Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-07 / 279. (1613.) szám

jurat awemoer *, íbwww A képviselőház mai ülése Amerika óriási költségvetése a fegvverkesés legyében Washington, december 6. A Re-utcr-ügynö-ksóg jelenti: A jövő évi költségvetés 4.258,793.765 dollár (körülbelül 150 milliárd korona) és ennek az óriási összegnek legnagyobb tételét a nemzetvédelmi minisztérium foglalja le, inért ez a tétel egy­maga 645 millió, azaz 10 millió dollárral több, mint amennyi a múlt évi költség- vetés idevágó tétele volt. Ezt a nagy emelkedést főképpen uj hadihajók építése okozza. Amerika a jövő évben két uj tengeralattjárót és nyole cirkálót épít. Ugyan­ilyen tempóban fejlesztik a szárazföldi hadsereget, amely a hivatalos adatok szerint 118.750 közlegény és 12.000 tiszt. A pénzügyminiszter későbbre halasztotta a prágai pénzverőé fölállítását Englis expozéja a szenátus kSlfségvefésI bizottságában — Becska és Enslis személyt párharca a költségvetési vitában Prága, december 6. A képviselőház ma rövid ülést tartolt. Karácsony előtt ugyanis még mind­azokat a kormányjavaslatokat le akarják tárgyalni, amelyek a bizottságokban már keresztül mentek, vagy amelyeket a bizottságok e hét folyamán tár­gyalnak le. így többek között a plénunx elé kerül a Törökországgal és Ausztriával kötött szerződések ratifikálása, a váltótörvényt, a bírósági illetékekről szóló törvényt módosító javaslat, az egyenesadö törvény hetedik szakaszának módosítása, az ille­tékek equivalenséről szóló törvényjavaslat, amely Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vonatkozik, továbbá most nyújtotta be a kormány a hadirokkantak il­letményéről szőlő törvénynek egy évvel való meg­hosszabbítására vonatkozó javaslatát, valamin* * az alkalmazottak beíegsegélyző, rokkant és aggkori biztosításáról szóló törvény meghosszabbítására vo­natkozó javaslatát. Az elnökség határozata érielmé­ben a képviselőház legközelebbi ülése kedden, de­cember 13-án délután három Órakor lesz. A bi­zottságok keddig minden nap üléseznek. Üres padsorok előtt nyitotta meg délután negyed 4 órakor Malypetr elnök a mai ülést. A Törökországgal kötött ideiglenes keresekdelmi szer­ződést vita nélkül elfogadta a ház. Majd az Ausz­triával kötött pótszerződést tárgyalták le, amelyet Tíosche dr. német nemzed párti képviselő felszó­lalása után ugyancsak elfogadtak. Végül hat men­telmi ügy kerül! sorra. A képviselőház délután még egy formális ülést tartott, amelyen kiosztották a bizottságoknak az egyes javaslatokat. Lapzártakor összeült a képvise1őliáz szociál­politikai bizottsága, amely Dubieki előadó helyébe a szociális biz'ositási törvényt módosító javaslat, előadójává Malik agrárius képviselőt választotta meg. Bethlen Briandnái és Chamberlainnél Prága, december 6. Á szenátus költség­vetési bizottsága, tegnap délután kezdte meg ■a .jövő évi költségvetés tárgyalását, amely­nek főelőadója, mint ismeretes, Síodola Kornél dr. A bizottság tegnap befejezte az általános vitát, amelynek során felszólalt Mayr-Harting dr. igazságügy,miniszter, majd Englis dr. pénzügyminiszter. A szenátusi •bizottsági vita annyiból hir nagyobb érde­kességgel, hogy egyik tételének előadója, Becska volt pénzügyminiszter élesen bírálta Englis pénzügyi politikáját és e bírálat eredményeképpen Englis izga­tottan hagyta el a. termet. ■Másik érdekessége a bizottsági vitának az, hogy a könmödbíányai pénzverő sorsáról és ezzel kapcsolatiban az ominózus- prágai pénzverő felállításáról Englis újból kifejtet­te álláspontját ben ezt a fedezetet az állampénztárból kell megszerezni. Ruszmszkó költségvetése Ruszinszkó önálló költségvetésének el­törlését a pénzügyminiszter azzal indo­kolja meg, hogy a köztársaságnak azon a részén egyáltalában neon lehet tiszta képet alkotni az adókról (?). Még azt sem lehet tudni, hogy mennyi folyt be fogyasztási adó és mennyi a cukoradó révén (?). Az uj közigazgatási reform alapján Ruszinszkó önálló országrészt fog képezni s így a költségvetésben is önállóan fog szerepelni, de most még az általános költségvetés könnyebb át­tekinthetősége szempontjából és a köny- nyebb ellenőrzés céljából is egyöntetű költségvetést kellett összeállítani. Genf, deoeanber 6. Népszövetségi körök­ben szenzációsa® hatott a* a hir, hogy Briand Korányi Frigyes báró utján értesí­tette Bethlen István gróf magyar miniszter­elnököt arról, hogy nagy örömmel Venné, ha ismét üdvözölhetné személyesen a ma­gyar miniszterelnököt. Bethlen valószínűleg ma vagy szerdán fog látogatást tenni Briand-nál. A magyar miniszterelnök Cham­berlainnel legközelebb szintén tanácskozni fog. '.q - wy;/ • Selpel kancellár a hivatalnok- fizetések felemelése ellen Bécs, december 6. Seipel dr. kancellár a hivatalnokok küldöttségének fogadtatásakor célzott arra, hogy a kormány az esetben, hogyha a parlament a kormány eddigi javas­latát túlhaladná, le fog mondani. A hivatal- nokfizetések felemelésének kérdése holtpont­ra jutott, mert az állami hivatalnokok képvise­lői azt az álláspontot képviselik, hogy a fize­téseket állandóan emeljék, míg a kormány csak karácsonyra akar egyszeri drágaság! pótlékot engedélyezni. s véleménye diametrálisan ellentétes azokkal a hírekkel, amelyeket a szlo­vénjuk ói képviselők csak a napokban közöltek a sajtóval. Englis expozéja Englis pémüfgyminiiszteir felszólalásában ■miséének ellőtt a régi nyugdíjasok kérdésé­vel foglalkozott. Kijelentette, hogy a pénz­ügyminisztérium. már eHíészitette az erre vonalközé javaslatot s azt a legiközeletobi jö­vőben már a m-imszter tanács is tárgyalni fogja, u.gy hogy rövidesen a parlament elé •kér ülhet. A régi nyugdíjasok illet meny ren­dezésének fedezése ügyében a pénzügy­miniszter Kijelentette, hogy a fedezetet 1929-re a közigazgatás terén tanúsított taka­rékoskodás révén — ami szerinte húsz mil­lió koronát tesz ki —, továbbá az állam adósságoknak húsz millió koronával való leszállításával és az adóreformmal szerzett öt millió koronával véli biztosítani, a hiány­zó többletet pedig az állami üzemek lesznek kénytelenek fedezni, amennyiben maguk fogják elintézni, saját régi nyugdíjasaik illet­ményrendezését. Az 1928. költségvetési év­A költségvetés aktivitását egyrészt az ál­lama dóssiágok csökkentésével, másrészt pe­dig m állami postaüzem tiszta keresetének emelésével! sikerült elérni. A miniszter megállapítja, hogy az adóreform elsősorban a kisfizetésű tisztviselőknek és a munkásoknak hasz­nál, mert ezek csak jövedelemadót fizet­nek és ezt is óriási kedvezménnyel. Erélyesen ' visszautasítja a kommunisták­nak azt a vádját, mintha a költségvetést még­ha misitotta volna azzal, hogy azt aktívnak tüntette föl. A tanítók fizetésének fedezetét nem tudta beállítani a költségvetésbe, mert erről törvény nem rendelkezik s a régi nyug­díjasok fizetésrendezésének fedezete is ugyanezen okból nem kerülhetett a költségve­tésbe, A prágai pénzverde felállítását csak elhalasztották Ezután a prágai pénzverde felállításáról ézószerint a következőket mondotta: Már a szicvenszkói képviselők előtt a parlamentben kijelentettem, hogy I a prágai pénzverde felállításának szük­ségességét ma is föntartom és törekedni fogok unnak megvalósítására. Tekintettel azonban arra, hogy ebből az ügyből poli­tikai ügyet csináltak, köteleztem magam arra, hogy nem fogunk pénzverdét előbb felállítani, míg a miniszterelnök meg nem egyezik ebben a kérdésben a pártokkal és elsősorban a szlovenszkói pártokkal. Láthatjuk tehát, hogy a pénzügyminiszter nem mondott le eredeti "tervéről, hanem csak várja az alkalmas pillanatot, amikor a prágai pénzverdét felállittathatja. Becska kritizálja Englis bőbeszédűségét A szenátus költségvetési bizottsága a pénzügyminiszter beszédével befejezte az ál­talános vitát és áttért a részletes vitára, mely­nek folyamán ma a pénzügyi, dohányjövedéki, az állami sorsjegy, a körmöcbányai pénzverő és az önkormányzati testületek pénzügyi gaz­dálkodására vonatkozó tételeket tárgyalta le. Becska nemzeti demokrata szenátor, volt pénzügyminiszter, mint előadó rámutat arra;, hegy a pénzügyminisztérium költségvetése 534 millió korona, vagyis 51 millióval nagyobb,, mint a múlt évi. Ennek oka az, hogy az álla­mi tisztviselők fizetését fölvették. Megemlíti a saját pénzügyminisztersége alatt fölvett 7% százalékos külföldi kölcsönt, 3mely sze-- ' rinte nagyon eredményes volt az ország gaz­dasági életére nézve. Az újabb kölcsönök ügyében azonban tanácsosabbnak tartaná, ha a pénzügymi­niszter kevesebbet beszélne és többet dolgozna. v A körmöcbányai pénzverdéről beszél ez­után, amelynek beruházásaira ötmillió koro­nás tétel van a költségvetésbe helyezve. Ezt . az összeget eredetileg a prágai pénzverde _ felállítására akarták felhasználni. Sokat tár­gyaltak a pénzügyminisztériumban a prágai pénzverő felállítása ügyében és ő maga is le­szögezi, hogy az szükséges, de a pénzügyim'-. ' nisztérium nem merte megkezdeni az építke­zést, egyrészt, mert az uj intézménynek még nincsen biztosítva a jövedelemerőssége, más-' részt megakadt az a szlovák pártok érzékeny­ségén. Ezért örömmel veszi tudomásul, hogy a pénzügyminiszter egyelőre elállóit a tervé- - tői. A kölcsönökről beszél még, amelyek visz- szaíizetése tekintetében szerinte jó utón ha­lad, a pénzügyi kormány csak azt kívánja, hogy újabb megterhelés ne érje az államot, mert az nemcsak az államháztartást sújtja, hanem főképpen a kereskedelmet és ipart. A megindult vitában Prohászkacsehnép-, párti, majd Pánek cseh nemiéi? "ázócialisáü^ Kucsera kommunista és Piám in kp vá cseh " nemzeti szocialista képviselő szólaltak fel, " majd újból Englis pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Englis válaszol Izgatottan kezdte beszédét a pézügymi- uiszter és látható idegességgel utasította visz- . sza Becska kritizáló szavait, amelyeket pusz­tán személyére vonatkoztat. Személyes támadásra nem kíván reflek­tálni, de kijelenti, hogy egy napig sem maradna miniszter, ha tudná, hogy a par­lament Becska felfogását magáévá teszi. A pénzügyminiszter ezután idegesen eltá­vozott a teremből. A bizottság pedig tovább folytatta a vitát. AZ ÁRNYÉK Irta: LŐRINCZY GYÖRGY — Az árnyékról. Nem szerette az ár­nyékot. Vagy félt tőle. Azt mondta., íhogv az árnyék mind ravasz. Titok-bau az 'ember után lopakodik, oson és leskelődik. Mesét is mondott róla, amitől néha megborzongtam és sokszor aludni se tudtam. Talán valahon­nan az északi jegestenger partjairól kerülnek a sel meri borús hegyek közé az Ilyen komor mesék. — 'Az árnyékról?... tépelődött szóra­kozottan V-eineczkey. — Igen, igen, az árnyékről, aki össze­veszett a gazdájával. Megunta, hogy folytono­san azt kisérje. És a gazdája is megunta, hogy mindig kísérik; elkergette magától az árnyékát. Eredj, takarodj, meguntalak! Ez azonban nem bírta soicálig az egyedül való életet s visszasompolygott elhagyott gazdájá­hoz. Kérlelte, könyörgött, fogadja vissza. A gazdája lelkergette: nem kellesz nékem! S az árnyék bosszút esküdött szívtelen gazdája ellen. Egy derült, holdvilágos estén volt gaz­dája boldogan sietett szép menyasszonyához. ... De mikor a szerelmes leány köztelébe ért, a másik oldalról idegen ember közeledett a leányhoz és szemeláttára átölelte, magához szorította és megcsókolta azt. A szerelmes vőlegény fölháborodott. Szemét vér borította élt. Agyát, szivét a féltékenység tépte... Ki­rántotta tőrét és — szivenszurta hűtlen meny­asszonyát. Miikor a leány halálraváltan éhbe omlott, a férfi körülnézett; kereste a csábítót. De annak sehol, se Ilire, se hamva. .Mellette axoniban hidegen, fagyosan suhant el az elűzött árnyék... ő volt az a másik. így áilt bosszút a gazdáján. Vereczkeynek á szeme kerekre nyílva meredt a bájos meséiére. — Milyen meséket tud miaga, Lenór! Az ember szinte ideképzeli, szinte itt érzi a háta mögött a gyilkos árnyékot!... Nem jövök haza ebédre! Vállára vetette a puskáját, cigarettára gyújtott 'és elgondolkozva, nagy, lomba lépé­seivel nekivágott az erdőnek. * , Az öreg erdész, Bombád Tlmót, bement a városba, ahonnan csak holnap este kerül majd haza. Lenór nagyon őrült ennek. Most legalább kielégít i régi -vágyát: megfürdik a tóban, ami olt terül el a hegy tövében. Az apja sohase engedte meg neki ezt az él­vezetet. Alkonyat felé nagy fehér lepedőt akasz­tott a karjára és kisétált a tóhoz. Ebben az időtávban sohase jár erre senkisem. Vereez- key még bizonyosan künn barangol az erdőn, a kerülőkkel vesződik. Az erdészlak messzi környékén embernek nyoma se látszott. Lenór levetkőzött és... összeöleikez-ett a tó tiszta kristályvizével. A szellő, a viz, az erdő lelke magához ölelte. Lenór inkább kí­váncsian, semmint kacéran nézegette a saját maga gyönyörű rózsaszin-fehér márvány- szobrának a mását a vízben. Még sohase iáitta így önönmagát. Megsimogatta karjait és vállait. Nem is sejtette, hogy valaki látja. Hogy a part bokraiból, jobbról is, balról is férfiszem sóvár vágya les -minden mozdulatá­ra. De a bokor megzörreut. Lenór kis fehér kebléhez kapott és ijedten nézett körük Senkit se látott. Csak azt -látta, hogy az ég alján felbukkanó hold rámosolyog. Attól nem félt. Annak mindent szabad látnia. A fák hal­kan susogtak. A gallyou mókus üldögélt, az is őt nézte. Valaki hát mégis látja! Elpirult. Kiugrott a víziből, magára kapta a lepedőt, hóna alá nyalábotta ruhácskáit és futott haza, az erdészlak félé. Hátra se nézett. Félt, hogy ’• . ... . ’• 4v*W? I valaki utána jön. Az árnyéka. Az egyik, vagy a másik. Nem is tudta, melyiktől félt jobban. Libegve rontott kis szobácskájába. Már leszállt az este álmatag homálya. Ledobta magáról a lepedőt... Úgy állott ott, a- leány- szóba otthonos csöndjében és bizalmas fél­homályában, mint a szűz szépség szobra, mely rejtekhelyén biztonságban tudja magát a ki­áltott rémület után. Megigazgatta vizes haját. Lassan bontogatta a ruháit, hogy magára szedje. Susogást hallott, emberi hangot. — Lenór! Drága szép Lenór... Megrettenve pillantott a nyitott ablak­ira ... Tüzes két szem villogott feléje a ho­mályból. Lenór im-ég sohase látott ilyen tekintetet, de ebben a legelső pillanatban fölismerte azt. Vannak ismeretlen titkok, amiket a természet örök törvénye és ereje érzékeink utján megfejt a válság pillanatá­ban. Lenór -megérezte, hogy így csak a férfi nézhet. A férfi, a szerelmes szarvashiba, akiknek fölforrott vére vet lobbot a szem sugaraiba®. A leküzdhetetlen szerelmes só­várgás dühös indulata. Tatár volt, a kis Lojzi. — Mit akar?.., — 'fuldokolta féléje a leány. Azt hitte, hogy nagyot kiáltott, pedig a hang a torkában akad!, a rémület görcsei között. A férfi egyetlen ugrással vetette át magát az ablakon s toppant a szobába. Lenór megdermedt. Két fehér karja tehetetlenül omlott alá. Nem tudta, miit tegyen. A védeke­zés ösztöne és életereje elzsibbadt és ártat­lansága elalélt, amint érezte ereibe® az első csók tüzét, lángját és ajakán a férfiajk odatapadó követelését: szeress!... Meg se bírt moccanni; a .kis Tatár,izmos karjai mint vaskape?ok fonódtak össze derekán... Za­vart -bódultságában hallotta a suttogást. — Isten gyönyörűsége vagy! Az erdő szépsége vagy! Az -enyém vagy, mert a szi­vemben és a szememben lakói! É® láttalak! Szeretsz? ... Szeretlek!.... Minden szó után — csók. Csók az ajkán, a hajában, a szemén, a vállán. A csók őr­jöngött rajta, körülötte, fölötte és ragadta magával az őrületbe... S ebben a lángoló pillanatban, mikor a levegő i-s ég, az ajtó előtt fegyver csattant él... Fölriadtak és fülelve néztek egymásra. — Hallotta?.,, — kérdezte Lenór és eltolta a férfi karját derekáról. — H-allottam, — súgta az rekedten vissza. A leányka kibontakozott a férfi ölelésé­ből. Az ébredő ösztön izgatott mozdulatával kapta magára .a ruhát és fölszafcitotta az aj­tót ... Elsápadt. Ott feküdt, az ajtó előtt, Veneczkiey, a lomha óriás, félkönyökre omolva. Halántékából vér szivárgott és végig- csörgött az a-roán. Szeme révetegen és /bágyadtan meredt a nyíló ajtóra, a leányra. Halványuló ajka elíhalóan suttogott. — Lenór!... Lenór!... Meglátta a leány mögött a kis Tatárt és kialvó szemében az utolsó erőfeszi léssel lob­bant. föl a gyűlölet a szerencsés vadorzó felé. — Ni, a bolond Vereczkey!... — szólt az hidegen és föltámasztotta a haldokló' alá- hanyatló fejét. — Né! Mit csinált maga? Mi? Lenór kétségbeesetten kulcsolta össze kis k-eaeit. — Tatár! — kiáltott meg-megcsukolvn a fiúra. — Maga! Maga mit csinált? Az ár­nyék... Vereczkey. Tatár... Az árnyék! Szeme elhomályosult s nem mert a haldoklóra tekinteni. Érezte, hogy a mesebeli árnyék ott lappang körülötte. Remegve nézett ' körül: merre szökik? Az anyai mese ár­nyéka ... De csak az öngyilkost látta, aki • gyönge volt a bosszúra, -mégis, félig akarat­lanul bosszút állott, szerelmes kétségbe­esésével.,, ' %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom