Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-14 / 284. (1618.) szám
A genfi aktívum rA népszövetség a jövő esztendőben nevezetes jubileumhoz jut el, mert ennek az intézménynek a legfontosabb szerve, a tanács, a jövő év folyamán tartja öbvemedíik ülésezését. Bizonyos, hogy a népszövetségi gondolat nem mindenütt örvend általános népszerű ségnek, a tömegekben még nem vert elég mélyen gyökeret és sokszor nem is egészen jogosulatlanul hangzik el a nagy vád ellene, hogy ez az intézmény tulajdonképpen nem egyéb, mint a győztes hatalmaknak érdekszövetkezete, amely nem az összes nemzeteknek érdekeit, hanem elsősorban Anglia és Franciaország céljait szolgálja. A szervezet mai formájában még nem is tökéletes, mert nem egyesíti magában a világ összes államszervezeteit, elsősorban az Egyesült Államok részvétele hiányzik a nép- szövetségi műnkéből; már pedig a világpolitika intézése Amerikának aktív közremükö- dlése nélkül elképzelhetetlen. Szintúgy j Oroszország is távol van a genfi gyülekezet- j tői, amelyet a mai orosz kormányzat a „ka-. pitaiMsia-imperialista" államok érdekképvi- j sóletének tart; már pedig a hatalmas orosz j állaim olyan jelentékeny tényezője Európa j politikai életének, hogy kikapcsolásával eredményes béke- és konszolidációs munkát J nem lehet folytatná. A népszövetség tehát nem teljes, nem az összes nemzeteiknek a parlamentje, ez az egyik fogyaték ossága, amelyet szemére vethetnek bírálói. A másik pedig a népszövetség tárgyalási és intézkedési módszerének szinte teoretizáló jellegében rejlik. Megszoktuk azt, hogy a népszövetségben azt a fórumot lássuk, amelyen nagyon szép beszédek hangzanak el a békének, a leszerelésnek, a kisebbségi jogoknak érdiekében; annak ©Be-; nőre azonban, hogy ez a szóáradat az évek folyamán valósággal elöntötte a világot, vajmi kevés történt a valódi békének, a valódi lefegyverzésnek és a kisebbségi jogok haté- j kony védelmiének érdekében. A kényes kér-1 dések elintézésében a népszövetség igen ké- j nyelmesnek mutatkozott; a legtöbbször uj J ü'1é^sz°'k,^a halasztotta a probléma megoldó-j sát, mintha csak az időre akarná bizni a gór- | c ők szó t máit asztását. Az egész népszövetségi rendszer azt a gondolatot ébreszti az objektív szemlélőben, mintha ve-j zérelve a quieta non müveire elve volna. j Pedig a népszövetségi gondolat a legne- j meeebb és legértékesebb, amelyet az állam- j politika az emberiség hatezeréves történél- i mének folyamán kitermelt és miég mostani j tökéletlen formájában, még mostam metédi-. kajában is óriási jelentőségű. Képzeljük dl, milyen másképpen alakul az emberiség sor- ’ sa, mennyi szerencsétlenséget el lehetett j volna kerülni, ha 1914 júliusában Lloyd George-nak rendelkezésére áll a genfi szervezet és ez elé terjesztheti a monarchia és Szerbia konfliktusának anyagát. Ezért beszélhetünk ma a genfi akt Ívűimről, mert a negyven nyolcadik tanáosüilési periódusnak tényleg nagy aktívumai vannak. Ez elsősorban a lengyel-litván kérdés elintézésében nyilvánul meg. Az a latens krizis, mely a j vitnaá puccs óta ott lappang a Baltikumban, novemberben akuttá változott és háborús, veszéllyel fenyegetett. A népszövetségi la-' náos azonban formulát talált a krizis ©Unté- j zésére, amellyel talán nem oldotta meg vég-' legesen a problémát — mert a 'legsúlyosabb ! kérdés, Válna hovátairtozása, most is nyitott. — miodiemesetre azonban kiküszöbölte az i akut háborús veszedelmet és a további tár- j gyaiásókra, az esetleges megegyezés kiaila •! kulására aliaipot teremtett. Ez az aktívum analógiáiba hozható a lsét évvel ezelőtt kiélte-^ Amerika hatalmas minikben fegyverkezik Az elkBvetkezfi öt esztendő floitaprosramja — Coolldse nem hisz a leszerelésben — Newyork, december 13. Most kezdenek mutatkozni az első gyakorlati következményei annak a visszautasító magatartásnak, amelyet Anglia a három hatalmak tengeri leszerelési konferenciáján tanúsított. Coo- lidge elnök jóváhagyta a tengerészeti minisztérium által előterjesztett programot és elrendelte, hogy a törvényjavaslatot holnap a kongresszus elé terjesszék. A terv hatalmas arányú fegyverkezésről tesz tanúbizonyságot, mert 26 tízezer tonnás torpedórombolónak építését indítványozza és ezeket a csatahajókat az elkövetkező öt év folyamán fogja az Egyesült Államok megépíteni és vizre bocsátani. Azonkívül a kongresszus megszavazza négy nagy csatahajónak építését is, amelyekkel négy elöregedett csatahajót fognak helyettesíteni az 1932-ik esztendőben. Ez a fegyverkezési program kerek másfélmilliárd dollárt Páris, december 13. Franciaország közvéleménye hétfőn délután a genfi távinatok utján nagy elrémuléseel értesült arról, hogy a Pária és Róma közötti viszony rendkívüli mértékben kiélésedéit, annyira, hogy az európai fővárosokban komoly aggodalom mutatkozik és a Genfiben összegyűl eke- zett külügyminiszterek a helyzetet együttes tanácskozáson beszélték meg. Hogy Briand a tárgyalásokba az angol külügyminiszteren és Angliának római nagykövetén kívül /rii nfc a n a jh a emészt fel, ebből a hatalmas összegből kétszázmillió dollár már a jövő esztendőben befektetésre kerül. Az indokolás szerint Amerika az uj építések beszámításával is még mindig a newyorki szerződés keretein belül marad. Amerikának flottáját a más hatalmakra való tekintet nélkül kell kiépítenie. Politikai körökben el vaunak készülve arra, hogy az építési program körül heves vita fejlődik ki, mert a soviniszta csoportoknak még ez a program sem elegendő. A képviselők legnagyobb részét azonban az épitőprogram hatalmas arányai meglepik és éppen azoknak a köröknek oppozicióját várják, amelyek eddig Coolidge flottaprogramját támogatták. A törvényjavaslatból az egész világ előtt nyilvánvalóvá lett, hogy Coolidge nem hisz a leszerelési tárgyalások folytatásában Briand minisztertanácson törleszti ef§ az oiasz-írancia viszony Kártiisü Olaszország követelései Franciaországgal szemben — Páris- ban pesszimlszükusan Ítélik meg a helyzetet Stresemannt is belevonta, mutatja a helyzetnek rendkívüli komolyságát. Sauerwein annak a nézetének ad kifejezést, hogy addig nem lehet veszélyről szó, amíg Anglia, Franciaország és Németország együttes eljárásra elhatározottak. Ebben a megállapításban benne rejlik az a beismerés, hogy a francia— olasz kérdés éppen úgy, mint a most elintézett litván—‘lengyel konfliktus, nemzetközi jellegűvé alakult és csak az európai együttműködésnek Géniben kipróbált módszerével lehet békés utón megoldani. Hogy ilyen körülmények között belátható időn belül nem kerülhet sor Briand és Mussolini találkozására, azt a párisi sajtó egyértelmüleg elismeri. A helyzetre rendkívül jellemző az Information római levelezőjének római jelentése, amely az olasz követeléseket a következőkben foglalja össze: 1. Olaszország hegemóniájának elismerése a Balkánon és az Adrián. 2. A francia politika megfelelő módosítása. 3. Franciaország mondjon le Jugoszlávia otaszellcnes politikájának további támogatásáról. 4. A tuniszi olasz kérdés rendezése. 5. Franciaország szüntesse be a fascisíaelie- ncs politikát. A lap jelentése szerint az olasz kormány elhatározott arra, hogy a Franciaországgal való normális viszony helyreállítását ezeknek a feltételeknek teljesít és éfől teszi függővé és azért, céltalannak tartja a Párissal való tárgyalásokat mindaddig, míg nincs meg a biztosítéka a feltételek teljesítéséről. Briand hétfőn este tért vissza Parisba és kedden a minisztertanács elé részletes jelentést terjeszt a genfi tárgyalásokról. A párisi politikai körök érdeklődése most éppen úgy, mint azelőtt, a francia—olasz viszony kérdésére koncentrálódik. A sajtó kommentárjai, amelyeket ez a probléma kivált, napről-napra komolyabbakká válnak. A Vo- lontó az eddigi tárgyalásokról azt Írja, hogy a Quai. d'Oreayt a mindig élesebbé váló feszültség arra kényszeritette, hogy mintegy nyolc nappal ezelőtt a francia diplomáciai képviselők utján az európai nagyhatalmakhoz körjegyzéket intézzen, amelyben kifejtette a dolgok állapotát, egyúttal pedig annak az élénk kívánságának adott kifejezést, hogy az Olaszországgal szemben való viszony megjavuljon, A politikai körökben az a reménység uralkodott, hogy az uj olasz követnek, Manzoni grófnak megérkezése után Párls és Róma között megindulhat a közvetlen tárgyalás. Ebben a reményben azonban csalatkoztak. A Foreign Office hiába fáradozott azon, hogy Mussolinira mérő éktől eg és megnyug- tatólag hasson. Csak több sürgető demarsra tudia Anglia elérni, hogy a fascista sajtó kissé megfékezte Franciaországgal szemben eddigi gyűlölködő Írásmódját. Ez azonban még távolról sem elegendő ahhoz, hogy Briand és Mussolini személyes tárgyalását lehetővé tegye. Mindaddig, míg Olaszország teljesíthetetlen kívánságokat támaszt és a határoknak, meg a befolyási köröknek status quoját meg akarja változtatni, erre gondolni sem lehet. Az Oeuvre egész nyíltan kijelenti, hogy nem abban az irányban, hogy a mostani torz- aktivizmus nyer külpolitikai támasztékot, hanem abban az irányban, hogy rá kel lépni arra az útra, amelyet a költségvetést vita folyamán Rosohe oly szerencsésem a nép és nép kiegyenlítődésének fogalmával jelölt meig. Éppen a lengyel-litván konfliktus mutatott rá a légintenzivebben a kisebbségi kérdés nagy jelentőségére az európai politikában, mert bebizonyította, hogy a határkérdések mellett a kisebbségek elnyomása adja a legélesebb konfliktusok tápanyagát. Ha a népszövetség az európai államrendszer mostani struktúrájától éppen a quieta non move- re elve alapján nem is fog eltérni, ha a határkérdés az európai diplomáciában most a noli me tangere védelme alatt áiffl, annál nagyobb súlyt kell helyeznie és fog is helyezni a nemzetek szövetsége a másik konfliktus- anyagra, a kisebbségek sérelmére, mert a kisebbségek jogait nemzetközi paktumok garantálják. A kelet- és déleurópai nagyvonalú békepofitáka, amelyet Briand, Chamberlain és Stresemann most kezdeményezett, a kisebbségek jogainak hatékony és intézményes biztosítása nélkül el nem képzelhető, mert a kisebbségi kérdés Kelet- és Déleurópa speciális problémája, ezekben az állandókban éf negyven millió ember kisebbségi sorsban. Uj kisebbségi politika., — ez lenne Géni másik nagy aktívuma, amelynek előkészítése már útban van. A harmadik aktívum az, hogy Oroszország a népszövetség leszerelési bizottságába delegációt küldött és a lengyel-litván konfliktus elintézéséhez varsói és kovnói intervenciójával jelentékeny mértékben hozzájárult. Oroszország közeledik a nyugathoz, ez olyan óriási fontosságú tény, amelynek jelentőségét európai és orosz belpolitikai szempontból eléggé felértékelni még ma nem is lehet. A negyedik aktívum ma még nem vezethető be a népszövetség kettős könyvvitelébe, mert az olasz-francia konfliktus elintézése olyan nagy akadályokba ütközik, amelyek egyelőre elháríthatatlan oknak látszanak. Ha a népszövetségnek ezt a krízist is, melynek szereplői nagyhatalmak és amelynek rugói világpolitikai jelentőségű törekvések, sikerrel oldja meg, kiállotta a legsúlyosabb teherpróbát és remélni lehet, hogy valóban azzá fejlődik, amivé az idealista alapítók gondolták, az emberiség nagy a erő padosává. Ehhez azonban természetesen nagy előfeltételek szükségesek, elsősorban Európa nemzeteinek lelki és fizikai leszerelése, a háború utáni idők pszichózisának leépítése, a konfliktusok anyagának kiküszöbölése az egyetemes igazságtevés utján. Ebhez nem vezethet más ut, mint Európa közvéleményének fokozatos és szakadatlan felvilágosítása és megnyerése 1L Mai számunk 10 oldal ^ sz^m s Szerda • 1927^ec^^ber 14 Előfizetési ér; é.ente XXLfélévre.ISO, SzlovenSzkÓÍ és rUSZinSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztőség .Prága I^ Panskauhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: ;• *7 • *7 • 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12 üli. ■—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1-20 Ke DZVRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha sedett görög-bolgár konfliktussal, amikor már szántón megcsörrentek a fegyverek, görög ősapátok nyomultak be bolgár területre és a tanács intervenciója aikkor is eredménnyel járt. Az analógiát az is erősíti, hogy mindkét konfliktus esetén a határvitát a kisebbségi kérdés és az emigráció élezte ki. A 'litván-lengyel konfliktus azonban sokkal nagyobb veszedelmet jelentett, mert a görög- boílgár fegyveres konfliktust talán izolálni lehetett volna, ellenben a lengyel-litván háború Oroszország szomszédsága és beavatkozása miatt európai háborúvá fajulhatott volna. A másik aktívumnak kell elkönyvelnünk, hogy a tanácsüléssel párhuzamosan folyó titkos diplomáciád tárgyalások egy uj belet- és d'éleiurópai bébepolitika körvonalait bontották ki, melynek első jelentékeny etappe-ja a német-lengyel megegyezés lesz. Chamberlain és Briand kontinentális politikájában mind nagyobb szerep jut Strese- manmak, akit most már az olasz-francia konfliktus elsimításába is bevonnak. A német birodalom diplomáciai megerősödése az utolsó évek legnagyobb történelmi ténye és ennek a ténynek belpolitikai következményei Középeurópa államaiban, elsősorban Csehszlovákiában is mihamar nyilvánvalókká válnak. A német befolyás erősödése a csehszlovák nemzeti állam kormányzási rendszerére eflfhatározá befolyású leszj de
