Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-03 / 276. (1610.) szám

W27 december 8, 9rombol

Koriáib a képviselöházban visszautasította

Hecsas vádjait

A ruszlnszkől magyarság vezetői mindig nyíltan és becsületesen népük érdekében cselekedtek — Ruszlnszkő sérelmeinek orvoslására hasztalan kerestek eddig a kormánynál orvoslást — Megyések az angol újságírók ruszlnszkő! tanulmányújához

Prága, december 2.

Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a ruszinszkói magyar pártok szövetségének vezetője a képviselőház költségvetési vitája során tegnap délután a következő beszédet mondotta el:

Hölgyeim és Uraim! Necas Jaromir képviselő ur a múlt héten szerdai beszédében azért támadta a ruszinszkói magyar pártok szövetségét, hogy nem vett részt a Rother- mere elleni akcióban. Nem kívánok ez alkalommal ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni, mert hiszen Szüllő Géza dr. képviselő- társam e kérdésben is kifejtette a magyar pártok külpolitikai állásfoglalását s én azzal Podkarpatská Rus szempontjából is teljes mértékben azonosítom magamat. Szerény megjegyzésem csak annyi, hogy azt hiszem, miszerint Benes külügyminiszter ur és az egész kormány ma már megbánta a Rother- mere-akció elleni tüntetések rendezését, mert azok a legnagyobb erőszak és terror alkalmazása dacára csúfos kudarcba fúltak, amint erről az itt járt angol érdeklődők közvetlen tapasztalatból meggyőződtek és bizonyára levonják vagy le fogják vonni következtetéseiket azokról a bizalmi nyilatkozatokról, amelyeket parancsra jegyzők és tanítók iskolásgyermekekkel írattak alá, vagy helyesebben Írattak volna alá, ha azok egyik-másik helyen írni tudtak volna. S úgyszintén közvetlen képet nyertek azokról a „lelkes tüntetésekről^, amelyeket közönség hiányában a templomokból kijövő közönséggel rendeztet- tek. Nem használt még ez ellenakciónál a féláru vasúti jegy kedvezménye sem.

Hamis vádak

Vissza kell utasítanom e helyről Necas képviselő urnák azt a beállítását, miszerint a magyar pártok szövetsége mint a Horthy-re- zsimjónek ruszinszkói exponense rémhírek terjesztésével akadályozza meg a konszolidációt, hasonlóképpen azt a burkolt rágalmát, mely szerint a vezetésem alatt álló magyar pártok szövetsége jövedelem nélkül óriási adminisztrációt tart fenn, mert ez a beállítás nem akar mást mondani, mint azt, hogy én talán meg nem engedett magyar összeköttetésekkel operálok.

Tisztelt Necas Ur! Amit mondott, az nem

igaz. Ezt a kérdést nem volt szégyenlős sem a kormány, sem az ügyészség velem szemben már régen kivizsgálni. Négy hétig voltam hasonló rágalmak miatt lecsukva, amikor is csak Ungváron a napnak egy előre kijelölt órájában és percében tizenkét helyen tartottak az ellenem folytatott vizsgálat során házkutatást, de hasonlóképpen jártak el ugyanabban az órában Ruszinszkó többi városaiban is. Mindenütt lefoglalták pártunk könyveit, inkvizíciót folytattak az adakozók ellen s a végén, két hét múltán szabadon bocsátottak börtönömből.

Tisztelt Necas Ur! Ilyen eljárás után ne vegye nekem rossz néven, hogy azóta könyveket nem vezetek s igy nem tudom kielégíteni kíváncsiságát, hogy miből tartjuk szervezeteinket. No meg aztán — tudtommal — nem is vagyunk olyan jó viszonyban, hogy én önnek vagy bárkinek elszámoljak, mert csak annak számolok el és csak annyiról, aki és amennyit önvédelmi harcunk folytatásához az Önök adópolitikája után megmaradó pénzéből adott és adhatott.

Necas képviselő ur mindkét állítása, ha nem is nyílt, de burkolt hazaárulási vád. Nem első, de nem is utolsó ez a vád, nemcsak velem, hanem az összes magyar politikai szereplő egyénekkel szemben, sőt a magyarság egyetemével szemben sem, mert nemcsak itt, hanem bizonyára a többi utódállamokban is szemébe csapkodják ezt minden magyarnak. Fog is ez a vád tartani mindaddig, amíg a magyarság helyzete nemcsak az utódállamokban, hanem egész Középeurópában rendezve nem lesz.

A magyar nem tud

hazaáruló lenni

De Hölgyeim és Uraim! Lehet-e az utódállambeli magyar ma hazaárulő? Nem. önök tették vogelfrei-já a magyart ezeréves otthonában, akit szabad kedvtelésből pusztítani, vagyonából kiforgatni, épületeit még a tizedik jubiláris esztendőben is elkobozni, ezt tették például velem három héttel ezelőtt, — vagy otthonából tizenkét órai határidővel kiutasítani, mint tették két héttel ezelőtt Szabó Lajos munkácsi esperes-pléb'nossal. És mindezt csak azért, Kell szenvednünk, mert magyy rok vagyunk. De teszik ezt Önök mindenkivel, ha nem ma, hát holnap, ha nem igy, hát úgy, tekintet nélkül arra, hogy kis ember-e, vagy nagy, politizál-e vagy hallgat

De mit beszéljek sokat, Hölgyeim és Uraim. Tudják önök is, tudjuk mi is, hogy mi itt nem lehetünk hazaárulók, nemcsak ezért, hanem azért is, mert mi nem tudunk hazaárulók lenni, nekünk nem az a vérmérsékletünk.

Mi türünk, dolgozunk s legfeljebb panaszkodunk, őszintén, szivünk szerint. Először önöknek, hogy hátha meghallgatják, azután mindenkinek, aki meghallgat. Csak ha önök sem, mások sem hallgatnak meg, csak akkor tudnánk kilobbanni. De addig dolgozunk és ha kell, hősiesen meghalunk, még idegen érdekekért is, mint olmützi Kiss Ferenc tette, így volt ez mindig, a törökök elleni harcban Európa védelmében s az osztrákokkal és németekkel szövetségben, az egész világgal szemben. így lesz ez ezután is, annak a javára, aki pártját fogja ennek a testvórtelen nemzetnek.

A magyar nép elkeseredését nehéz ki- lobbantani, de azért Önöknek, — ha tudják is ezt a természetünket, — ezzel nem szabad visszaélniük s ezt nem szabad Önöknek be- várniok.

Aafol újságírók

RuszünsEkóban

Necas képviselő urnák az angol újságírókat, ért támadásaival nem foglalkozom, mert azok olyan hatalmas nemzet gyermekei, akik nem szorulnak az én védelmemre és könnyen elviselik a Necas képviselő ur támadásait.

Igen! Ezek az urak az én vendégeim is voltak, de nem igaz, hegy gyűléseken resztvettek. Helyzetünk iránt érdeklődtek s én legjobb tudásom és becsületem szerint nagy vonásokban, de piindent adatokkal bizonyítottam, elmondottam nekik, mert erre tettem szent fogadalmat választóimnak és a magyarságnak. El fogom mondani a jövőben is mindenkinek, akit csak érdekel s mindazokat, amik fájnak s amik igazságtalanságok, de mindig csak a tényeknek megfelelően.

Necas képviselő Ur! ön nagyon jól tudja, mert hiszen — ha jól emlékszem — ön éppen akkor, 1922. év tavaszán a köztársasági elnök ur irodájában dolgozott; hogy mi Ru- szinszkóból kétszázötvenen jöttünk fel annakidején Prágába, hogy tiszteletünket tegyük a köztársasági elnök urnái s feltárjuk panaszainkat. Ő nem fogadott. Ugyanekkor tisztelegtünk az akkor miniszterelnök-külügyminiszter urnái, akinek átnyújtottuk panaszainkat memorandum alakjában és bejelentettük, hogy amennyiben azok orvosolva nem lesznek, elküldjük azokat a nemzetek szövetségéhez, a nagyhatalmak prágai képviselőihez. Benes doktornak nem volt ideje arra, hogy panaszainkat orvosolja, csak arra volt ideje, hogy a lépésünk miatt megfenyegessen bennünket. ,

így történt az, hogy mi rá lettünk kényszerítve, hogy ügyünket a nagyhatalmakhoz vigyük. Mi nem jártunk el alattomosan.

Mi nyíltan, becsületesen, népünk érdekében cselekedtünk, amiért nincs joguk önöknek sem haragudni, sem vádolni.

Annak aztán nem mi vagyunk az okai, hogy Önök félnek a kritikától s az önök demokráciája nem bírja el az objektív külföld bírálatát.

Igenis, Hölgyeim és Uraim! Ezek a mi angol vendégeink objektív urak, akik nemcsak velünk, magyar politikai vezetőkkel állottak szóba, hanem közvetlenül a népnél érdeklődlek minden iránt, saját szemükkel és saját fülükkel győződtek meg mindenről s épp úgy vendégei voltak Benes miniszter urnák, mint nekünk.

Nem volt politikai bölcsesség Necas képviselő ur részéről, hogy ezeket az érdeklődőket ismeretlenül és igaztalanul támadta. Látja, képviselő ur, már önnél sokkal figyelmesebb volt a külügyminisztérium, amely elrendelte a zsupánoknak, hogy a külföldi érdeklődőket figyelemmel, de állandóan és feltűnés nélkül kisértessék.

Arról aztán már igazán nem tehet- a külügyminiszter nr, hogy e?t a rendelkezését a detektívek úgy hajtják végre, hogy a vasúti állomáson a rám várakozó sofíőrömet naponta kétszer-báromszor megérdeklődik: „Jön angli? Angii jön?“

Hölgyeim és Uraim! Nem vagyunk mi gonosztevők, ne bánjanak velünk úgy, mint gonosztevőkkel. Gondoskodjanak róla, hogy legyen rekünk hazánk, akkor sohsem leszünk hazaárulók*

« A költségvetés megsemmisíti Ruszinszkó autonómiáját"

Áttérve a költségvetés érdemére: Megállapítom, hogy

ez a költségvetés nyíltan megsemmisíti Podkarpatská Rusnak a békeszerződésekben és az alkotmánytörvényben garantált autonómiáját,

mert még csak külön fejezetet sem szentel neki, amint azt eddig legalább a külszin kedvéért megtette. Látom, hogy tele van csendőrrel, rendőrrel, katonával, börtönépületekkel, de nincs javulás a magyar iskolák, egyház, művészet, irodalom, színészet terén.

Látom, hogy semmi sem történik az árvizek ellen Podkarpatská Rusban s nincs benne még az annyira sürgetett tekeházi szabályozás, sőt a viski hid ügye sem.

Nincs nyoma benne a földbirtokreform során a földnek a helybeli őslakos kisgazdák tulajdonába adására a költségfedezet, vagyis továbbra is bérleti rendszerrel fogják a lelkeket vásárolni. Egy szóval önök nem javulnak.

A költségvetés elfogadása vagy el nem fogadása bizalmi kérdés és mivel minden okom megvan rá, hogy a kormánnyal szemben bizalmatlan legyek; — a költségvetést nem fogadom el.

R@!iiermer@ lord Amerikában

a békeszerződések kérdéséről Is tárgyalni akar a vezető politikusokkal

Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Hírlap mai számában interjút közöl az Aquitanián Amerikába utazó Rothermere lordtól. Az uj- ságiró azon kérdésére, hogy mit tart a jelenlegi európai politikai helyzetről, a lord a következő választ adta;

— Sajnos nem a legjobbat, ügy Kelet-, mint Északéul dpában a lepragyobb bizonytalanság és fejetlenség uralkodik.

A litván-lengyel konfliktust igen veszélyesnek tartom, mert Szovjetoroszország kezét látom benne.

A Balkánon is bizonytalan a helyzet. Az olaszaiban szerződés természetes hatásaként következett be a francia-jugoszláv paktum.

Arra a kérdésre, hogy mit tart Francia- országnak Németországhoz való közeledéséről, Rothermere kijelentette, hogy ebben sok akadályt lát. A németek merev ragaszkodása

a Rajna kiürítéséhez nem válik az ügy javára. Kétségtelen, hogy a decemberi genfi konferenciát ez a kérdés is nehéz feladat elé állítja majd.

Románia helyzetében Bratianu halálával nem sok változást vár. Ha Bratianu utódja kezében tudja tartani azt a hatalmat, amit Bra- tianutól örökölt, akkor az országban nem lesz baj. Magyarországra nézve a román kormányváltozás nem sokat jelent.

Kijelentette Rothermere lord, hogy Amerikában mindent meg fog tenni arra nézve, hogy a revízió kérdésének megnyerje a vezető politikusokat. Magyarországnak az optánspörben azt ajánlja, hogy tartson ki álláspontja mellett. Valószínű, hogy Románia megpróbálja a kérdés elodázását, amennyiben azonban a tanács dönteni fog, úgy véli, hogy ez nem fog Magyar- ország kárára történni.

Serül bíborosként tokaija el az eszfersomi ifiéül szilié?

Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Orsenigo Caesaré budapesti pápai nuncius ma hivatalosan közölte Mészáros János dr. érseki hely nőikkel Serédy Jusztinián dr.-nak esztergomi érsekké valé kinevezését, egyben értesítette a helynö- köt, hogy a pápa az uj esztergomi érseket kinevezésével egyidejűleg bíborossá is fölavatja.

Serédy Jusztiniánnak biborosi rangra való emelése óriási jelentőségű, ami egyházi téren is nagy tekintélyt fog kölcsönözni Magyarországnak, mert amig a szomszédos országoknak nincsen bíboros egyházfőjük, addig a nyolcmilliós Magyarország abban a megtiszteltetésben részesül, hogy a vezető egyházi állásban levő érsekét azonnal biborosi rangra emeli a Szentszék. Érdekes adatként emlegetik politikai körökben azt a körülményt, hogy az uj esztergomi érsek, aki a pozsony- megyei Deáki községben született, odavaló illetőségű s nem optált még Magyarország javára. Ez a körülmény nagy fontossággal bir annak következtében, hogy az esztergomi érsekségnek Szlovenszkó területén birtokai vannak, amelyeket a csehszlovák kormány annakidején zárolt.

A magyar katolikussá^

üdvözli az uj hercegprímást

Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Serédy Jusztin dr., az uj esztergomi érsek üdvözlésére a napokban egy ötszáziagu küldöttség utazik Rómába Térffy Béla nyugalmazott államtitkár vezetése mellett. Az uj hercegprímást az ország határán ünnepélyesen fogják fogadni és fényes kísérettel fog bevonulni Esztergomba.

Szüllő Géza üdvözlő távirata

Prága, december 2. Az országos keresztényszocialista párt mai klubüési ha^rozata érte’mé- ben Szüllő Géza dr. a párt nevében a következő táviratban üdvözölte Serédy Jusztiniánuszt, az uj esztergomi érseket;

— Az országos k'ereszénvszocialista párt mély hódolabal és bizalommal üdvözli Eminenciádaf az esztergomi érseki széken. Minthogy Eminenciád juriszdkc'őja a té'eles egyházjog szerint azokra a területekre is kiterjed, amelyek ma Csehszlovákiához tartoznak, s mivel Eminenciád Pozsonymegyé- ből származik, kétszeresen tekinljük Eminenciádaf. a magunkénak is és biz’ositjuk ragaszkodásunkról és egyhangúlag örvendező lélekkel köszöntjük nemes és nagy hivatása kezdetén.

— Gs&ngfeaisek házassága. A Daily Telegratph jelenti Shangíhaiból: A nemzeti hadsereg volt parancsnoka, Csamgkaisek tábornok, tegnap feleségül vette Szumjafcsen feleségének nővérét. A fényes esküvőn megjelentek a kínai méltóságokon kívül az európai követségek képviselői is.

<gKgOT»iv\A<a^-HnqigB