Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-23 / 292. (1626.) szám

<PR®GM-7V\A6Í!AR-Hn*MB 1327 *TZBSTsarn*mxl december 23, péntek. Egy kétéletü ember a legnagyobb rejtély elé állította a psichologiát Dunér ezreden egy aknarobbanás alkalmával elvesztette emlékezetét Azóta tíz éven keresztül M. őrnagy álarcában uj életet folytatott ' London, december 22. (A Prágai Magyar Hír­lap munka társától.) Rejtélyes esőt izgatja betek óta nemcsak a közvéleményt, banem a tudományos világot is és a legkitűnőbb angol és svéd pszichológusok igyekeznek megoldani a kétéletü ember rej­télyét. Az eset szintén a háborús tragédiák világából való és annyira sajátszem, hogy szinte el se hinnék, ha szereplői nem lennének általánosan ismert és nagy társadalmi szerepet játszó emberek. A svéd Punér angol szolgálatba lép Az upszalai egyetem tanárának, Duaómek, két fia volt. Az ifjabbik, Gustav Dunér, 1880-ban született. Alig fejezte be középiskolai tanulmá­nyait, amikor Anglia megkezdte gyarmati háború­ját Délaírikában a bárok ellen. A kalandos haj­lamú svéd fiatalember 1899-ben angol szolgálatba jelentkezett, ki is küldték a transvaali harctérre, ahol vitézségével, ügyességével és tudásával ha­marosan tiszti rangot szerzet! A bábom sikeres befejezésével továbbra is az angol gyarmati had­sereg szolgálatában maradt, különböző afrikai állo­máshelyeken teljesített szolgálatot és érdemeit az angol hadügyi kormány gyors előléptetéssel jutal­mazta. Amikor a világháború kitört, a harnuncnégy- évos fiatal tiszt már az angol hadsereg ezre­desi rangját écríe el. Hamarosan az európai harctérre vezényelték és ott a nyugati front nagy harcaiban vett részt. > A végzetes alcmar ab b urás tA többit a svéd újságok a következőképpen mondják el: 1916-ban a nyugati front egyik sza­kaszán Pun ér Gusztáv svéd származású angol ez­redes tizenöt tiezttársávul együtt ült a fedezékben. A tisztek kártyát játszottak. A németek egyszerre váratlanul akna támadást kezdtek. A tisztek, akik jórészt ingujjra vetkőzve kártyáztak, nagy gyor­sasággal ugráltak M helyükről, Jekapkodíák a fed«®ék talán lógó zubbonya­ikat, magukra húzták, de a nagy sietségben i báaoay nem igen figyeltek arra, hogy ki, mi­lyen zubbonyt ve®* fel. Azután kirohantak a fedezékből. A kővetkező pil­lanatban az egész lövészárok a levegőbe röpült. Dunér ezredes csak néhány nap múlva tért ma­gához egy tábori lazarettbem Csak könnyebb sé­rüléseket szenvedett, eanáóke zőtebeteégét aoemlbaa teljesen elvesz­ti y tette. ' Vem emlékezett arra, hogyan Maják, kük a hozzátartozói, hová való, mi volt az eddigi életffo- 3yáaa, szellemi képességei ebben a tekintetben teS- Jesen megbénultak, csupán besiélőké'peeségőt őrizte meg, angolul és svédül periektől tudott be­szélni. Személyazonosságának megállapítására át­vizsgálták tiszti zubbonyát és ebben megtalálták az igazoló kártyát- amely M. an­gol őrnagy nevére szólott. Ettől az időtől kezdve a kórházban M. őrnagynak kezdték széli tani. Az nj élet Dunér ezredesnek, azaz M. őrnagynak teljesen élőiről kellett kezdeni az életet. Emi éhezők ép ességének elvesztésén kívül széliem! tehetsége nem gyöngült meg és így hamarosan el­sajátította mindazokat az ismereteket még a kór­házban, amelyek rangjának és társadalmi állásá­nak megfelelnek. Svédországban élő hozzátartozói­val pedig hivatalosan közölték, hogy Dunér Gusz­táv angol ezredes egy német aknatámadás alkal­mával életét vesztette. Felcsillan a múlt A szenzáció tíz év múltával, ennek az évnek végén következett be. Az elhunytnak hitt Dunér ezredesnek Stockholmban élő bátyja egy napon le­velet kapott Angliából, amelyben M. őrnagy arra kéri, hogy lehetőleg minden adatot közöljön vele, ami egy Dunér nevű svéd paládra vonatkozik* Az őrnagy főleg arra volt kiváncsi, hogy nem volt-e a családnak egy olyan tagja, aki angol katonai szolgálatban állott, részt vett a világháborúban és ott eltűnt, vagy meghalt? Közölte azt is, hogy a háború óta tulajdonképpen azt sem tudja, hogy kicsoda? Azonban emlékezete, amelyet a háborúban elveszitek, most újra működni kezd, homályos emlékek derengenek benne és homályosan arra emlék­szik vissza, hogy tulajdonképpen nem M.-nek, hanem Dunérnek hívták régebben, hogy nem angol, hanem svéd eredetű és svédül is per­iektől beszél. Egy svéd névjegyzékben utánanézett a Dunér név- cok, igy találta meg a stockholmi óimét és Így megnyugtatás céljából mindent világosan szeretne tudni. A „halott" bátyja minden felvilágosítást meg­adott és igy a halottnak hitt angol ezredes nemré­giben megjelent Stockholmban, ahol hozzátartozói ráismertek. Rövid ideig tartózkodott csak otthon és máris minden gyerekkori emléke a legéleseb­ben jutott eszébe. A* élet komplikációkat sző a történetbe Amint a regényes históriától máét nem is le­hetett volna elvárni, az tényleg bekövetkezett és a kettős életből sok formális természetű kompliká­ció állóit elő. Dunór ezredes — tennéezeteseu 1L őrnagy név alatt — a bábom után egy angol nőt vett feleségül. Most azonban kiderült, hogy Dunér ezredes a világháború előtt rendes neve alatt szintén megházasodott ée ebből a házasságából két gyermeke is született. Az ezredes tehát önhibáján és tudtán kívül bigá­miát követett el. A máeik formális kérdés, hogy M. őrnagy ha­disérült angol tiszt és mint angol állampolgár ezen a jogcímen húzott nyugdijat. Most Dunér ez­redesnek a fizetését valami másféle jogcímen kell megállapítani. Nagyon rejtélyes az egész dologban, hogy mi­képpen történhetett meg az, hogy soha senki sem kutatott a valódi M. őrnagy sorsa után, aki való-' fizinüleg az aknatámadás alkalmával Du­nér ezredes legitimációjával a zsebében j elesett. Dunér ezredes ugyan kijelenti, hogy másik énje árva gyerek volt, akinek nem vol-, tak hozzátartozói, azonban mégis érthetetlen, hogy ; egy ember M. őrnagy neve alatt tiz éven át szolgál­hatott az angol hadseregben, anélkül, hogy észre ne vették volna a söre szeszélyes játékát. £s M.í őrnagy — aki tulajdonképpen Dunér ezredes volt | —, nem valami jelentéktelen, hátrafóid szerepet! játszott a világháború után sem, hiszen kiemelke­dő katonai képességeinél fogva tagja volt a véreai 11 esi angol katonai delegá­ciónak is. Mindenesetre nagyon sok hézag van még eb­ben a rejtélyes történetben, annyi azonban bizo­nyos, hogy M. őrnagyot, vagyis Dunér ezredest semmiféle anyagi érdek nem vezetheti és igy nem szélhámossal, hanem az egyik legérthetetlenebb lélektani rejtéllyel állunk szemben, aminőt csak a háború utáni vad idők produkálhattak. "ossony. Karácsonyra rtrlemcf ísáp Insekkel MARKOyiCS* TESTVÉREK féri.- és női divatárubáza Halísskaou-utca S szánt A franciák értékesebbnek farfiák a német barátságot az elasz mmtmmíí Hoesch kfivel Brlandnál — Uj ipari szerződések a kél szomszéd közit! Paris, december 22. Briand tegnap fogad­ta Hoesch német követet. Briand a német kö­vettel folytatott tárgyalásában kiterjeszkedett a német korrány által a Hindenburgot gya- lázó választási plakát miatt beadott tiltakozá­sára. Biztosította a követet, hogy a jövőben mindent elkövet a hasonló in­zultusok megakadályozására. Barátságosan figyelmeztetett azonban ar­ra, hogy a német -választási plakátok is ha­sonlóképpen gyaláziáb Briand-t és Poincarét. -- A tárgyalás folyamán Parker Gilbert re- parációs jelentésért1 ig megbeszélést folytat­tak. Briand kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a reparációs kérdést egyedül a repará- ciós bizottság tárgyalhatja és francia részről erre á pénzügyminiszter il­letékes' A tegnapi tárgyalással kapcsolatban a Matin megállapítja, hogy a német—francia vonatkozások éppen ebben a pillanatban rendkívül barátsá­gosak. A népszövetség legutolsó tanácskozása, ameiyen a íegnagyooo noraereju Kémeseket szabályozlak, a legkisebb nehézség és' véle­ményeltérés nélkül folyt le. A német követ, aki csak tegnap tért vissza Berlinből, a né­met fővárosból biztosan azt a benyomást hoz­ta magával, hogy a két szomszéd ország vi­szonya ma megnyugtatóbb, mint valaha. A sok tárgyalás bizonyítja, hogy újabb ipari szerződések megkötése előtt állunk. Ebben az összefüggésben érdemes meg­említeni azt a tényt, hogy a Havas-iroda a római Tribuna egyik cikkéből éppen a locar- nói politikára vonatkozó részt hagyta ki. Az olasz lap ebben a passzusában azt Írja, hogy Franciaországot Németországgal Szem­ben a locarnói szerződés nagyon hiányo­san védelmezi meg és ezért lényegesen jobb volna, ha Franciaország Itáliával né- metellénes szövetségben egyesülne. Érdekes, hogy ezt a passzust nemcsak a hivatalos távirati iroda hagyta ki, hanem azok a lapok is, amelyek a Tribuna cikkét magán­jelentésekből szerezték be. Pallas Athenae — Mars bilincseiben A rozsnyói kulturházak sérelmes helyzete — Nyolc esztendő óta katonai célokra vannak lefoglalva Rozsnyó, december 22. (Saját tudósítónktól-) Röviden már beszámol­tunk arról, hogy Rubuics Mihály rozsnyói püspök a rozsnyói Katolikus Legényegylet jubileumi dísz­előadásán mondott beszédében szó<vátette a rozs­nyói katolikus kutturépületek évek óta tarló le­foglalását a katonaság részéről Az emelkedett szelléíöü püspök e megnyilatkozása élénk vissz­hangot keltett Rozsnyó egész társadalmában 8 ta­lán alapja lesz egy újabb, még erőteljesebb meg­mozdulásnak, mely az immár tarthatatlan állapo­tokon segíteni lesz hivatott. Tény az, hogy a rozsnyói Katolikus Legényegyesület székha­za és a premontrei gimnázium hatalmas, két­emeletes épülete máig ie egészen katonai be­szállásolás céljait szolgálja, előbbiben a katonazenekaT van elhelyezve, utóbbi laktanyául szolgál- A papnevelöinté®et ugyancsak üagykiterjedésü. egyemeletes épülete 1920-tól ez évig, mikor a járási palota felépült, a különböző katonai igénybevételek (anyagraktár, büntetőosz­tály, főőrség stb.) mellett, még a járási hivatalnak is helyet adott « tette ezt éppen szerződésileg le­kötve azért, hogy legalább a katonai megszállástól mentesítve s inkább civilhivatalok számára igény- hévévé legyen. Az épületben lévő katonai igénybe­vételek miatt igy is megtörtént az, ami jellemző a helyzetre, hogy az épület kapuja 1919 januárjától, a» első igénybevételtől, nem volt becsukva 1927 de­cemberéig, amikor végre a járási hivatal távozott * a még meglévő katonai szállások a gazdasági udvar fe­lőli közlekedésre voltak szoríthatók. Az épület belső rongálódása a járási hivatali igénybevétel folytán is könnyen elképzelhető. A premontrei gimnázium valaha gyönyörűen berendezett palotája —- a tudományok és a® ifjúság nevelésének valóságos temploma — ma szomorú, sivár képet mutat. Eltekintve a gazdagon felszereli szertárak és könyvtárnak az első időben történt érzékeny meg­károsításától, a belső anyagbeli leromlás is egyre tart. A metszett kőlépcsők ma horgasra vannak kopva, a valaha télikertnek látszó, pompás, tágas folyosók tőnkre téve, a belső helyiségek — mint ka száraylhelyieégek, fölösleges magyarázni. Amellett “ .... . a® épület a mérnökileg számított maximális megterhelés háromszorosának van kitéve, úgy, hogy további ilyenmérvü igénybevétel mel­lett el kell pusztulnia. Máris kimutathatóan sülyed a déli front falazata, több helyen fenyegető repe­dések is mutatkoznak. A beszállásolt legénységért a katonai kincstár az 1878—36. törvénycikkre hi- vatkózápsal napi 3 fillér fejpénzt fizet a rendnek. Amellett semmiféle, az épület bérlétével járó kö­telezettségeket nem vállal, ezek e a velejáró ter­hek mind a rendnek jutnak. Talán több éve már, hogy bizottság is járt kinn az ügy megvizsgálásá­ra, megállapította a helyzetet, de tenni semmit nem tett, kaszárnya építésére még mindig semmi intézkedés. A Katolikus Legényegylet székházával ha­sonló a helyzet. Ott a nyolc tágas helyiségért (kö­zötte a díszterem Is) fizet a katonai kincstár 70— 90 korona havi bért, a létszám ingadozása szerint, szintén az 1878—36. t.-c. alapján. Amellett 40 szé­ket állandóan lefoglalva tartanak s amikor az egy­letnek saját helyiségeire szüksége van, azokat a katonaságtól valósággal ki kell kölcsönöznie. Sok esetben, az ezzel járó kellemetlenségeket ás körül­ményességet elkerülendő, a városháza nagytermé­ben rendezik előadásaikat s bulfurestéiket, ami azonban az egyletet érzékenyen károsítja. így le­hetséges például az te, hogy az egylet saját dalár­dáját sem képe* összeállítani, mert bár székház- tulajdonos, még sincs helyisége, ahol dalárdája összejöjjön s gyakoroljon. Hasonló sorsa van a Prot. Iparosok Egyleté­nek is, melynek székháza ugyanilyen megszállás alatt van s kulturmunkáját erősen megbénítja a beszállásolás. A két egylet a közelmúltban közös értekezletet tartott a teendők megbeszélése végett. Katonai beszállásolás foglalja le az Andrársy Franciska alapitványu bányászati és kohászati mú­zeumot is. Ugyanezért a nagy értékű Rozsnyói Vá­rosi Muzeum anyaga így bérelt kamrába bezsú­folva pusztul, holott a Bányászati Muzeum felsza­badulása esetén — legalább ideiglenese® és szí­vességből, de ott elhelyezhető volna. Buhuira püspök a katolikus kulturházak e sé­relmes helyzetét régóta f igyelem mól kísérte 9 minden lehetőt elkövetett orvoslására. Több Ízben személyesen eljárt a minisztériumokban » leg­utóbb a szenátusban a költségvetés tárgyalása kap­ósán interpelláftafott annak érdekében, hogy a ka­tonai kincstár intézkedjék végre kaszárnya építte­tése iránt. Eddig Ígéreteknél egyebet nem kapott. A katonai közigazgatást úgy Pozsonyt**, mint Prágában számtalanszor sürgette az egylet is, mindeddig hasztalanul. Bubnics püspök említett felszólalásában Rozsnyó város vezetőségére is appellált, kérve, hogy legyen segítségére úgy neki, mint a munkásságukban megbénított egyesületeknek ab­ban, hogy végre eredményes akciót indíthassanak a kulturcélokat szolgáló középületek felszabaditá- sáo-a. Bubnics püspök felszólalásának bizonyára meglesz legalább is az az eredménye, hogy egysé­gesíti s igy erőben tömöríti a város közönségének kulturépulétei érdekében megindult mozgalmait. —yk­A Prágai Magyar Hidap karácsonyi száma harmímoha/toldialaís terjedelemben jelenik meg. Ez a szám mintegy összefoglalója azoknak a fej­lődési etappeoknak, amelyeken eddig túlestünk. Megígértük hű olvasóközönségünknek, hogy nagyszabású programot valósítunk meg és ezt az ígéretet teljesítettük. Az évre visszatekintve, büszkén rámutathatunk arra, hogy lapunk hasáb­jain a magyar irodalom legjobbjai szólaltak meg. Hirezolgálatu rukat kibővítettük és a lapot úgy terjedelmileg, mint kvalitatív szempontból kiépí­tettük. Karácsonyi számunk ezt az akaratot tük­rözi vissza. Írói gárdánk teljes mértékben telje­sítette kötelességét a magyar olvasóközönséggel szemben. Móricz Zsigmond a régi erkölcsöket festi modern köntösben, Máxai Sándor műsoron kívül egész évi működésének egyik legszebb fo­gását tálalja fel; Krúdy Gyula egy magyar ná- bobról .regél; Mécs László, Fa’u Tamás, Győry Dezső elhozták lírájuk legújabb akkordjait; He­gedűs Lóránt a gyermek Jézusról irt rapszódiát; Sziklay Ferenc készülő regényéből ad részletet; egy-cgy Berzcviczy-, Lukách- és Pukv-iníerjn smncsitf a számot; Szvatkó Pál Pániéból küldött karácsonyt. Ezeken kívül a azlovenszkói Íród gárda legjobb fejei szerepelnek írásaikkal. Nitsch Andor képviselő és Tisso miniszter a Tátra-für- dőkről referálnak. Politikai életünk vezetői is nyilatkoznak a jelenről és a jövőről. A karácso­nyi szám nagyterjedelmü közgazdaságot fs hoz, melynek vezető cikkét Sehmictó Imre igazgató irta: Nagy autó-,, sport-,-rádió- és sakkrovat is di- eíiti a számot, amellyel egy beváltott Ígéretre akartunk rámutatni és amellyel uj ígéretet te­szünk olvasóinknak: folytatni fogjuk, amit meg- kezdtünk, építeni és fejleszteni fogjuk a Prágai Magyar Hírlapot, a szlovenszkói magyarság fővá­rosi lapját. (*) Kálix Jenő nagy sikere Budapesten. Bu­dapesttől jelentik: Kálix Jenő, a nyitrai születé­sű zongoraművész, aki Prágában a német zeneaka- dém'a tanári tanszékét töl i be és úgy a belföldön, mint a külföldön is már az igen jő nevek közé tartozik, Budapesten a Vigadó nagy! érmében hang­versenyezett. Az egész sajtó egyön'e'ü megállapí­tsa szerint Kálix sikere igen nagy volt és a lapok úgy a technikai teljesítménytől, mint a zenészi készségtől el vannak ragadtatta. A Pesti Napló Dohnányi Ernő zongorajátékával hasonlítja össze Kálix jáfékát és megállapítja, hogy bár a fia'al művész még nem rendelkezik Dohnányi hatalmas egyéniségének lenyűgöző varázsával, mégis mű­vészi szempontból a kompozíciók * átgondolása és előadása Dohnányi klasszikus és legmagasabbram gu művészetét tükrözi v'ssza. Kálix rendkívül ko­moly programmal lépett a budapesti kifinomiíolf ízlésű közönség elé. Brahms f-moll szoná'áját úgy játszotta el, hogy a saj'ó megállapítja, hogy a fia­tal muzsikus a legpompásabb zenészek egyike. , Nála a zene nem probléma, hanem természetes megnyilatkozása a léleknek, interpretálása ideálisan szabad és fesztelen, sohasem tereli el f'gyelmünket virtuózkodással, vagy ar'isztikus ha'ások keresé­sével a mü poetikus lényegéről. Egy- szóval olyan az előadómüvésze'e, amelyre a magyar hangver- senydobogónak fokozott szüksége van és amelyet a legnagyobb mérőkben meg kell becsülnünk.*’ így ir róla a Pesti Napló és a többi lap csatlakozik ehhez a krittkához. Móricz Zsfgnioiid regéivel Jósaerencséf: 14.30 Sárarany 2080 Kivilágos Irivirradtig 2.20 Hét krajcár 4160 Tündér kert 42.20 Harmatos rózsa 29.90 A fáklya 36.40 Házasságtörés 41.60 Egy akol, egy pásztor 32.5C Baleset 72.80 Tavaszi szél *28.60 Magyarok 59.60 Kapható kiadóhivatalunk könyvoszfcályá- ban, Praha II., Panská 12. III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom