Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-19 / 15. (1642.) szám

fcözi közvéJoni Buyt és mit hajlandó tenni az irányiban, hogy a Magyarország ellenőrzésé­vel megbízott nemzetközi szervek eleget te­gyenek kötelességüknek? • " A katolikus püspöki kar Hözös pásztorlevele a „katolikus akilú“-ról Prága, január 18. A csehszlovák köztár­saság katolikus püspöki kara közös pásztor- levelet adott ki a „katolikus akció" érdeké- hon. A pásztorlevél a jelenkor hitetlen és er­kölcstelen irányzataival szemben a legjobb védekezési módnak a pápa által megindított „katolikus akció“-t tekinti s hangoztatja, hogy a hitélet védelme ma a hívektől nagyobb ál­dozatokat követel, mint a múltban követelt. Az egyház elleni harcot — állapítja meg a pásztorlevél — a parlamentben is foly­tatják, ahol egy alkalmi többség egyház- ellenes törvényeket alkotott s ahol az egyházat csak nagyon kevés katolikus po­litikus védelmezi. A „katolikus akciódnak (a katolikus egyesületek együttműködésének) célja a ne­velést a keresztény meggyőződés alapjaira helyezni és keresztény életfegyelmet terem­teni a családi s a társadalmi életben. A püspökök felhívnak minden öntudatos kato­likust, hogy az akció céljai érdekében tudá­sukhoz, állásukhoz és anyagi viszonyaikhoz mérten közreműködjenek. Az akció ugyan nemzetek, politikai irányok és pártok fölött áll, ez azonban nem jelenti azt, hogy a katoli­kusok az állam- és nemzetpolitikai kérdé­sekkel és mozgalmakkal ne törődjenek, mert hiszen az egyházellenes pártok még az egy­ház szentségeibe is beavatkoznak s igen sok­szor a sovinizmus volt az egyházellenes ak­ciók kutforrása. A pásztorlevél végül azt ajánlja, hogy a hivatásukkal szemben felelősséget érző lelkipásztorok ne vállaljanak vezető tiszt­séget sem politikai, sem kimondottan nemzeti (nemzetiségi) egyesületekben, Poincaré kíméletlenül folytatja az elzászi autonomisták üldözését öt évi börtön az autonomlstáknak — A francia radikálispk krízise Párls, január 18. Poincaré kormánya — ugylátszUc — nem elégedett meg azokkal a rendszabályokkal, amelyeket idáig az elzá­szi autonómistákkal szemben foganatba vett és most a tömeges elfogadások után újabb intézkedésekre készül. A nacionalista Avenir jelentése szerint a kormány tör­vényjavaslatot terjeszt a kamara elé, amely szerint mindenki, aki bármely eszközzel a nemzeti terület integritását veszélyezteti, vagy pedig az ország bármely részét a fran­cia kormány autoritása alól ki akarja von­ni, egy-öt évi fogházzal és 100—500 frank pénzbüntetéssel büntetendő. Az elítéltet egyúttal polgári jogaitól is megfosztják és i ai országból kiutasítják. | - Az elzászi autonómistáknak Svájcba me­í nekiüt három vezetője, Roos dr., Hirtzl lelki­pásztor és Pink bankár Bázelben proklamá- ciót adott ki, amelyben élesen elitéli Poin­carénak az elzászi autonómisták ellen alkal­mazott erőszakos rendszabályait. Pária, január 18. Az egyéves katonai szol­gálati időre vonatkozó kompromisszum, ame­lyet tegnapi számunkban részletesen ismer­tettünk, nincs nagyon ínyére a radikálisok­nak, mert a párt programjában az egyéves szolgálati idő azonnali bevezetése szerepel. A radikális párt parlamenti frakciója tegnap este ebben a kérdésben újból ülést tartott, de nem tudott megegyezésre jutni, Így a pártban tovább tart a* erjedés folyama­ta. A képviselők egy része kijelentette, iiogy a kormánykrizis elkerülése érdeké­ben feltétlenül Poinearéra szavaz. Abban a kérdésben, hogy a radikálisok milyen magatartást tanúsítsanak a jövő héten kezdődő nagy pénzügyi vitában, nem tudtak határozatra jutni. Litvánia rideg válasza Zaleskinek Lengyelország nem telfesitefte Genfben vállalt kötelezettségeit — Litvánia konkrezltálni akarja a tárgyalás programját — — s az ifjúság nevelésének irányelvéül azt állítja fel, hogy azt ne befolyásolják sem po­litikai, sem nemzeti szempontok. Az ifjúság­nak a fejletlen gyermekeiket mérgező poli­tika és sovinizmus helyett elsősorban a ke­resztény szeretet idealizumsára van szüksége. Deterdina felelt a Standard Oil-nak Newyork, január 18. A Standard Oil és r Royai Dutch harca a Standard legutóbbi nyilatkozata óta rendkívül kiélesedett. Most a Royai Dutch amerikai, ügyvezetője választ adott a Standardnak, amelyben kijelenti, hogy a Royai Dutch mindazon területeken harcba száll ‘ a Standarddal, amelyekre ez a társaság „lopott orosz olajat" küld. Riga, január 18. A lett távirati iroda kov- | nói jelentése alapján ismerteti a litván kor- : mánynak Zaleski lengyel külügyminiszter jegyzékére adandó válaszát. A Genfben tör- í tént megegyezés részletes fejtegetése után a j litván kormány arra figyelmeztet, hogy Lengyelország nem tesz elegei a Genfben j magára vállalt kötelezettségeknek. Mégpedig: j 1. Nem nyújt- lehetőséget a vilnai terü­letről kiutasitottaknak a visszatérésre. 2. Nem akadályozza meg, hogy Pletsch- kaitis lengyel földön a litván emigránsokból sereget toborozzon. Ennek a seregnek tagjait a lengyel kor­mány látja el egyenruhával és . még ma is a dídai kaszárnyában helyezi el őket. A javasolt tárgyalási programra vonatko­zólag Litvánia megállapítja, hogy hiányoznak a konkrét tervek ét Len­gyelország nem jelöli meg a tárgyalások alapjának terjedelmét, amit pedig a lit­ván kormány az eredményes tárgyalás előfeltételének tart. A litván kormány in­dítványozza, hogy a tárgyalások program­ját egészítsék ki ama háborús kár likvi­dálásának kérdésével, amelyet Litvánia Vílndnak Zeligowski tábornok által tör­tént megszállása következtében szenvedett. Lengyelországnak arra az ajánlatára, hogy a tárgyalásokat január 30-án Rigában kezdjék meg, a litván kormány azt a kérdést teszi fel, hogy Lengyelország a népszövetség részvételével, vagy anélkül kivánja-e a tár­gyalásokat lefolytatni? Az első esetben a tár­gyalás idejére és helyére vonatkozólag a nép- szövetséggel is megállapodásra kell jutni. A litván jegyzék végül utal arra, hogy egy másolati példányt a litván kormány a népszövetséghez is beküld. Varsó, január 18. A litván kormány fejte­getései nagyon kedvezőtlen benyomást tet­tek Varsóban. A hivatalos Epooa is megálla­pítja, hogy a litván kormány észrevehetőiig U akar térni a tárgyalások elől és ezért megújítja jogosulatlan szemrehá­nyásait. A Glos Prawdy a litván fejtegetéseket fantasztikusaknak mondja s ismét újabb bi­zonyítékát látja bennük Voldemaras beszámit- hatatlanságának. A litván jegyzék után csak­ugyan nem lehet remélni, hogy rövidesen tár­gyalásokra kerülhessen a sor. 1928 Január 19, csütörtök. Franciaország római kóvetónek Fokadása Ráma, január 18. A G ionnak d‘Italt a a francia követ Rómába érkezése alkalmából kifejti, hogy az uj követ kedvező fogadtatás­ra számíthat az olasz fővárosban abban az esetben, ha megértő szellemet hoz magával az olasz törekvések irányában. Azokat a (kérdéseket, amelyek ezidöszeriirt Francia- ország és Itália között függőben vannak, már megjelölték és vitatkoztak róluk. Hőgy ezeket a problémákat meg lehessen oldani, mindkét részről jóakaratra van szükség. Ha az uj követ kormányának jóakaratát hozza magával Rómába, úgy Olaszország készségén semmi sem fog múlni, .. , : Sarranf kommnnisfaellenes hadjárata Paris, január 18. Sarraut belügyminisz­ter tovább folytatja a kommunisták ellen in­dított hadjáratát. Tegnap a kommunista Humanité három szerkesztőjét ítélték el sajtóvétség miatt 1—3 évi fogházra és 400— 2000 frank pénzbüntetésre Az angol kormán? memoranduma a biztonságról London, január 18. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa jelenti, hogy a? an­gol kormánynak a biztonsági bizottsághoz in­tézett memorandumát holnap hozzák nyilvá­nosságra. A memorandum a Chamberlaintől és Cushedun lordtól Genfben képviselt ál­láspontot dolgozta ki. Az angol kormány ki­jelenti, hogy a hágai döntőbíróság kötelező klauzuláját nem írja alá és semmiféle uj tervet nem fogad el a katonai szankciókra és kötelezettségekre vonatkozólag. Negyven amerikai bank helyez el lókét a francia piacon Páris, január 18. Washingtoni jelentés szerint az állami kormányzat negyven ame­rikai banknak adott engedélyt arra, hogy ipari kölcsönt folyósítson a francia piacon­Nicaragua az Egyesül Államok ellenórzóse alatt választ •. _ " --- - -'. i . l-JO V.4,-. London, január 18. A Times managuai jelentés alapján arról számol be, hogy a uicairaguai kamarában törvényjavaslatot tár­gyalnak, amely szerint a jövőben a kamarai választásokat az Egyesült Államok ellenőr­zése alatt kell végrehajtani. — Meghalt Olaszország legöregebb pol­gára. Rómából távirat ózzák: Tnrinöam 104 éves korában meghalt Olaszország legöre­gebb polgára. „Akkor már nem gondolkoztam. Amiig beszéltem ia lányhoz s a lány beszélt hozzám, nagy és széles körben forgott nemcsak velem, hanem az egész robogó kocsival a világ. Rögtön megváltottam mindakét jegyet, gon­dolkozás nélkül, mert hölgyekkel szemben mindig gavallér voltam. Na: a két jegy negy­ven volt. Maradt húsz. Értse meg jól: húsz osztrák-magyar fillér. A lány nagyon kedves volt, rögtön kinyitotta a táskáját és keresni kezdett benne. Vissza akarta adni a jegy árát. Kedves, szegény lány volt, diáklány. Nyolc krajcárt szedett össze, az egész táskát feltúrta, nem volt több. Nevetett. Az utasok i,s nevettek. A nyolc krajcárt iid eadta és azt. mondta, hogy megadja a többit holnap. Ilyen kedves lány volt. Kolléga. Nem akart tőlem semmit, s még ezt mondta: „na jó, akkor a vendége leszek. Holnap az órán megadóm." Érti? Hogy holnap megadja." „A Mariaihil/Fer str asse végiben, ott, ahol Scbönbrun/n felé kanyarodik a villamos, van egy kis hid.... Ja, vagy ön nem ismeri Bécset? Na mindegy. Szóval van ott egy kis hid. Ott lassabban megy a villamos. Mikor odaértünk, arra gondoltaim, hogy most. ki­ugróm. Ez volt az utolsó határozott gondola­tom. Aztán, hirtelen és élesen, (fájni kezdett a. gyomrom. Szúrt, égetett a félelemtől. 'Köz­ben egészen nyugodtan beszélgettem a lány­nyal. Mikor megérkeztünk, előre leszálltam és a lányi udvariasan lesegitettem. Nem emlékszem a keresztnevére, pedig meg­mondta. Szóval: gavallér voltam és lesegitet­tem a lányt. Jobboldalra engedtem. A kezei­met zsebrevágtam már a villamosban Is, mert nem akartam, hogy meglássa rajtuk a szóda­sebeket. A kezeimmel mindig sok baj volt, mert izzadtak. így mentünk a cukrászda felé, csevegve. Jó, meleg idő volt. A lány nagyon jól érezte magát, folyton nevetett. A cukrász­da ajtajában előre engedtem. Ha akkor, abban a pillanatban, mikor a lány lenyomta a kilincset, valami ésszerű dolgot bsinálok, mondjuk: hanya’tvágódom a járdán s ájultnak tettetem magam, vagy csak egyszerűen el­futok, akkor, azt hiszem, ma boldog és (egész­séges ember lennék. Különösen a hanyatt- vágodás, ez megoldás lett volna. Erre később sokszor gondoltam. A legjobb ötletek későn támadnak. Na, most már mindegy. Nem vágódtam hanyatt. Nem Is futottam el, A lány előrement, én mentem utána, leültünk egy aztalhoz." „Ez egy. kis, üres, s főként rendkívül olcsó cukrászda volt. A Mny nem hazudott: a cukrászda olyan olcsó volt, hogy megérte a villamospénzt is, még így utazással együtt is jutányosán lehetett ebben a cukrászdában fagyasztani. S az áru, amit adtak, .kifogás­talan volt, elsőrangú. Egy lélek nem volt ebben a cukrászdában, csak mii kelten és egy kisasszony. A pulton organtin alatt feküdtek a sütemények. Minden' ragyogott a tisztaság­tól. A gázlámpa körül is organtin volt, 'a legyek miatt. Két fagylaltot rendeltünk. Aztán a lány ezt mondta: — Itt jó a puncsos. Ha van még pénze, együnk két puncsost Futja? Holnap meg­adom. — És nevetett. — Futja, •— mondtam. Futni ugyan már a fagylaltra sem fu­totta. A fagylalt negyven fillér volt, negyven fillér adagja. Magam álltam föl, két kis tányért kiértem, s gondosan kikerestem két puncsost. Aztán még két fánkot. Az egyik fánkot visszatettem, hogy a lány lássa, milyen gurmanddal van 'dolga. Azt. mondtam, hogy állott. Egy kirémest vettem helyette. A lány szorgalmasan majszolta a krémest. A fagylaltnak úgy őrült, mint egy gyerek. — Egyen még egyet, — bériem. — Nem, ne, — ezt mondta. — Hova gondol? Az már sok lenne. „ilyen lány volt. Sok volt neki két fagy­lalt Folyton beszélt, s közben la szemembe nézett. A szemére homályosan emlékszem: tiszta, szürke szeme volt. De lehet, hogy tévedek, hogy kékes volt a szeme. Én akkor már nem néztem a szemét. A cukrászdából egy üvegajtó nyílott a konyhába. Erre az üvegajtóra M volt pingálva „W. CÉs alatta „Telefon". Szóval arra volt minden: Klozett, konyha, telefon. Az ajtó fölött egy falióra ló­gott, ezt te órát néztem. Félhat. lesz öt perc múlva. Még öt percem volt. Hogy aztán mi lesz, azt nem tudtán: biztosan, de ennyit adtam magamnak, öt percet. Félhat volt. Felálltam: — Pardon, — mondtam a lánynak. „A mondat közepén vágtam el a szavát. Éppen beszélt valamit. Pardon, mondtam és felálltam. Ebben a pillanatban niég nem tud­tam, hogy mit fogok csinálni. A lány elnézett, kinézett afc ablakon és azt mondta: kérem ... Erre elindultam. Kimentem aiz ajtón, ami a konyhába vezetett, A kisasszony utánam jött. A sötét folyosóin megálltunk. Az ur telefo­nálni akar?" kérdezte a kisasszony. Azt mondtam, nem. Nem telefonálni akarok. Erre a kisasszony visszament a cukrászdába. Én bementem a mellékhelyiségbe. Ott lecsuktam az ajtót Nem volt semmi dolgom ott. Három­négy percig álltam igy a sötétben. Aztán, nagyon csöndesen, fölnyitottam az ajtót, Egy hosszú folyósó volt ez. A folyosó végében a konyha nyílt. A konyhában nem volt senki. A folyosónak egyik ablaka egy kapualjra nyílt. Alacsony ablak volt és nyitva állott. Ezen az ablakon lassan átmásztam. Hallatlan csöndesen. Soha nem tudtam, hogy ilyen csöndesen is tudok mozogni. Ha gyilkolni indul az ember, akkor mozoghat ilyen óvato­san. A kapualjban álltam. Egy kis, egyemele­tes, elővárosi ház volt. A kapu mögött láttam az utcát. Balra a kaputól volt a cukrászda. Szorosan a kapuba 'lapultam, s igy léptém ki az utcára, jobbra. Arra nem láthatott senki. Nem is látott senki. Mikor az utcára értem, minden erőmet összeszedtem és futni kezd­tem. Az első mellékutcán bekanyarodtam és futottam tovább, mint egy őrült. Csupa villa volt ebben az utcában, privátházak. Az abla­kok mögött néhol lámpa égett, már szürkült. Egyre sötétebh lett. Akkor álltam meg, mikor egy óráit ütni hallottam. Templom lehetett a közelben. Hatot ütött, Egy félórát rohantam egyhuzamban. Egy kerítésnek dűltem, ki voltam merülve. Számoltam az óraütéseket. Hat, számoltam. Hatvan. Hatvan meg negy­ven. A lánynál nincs egy vas sem. Érti? Evy vas sem volt a lánynál. Várt öt percig. Ez még mehetett. Aztán tiz perc. Ez már kínos volt. A kisasszony nézett feléje. Álltam a kerítésnél, s láttam a kisasszonyt, amint néha lopva <a leányra néz. A leány nem néz vissza, kincs neki a helyzet, mereven hibámul az ablakon. Mire gondol? Aztán tizenöt perc. Az óra negyedet üt, Erre muszáj ősszenéz- niök, a kisasszony és a leány összenéznek. J&éta, űz első szeretem Tgrr—uiiwiijiiimiriiiiii i ■ u\\7t ■■ ur htt — REGÉNV* irt*: /AaRAI SÁNDOR !i9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom