Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-23 / 292. (1626.) szám
<PR®GM-7V\A6Í!AR-Hn*MB 1327 *TZBSTsarn*mxl december 23, péntek. Egy kétéletü ember a legnagyobb rejtély elé állította a psichologiát Dunér ezreden egy aknarobbanás alkalmával elvesztette emlékezetét Azóta tíz éven keresztül M. őrnagy álarcában uj életet folytatott ' London, december 22. (A Prágai Magyar Hírlap munka társától.) Rejtélyes esőt izgatja betek óta nemcsak a közvéleményt, banem a tudományos világot is és a legkitűnőbb angol és svéd pszichológusok igyekeznek megoldani a kétéletü ember rejtélyét. Az eset szintén a háborús tragédiák világából való és annyira sajátszem, hogy szinte el se hinnék, ha szereplői nem lennének általánosan ismert és nagy társadalmi szerepet játszó emberek. A svéd Punér angol szolgálatba lép Az upszalai egyetem tanárának, Duaómek, két fia volt. Az ifjabbik, Gustav Dunér, 1880-ban született. Alig fejezte be középiskolai tanulmányait, amikor Anglia megkezdte gyarmati háborúját Délaírikában a bárok ellen. A kalandos hajlamú svéd fiatalember 1899-ben angol szolgálatba jelentkezett, ki is küldték a transvaali harctérre, ahol vitézségével, ügyességével és tudásával hamarosan tiszti rangot szerzet! A bábom sikeres befejezésével továbbra is az angol gyarmati hadsereg szolgálatában maradt, különböző afrikai állomáshelyeken teljesített szolgálatot és érdemeit az angol hadügyi kormány gyors előléptetéssel jutalmazta. Amikor a világháború kitört, a harnuncnégy- évos fiatal tiszt már az angol hadsereg ezredesi rangját écríe el. Hamarosan az európai harctérre vezényelték és ott a nyugati front nagy harcaiban vett részt. > A végzetes alcmar ab b urás tA többit a svéd újságok a következőképpen mondják el: 1916-ban a nyugati front egyik szakaszán Pun ér Gusztáv svéd származású angol ezredes tizenöt tiezttársávul együtt ült a fedezékben. A tisztek kártyát játszottak. A németek egyszerre váratlanul akna támadást kezdtek. A tisztek, akik jórészt ingujjra vetkőzve kártyáztak, nagy gyorsasággal ugráltak M helyükről, Jekapkodíák a fed«®ék talán lógó zubbonyaikat, magukra húzták, de a nagy sietségben i báaoay nem igen figyeltek arra, hogy ki, milyen zubbonyt ve®* fel. Azután kirohantak a fedezékből. A kővetkező pillanatban az egész lövészárok a levegőbe röpült. Dunér ezredes csak néhány nap múlva tért magához egy tábori lazarettbem Csak könnyebb sérüléseket szenvedett, eanáóke zőtebeteégét aoemlbaa teljesen elveszti y tette. ' Vem emlékezett arra, hogyan Maják, kük a hozzátartozói, hová való, mi volt az eddigi életffo- 3yáaa, szellemi képességei ebben a tekintetben teS- Jesen megbénultak, csupán besiélőké'peeségőt őrizte meg, angolul és svédül periektől tudott beszélni. Személyazonosságának megállapítására átvizsgálták tiszti zubbonyát és ebben megtalálták az igazoló kártyát- amely M. angol őrnagy nevére szólott. Ettől az időtől kezdve a kórházban M. őrnagynak kezdték széli tani. Az nj élet Dunér ezredesnek, azaz M. őrnagynak teljesen élőiről kellett kezdeni az életet. Emi éhezők ép ességének elvesztésén kívül széliem! tehetsége nem gyöngült meg és így hamarosan elsajátította mindazokat az ismereteket még a kórházban, amelyek rangjának és társadalmi állásának megfelelnek. Svédországban élő hozzátartozóival pedig hivatalosan közölték, hogy Dunér Gusztáv angol ezredes egy német aknatámadás alkalmával életét vesztette. Felcsillan a múlt A szenzáció tíz év múltával, ennek az évnek végén következett be. Az elhunytnak hitt Dunér ezredesnek Stockholmban élő bátyja egy napon levelet kapott Angliából, amelyben M. őrnagy arra kéri, hogy lehetőleg minden adatot közöljön vele, ami egy Dunér nevű svéd paládra vonatkozik* Az őrnagy főleg arra volt kiváncsi, hogy nem volt-e a családnak egy olyan tagja, aki angol katonai szolgálatban állott, részt vett a világháborúban és ott eltűnt, vagy meghalt? Közölte azt is, hogy a háború óta tulajdonképpen azt sem tudja, hogy kicsoda? Azonban emlékezete, amelyet a háborúban elveszitek, most újra működni kezd, homályos emlékek derengenek benne és homályosan arra emlékszik vissza, hogy tulajdonképpen nem M.-nek, hanem Dunérnek hívták régebben, hogy nem angol, hanem svéd eredetű és svédül is periektől beszél. Egy svéd névjegyzékben utánanézett a Dunér név- cok, igy találta meg a stockholmi óimét és Így megnyugtatás céljából mindent világosan szeretne tudni. A „halott" bátyja minden felvilágosítást megadott és igy a halottnak hitt angol ezredes nemrégiben megjelent Stockholmban, ahol hozzátartozói ráismertek. Rövid ideig tartózkodott csak otthon és máris minden gyerekkori emléke a legélesebben jutott eszébe. A* élet komplikációkat sző a történetbe Amint a regényes históriától máét nem is lehetett volna elvárni, az tényleg bekövetkezett és a kettős életből sok formális természetű komplikáció állóit elő. Dunór ezredes — tennéezeteseu 1L őrnagy név alatt — a bábom után egy angol nőt vett feleségül. Most azonban kiderült, hogy Dunér ezredes a világháború előtt rendes neve alatt szintén megházasodott ée ebből a házasságából két gyermeke is született. Az ezredes tehát önhibáján és tudtán kívül bigámiát követett el. A máeik formális kérdés, hogy M. őrnagy hadisérült angol tiszt és mint angol állampolgár ezen a jogcímen húzott nyugdijat. Most Dunér ezredesnek a fizetését valami másféle jogcímen kell megállapítani. Nagyon rejtélyes az egész dologban, hogy miképpen történhetett meg az, hogy soha senki sem kutatott a valódi M. őrnagy sorsa után, aki való-' fizinüleg az aknatámadás alkalmával Dunér ezredes legitimációjával a zsebében j elesett. Dunér ezredes ugyan kijelenti, hogy másik énje árva gyerek volt, akinek nem vol-, tak hozzátartozói, azonban mégis érthetetlen, hogy ; egy ember M. őrnagy neve alatt tiz éven át szolgálhatott az angol hadseregben, anélkül, hogy észre ne vették volna a söre szeszélyes játékát. £s M.í őrnagy — aki tulajdonképpen Dunér ezredes volt | —, nem valami jelentéktelen, hátrafóid szerepet! játszott a világháború után sem, hiszen kiemelkedő katonai képességeinél fogva tagja volt a véreai 11 esi angol katonai delegációnak is. Mindenesetre nagyon sok hézag van még ebben a rejtélyes történetben, annyi azonban bizonyos, hogy M. őrnagyot, vagyis Dunér ezredest semmiféle anyagi érdek nem vezetheti és igy nem szélhámossal, hanem az egyik legérthetetlenebb lélektani rejtéllyel állunk szemben, aminőt csak a háború utáni vad idők produkálhattak. "ossony. Karácsonyra rtrlemcf ísáp Insekkel MARKOyiCS* TESTVÉREK féri.- és női divatárubáza Halísskaou-utca S szánt A franciák értékesebbnek farfiák a német barátságot az elasz mmtmmíí Hoesch kfivel Brlandnál — Uj ipari szerződések a kél szomszéd közit! Paris, december 22. Briand tegnap fogadta Hoesch német követet. Briand a német követtel folytatott tárgyalásában kiterjeszkedett a német korrány által a Hindenburgot gya- lázó választási plakát miatt beadott tiltakozására. Biztosította a követet, hogy a jövőben mindent elkövet a hasonló inzultusok megakadályozására. Barátságosan figyelmeztetett azonban arra, hogy a német -választási plakátok is hasonlóképpen gyaláziáb Briand-t és Poincarét. -- A tárgyalás folyamán Parker Gilbert re- parációs jelentésért1 ig megbeszélést folytattak. Briand kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a reparációs kérdést egyedül a repará- ciós bizottság tárgyalhatja és francia részről erre á pénzügyminiszter illetékes' A tegnapi tárgyalással kapcsolatban a Matin megállapítja, hogy a német—francia vonatkozások éppen ebben a pillanatban rendkívül barátságosak. A népszövetség legutolsó tanácskozása, ameiyen a íegnagyooo noraereju Kémeseket szabályozlak, a legkisebb nehézség és' véleményeltérés nélkül folyt le. A német követ, aki csak tegnap tért vissza Berlinből, a német fővárosból biztosan azt a benyomást hozta magával, hogy a két szomszéd ország viszonya ma megnyugtatóbb, mint valaha. A sok tárgyalás bizonyítja, hogy újabb ipari szerződések megkötése előtt állunk. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a Havas-iroda a római Tribuna egyik cikkéből éppen a locar- nói politikára vonatkozó részt hagyta ki. Az olasz lap ebben a passzusában azt Írja, hogy Franciaországot Németországgal Szemben a locarnói szerződés nagyon hiányosan védelmezi meg és ezért lényegesen jobb volna, ha Franciaország Itáliával né- metellénes szövetségben egyesülne. Érdekes, hogy ezt a passzust nemcsak a hivatalos távirati iroda hagyta ki, hanem azok a lapok is, amelyek a Tribuna cikkét magánjelentésekből szerezték be. Pallas Athenae — Mars bilincseiben A rozsnyói kulturházak sérelmes helyzete — Nyolc esztendő óta katonai célokra vannak lefoglalva Rozsnyó, december 22. (Saját tudósítónktól-) Röviden már beszámoltunk arról, hogy Rubuics Mihály rozsnyói püspök a rozsnyói Katolikus Legényegylet jubileumi díszelőadásán mondott beszédében szó<vátette a rozsnyói katolikus kutturépületek évek óta tarló lefoglalását a katonaság részéről Az emelkedett szelléíöü püspök e megnyilatkozása élénk visszhangot keltett Rozsnyó egész társadalmában 8 talán alapja lesz egy újabb, még erőteljesebb megmozdulásnak, mely az immár tarthatatlan állapotokon segíteni lesz hivatott. Tény az, hogy a rozsnyói Katolikus Legényegyesület székhaza és a premontrei gimnázium hatalmas, kétemeletes épülete máig ie egészen katonai beszállásolás céljait szolgálja, előbbiben a katonazenekaT van elhelyezve, utóbbi laktanyául szolgál- A papnevelöinté®et ugyancsak üagykiterjedésü. egyemeletes épülete 1920-tól ez évig, mikor a járási palota felépült, a különböző katonai igénybevételek (anyagraktár, büntetőosztály, főőrség stb.) mellett, még a járási hivatalnak is helyet adott « tette ezt éppen szerződésileg lekötve azért, hogy legalább a katonai megszállástól mentesítve s inkább civilhivatalok számára igény- hévévé legyen. Az épületben lévő katonai igénybevételek miatt igy is megtörtént az, ami jellemző a helyzetre, hogy az épület kapuja 1919 januárjától, a» első igénybevételtől, nem volt becsukva 1927 decemberéig, amikor végre a járási hivatal távozott * a még meglévő katonai szállások a gazdasági udvar felőli közlekedésre voltak szoríthatók. Az épület belső rongálódása a járási hivatali igénybevétel folytán is könnyen elképzelhető. A premontrei gimnázium valaha gyönyörűen berendezett palotája —- a tudományok és a® ifjúság nevelésének valóságos temploma — ma szomorú, sivár képet mutat. Eltekintve a gazdagon felszereli szertárak és könyvtárnak az első időben történt érzékeny megkárosításától, a belső anyagbeli leromlás is egyre tart. A metszett kőlépcsők ma horgasra vannak kopva, a valaha télikertnek látszó, pompás, tágas folyosók tőnkre téve, a belső helyiségek — mint ka száraylhelyieégek, fölösleges magyarázni. Amellett “ .... . a® épület a mérnökileg számított maximális megterhelés háromszorosának van kitéve, úgy, hogy további ilyenmérvü igénybevétel mellett el kell pusztulnia. Máris kimutathatóan sülyed a déli front falazata, több helyen fenyegető repedések is mutatkoznak. A beszállásolt legénységért a katonai kincstár az 1878—36. törvénycikkre hi- vatkózápsal napi 3 fillér fejpénzt fizet a rendnek. Amellett semmiféle, az épület bérlétével járó kötelezettségeket nem vállal, ezek e a velejáró terhek mind a rendnek jutnak. Talán több éve már, hogy bizottság is járt kinn az ügy megvizsgálására, megállapította a helyzetet, de tenni semmit nem tett, kaszárnya építésére még mindig semmi intézkedés. A Katolikus Legényegylet székházával hasonló a helyzet. Ott a nyolc tágas helyiségért (közötte a díszterem Is) fizet a katonai kincstár 70— 90 korona havi bért, a létszám ingadozása szerint, szintén az 1878—36. t.-c. alapján. Amellett 40 széket állandóan lefoglalva tartanak s amikor az egyletnek saját helyiségeire szüksége van, azokat a katonaságtól valósággal ki kell kölcsönöznie. Sok esetben, az ezzel járó kellemetlenségeket ás körülményességet elkerülendő, a városháza nagytermében rendezik előadásaikat s bulfurestéiket, ami azonban az egyletet érzékenyen károsítja. így lehetséges például az te, hogy az egylet saját dalárdáját sem képe* összeállítani, mert bár székház- tulajdonos, még sincs helyisége, ahol dalárdája összejöjjön s gyakoroljon. Hasonló sorsa van a Prot. Iparosok Egyletének is, melynek székháza ugyanilyen megszállás alatt van s kulturmunkáját erősen megbénítja a beszállásolás. A két egylet a közelmúltban közös értekezletet tartott a teendők megbeszélése végett. Katonai beszállásolás foglalja le az Andrársy Franciska alapitványu bányászati és kohászati múzeumot is. Ugyanezért a nagy értékű Rozsnyói Városi Muzeum anyaga így bérelt kamrába bezsúfolva pusztul, holott a Bányászati Muzeum felszabadulása esetén — legalább ideiglenese® és szívességből, de ott elhelyezhető volna. Buhuira püspök a katolikus kulturházak e sérelmes helyzetét régóta f igyelem mól kísérte 9 minden lehetőt elkövetett orvoslására. Több Ízben személyesen eljárt a minisztériumokban » legutóbb a szenátusban a költségvetés tárgyalása kapósán interpelláftafott annak érdekében, hogy a katonai kincstár intézkedjék végre kaszárnya építtetése iránt. Eddig Ígéreteknél egyebet nem kapott. A katonai közigazgatást úgy Pozsonyt**, mint Prágában számtalanszor sürgette az egylet is, mindeddig hasztalanul. Bubnics püspök említett felszólalásában Rozsnyó város vezetőségére is appellált, kérve, hogy legyen segítségére úgy neki, mint a munkásságukban megbénított egyesületeknek abban, hogy végre eredményes akciót indíthassanak a kulturcélokat szolgáló középületek felszabaditá- sáo-a. Bubnics püspök felszólalásának bizonyára meglesz legalább is az az eredménye, hogy egységesíti s igy erőben tömöríti a város közönségének kulturépulétei érdekében megindult mozgalmait. —ykA Prágai Magyar Hidap karácsonyi száma harmímoha/toldialaís terjedelemben jelenik meg. Ez a szám mintegy összefoglalója azoknak a fejlődési etappeoknak, amelyeken eddig túlestünk. Megígértük hű olvasóközönségünknek, hogy nagyszabású programot valósítunk meg és ezt az ígéretet teljesítettük. Az évre visszatekintve, büszkén rámutathatunk arra, hogy lapunk hasábjain a magyar irodalom legjobbjai szólaltak meg. Hirezolgálatu rukat kibővítettük és a lapot úgy terjedelmileg, mint kvalitatív szempontból kiépítettük. Karácsonyi számunk ezt az akaratot tükrözi vissza. Írói gárdánk teljes mértékben teljesítette kötelességét a magyar olvasóközönséggel szemben. Móricz Zsigmond a régi erkölcsöket festi modern köntösben, Máxai Sándor műsoron kívül egész évi működésének egyik legszebb fogását tálalja fel; Krúdy Gyula egy magyar ná- bobról .regél; Mécs László, Fa’u Tamás, Győry Dezső elhozták lírájuk legújabb akkordjait; Hegedűs Lóránt a gyermek Jézusról irt rapszódiát; Sziklay Ferenc készülő regényéből ad részletet; egy-cgy Berzcviczy-, Lukách- és Pukv-iníerjn smncsitf a számot; Szvatkó Pál Pániéból küldött karácsonyt. Ezeken kívül a azlovenszkói Íród gárda legjobb fejei szerepelnek írásaikkal. Nitsch Andor képviselő és Tisso miniszter a Tátra-für- dőkről referálnak. Politikai életünk vezetői is nyilatkoznak a jelenről és a jövőről. A karácsonyi szám nagyterjedelmü közgazdaságot fs hoz, melynek vezető cikkét Sehmictó Imre igazgató irta: Nagy autó-,, sport-,-rádió- és sakkrovat is di- eíiti a számot, amellyel egy beváltott Ígéretre akartunk rámutatni és amellyel uj ígéretet teszünk olvasóinknak: folytatni fogjuk, amit meg- kezdtünk, építeni és fejleszteni fogjuk a Prágai Magyar Hírlapot, a szlovenszkói magyarság fővárosi lapját. (*) Kálix Jenő nagy sikere Budapesten. Budapesttől jelentik: Kálix Jenő, a nyitrai születésű zongoraművész, aki Prágában a német zeneaka- dém'a tanári tanszékét töl i be és úgy a belföldön, mint a külföldön is már az igen jő nevek közé tartozik, Budapesten a Vigadó nagy! érmében hangversenyezett. Az egész sajtó egyön'e'ü megállapítsa szerint Kálix sikere igen nagy volt és a lapok úgy a technikai teljesítménytől, mint a zenészi készségtől el vannak ragadtatta. A Pesti Napló Dohnányi Ernő zongorajátékával hasonlítja össze Kálix jáfékát és megállapítja, hogy bár a fia'al művész még nem rendelkezik Dohnányi hatalmas egyéniségének lenyűgöző varázsával, mégis művészi szempontból a kompozíciók * átgondolása és előadása Dohnányi klasszikus és legmagasabbram gu művészetét tükrözi v'ssza. Kálix rendkívül komoly programmal lépett a budapesti kifinomiíolf ízlésű közönség elé. Brahms f-moll szoná'áját úgy játszotta el, hogy a saj'ó megállapítja, hogy a fiatal muzsikus a legpompásabb zenészek egyike. , Nála a zene nem probléma, hanem természetes megnyilatkozása a léleknek, interpretálása ideálisan szabad és fesztelen, sohasem tereli el f'gyelmünket virtuózkodással, vagy ar'isztikus ha'ások keresésével a mü poetikus lényegéről. Egy- szóval olyan az előadómüvésze'e, amelyre a magyar hangver- senydobogónak fokozott szüksége van és amelyet a legnagyobb mérőkben meg kell becsülnünk.*’ így ir róla a Pesti Napló és a többi lap csatlakozik ehhez a krittkához. Móricz Zsfgnioiid regéivel Jósaerencséf: 14.30 Sárarany 2080 Kivilágos Irivirradtig 2.20 Hét krajcár 4160 Tündér kert 42.20 Harmatos rózsa 29.90 A fáklya 36.40 Házasságtörés 41.60 Egy akol, egy pásztor 32.5C Baleset 72.80 Tavaszi szél *28.60 Magyarok 59.60 Kapható kiadóhivatalunk könyvoszfcályá- ban, Praha II., Panská 12. III.
