Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-14 / 11. (1638.) szám
2 xiráó juuUíu' ii, >»lomi>«kU As ansiol Cőlce és munka történelmi konferenciája Egy milliárd font tőke tárgyal négy millió munkással — Hogyan lehet az Ipar aktuális problémáit megoldani! London, január 18. A lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak: a ma megkezdődött ipani konferenciának, amelyen a munkaadók és a szakszervezetek vezértanácsának kiküldöttei tárgyalnak az angol ipar összes problémáiról. A lapok rendkívül optimisztikusan nyilatkoznak. Egyöntetűen kiemelik, hogy most az egy milliárd fontot képviselő tőke ült le a zöld asztalhoz a 4,300.000 munkás szakszervezeti képviseletével, hogy megkeresse a* ipari fejlődés lehetőségének útját. A Times cikkét így címezi: „Egy nagy feladat megoldását kezdették meg.“ A Daily TolegTaph egyenesen történelmi jelentőségűnek mondja a konferenciát, a Daily Express szerint úgy a munkaadók, mint a munkások megegyeznek abban, hogy a jelenlegi ipari konferencia fontos lépés a megértés utján. Sir Alfréd Mond megnyitó beszédében a konferencia programjául a következő kérdések tárgyalását ajánlotta: Együttes megtárgyalása az uj ipari módszereknek, azután a munka problémáinak. Mindazoknak a munkáskérdéseknek megtárgyalása, amelyeket az uj ipari találmányok tesznek aktuálissá. A munkások lakáskérdése, munkásjóléti intézmények, munkanélkUli-biztositás, ipari nevelés és az ipari harcok elkerülése. A konferencia bizottságot választott ezen kérdések megvizsgálására. A bizottságba úgy a munkaadók, mint a munkásszervezetek küldik ki megbízottaikat. 1 szlovák néppárt azonosítja máéit Tokával Bérét ki szerelné záraiul Titkát és híveit a néppártból, hőst; a konuáBvSSkhsÉO kisebbségé sorvadjon s a szó* etatisták támogatására szoruljon Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! TELEPyHIIiN Janiausch püspököt Rómába helyezték? Pozsony, január 13. (Pozsonyi szerkesztő- egünk telefon jelentése.) A Magyar Újság jelentése szerint Jantausch fölszentelt püspök, apostoli adminisztrátort Rómába helyezték s legközelebb el is utazik Nagyszombatból. Utódja minden valószínűség szerint Bitesek Mátyás nagytapolcsányi plébános lesz. Bursenland fariományfönöke Pozsonyban Pozsony, január 13. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt Pozsonyba érkezett Burgenland tartományfőnöke, Leser Lajos, a burgenlandi betegsegélyző pénztár vezetőjének és főorvosának kíséretében. A város nevében Okánik .polgármester, a megye nevében pedig Bella zsupán fogadta. A burgenlandi delegáció holnap Brünnbe, onnan pedig Prágába utazik. A burgenlandi tartományfőnök, aki szociáldemokrata képviselő, a csehszlovákiai szociálpolitikai viszonyok tanulmányozása céljáról időzik a köztársaságban. A modus oieendl tartalma Prága, január 13. A Lidové Listy, a cseh néppárt lapja bizonyára a leghitelesebb forrásból nyert értesülése alapján a következőket közli a modus vivendi tartalmáról: — A köztársaság és a Vatikán megegyezése- a modus vivendi két alapvető részből áll. Az első rész az egyházmegyék határainak olyan rendezését tartalmazza, amely szerint a köztársaság területe nem fog esni külső országban székelő egyházi fenhaió- ság alá. Ez egyaránt vonatkozik úgy Szlovenszkóra, mint a breslaui egyházmegyére. A. megegyezés második része a püspökök és magasabb egyházi méltóságok viselőinek kinevezéséről szól. Az egyházi kinevezéseknél előbb megkérdik a kormányt, nlncs-e a jelölt ellen politikai szempontból kifogása. A kinevezettek hűséget esküsznek a köztársaságnak. — Házakat rombolt a felhőszakadás Olaszországban. Catanzaróból jelentik: Egyik közeli faluban a felhőszakadás következtében földomlás történt, amely négy házat eltemetett. Többen súlyosan megsérültek. Szicíliából több helyről jelentenek felhőszakadást s tengeri viharokat. Prooida szigeténél elsülyedt egy halászcsónak s két utasa a tengerbe veszett. Prága, január 13. Tuka újévi cikke, melyben a mártoni deklarációval kapcsolatban a szlovenszkói jogfolytonosság megszakadása lehetőségének kérdésével foglalkozott, még ma is hullámzásban tartja a cseh közvéleményt. A Právo Lidu tegnap esti és ma reggeli számában vezércikkben foglalkozik az esettel. Ma Dérer „A kormánytöbbség legújabb botránya" címen a szociáldemokrata párt taktikájához hiven a koalíció robbantására szeretné kiaknázni a Toka-esetet. A szocialista sajtó mindjárt kezdetben azt a gondolatot propagálta, hogy Tukát, mint a kormánytöbbség méltatlan tagját az alkotmány állítólagos megsértéséért zárják ki a Hlinka-pártból. Az ötlet mögött az a naiv jámbor reménység rejtőzött, hogy Tuka nem egyedül fog kivonulod ilyen exkommunikálás esetén a 'Hlinka-pártból, hanem többedmagá- val s igy a kormánykoalíció, mely ma papiroson csak 10 szótöbbséggel rendelkezik, Tuka és társai exodusa után (legalábbis a választási bíróság döntéséig!) egyszeriben kisebbséggé zsugorodik össze ás akkor Svehla a szocialista pártokhoz lesz kénytelen fordulni a kormánytöbbség megerőI sitéséért s aikkor a szocialisták fölénnyel diktálhatják föltételeiket. De hiába noszogatták Tuka kizárására a néppártot a nemzeti demokrata párt lapjai is, Hlin'ka pártjának törvényhozói tegnap Rózsahegyen végrehajtóbizottsági ülést tartottak, de az eddigi értesülések szerint nem Ítélték el Tukát. Az éket nem sikerült a néppártban elhelyezni. A szlovák néppárt nemcsak, hogy nem helyteleníti Tuka érvelését, hanem hallgatásával helyesli is. Dérer csodálkozik azon, hogy amikor Sro- bárnak a „Hlas" támogatásáért kereken ajtót mutattak a koalícióban, ugyanakkor ezt Tu- kával szemben nem merik megismételni. „A Slovák tegnapelőtti számát elkobozták — írja Dérer, — mert \ ennek a kormánypártnak a hivatalos lapja kimondottan azonosította magát Tuka nézetével. Hlinka a párt elnöke ugyanerről irt vezércikket és egyetlenegy szóval sem ítélte el Tuka következtetéseit". Nem tudom, azonositja-e magát Hlinka Tukával vagy sem, egy azonban bizonyos: a pártból nem engedi kizárni, még ha tiz ilyen cikket is ir. Mikor Hanreioh és Mayer német agrárképviselők szembehelyezkedtek a koalícióval, azonnal kizárták őket a pártból. Akkor a koalíció még erős volt. Amikor azonban Tuka kormánypárti képviselő az állammal helyezkedett szembe, a koalíció napirendre tér az eset fölött. Nincs kétség abban, hogy a koalíció viselkedése a gyöngeség jele. Ha a néppártra nyomást gyakorolnának, hogy zárják ki Tukát, az ugyancsak krízist váltana ki, mert a ludákok nem engedik Tukát dezavuál- ni. Hát lehetséges, hogy a kormány és a kormánytöbbség egy hazaáruló szavazatára támaszkodjék? — kérdi végül nagy pátosszal Dérer. Ezek után kétszeres érdeklődés kísérheti a Tuka által fölvetett jogfolytonossági kérdés további fejlődését és következményeit Pozsonyi szerkesztőségünk a Tuka-esetről a következőket jelenti: A néppárt rózsahegyi értekezletén szóba került Tuka képviselő újévi cikke, amely körül nagy vita fejlődött ki. A néppárt képviselő- és szenátortagjainak nagy része Tuka cikkével azonosította magát. Dérer jámbor reménykedése a kormány- bajutás konjunktúrájának javulása iránt tehát továbbra is csak jámbor remény marad. E$9 Pozsonyiján letartóztatott hivatásos Mim állítólagos „rejlett44 fe&yeerroEttáraka! leplez le A Magyar Távirati Iroda nevetséges kitalálásnak mondja nyilatkozatait Budapest, január 13. A M. T. I. illetékes helyről a következőket jelenti: A pozsonyi „A Reggel" cirnü lap egy bizonyos Vatfcay László nyilatkozatait hozza, aki felhívja a csehszlovák hatóságok figyelmét arra, hogy Magyarországom különböző helyeken rejtett hadiszerek varrnak. Illetékes helyen arra utalnak, hogy Yattayt tavaly júliusban Magyarországon megkísérelt kémkedés miatt az ország területéről kiutasították. Illetékes helyen Vattay minden egyes állítását nevetséges kitalálásnak mondják, amelyek még cáfolatra sem méltók. öttasa felzettsás elzsgSiJg nej az S. 4. kalaszSráfáJának körülményei! Washington, Január 13. A szenátus haditengerészeti bizottsága kilenc szavazattal nyolc ellenében határozati javaslatot fogadott el, amely Coolidge elnököt felhatalmazza, hogy egy öttagú különbizottságot állítson egybe, amely az S. 4. tengeralattjáró katasztrófájának okait és körülményeit viszgálja meg. Tímár azt mondta, hogy két orvosság van. Az egyik a szerelem. A másik az Isten. Megpróbáltam elindulni ezen a nyomom. De számomra nincs áram ebben a két szóban. Nem gyulladnak fel. Kimondhatom százszor, nem érzek, nem hallok semmit. Két szó: sze—re—lem. Is—ten. Fogalmak. Ez nagyon különös: valószínű, hogy millió és millió lény él a földön, akik boldog életörömmel telnek él egész testükben, egész lényükben... ha kiejtik ezt a szét: szerelem. S sugárzani kezdenek egy boldogító tudattól, ha kiejtik: Isten. Én kiejthetem mindkét szét, nem érzek semmit. Addig ismételhetem, amíg elfárad a szájam, s hebegni kezdek; felváltva ismételhetem: szerelem. Isten. Semmi. Mindkét szó sötét marad. Nincs benne áram. Le Írva se gyulladnak fed. Bár azt hiszem, nem vagyok vallástalan ember. Másrészről szerelmes sem vagyok. Ezt a szót különben sem szeretem. Neon fed számomra semmit. Ugylátszik, nem hiszek benne. De akkor ahoz, hogy az „Isten" sző értelmiét nyerjen, Istenben sem hiszek eléggé. Ezt nem érteim: soha nem tagadtam Istent. Ha utánamegyek, érzem, hogy soha nem is állítottam Istent. Most, hogy ezt leírtam, érzem, hogy Isten úgy élt bennem, mint ahogy egy törvényre gondol az ember. Vagy a Nemzetre. A Hazára. A Királyira. Mindezt valljuk, mert elismert erők. Mindenki elismerte. Bizonyára én is, mert soha nem kételkedtem 'benne. Most sem kételkedem. Különös útra ' tévednék, ha a legfőbb Fogalmak kételye ütne ki rajtam. Azt hiszem, ez ,a vég. A teljes fölbomlás. Az őrület. Másrészt, nem látok semmi utalt, hogy Tímár orvosságainak egyikét megleljem. Nem határozhatom el ‘máról-holnapra, hogy fokozottabban fogok hinni Istenben, vagy a szerelemben. Kizártnak tartom, hogy vallásos gyakorlatok, buzgóbb mise hallgatás, gyónás és áldozás segítenének abban, hogy mélyebb kapcsolatom legyen Istennel. Ez, érzem, téves ut lenne. Éppen igy nem határozhatom el, hogy szerelmes leszek. Kibe? Mikor? A haranggyáros fiatal özvegyébe, aki a Bástyautcán lakik? Vagy egy hajadonfba? Ostobaság. ötvennégy éves vagyok. Ezt az ötvennégy évet most egészen máskép fogom fel, mint néhány hónap előtt Gyakran gondolok reá, körülbelül azzal az érzéssel, ahogy egy beteg ember gondolhat a nap minden szakában a cukrára, vagy a ■tüdőbajára. Nem ímminens veszély, de halálos. Állandóan velem van. Néha kedvem lenne vizsgálatot tartani, hogy mennyire vagyok vele?. Tegnap éjjel közel állítottam a gyertyát a tükörhöz és megnéztem az arcomat. Itt a telepen kissé elvadult az arcom, meirt nincsen borbély. A szakállam megnőtt, a hajam bozontos. • A hajam deresebb, mint a szakállam. Meglepett, hogy az arcom sokkal keskenyebb, mint ahogy tudtam. Ha nem lenne FizaikáHanrb keskeny és vékony arcom lenne. Mikor lefeküdtem az ágyba, az volt az érzésem, hogy éjszaka történni fog velem valami. Táviratot hoznak, üzenetet. Valaki jön, valahová elhívnak. Várakoztam. Sokára aludtam el. Egy félórát pihentem. Most gyorsan fek- iromi, mert néhány perce visszajött ez az éfrzés. Olyan várakozástféle. Mintha hirt vár az ember. Le fogok menni s megkérdezem, nem jött-e postám? — Augusztus 27. — Nem jött postám. Nem jött senki. Tirnár ur is elkerül. Csak nincsen macska jajja még mindig? Vagy megint a szemérmes időszakai egyikét éli, ahogy ő mondta „mint a múltkor Berlinben". Berlin ... Mit kereshetett Berlinben? Nem ezt akarom föli mi. Nem jött senki, se levél, se Mr. Senkivel nem beszéltem. De tegnap óta állandóan várok valamire. Két dolgot meg kell állapítanom. Az egyik az, hogy talán meg fogok őrülni. Ezt nem tartom kizártnak. Lehet, hogy már ma éjjel, vagy rögtön most, egy óra múlva. Lehet, hogy már e pillanatban őrült vagyok. Ha ilyen az őrültség, akkor meglepően értelmes állapot. Soha, mióta az eszemet tudom, nem éreztem ilyen értelmesnek magam. Nem sok ez az értelem, de nekem elég. Tele vagyok kiváncsisággai Sokkal frissebb vagyok. S állandóan várok valamire. A másik az, hogy teljesen eszméletemnél vagyok. Nem vagyok őrült, egészen biztosan nem. Olyan valóságosan várok valamire, mint ahogy az ember egy vonatot vár. Vagy ahogy az ember éjszaka várja, hogy virradjon. Ahogy az ember valamit váT, aminek minden, valószínűség szerint meg kell érkeznie. Ma egész nap jókedvű voltam. Gondosabban öltöztem föl, mintha társaságba mennék. Korán kéltem, könnyebben mozgok. Az idő is pompás, szép, meleg idő. Ma eszembejutott, hogy szabadságon vagyok itt Virágfüreden, három órányira Z.-től, ahol lakásom és állásom van. Ez úgy jutott eszembe, ahogy egy távoli ismerős juthat eszébe az embernek, mondjuk egy ötvennégy éves középiskolai tanár, aki Z.-beu lakik, latinszakos, s szakálit hord. Eszembe jutottam magamnak. S rögtön elkedvetlenedtem: kellemetlen ismerős. Nincs most szükségem rá. Kár, hogy elkerülhetetlen vele lennem. Arra gondoltam, hogy levelet Írok a fiatal kollégának, a történelem tanárnak. De nem tudom a címét. Tirolba utazott. Még ott tart szegény, hogy külföldre utazik. Jó, hogy nem tudom a címét. Ha megírnám a levelet, valószinüleg orvossal várna az állomáson. S én nem tudnám megmagyarázni neki, hogy nincsen igaza. Kár, hogy soha nem jártam külföldön. Tirol nincsen -messze. Végtelenül sajnálom, hogy nem jártam külföldön. Most gyakran eszembejut az édesapám. Naponta többször. S gyakran visszatér az a mozdulat, ahogy megtörnie a pipáját. Én is pontosan úgy tömöm, hüvelykujjal. Ez volt szegénynek egyetlen szenvedélye, amire tellett, a pipárás. S néha kapott régi újságokat a fűszerestől. Az apám sokkal szegényebb volt, mint én. Tálán azért gondolok annyit rá, mert ötvennégy éves volt, mikor meghalt. Én az ő 'korában vagyok most. Lehet, hogy ez az én időm. De ezt valószínűtlennek érzem. Éppen úgy, mint azt, hogy egy -hét múlva vissza kell utaznom. — Augusztus 28. — Lázam van. Nem sok: 38.2°. Mégiscsak Mz. Talán meghűltem. Nem fekszem ágyba, itt ülök az erkélyen. Ma nincsen kedvem a jegyzetekhez. Fáradt vagyak, meghűlés lesz ez. Még ma is az az érzéseim, mintha várnék valamire. vem m sutám REOÉNV* irbkt /FAÁRAI SÁNDOR <is)
