amelyben részint valótlan, részint félrevezetésre alkalmas ada­tokat közölt előképzettségéről és háború alatti katonai ténykedéséről. Ezzel Gajda (Geidl) nyugalmazott tábor­nok az 1923. évi julius 4-ikén kelt 154. sz. törvény 12. paragrafusának 1. és 3. pontja alapján az 1. és 6. pontban fölso­roltak szerint függelemsértést, a 2., 3., 4., 5. pontban szolgálati rend elleni vétséget és fiiggelemséríést követett el g az idé­zett törvény 23. paragrafusa 2. pontja alapján katonai rangjának és nyugdijil- letménye 25 százalékának elvesztésére Ítéltetik. A felebbezési bizottság eszerint tulajdon­képpen az elsőfokú ítéletet erősiti meg. Az ítélet a tegnapi nappal jogerőre lépett, mivel azt Udírzsal nemzetvédelmi miniszter aláírta és az ítélet a hivatalos lapban is megjelent. Gajda föl!ebbezh«it megjelenése után egy órával tette közzé a jelentést. . A fascisták lapja külön kiadásban jelent meg a délután folyamán, a lajpot azonban az ügyészség elkobozhatta. Gajda a fascisták közt A Vencel-téri Zlatá Húsa vendéglő ter­mében kedden este fascistagyülés volt, me­Érsekujvár, január 18. (Tudósítónk táv- j irati jelentése.) Érsekújvár képviselötestü- ' lete ma tartotta meg a nagy bizalommal várt tisztújító ülését Sándor István járásfő­nök elnöklete alatt. A nevezetes ülésen a képviselőtestületi tagok teljes számban megjelentek. Az ülésnek teljesen zavarta­lan lefolyása volt. A szavazás eredménye­képpen Gombos Ferencet 34 szavazattal mérnöknek, Saskó Gyulát 33 szavazattal tit­kárnak, Bresztyák Pált 30 szavazattal fő- pénztárosnak választották. A többi állásért a küzdelem az utolsó percig éles volt és az eredmény bizonyta­lan. Végre is a magyar pártok egységes fellépése döntötte el a szavazást. Számve­vővé Molnár Jánost választották 30 szava­zattal, Fiacsany Gusztáv, Kiaci Rezső és Martincsek Károly ellenében. Pénztári el­lenőrré 25 szavazattal Kiaci Rezsőt válasz­tották, míg Fiacsany és Martincsek kisebb­lyen a lefokozott Gajda tábornok is megje-1 lent polgári ruhában. A jelenlevő fascisták erősen ünnepelték s beléptekor elénekelték a „Hej Slované!" himnuszt. Gajda bejelentet­te, hogy Klecanda és Snejdárek tábornokok ellen becsületsértés! port indát é« * fegyelmi bizottság ítéletét megfellebbezi a legfel­sőbb közigazgatási bírósághoz. A fascistagyülés után a fascdsta OmIri­nának mintegy száz tagja kivonult az utcára s Syrovy vezérkari főnök lakása előtt verő­dött össze. A fascisták „Hanba!“-kiáltások között kövekkel beverték a tábornok abla­kait. A tüntetők, még mielőtt a rendőrség közbeléphetett volna, szétszéledtek. ségben maradtak. Városi iktató Bagovics Gyula lett 26 szavazattal, Martincsek és Vö­rös Ferenc ellenében. A választás eredményének kihirdetése után Sándor István járásfönök üdvözölte az újonnan megválasztott tisztviselőket, akik­nek nevében Gombos Ferenc mondott kö­szönetét. Ezután Holota János dr. város- bíró mondott nagy beszédet, amelyben megköszönte a járásfőnöknek fáradozását és pártatlan magatartását, üdvözölte a meg­választottakat és a kisebbségben maradt pályázókat megnyugtatta, hogy a szavazás eredménye nem a személyükkel szemben való bizalom hiányának tulajdonítható, ha­nem annak, hogy kevés állás kerül betöl­tésre és nagyon sok alkalmas pályázó je­lentkezett. A választás eredménye városszerte meg­nyugvást keltett és a várakozásnak minden tekintetben megfelelt. A birodalmi országok konferenciája széleskörű autonómiát kiván A német kormánykoalíció válsága változatlanul éles — Csütör­tökön ül össze a birodalmi gyűlés Az olasz gyarmati csapatok győzelmes harca a bensziilöttekkel Róma, január 18. Hogy a világháború óta Lybia és Cyrenaika közt megszakadt stra­tégiai összeköttetést helyreállítsák, az olasz gyarmati csapatok nagyszabású katonai akciót kezdeményeztek, amely teljes sikerrel járt. Az ellenség nem tudott komoly ellenállást tanúsítani. Az olasz csapatok 9 halottat s 14 sebesültet vesztettek, ezzel szemben több mint száz benszülött hullája borította a csata teret. A gyarmati csapatok gazdag zsák­mányt ejtettek: 400 fogoly, 500 fegyver, 20.000 apróniarha és 8000 teve került kezükbe, amelyekből ötezret rögtön a csatamezön le kellett vágni, mert az olasz táborba nem le­hetett ennyi állatot beterelni. Megválasztották Érsekújvár ni tisztviselőit A magyar pártok egységes fellépése döntötte el a szavazást A választás eredménye megnyugvást keltett Gajdénak jogában áll még a nemzetvé­delmi minisztérium ítélete ellen semmiségi panasszal élni a legfelsőbb közigazgatási bí­rósághoz. Ez azonban az Ítéleten már csak keveset változtathat, mert a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság csupán formai döntést hoz­hat a tekintetben, hogy a nemzetvédelmi mi­nisztérium a törvényadta kereteken belül hozta-e ítéletét, vagy sem. Az ítélet híre Az ítélet híre Prágában már a délután folyamán elterjedt. Szerkesztőségünk illeté­kes helyeken nyomban telefonon érdeklődött, de azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az Íté­letről a csehszlovák távirati iroda hivatalos kommünikét fog kiadni. A távirati iroda azonban csak lapunk Lemhersben is megkez­dő dtek a diákzavargások Varsó, január 18. Lembergben tegnap este véres zavargásokra került a sor, ame­lyeket a lengyel diákok kezdeményezték. A lengyel diákok ellenséges viszonyban élnek az ukrán egyetemi hallgatókkal s tegnap este végigjárták a várost, hogy verekedést provokáljanak. Miután azonban az ukrán diákok nem mutatkoztak, a zárt sorban ha­ladó lengyelek betörtek az éttermekbe s a kávéházakba, ahol a békésen ülő zsidó diá­kokba kötöttek bele. A diákzavargásoknak hat súlyosan sebesült áldozatát kellett kór­házba szállítani. A rendőrség beavatkozása vetett véget a botrányos jeleneteknek. Több letartóztatás is történt Berlin, január 18. A birodalmi gyűlés plénuma holnap délután három órakor ül újból össze. A napirenden az 1928. évi költ­ségvetés első olvasása szerepel. A tárgyalást Köhler dr. pénzügyminiszter beszéde vezeti be és ehhez csatlakozik a vita. A politikai érdeklődés különösen a cent­rum felé irányul, amelynek elnöksége ma tart ülést. A centrum krízise még mindig igen éles és az ipari körök nyíltan szembehelyezked­nek Marx kancellár rendszerével. Ezért van Setegerwald képviselő akciójának nagyobb je­lentősége. A pártnak tiz napja van a krízis le­küzdésére, mert január 28-án ül össze a párt vezetősége és a párt központi bizottsága. A hadügyminisztert tárca kérdése és az iskolaügyi reform fokozzák az általános feszültséget. A nevezetes tizenhatodik pragrafusra vonat­kozó tárgyalások még nem vezettek ered­ményre. A kormánytáborban kínos gonddal őrködnek azon, hogy a koalíciós ellentétek minél kevésbbé jussanak felszínre. Az el­lenzéki pártok természetesen a legélesebb formában indítják meg a harcot, ami valószí­nűleg Marx kancellárt is arra bírja, hogy be­avatkozzék a vitába t és kormányának politi­káját megvédelmezze. A birodalmi hadügyminiszter kinevezé­sének ügyében a döntés ezen a héten aligha történhetik meg. mert a birodalmi kancel­lár az országok konferenciájával van elfog­lalva. Jelenleg Gröner volt közlekedési mi­niszter személye áll előtérben. Berlini január 18. Az országok konfe­renciája ma délelőtt tiz órakor folytatta tár­gyalásait és a közigazgatási reform kérdé­sével foglalkozott. Apel dr. szász belügymi­niszter rámutatott a közigazgatási és alkot­mányreform összefüggésére. Ezt a két kérdést az egységes állam problémájának bekapcsolá­sa nélkül kell tárgyalni, miután ez az utóbbi probléma még nem fejlődött annyira, ahogy ezt Északnémetország kissé türelmetlen köz­véleménye szeretné. Az egész problémát két irányban kell feldolgozni. Először is a közigazgatást egyszerűsíteni kell és ol­csóbbá tenni, azután a közigazgatási egy­ség terén messzemenő jogunifikációt kell végezni. Erősen centralisztikus irányzat- bem Németországot nem lehet kormányoz­ni, mert szükség van az életképes önkor­mányzati testek alépítményére. A mai népállamban a birodalmi tanács lehe­tetlen képződmény, abban a formában, hogy egyenjogú tényező legyen a birodalmi gyűlés mellett, mint azelőtt a szövetségi tanács volt. Helyébe az államok közös szervezetét kell megteremteni, amelyben az országok gazda­sági, kulturális és községi testületéi szerepel­jenek. Beszédét azzal zárta, hogy a német közigazgatási alkotmány reformjában az ön- kormányzatot feltétlenül meg kell tartani. Cyrm herceg visszatért Bulgáriába Szófia, január 18. Cyrii'l herceg ma Karlsrubéból a bolgár fővá osba érkezett. A herceg 1918-*ban atyjával, Ferdinánd excár- ral kényszerült távozni Bulgáriából. Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! lELEFIINKEN KÜLFÖLDI LEVELFK\ A ZÖLD KALAP Páris, január 17. ősszel Prágában vettem egy nagyon szép, bolyhos zöld kalapot, finom áru és tetszett s úgy véltem, jól fog illeni fekete télikabá­tomhoz. Két hétre rá kiutaztam Parisba s az­óta ez a zöld kalap az átkom lett, ismertető­jelem, mely kellemetlenül kisér, valahány­szor az utcára megyek. Ma azután kénytelen voltam más kalapot venni: szürkét, egysze­rűbbet és olcsóbbat. Uj kalapommal észrevét­lenül elvegyülhetek a párisink tömegében. A franciák gyakorlott szemmel ismerik fel az idegent s minden fiatalember titkos sportja, hogy kitippeli a szeinmelláthntólag idegen járókelők nemzetiségét. Úgy, mint nálunk az autók márkáit szokták a gyerekek: hang után, szin után, a hütő alakja után. Pa­risban a kalap is ismertetőjel s az én szeren­csétlenségem az volt, hogy a zöld kalap ál­talában éppen a németeket jelenti. így tör­tént, hogy az első taxisoffőr, akinek bemond- tam az utca nevét, mosolyogva fordult felém: — Sie sprechen deutsch, nicht wahr? Elvégre nincs kifogásom ellene, ha Goethe nemzetéhez sorolnak s a boeheokat, számtalan rezervám darára tisztelem, becsü­löm, sőt még az sem ejt kétségbe, ha ide­gennek néznek Parisban, mert a kikerülhe­tetlen ellen nem lehet védekezni s arról rég lemondtam, hogy a francia nyelvet tökélete­sen megtanuljam, például úgy, hogy ezt az esvetlen szót: „Jaeques“ tisztességesen tud­jam kiejteni, — de mért éppen németnek néznek? Mért nem spanyolnak, argentínai­nak, magyarnak? Mért a leggyülöltebbnek? Önérzetemet sértette, hogy az a francia, aki rám néz, nyomban ellenséget lát bennem. Senki föl nem világosított és én csaknem beletörődve viseltem a láthatatlan bélyeget homlokomon, mig önmagámtól rá nem jöt­tem, hogy a bélyeg a homlokom fölött van, a koponyámon, a kalapomban. A poroszt itt szemüveggel képzelik el, potrohosan, gorom­ba arccal s a kopasz nagy fej búbján kicsiny, zöld kalappal. Nem segit semmi. Ez a ger­mán, ez a berlini. Egy gyönyörű normandiai öregasszonyt ugrattam a múltkoriban azzal, hogy ö, a normandiai, sokkal inkább és tisz­tábban germán, mint a porosz, mert a Bre- tagnet annakidején megszálló, „nord man- nok“ mindmáig keveredés nélkül megőriz­ték északgermán vérüket s ha keveredtek, legföljebb a germán frankokkal, akiket ma franciáknak neveznek, vagy a burgundokkal, akik annyira gótok voltak, hogy még a né­metek nemzeti éposza is róluk szól. A poro­szok pedig szlávok, akiket csak a német lo­vagrend németesitett el a tizennegyedik szá­zadban. — Már hogy lehetnék én német, — vélte a normán öregasszony — hisz nincs nyomott orrom, sem pápaszemem és nem is vagyok nyolcvan kilós. Még azt is hozzátette volna: és nem vi­selek zöld kalapot s készen lett volna az ideális fajelmélet, melynek — minek tagad­jam — lényeges része a kalapviselet. A fran­cia szürke puhakalapot visel, vagy mélont — pincset — esetleg sapkát és ritkán baszk barettet. A pestieket könnyen megismerem, még ha nem is nézek a cipőjükre, ami föltét­lenül biztos: ők fekete puhakalapban járnak. Az északrománok és az angolok szintén szür­ke kalapot hordanak, de karimája felhajtott, kemény és selyemmel van bevonva. Az ola­szokat nem a kalap színéről, hanem alakjá­ról lehet megismerni, mely merészebb, gyü- röttebb, fantasztikusabb, mint a többi népé, — a németeket pedig a zöld kalap jellemzi. A franciák a világért el nem árulnák, hogy ismerik a kalapok nagy titokzatosságát és boldog voltam, amikor önmagam jöttem rá, mert fölfedezésemmel mintha egy ici-picikét hozzáidomultam volna Párishoz. Szvatkó Pál. U. i. Elfelejtettem a barna kalapot. Ez a spanyolok, vagy a spanyolokhoz szitok nemzeti viselete. így tapasztaltam a Sevillá­ban, a Montmartre egyik pireneusi bárjában, ahol jól megjegyezhettem a dolgot, mert va­lahány ember ott volt, szmokingban, kétszáz­ötvenfrankos pezsgőt fogyasztva és forró tan­gókat lejtve Fleta-hangokra, mind a fején fe­lejtette barna kalapját. A spanyol nemzeti jelleget, ugylátszik, egy olyan kalapgyáros- potentát nyomta az ibériai félsziget lakóinak fejére, aki barna szinben utazott. És még- egyet. Az utolsó, aki Parisban zöld kalapom miatt németnek nézett, orosz volt. Herceg és taxisoffőr. S. P­— Negyveinkétemeletes operaépiilet. Ceikágő- ból táviratozzak: Az opera elhelyezésére 20 miliő dolláros költségvetéssel egy 42 emeletes felhőkar­colót építenek. A hatalmas épülettömbben üzlete­ket és irodákat is elhelyeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom