Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-07 / 279. (1613.) szám

Meghiúsult az a^sol-cresz közeledés

Moszkva nem mond ie a kilfSIdl gsropafandis'él — Utvinov elhagyta dessffaí - H franciák bíznak 8 keleti SLecirnéföan — StresemanR-Zafeski-&SS¥in®v masoScSla a SatisFes-Sltván kérdést

Genf, december 6. Litvinov féltoáromkor érke zett Chamberlain szállodája elé s közel egy óráii tartózkodott a szállóban. A találkozóról az ango delegáció kommünikét adott ki, amelynek szövegi a következő: „Miután Litvinov ur Sir Ausiej

! Chamberlaint tanácskozásra kérte, a két ur közt ; Beaur ivage-szá 11 ódában megtörtént a találkozás. A ’ eszmecsere SzovjetOroszország és Anglia viszony, 1 körül forgott. A találkozón nem sikerült rnegta lálni a megegyezés alapját."

j A kommünikét nem szabad teljesen negatív nak értelmezni. Beavatott helyről utalnak arra hogy az angol kommünikéket- nagyon szószéról j kell venni. A kommüniké nem mondja, hogy a ta lálkozásnak nem lesz folytatása. Litvinov égés: nyíltan azt mondta Chamberlainnek, hogy Orosz < országban tudják, hogy’- Anglia mindig kész tár Igyalni a szovjetkormánnyal, de Moszkvában azt is tudják, hogy mi volna a tárgyalások ára.

Anglia elégedhetik meg az orosz propagandának Angliában való megszüntetésével és azzal sem, hogy szerződéseket kötnek a keleti határokon, amelyek garantálják a Igékét. Anglia számára a legfontosabb pont , a szovjetpropaganda megszüntetése Ázsiában, főként Kínában, de Afganisztánban és Északnyugatiudiá- ban is. Ha ezt a propagandát megszüntetnék, akkor Anglia hajlandó volna Oroszországgal tárgyalni.

Chamberlain genfi hírek szerint erre azt mondta, hogyha ez a megegyezés létrejönne, akkor Anglia nem kifogásolná a Midland Bank Guaranty Trust Creditjét Oroszország számára, amely lő millió font lenne. Lifvinov ezt a választ tudomásul vette.

London, december 6. Angol információk szerint Chamberlain és Litvinov tárgyalása hirt elemül megszakadt. Litvinov ugyanis kijelentette, hogy az orosz kormány nem vállalhat felelősséget a harmadik internacionálé tevékenységéért és

Moszkva nincs abban a helyzetben, hogy a harmadik interaaeionálé külföldi propagandáját megakadályozza.

London, december 6. Az angol reggeli sajtó csak szórványosan foglalkozik a Litvinov—Oham- berlain-talál közjóval és csak a liberális sajtó foglal állást, amennyiben örömének ad kifejezést afelett, hogy a találkozás megtörtént. A Times nem foglal a kérdésben állást. A Daily Telegraph óvást emel mindenféle angol—orosz közeledés ellen. A lap diplomáciai tudósitója kijelenti, hogy a londoni hivatalos köröket nem nagyon érdekli Chamber- lai és Litvinov eszmecseréje, mert

a hivatalos angol politika tudatában van annak, hogy egy ilyen találkozónak nem lehet semmiféle eredménye. Az orosz—angol közeledési lehetőség mindaddig minden alapot nélkülöz, ameddig az oroszok fentartjáik azt az álláspontjukat, hogy a külföldi propagandát nem szüntetik be.

A Daily Telegraph utal arra, hogy Oroszország még mindig nem tesz egyebet, mint cáfolatokat röpit a világba és mindaddig, amig a harmadik internacionálé Szovjet Oroszországgal szoros összeköttetésben áll, békülésről szó sem lehet. A Daily Nev/s üdvözli Chamberlaint azon alkalomból, hogy a merev diplomáciai formákat áttörve, Lit'vinovval eszmecserébe bocsátkozott. A lap azt

az életbe, a csalódások hideg zuhanva fogadja őket lépten-nyomon már az első önál’ó lépeseknél? Mit várhatunk ettől az ifjúságtól, amely az egyetemeken is csak a nacionalizmusnak rideg önzését látja és azt kénytelen tapasztalni, hogy a nemzeti többséghez tartozóké minden előny és kedvezmény és nekik a morzsák is glig maradnak?.* mondja, hogy egy óra alatt természetesen semmit sem lehet elvégezni, de legalább megtörték a jeget és a béke érdekében szükséges, hogy Oroszországot bevonják a népszövetségbe. A Daily Ohro- nicle sajnálja, hogy a tárgyalásoknak nem volt eredményük, mert a békét veszélyezteti, hogy Oroszország és Anglia között nincs meg a normális diplomáciai viszony.

Genf, december 6. Litvinov Voldernarassa! és Zaleskivel is tárgyalt és a litván miniszterelnökkel szemben annak a nézetének adott kifejezést, hogy

Litvánia és Lengyelország között a háborns állapotot feltétlenül meg kell szüntetni, de azt is kiemelte, hogy a két ország közötti normális diplomáciai viszony megteremtése, amelyen a népszövetség fáradozik, tisztára ennek a két országnak a beliigye.

A népszövetség természetesen más állásponton van, de Oroszország ebbe a kérdésbe nem fog beavatkozni. A lengyel külügyminiszterrel szemben Litvinov-csak azt hangsúlyozta, hogy

Litvániának feltétlenül független államnak kell maradnia, bármilyen kormánya is lesz.

Litvinov azután Zaleskivel még kereskedelmi szerződésekről és a békebiztoeitó szerződésekről tárgyalt.

Varsó, december 6. Sajtójelentések szerint az utóbbi napokban a genfi lengyel delegáció és Varsó között igen erős volt a sürgönyforgalom. Ma fog eldőlni, hogy

PHsudski Genfbe utazik-e, vagy sem. Pilsud- ski különben személyesen akkor sem vesz

részt a tárgyalásokon, ha Géniben is lesz.

Paris, december 6. A francia sajtó Litvinov genfi szerepét még mindig nagy bizalmatlansággal Ítéli meg, de Parisban remélik, hogy a francia—orosz ad osság i tárgyalásokat, valamint a keleti Locarnót célzó tárgyalásokat az oroszok résztvétele folytán meg lehet majd kezdeni. Parisban nagy jelentőséget tulajdonítanak Litvinov és Za- leski tárgyalásainak, mert az orosz külügym inisz- terhelyetíes és Chamberlain tárgyalásának semmi kézzelfogható eredménye sem volt. Francia hírek szerint «

Litvinov Zaleskivel tényleg egy keleti Locamo lehetőségeiről tárgyal. És mivel Litvinov ezt valószínűleg Stresemann beleegyezésével tette, remélhető, hogy úgy Oroszország, mint Németország el fogja ejteni Litvániát.

Stresemann magatartását a lengyel—litván konfliktusban a-z egész francia sajtó lojálisnak mondja.

A tanács mai ülése

Genf. december 6. A népszövetségi tanács mai ülésén töibib jelentős kérdéssel foglalkoztak, amelyek legfontosabbika Strese- mamn dr. jelentése volt a beviteli és kiviteli megszorítások leépítéséről. Erről a kérdésről külön konferencia tárgy-alt néhány hónappal ezelőtt Genf ben. A konferencia elnöke mélán kői ikusan bejelentette, hogy az eredmény negatív volt, mert a nemzetközi kereskedelmi világban ez az eszme még eddig nem tudott kellőképpen érvényre jutni.

Ez a kérdés hónapokkal ezelőtt nagy port vert M, mert a béke garanciáját láttáik benne, de a mai ülésen hamar napirendre tértek fölötte. Ha a népszövetségnek a tizenegyedik cikkellyel olyan biztosítékot nyújtanának, hogy a leépítés eszméjét keresztül vihet né, tényleg nagy eredményeket lehetne elérni., mert ez esetben elesnének a

leszerelésre vonatkozó kifogások. Mivel azonban ez egyelőre lehetetlen, a népszövetség a behozatali és kiviteli megszorítások leépítésének tervét úgyszólván eíiejtette.

Litvinov Moszkvába ment

Genf. december 6. Litvinov ma elhagyta Géniét. Úgy látszik, hogy a moszkvai kormánynak be akar számolni a Chamberlainnel folytatott tárgyalásokról és azután

a tárgyalásokat Berlinben vagy Parisban folytatni fogják.

A litván kérdés likvidálása

Genf, december 6. Az összes tanácstagok és Oroszország megegyezése folytán a lengyel-litván kérdést vagy még ma délután, vagy holnap reggel kezdik tárgyalni, a nép- szövetség tanácsülésén. Lengyelország és Litvánia a jégyzőköm^et valószínűleg már pénteken fogja aláírni. Lengyelország és Litvánia a márciusi ülésen jelentést fognak fenni arról, . hogy miképpen képzelik a diplomáciai viszony njraJelvételét.

Tilnicsiü wésSes lemondott a genfi útról

Genf, december 6. Ma került nyilvánosságra az a javaslat, amelyet a magyar kormány Villányi bukaresti követ utján november 15-én nyújtott át Titulescu román külügyminiszternek a magyar—román optánspör régóta húzódó ügyének gyakorlati megoldására vonatkozólag. Ezt a javaslatot a magyar kormány mellékelte a népszövetségi tanácshoz beterjesztett beadványához, amelyben — mint ismeretes — kijelentette, hogy a tanácsnak az optánspör ügyében hozott legutóbbi döntését nem fogadhatja el. A javaslat lényege az, hogy a panaszosok nem követelik a szántóföldek és mezők visszaadását, csupán az erdőknek, szől- Iőkerteknek, gyümölcsösöknek és az épületeknek visszaadását.

A vissza nem adandó birtokok kártérítését később meghatározandó időpontban lefolytadandó tárgyalásokon a teljes kártérítési összegnél alacsonyabban állapítanák meg,

valamint a fizetési feltételekre vonatkozólag is méltányos egyezséget kötnének.

Genf, december 6. Magánforrásból nyert értesülésünk szerint Titulescu román külügyminiszter épp abban a pillanatban kapta meg Chamberlain ismeretes táviratát, amelyben a britt külügyminiszter tudatja Titulescuval,

1 hogy a tanács az optánspör tárgyalásának elhalasztása mellett döntött, amikor vonatra akart szállani, hogy Genfbe utazzék. Chamberlain közlésére azután Titulescu végleg letelt genfi utazásának szándékáról. Magyar körökben remélik, hogy

a, román kormány a Chamberlain táviratában közölt figyelmeztetés után most már nyilatkozni fog a magyar kormány ajánlatáról

és ennek az ajánlatnak alapján a két fél között megindulhatnak a kérdés rendezésére vonatkozó közvetlen tárgyalások.

k ffafi számunk lO oldal

VI, évf. 279, (1613) szám ■ Szerda ® 1927 december

nhVCntf A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága J>anska

negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: JwJ • •/ ^ 12, II. emelet. Telefen: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, r Főszerkesztő: P OutiKOI napi Lap ICL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Tehavonta 34 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Magyar diáksors

Irta: Alapy Gyula dr.

Az állami költségvetés tárgyalása a nm gyár nemzeti kisebbség széles rétegeinek figyelmét ismét a magyar diákság felé irányította, akik idegen nemzetiségű városokba számkivetve, heroikus küzdelmet folytatnak, hogy maguknak diplomát szerezzenek, megtanulják az állam nyelvét, hogy azután, amikor tanulmányaikat elvégezték, elölről kezdjék Sysiphus munkáját az életben való elhelyezkedés körül. Magyar képviselőink nem mulasztották el most sem számonkérni a kormánytól azt, hogy mit tettek a békeszerződésben vállalt kötelezettségeiket illetőleg és hol van a magyar ifjúság támogatására szánt költségvetési hitel előirányozva? Ez a kötelezettség világosan szól: minden kulturális kiadásból a nemzeti kisebbségeket számarányuk szerint megillető rész folyósítandó részükre az állam bevételeiből. Nem kapnak ezzel ajándékot a kisebbségek, C9ak állami adójuk egy csekély részecskéje térül vágj7 térülne vissza ezeken a címeken.

Szlovenszkó, Ruszinszkó magyarságának tekintélyes szánni főiskolás diákembere él Prágában, Brünnben, Pozsonyban, akik diákegyesületekben tömörültek, Prágában már diákmenzát is létesített számukra a magyarság aggódó Szeretete. Minden nemzetnek van diákjóléti intézménye a nagyvárosokban, melyet a kormány is támogat, csak a magyar intézmények támogatásáról nem haliunk • semmit. j\

Ellenben olvastuk a költségvetés tárgyalásáról szóló tudósításokban, hogy. az orosz diákok támogatására tizenkilencmillió koronát irányzott elő a köztársaság iskolaügyi minisztere. Kiolvashatjuk ebből a szláv szolidaritás, messzemenő szimpátiáját a szerencsésebb rokon részéről. A mi adókoronáink is benne vannak ebben a tizenkilencmillióban és ezt talán nem is sajnáljuk ennek a szerencsétlen nagy nemzetnek fiaitól, akik ennek az államnak vendégei lettek. De ugyanekkor, joggá] követeljük meg azt, hogy viselkedjenek velünk szemben úgy, amint az állampolgárokkal szemben kötelessége a kormánynak és ne rövidítsenek meg bennünket mindenütt kulturális téren. :

Hozzánk a mi fiaink állanak a legközelebb és tőlünk nem is vehetik rossz néven,ha követelésünket nyíltan forniulázzuk meg. Mi nem elünk kegyelemkenyéren, hanem egy nemzetiségi államnak vagyunk egyenjogú állampolgárai. Ha pedig egyszer mi lojálisán beilleszkedünk az állam jogrendjébe, teljesítjük minden állampolgári kötelezettségünket: megfizetjük súlyos adóinkat, leróttuk nem kevésbé súlyos vagyonadónkat áz állam javára, ha felosztják földbirtokainkat azok forgalmi értékének egy részén és ezzel uj, nagy vagyonadóval sújtanak bennünket, ha fiaink, hivatalos nyilatkozatok szerint a köztársaság legjobb katonái (amint legjobb katonája volt a magyar a világháborúnak is): ez véleményünk szerint viszonzandó lenne a magyar kultúrának és a magyar iskoláknak, a magyar diákjóléti intézményeknek támogatásával. Nem kérünk ajándékot, csak annyit, amennyi a törvény szerint megillet bennünket.

Hetedik esztendeje kisérem figyelemmel egyik középiskolai diákjóléti intézményünket: soha egy fillér államsegélyt nem kapott még, eddig tisztán a jó adminisztráció és a magyar j társadalom jó. szive tartotta feun. De nézzük] meg a csehszlovák középiskolák mellett fenn- j álló diákjóléti intézményeket, amelyek az is-{ kolakönyvektől kezdve, diákasztallal, ruhával 1 is ellátják pártfogoltjaikat, mekkora államsegélyeket kapnak! Nem irigyeljük tőlük, a kultúrára mindenkinek joga van demokratikus államban, ahol állampolgári egyenlőség uralkodik. Tehát nekünk is ugyanannyira van jogunk, mint a nemzeti többséghez tartozóknak!

De mit szólhat mindehhez a felnövő uj I magyar nemzedék, amelyet az alkotmánytanban megtanítottak az iskola padjain mindazok, ra az emelkedettebb szellemű elvekre, amelyeket az alkotmány levél hirde t s ha ki épnek