Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-02 / 275. (1609.) szám
i$27 december 2, péntek. mezőgazdasági betegbiztosító, miért ne le- 1 feeíne Szlovenszkón is? Ez a szegény, szerencséién SzdovenszkS mindig különálló valami, amelyet úgy kezel a prágai kor* mány, mint egy néger tartományt. Nem tudom, e helyről eléggé hangsúlyozni, hogy az egész Szlo- - venszkó mezőgazdasága mennyire követeli a szociális biztosítási törvény radikális módosítását. Ha i a módosítás nem következik be gyorsan, úgy a >( mezőgazdasági termelés teljesen le fog sülyedni, j mert a mai terhek egyszerűen elviselhetetlenek, j ebből pedig ismét csak aj állami gazdálkodásnak lesz mérhető fen kára. A magnemesités óriási Jelentősége í Csak fu'ó’ag említem meg, hogy í a kormánynak nagyobb gondot, kellene fordítania a magnemesitő felepek kiépítésére, | valamint arra, hogy ag egyes vidékek éghajlatának . megfelelően kitermelt nemesitett termények mag- j vát minden érdeklődő olcsó árban kaphassa meg ’ s azt kedvezményes tarifa mellett szállíthassa haza. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. 1 amely még szomorúbb helyzetben van, mint a nö- vénvnemesités. i Az állattenyésztés elhanyagolt állapota Igazán súlyos bűn a kormány részéről ez a j hanyagság, amelyet az állattenyésztéssel szemben 1 tanúsít. Ennek igazo’ására csak röviden említem azt a tényt, hogy a hadsereg lószükségletének minimális hányadát sem tudja fedezni a belföldi lóállományból, hanem lókupecek u'ján a szomszédos államokban vásároltat lovat. Igazán érthetetlen, hogy a legfelsőbb hadvezetőség még nem tart átló', hogy a magyar lovak a cseh hadseregben ; nem csinálnak-e balokat. (Derültség.) Megállapítom, hogy a szarvasmarha tenyésztés nem sokkal különb fokon áll, mint nyolc-kilenc- száz évvel ezelőtt. A homokos vidékek' bortermelőinek ama regi kívánságát is szóvá kell tennem, hogy az általuk termelt alig néhány százaléknyi szesztartalommal bíró, igazán silány minőségű borok adója tel- j jcsen engedtessék él; ez a követelés annyival is • indokoltabb, meri az érdekeit gazdák íö’dje leije- | sen alkalmatlan minden más növény termelésére. S ha ezt a bor'ermelést is abba hagyják, mert az adó erre kényszeríti őket, ugv újabb területek maradnak parlagon. Végezetül vessünk egy pillantást az 1926. évi zárszámadásra is. Csodálkoznunk kell azon, hogy ilyen zárszámadás mellett a pénzügyminiszter ur a közgazdasági tudományok jeles professzora képes a helyén megmaradni. Avagy talán nem tudja azt az államháztartási alaptételt, hogy egy állami zárszámadás csak akkor jó, ha a bevételek egyenlők a kiadásokkal, továbbá, ha megfelel a költség- vetésnek. Kérdem: minek tárgyasuk egyáltalában a költségvetést, amellyel megállapítjuk azt, b"gy valaki például 100 korona adót fizessen, -műkor a pénzügyminiszter ur esetleg 110-et vagy még többet fog beszedni. Azt még megértem, iiogv a pénzügyminiszter lelkrsmerete elviseli a pénzügyi törvénynek ilyen, miliárdokkal kifejezhető megsértését, de hogy ha a közgazdász tudása nem tiltakozik ez ellen, ag már igazán nagyon súlyosan esik a latba. Miután a mezőgazdaság felsegélyezésére az állami költségvetés nem gondolt, legkevésbé pedig a magyarlakta vidékek mezőgazdáira van tekintettel, akiktől az. állam csak beszedi az adókat, adni azonban semmit sem ad, ezért a klubom s a magam nevében bejelentem, hogy a. költségvetés ellen fogunk szavazni, Füssy képviselő értékes beszédét a magyar képviselők nagy tapssal fogadták. A beszédet a magyar kommunisták és magyarul tudó agrárius szlovák képviselők k'özbe- kiáiUtiasokkai igyekeztek megzavarni, de Füssy talpraesett riposzi ozással válaszol a közbekiáltások ra. A további vita Hybner cseh ipairospárti elfogadja a földművelésügyi költségvetést, azonban a legélesebben elítéli a lelketlen adébehajtá- eókat. Kunz német kér észtén yszoci afliis fa kifogásolja azt, hogy az államadósság törlesztését az állami üzemek számlájára könyve ifik A vasút és a posta gazdálkodása sok kivető valót hagy maga után. A postacsekkhívatálnál is sok nemzeti sérelem esik. Az ipar támogatása elégtelen. Követeli az ipartörvény módosítását. Matzner német nemzeti: A költségvetés nagyon mostohán gondoskodik a német mue Tógazdaságról. A mezőgazdasági iskolákat t lakosság számaránya szerint kell felállítani Az elemi csapások által sújtott gazdáknál mindenkor sürgős segély nyújtandó. A földreform szépitgetése tudatos félrevezetés. A földreform több mint három milliárd k< rónával károsította meg a német uépvagyon Ohlebounová cseh agrárius a nők fe- adatát ecseteli a nevelés terén. Elitéit az hogy az iskolákban szocialista szellembe nevelik a gyermekeket Szedlacsek cseh néppárti, Hlouba kommiu- munista, Molik agrárius, Petrovicky nemzeti 'demokrata s Grünzner német szociáldemokrata után Becsko szlovák szociáldemokrata hosszabb felszólalásában különösen a prágai pénzverde felállitásp ellen foglalt állást s ezzel kacsolatban éles támadást intézett a szlovák néppárt ellen, ■amely szerint lapjában folytonosan azt hangoztatja, hogy semmi szin alatt sem engedi meg, hogy Prágában pénzverdét állítsanak fel, ezzel szemben megszavazza a költségvetést, amelyben a prágai pénzverde fölállítása céljaira 3 millió korona van előirányozva. Igaz Ugyan, úgymond, hogy Englis pénzügyminiszter bejelentette, hogy a prágai pénzverde csak mintegy muzeális értékű lesz, de a szónok azt állítja, hogy Körmöcbányán lesz a muzeum és Prágádban a vénzverde. Közben éles szóváltás keletkezik közte és a szlovák néppárt tagjai között, akik állandó közbekiáltásokkal zavarják beszédét. Kopasz kommunista a rokkantak panaszairól, Iíynzl cseh iparospárti a cipészkis- íparosok sanyarú helyzetéről beszél, majd Korláth Endre dr., a ruszinszkói magyarság képviselője emelkedik szólásra, akinek nagyjelentőségű beszédét lapunk holnapi számában közöljük teljes terjedelmében. Szuroviált szlovák néppárti képviselő volt a következő szónok, aki reflektált Korláth beszédére s azt hangoztatta, hogyha a régi Magyarországon annyi joguk lett volna a polgároknak, mint amennyi itt van a köztársaságban, akkor a szlovákok is megelégedettek lettek volna. Egyik mondja a másiknak.. Legszebb nyakkendői vannak Markovicsnak Pozsony, Halászkapu 3 Az angol ellenzést iáit elillan Hevességgel támadia lalSniii Bizalmatlansági indítvány bizaimaüanságl indítványt követ—Baldwlanak állásidő obstrnkclőval kell számolnia Prága, december 1. Tegnapi elkobzott oá,inunkban megírtuk, hogy az angol kormányt az újév kezdetével alaposan reorganizálják. A kormány három tagja, a kereskedelmi, a szállítási és a tengerészeti miniszter az év végén kiválik a kabinetből. , kormány és az dM-eozék közötti küzdelem aérdiáu éjjel uj stádiumba lépett. BaMwín e-mrágiban .kijelentette, hogy a személye len intézett bizalmatlansági imáiitványt, mely az alkotmány megsértését veti szeimé- e, csak akkor tűzi Jri az adsóház napiremdtjé- e, ha a munkánélkűM-törvény speciális tár- yailásáit befejezték. Az ellenzék erre a be- áílentésire halasztó taktikával válaszolt és zzel a bizalmatlansági indítvány tárgyalá- át minidig nagyobb és nagyobb távolságra ólja ki. Az ellenzék annak a ténynek kedvező agitatórikus hatásával számol, hogy a közvélemény előtt Baldwint úgy állíthatja oda, mint aki a személyi bizalmatlan- sági vótum gyalázatával megbélyegzetten kormányoz tovább. Saldwin erre tegnap este azzal válaszolt rogy az alsóház elnöke utján kijelentette miszerint csütörtökön délben inditványozn ógja a munkanélküli-törvény tárgyalásánál hízelgő szavakkal emlékezik meg az olasz kormány vezetőjéről, aki talán most nem jár el Franciaországgal szemben a legbarátságosabb módon, ezért azonban nem szabad elveszíteni a lejünket. Meg van győződve arról, hogy Franciaország és Olaszország között megegyezésre kerül a sor, mert a két nép lelkiismerete nem engedi meg, hogy háborúra gondoljanak. Jugoszlávia régi és jó barát, visszautasi- tása tehát Mussolininak talán kellemes lett volna, de ezzel a ténnyel Franciaország még az olasz miniszterelnök szemében sem nyert volna megbecsülést. Franciaország barátságát nyíltan szokta kimutatni. A szerződés semmit sem tartalmaz, ami Franciaországot konfliktusba sodorhatná és a francia kormány állandóan az Olaszország és Jugoszlávia közötti közeledésén dolgozik. A francia—olasz konfliktus Páris, december 1. A Matin vezetőhelyen közli Sauerweinnek Rómából küldött cikkét a francia—olasz .feszültség okairól. Sauerweivi arra a következtetésre jut, hogy az olasz körök elkeseredettsége Francia- országgal szemben most emelkedett a legmagasabb fokra. A fascizmusban a sajátos érzelmi túlfeszültséget csaknem pa- roxizmusnak lehet nevezni és ennek a gyűlöletnek egyedüli tárgya Franciaország. Annak az okát, hogy a dolgok idáig fejlődhettek, Sauerwein abban jelöli meg, hogy Olaszország 1919 óta Kigázsiában és Abesszíniában nagy csalódásokat élt át. és különböző diplomáciai kísérletei eredménytelenek maradtak. A gyűlölet most érte el tetőpontját, amikor az olasz népnek meg kellett tudnia, hogy Franciaország Jugoszláviának szövetségese. Ezzel gátat vetettek a Balkán félszigeten az olasz expanzió elé. Az olasz külügyminisztériumban Sauerweinnek kijelentették, hogy az Adria és Albánia Olaszország védelmi vonalai és ezeknek | biztosítása Olaszország szempontjából élel- ! kérdés. Páris, december 1. A francia szocialisták I végrehajtó bizottsága határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli, hogy a fegyverszünet óta kötött összes diplomáciai egyezményeket ratifikálás céljából terjesszék be a parlamenthez. A francia—jugoszláv szerződéshez a végrehajtóbizottság megjegyzi, hogy ámbár ezt a fáscista kormány állandó provokációi váltották ki, mégis az a veszély fenyeget, hogy a különböző államokkal kötött szerződé^ sek hálójában ellenséges táborok keletkeznek, amiben az összeütközés veszélye rejlik. Az ilyen szerződésekkel megnehezítik a népszövetség munkáját és annak szellemét ; meghamisítják. Páris, december 1. Henri de Jouvenel ! szenátor tegnap Brüsszelben előadást tartott, ! amelyben, újból hangoztatta, hogy a békét Yersaillesben csak tizenöt évre biztosították, tehát a Rajnavidóknek 1835. évben bekövetkező kiürítéséig. Arra senki sem gondolt, hogy' mi következik be azután? Egy egyszerű albán belpolitikai konfliktus, amely előállhat egy északi törzsnek Achmed Zogu ellen intézett támadásából, a tiranai szerződés következtében Olasz- - í ország beavatkozásával jár és az Adrián | konfliktust idéz elő. Ennek a balkáni konfliktusnak olasz—francia összeütközés ' volna a következménye, aminthogy egy 5 ! egyszerű belpolitikai változás Liívániá- * ■ bán egész Keletet lángba boríthatja, u Visszatért a szövetségeknek és ellenszövetségeknek az a rendszere, amely a világot háborúba sodorta. A békét csak a döntőbírósági rendszer általánosítása és a garanciák teremthetik meg, tehát egy általános döntő- ’ bírósági szerződés. íjból való felvételét, Indítványozza továbbá, rogy ennek a törvénynek tárgyalására csupán négy napot szabjanak meg és a törvény harmadik olvasását egy nap alatt végezzék el. A kormánynak ezen uj munke,terve szerint a premier ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány csak a jövő hét keddjén vagy szerdáján kerül tárgyalásra. Az eliten zék Beldwin bejelentésére újabb bizalmatlansági indítvánnyal válaszolt, amelyet a házszabályok értelmében a tulajdonképpeni bizalmatlansági indítvány ©lőtt, még a csütörtötki ülésen kell tárgyalni. Az ellenzék ezen taktikai lépése most már arra kényszeríti Baldwint, hogy a csütörtöki napot elvonja a munkánélkűlii-törvény tárgyalásától s ezt az ülésnapot az ellenzék bizalmatlansági indítványára fordítsa. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa az eflílien a tény eilüien irányul, hogy a kormány a ház tanácsíkiozási idejét egy fontos törvényjavaslat kérdésében meg akarja rövidíteni és evvel azt akarja elérni, hogy a munkánélkültek ezredtől elvonja a támogatást, a parlamentet pedig megakadályozza abban, hogy a törvény fontosságáról kifejthesse összes szempontjait. Páris, december 1. Amig a lészerelési bizottság Géniben tárgyal, a francia kamarában külpolitikai vita kezdődött. Fontanier szocialista szónok támadta Olaszország expanzív törekvéseit, amellyel a Földközi tengeren lóhátaimat akar gyakorolni és az olasz—albán szövetséggel a népszövetség szellemének megsértésével katonai akciót készít elő. Cachin kommunista pesszimisztikusan irta le Középeuíópa helyzetét és kifejtette, hogy a titkos diplomácia ugyanazt a játékot folytatja, mint 1914 előtt, mintha a népszövetség nem is létezne. Montigny radikális képviselő azt követelte a kormánytól, hogy a népszó vétségét tegye külpolitikájának oszlopává* kívánja az Angliával való bizalmas együttműködést, a Moszkvával való szakítás elkerülését és a Németországgal és Itáliával szemben való jóviszonyt. Európa háborús veszély előtt áll és Franciaországnak nincs meg az az uralkodó helyzete, mint a fegyverszünet után. Különösen 1935 kritikus Franciaországra nézve. A fascizmus ál táj Franciaország ellen felkorbácsolt gyűlölet mindig veszélyesebb arányokat ölt. Az olasz ifjúságnak jelszava a háborúra való előkészülés és világos, hogy a háborút csupán Franciaország ellen gondol- • ják. Szerinte a legnagyobb óvatossággal kell , j eljárni Olaszországgal^ szemben és 1 j meg kell akadályozni, hogy az Európa jelenlegi politikai /rendszerével elégcdet' , r .....~ le n országok, Berlin, Moszkva, é? Róma vezetése alatt egyesüljenek. A külpolitikai vita folyamán Btendtiagy expozét tartott, „A világpolitikai horizont elsötétedett" Ezekkel a szavakkal kezdette meg Briand j beszédét. Franciaország politikája a béke j szervezésére és fentartására irányul. Briand ( behatóan ismertette a népszövetség müvét és figyelmeztetett arra, hogy a legközelebbi tanácsülés olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a békét veszélyeztetni látszanak. Franciaország tiltakozik az ellen, mintha esztelenül fegyverkezne, mert az elsők között van, akik a leszerelés gondolatát magukévá teszik. A szovjet 700.000 embert küld fegyvergyakorlatra és igy felmerül a kérdés, ki kezdje meg a lefegyverzést? Franciaország kitart álláspontján, hogy a lefegyverzést és a biztonság kérdését egybe^ kell kapcsolni. Irónikus módon jegyezte meg a miniszter, hogy a szovjet intervenciója a lengyel—litván afférben a nehézségeket nem csökkentette. Mégis csak okosabb volna, ha egyedül a népszövetséget engednék dolgozni, habár nem várhatunk csodát tőle. Hízelgés Mussolini felé A francia—jugoszláv szerződés kritikájával szemben Briand hangozhatja annak békés jellegét, azután Hétét a parajéi felkelés ügyében Brassó, december 1. A hadi törvényszék egy hetes tárgyalás után tegnap hozta meg ítéletét az 1920. évi úgynevezett parajdi felkelés ügyében, amelynek 57 magyar vádlottja volt. A hadi törvényszék Kovács Endre, Bocz Endre, Bokor József, Boér Miklós és Pataky József fővádliottakat in contumaciam húsz évi Iegyházra Ítélte el, míg a többi 52 vádlottat fölmentette. Az elítéltek közül időközben mar többen elhaláiloztak. A hadi törvényszék egy alkalommal már foglalkozott az üggyel s akkor valamennyi vádlottat fölmentette. i Magyarok falálkoióhclye a Gran* Calé-ResUaraa* Kitűnő fcciai borok — Magyar konyha — Magyar fclwolgá- ! „N1ZZA“-BAR láa — . Tincpnrkett — BablaToa — 8 Ugn clgányaanafcar , Praha-Vlnohra4y, Fochora 27 Telaion 523-78 és 50S-» Schwarca Tibor Igaagaté IPÉifiiiPffJ! lutott zz olasz ■■ frinda feszültség j e francia kamara külpsllllkal vitája — fi szerző* (lések rendszere fcáfeorus cesz&ybe dönti a vlífise?
