Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-29 / 295. (1625.) szám
■Bsa^MMiJCBangiEBa Páter Jusztiniánusz tanítása (CJ) Jusztiniánusz szerzetes, a szegény árvái gyolcsotok ivadéka, akinek negyvenháromesztendős életútja a deáki zsupfödsTes szülőháztól immár legendás magasságokig vezet, néhány nap múlva, pápai biborraL övezve s a római szent birodalmi herceg diszével föléke- sitve, bevonul az esztergomi bazilikába, hogy elfoglalja Magyarország legnagyobb közjogi és egyházi méltóságát. A főméltóságu és főmagasságu ur, a históriát valaha karddal csináló nagy primások ifjú utódja, fejedelmi jelvényei mellett egyszerű cirnert hoz, amelyre a következő jelmondatot irta: „Justitia et pax“. Stílusos jelmondat, stílusos bevonulás. A karácsonyi öröm elmúltával, a böjti, a nagy- heti időre várakozón. Egy római tudósításban olvashatja ma az olvasó, hogy Serédi bíboros egy magyar munkásküldöttséget fogadott. S hogy átszellemült, szinte valószinütlenül fehér arccal állott szemben üdvözlőivel. Ez nem az áJmuktelj esült, fölforrosodoit örömü boldogok arca, h'anem a magasbaemelt igazi férfié, aki nem ér rá örülni saját ma- gasbajutásának, mert első pillantásával szédülve látja az elhivatottság ezernyi terhét, a nagy-nagy felelősséget s az emberfölötti feladatokat. A jó pásztor arca ez, aki, tudja hogy sok millió lélek gondozása vár reá, akikről majd számot kell adnia. És a sorsát és rendeltetését átérző igaz magyaré, aki tisztában van vele, hogy minél magasabb a polc, amelyre kerül, annál nagyobb, annál szizifuszibb müIlkára és önfeláldozásra kötelezi ma a nemzet parancsa. És, amikor itt — az egyszerű munkás- emberekkel szemben — az igazságosság és béke eszmei jelszavához hozzáfűzte gyakor lati életprogramját, a maga mélyen emberi, megragadó fogalmazásában, szinte megrendülve érezzük át a magyar hercegprímás nagy ságát tükröző, első dokumentumot. A munka szeretetét és mindenekfölött va ló kötelességét hirdeti Serédi Jusztiniánusz Nemcsak mint emberi, hanem mint nemzet hivatást is. „Ezelőtt Magyarország volt nagy — mon dotta haza való vonatkozásban — s hazánk vetett reánk fényi. Most minden magyarnak igyekeznie kell, hogy ő vessen fényi hazá jára.“ Mily fákílyázó igazság s micsoda magasból való nézés és nagyvonalúság, amikor tovább azt mondja: „Nemcsak arra kell törekednünk, hogy kedveljenek bennünket, hanem hogy tekintélyünk legyen és erőhöz jussunk a munka val.“ A hercegprímását váró Magyarország bizonyára mint szomjas föld, issza magába Serédi szavait, aki a produktív munkában vall nagyságot jelöli meg egyedüli útként, hogy Magyarország számottevő tényező legyei Európában. De szivünkbe kell fogadnunk nekünk, kisebbségi magyaroknak is a munkának ezí az apológiáját Báír részünkre a munka és pro dukciő lehetőségei nagyon megkevesbedtek kulturális életünk horizontja is törvényszerű lég alábbsülyedt, mégis ezer erőfeszítéssel aszkéta eltökéléssel kell dolgoznunk és tér melnünk, hogy fölmutassuk a világnak életre valóságunkat és az európai közösségben e nem hanyagolható értékeinket. Dolgoztunk eddig is becsülettel, de mé< mindig nagy a magyar erőtartalék. Vessül ezután még több erőnket sorompóba, mert. e a harc, a munka harca az életért folyik. Ki sebbségi sorsunk javulásáért, értékeink meg tartásáért és nemzetünk fejlődésének biztc A fdé&rQCtt Ínfűn ündia népe nemzeti ^ügyetlenséget köweteí — maga akar dönteni London, deceimbar 28. A Madrasban ülésező indiai nemzeti kongresszus egyhangú határozatot hozott, amely kimondja, hogy a Sir John Simon vezetése alatt a-z indiai alkotmány tanulmányozása céljából kiküldött bízót:-ágot a legerősebb oo.Kotta! fogadják. Ugyancsak elfogadták azt a határozati javaslatot, amely kimondja!, hogy India népének törekvése a teljes nemzeti függetlenség kivívása. A nemzeti liberális szövetségnek tegnap Bombay bán megnyitott kongresszusa is az alkotmány tanulmányozására kiküldött bizottság ügyével foglalkozott. A szövetség elnöke, Sir Tej Bahadur Sapru kijelentette, hogy a bizottságot az összes pártok képviselőiből kellett volna összeállítani. Tiltakozott az ellen a feltevés ellen, hogy lehetetlenné vált volna a bizottság munkája, ha abban egyidejűleg hinduk és mohamedánok is képviseletet nyertek volna. Az indiai liberálisoknak nemcsak azt kell világosan a bizottság tudomására hozniok, hogy egyhangúlag elvetik a bizottságot mostani összetételében, hanem hogy egyhangúlag tiltakoznak az ellen a szellem ellen is, amelyben India jövő fejlődésének nagy kérdéskomplexumát egyáltalán tárgyalni és elintézni kívánják. népre. Mindaddig azonban, amig az amerikaiak a szövetségközi adósságok teljes megtérítését követelik, a német reparációs kötelezettségek erős leszállításáról szó sem lehet és ebben a tekintetben Németország nem adhatja át magát illúzióknak. A „nagy" revízió kontúrjai A háborús adósságok és reparáclők feólcsünSs vonatkozása — Jelentős amerikai állásfoglalás — ».-• - - ....... ... '■■■ _ j Newyork, december 28. A Héráid Tribüné eimü republikánus újság, melynek a washingtoni kormánnyal való szoros kapcsolatai közismertek, mai számában washingtoni képviselőjének tollából hosszabb cikket hoz a Dawes-terv és. a hadisdósságok kérdéséről. A cikk annal jelentékenyebb, mert lehetetlen tudomásul nem venni hivatalos hátterét. Az egész cikk tulajdonképpen a probléma megoldására ad tervezetet és beavatott körök szerint a tervezet mögött vagy az államkincstár, vagy pedig maga Parker Gilbert reparációs ügyvivő áll, aki jelenleg Washingtonban időzik. A cikk a többek között ezeket Írja: Washingtonban egyre inkább növekszik az az érzés, hogy közeledik az az időpont, amikor az Egyesült Államoknak járó szövetségközi háborús adósságokat le kell szállítani és egyidejűleg a német reparációs kötelezettségeket is konszolidálni kell. Ezeket a kérdé- j sokét Parker Gilbert jelentése óta a hivatalos körök gondos megfontolás tárgyává tették. | Lassanként a következő pontok kristályosodtak ki: 1. Németországnak ki kell jelentenie, hogy a szövetségesek a reparációs számla melyik részeinek kifizetését várhatják. 2. Miután Némeioi'szág és a szövetségesek ebben az összegben megegyeztek, pénzügyi műveleteket kell végrehajtani, hogy Németország számára megkönnyítsék az azonnali fizetést. j 3. Miután ilyen módon Németország fizetségeit finanszírozták és megalapozták, azoknak az összegeknek a revíziójára van szükség, amelyekben az Egyesült Államok és adó- j saik most megegyeznek. ■ Sulóárla olasz M’csőnf kap Róma, december 28. A Corriere dél la Sora szófiai jelentése szerint a bolgár kormánynak rendkívül kedvező feltételeket sikerült elérnie olasz pénzügyi köröktől egy nemzetközi kölcsön biztosítására. Franciaország politikai köreiben nagy a nyugtalanság az újabb olasz előretörés miatt és igy arra fognak törekedni, hogy Bulgáriának a nép- 1 szövetségnél kedvezőbb feltételeket eszközöljenek ki. A franciák valószínűleg el íog- j nak állam attól a kívánságuktól, amely a j bolgár nemzeti bank átalakítására vonatkozott és amely feltételhez kötötték idáig a népszövetségi kölcsön folyósítását. Hethosszabbitiák a kölni konvenciót Paris, december 28. A Ruhr-vidéki Franci irpnvnló szén- és koxszá’htmá! nyakra vonatkozó kölni konvenció december 31-én elveszti érvényét. A két ország ipari körei már megegyeztek abban, hogy á konvenciót változatlanul meghosszabbítják 1928 január 31-ig, feltéve, hogy az érdekeli kormányok ehhez hozzájárulásukat adják. Kanada Is Fegyverkezik Ottawa, december 28. A szövetségi kor- i mány a parlament legközelebbi ülésszakára i törvényjavaslatot terjeszt he, amely két tor- . pedóromboióhajő építését mondja ki. Az uj hajókat hárbm év alatt szándékoznak megépíteni. ! Elhalasztották ÍAchmed fosra ntesfeoron&zfisát A Héráid Tribüné szerint nem kétséges, hogy ez a rendezés a nemzetközi pénzügyi helyzet jelentékeny megjavulását vonja maga után, egyúttal pedig felsegíti a nemzetközi kereskedelmet és megkönnyíti a politikai kapcsolatokat is. Amerikát azért az áldozatért, amelyet ilyen módon kell hoznia, bőségesen kárpótolni fogja a külföldi piac jobb felvevő képessége. Senki sem tehet az ellen az Egyesült Államokban kifogást, ha például Franciaország, amelynek ma, 62 évre megosztva, 5 milliárd dollárt kell fizetnie, ezt az összeget tőkésíteni fogja és nyomban megfizet érte másfélmillió dollárt. Az Egyesült Államok csak nyerhetnek ezzel az elintézéssel, mert értelmes ember nem hihet egy 62 esztendőre megállapított fizetés realitásában. Amellett az azonnali fizetésnél egyáltalán nem kerülne annak az amerikai elvnek alkalmazására sor, amely szerint a répa rációnak és az adósságoknak semmi közük egymáshoz. Ennek az elvnek gyakorlati értékéről különben sem táplálnak már Washingtonban illúziókat. A német repasitásáért. Ez a legnagyobb segítség, amit értünk dolgozó politikusainknak nyújthatunk, ha a munka, a magyar alkotó erő ideális hadseregét állítjuk mögéjük. Fogadjuk meg a tanítását mi is, minden | valláson levő kisebbségi magyarok Serédi Jusztiniánusznak, aki e szavaival máris tettei müveit. Tettet, amely méltó a Fiseher Colbriek, a Mailáthok sziklaszilárd helytállá sához, keresztényi alázatukban is főn séges éle téhez és minden órájukban a tövises munka | örömét kéreső, építő hivatáséihoz. SzaJoniki, december 28. Aóhmed Zogu ' királlyá koronázásának előkészületeit félíbe- ! szakították. Ezt az intézkedést arra vezetik vissza, hogy Albániában nem nagy kikese- | dés mutatkozik az elnök királlyá való még- I koronázásának terve mellett. MegvAlfvzfsftSk a mexikói elaJiSívlByt Mexiko-City, december 28. A képviseliő- ; ház egyhangúlag elhatározta az eddig ér- i vényben lévő olajtörvény megváltoztatását jE határozatnak nagy külpolitikai jelentősége i vau, mert az Egyesült Államokkal való vi- j szunyt megjavítja. Coolidge viszonzásul már | meg is engedte, hogy a mexikói kormány í által rendelt, de az Egyesült Állomok kor- imiányától idáig visszatartott 15 repülőgépet « iiJwrwvKh TniPTmwsécmi muníciót. Mexikóba i s nagyobb mennyiségű ! kiszállítsák. Arviz pusztHIa az angol sütsÉic ísasii London, december 28. A?, utóbbi napokban bekövetkezett heves hóesések és esőzések Canterburyban a Stour folyót annyira megduzzasztották, hogy az óriási sebességgel kiömlő vizár a tartomány nagy területeit elöntötte. A Ganterbury és a Budwichs között lévő egész terület viz alatt áll. Az árvíz mintegy 300 épületet lepett el, úgy hogy azoknak lakóit ki kellett lakó!tatni. Mintegy ezer ember maradt fedél nélkül. ^ Nai számunk 10 oldal % VL ívf. 295. (1625) szám s (sátOrtOk « 1927 december 29 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150. A SzlovetlSzkóiés mszinszkói ellenzéki pártok flTf elet VjSta negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: * *7 * “* erne'e‘;* Telefon. 30311 ftiacio évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága 11., Panská ul 12/IIi. — Tehavonta34 Ke. Egye* szám ára 1*20 Kő DZURAJNY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:303!l. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha rációs tartozások megállapítása ellen a lég- j nagyobb ellentáillást a Héráid Tribüné szerint' francia részről lehet várni. Azonban jól in-' formált körök véleménye szerint a francia közvéleményt nagyon is hamar arra a jobb 1 meggyőződésre lehetne rábírni, hogy a német fizetések megállapítása nemcsak Németországnak, hanem Franciaországnak és más államoknak is javára válnék. Befejezésül elmondja a Héráid Tribüné, hogy Németország három osztályban 33 milliárd dollár értékű bont adott, amelyből 20 milliárd értékűt a szövetségesek is.kétesnek: tekintenek. A fenmaradő 13 milliárdból Né-, metország már csaknem egymilliárdot meg- j fizetett, tehát ■ 12 milliárd maradna hátra mint azonnal j érvényesítendő német reparációs kötele- I zettség. A Héráid Tribüné is elismeri, hogy egy j olyan konferencia, amely mindezeknek a i problémáknak konszolidálását akarná elérni,! a legnehezebb lenne valamennyi konferencia j között, amelyet idáig tartottak. Róma, december 28. A Popolo d'Italiai hosszabb cikkben foglalkozik a reparáció j kérdésével és megállapítja, hogy a reparációs j bizottság 1921. évi határozatát, amely szerint J Németországnak 132 millió aranymárkát kell fizetnie, nem lehet megmásítani az összes szövetséges hatalmak hozzájárulása nélkül. A lap arra való utalással, hogy a szövetségesek Amerikával szemben fennálló tartozásaikat; Németország fizetései nélkül nem tudják tel- j jesiteni, kijelenti, hogy j Itália közvéleményében nem fog ellenke- j zésre találni a német fizetségek leszállítása, ha ez nem iák súlyosabb terheket az olasz í
