Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-10 / 256. (1590.) szám
1927 eorsmüter M, esfWRrtUlr. HÜőheí idő, amikor a külföld a kisebbségek véleményét is meg fogja hallgatni” Rosche Alfréd német nemzeti párti képviselő nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak - A miniszteri expozé csak a külföldnek szól — Mennyi az államadósság: 29 vagy 34-5 milliárd 7 - A Jóvátétel! probléma örökös rejtélye — „A kisebbségek el vannak nyomva** Prága, november 9. A prágai páriámén német táboráuak egyik legkiválóbb nemzet gazdásza, Rosche Alfréd dr., német nemzel párti képviselő, akinek tárgyilagos, alapo szaktudásra valló beszédei mindig nagy ér deklődést és figyelmet váltanak ki nemcsal az ellenzék, hanem a kormánykoalíció sorai bán is. Rosche dr. a parlamentben nem fog lalkozik pártpolitikai kérdésekkel, hanen mindig a gazdasági kérdésekhez szól hozz; és értékes, abszolút tárgyilagos kritikát gya kőről a kormány gazdaságpolitikája fölött. A költségvetési bizottságban most a jövő év költségvetés tárgyalásának vitája alkalmává hosszú beszédben bírálta úgy Englis pénzügy miniszter expozéját, mint az uj költségvetés! és találóan mutatott rá arra, hogy mindkettő csak a külföld számára készült, azonban a köztársaság lakosságát sem az expozé, sem pedig a költségvetés nem elégítheti ki. A beszéd elhangzása után parlamenti munkatársunknak alkalma volt Rosche képviselővel beszélgetést folytatnia. A képviselő föltett kérdéseinkre az alábbiakban volt szives válaszolni: A rosszul értelmezett parlamentarizmus — Mi a véleménye képviselő urnák a megindult költségvetési tárgyalásokról és az 1926. évi zárszámadásról? — A költségvetés és a zárszámadás a parlamentarizmusnak legfontosabb alkotásai közé tartoznak, — mondotta Rosche dr. — miután nemcsak puszta számadatokat tartalmaznak az állam bevételeiről és kiadásairól, hanem kifejezésre juttatják a kormány álláspontját a nemzetiségi, kulturális és szociális kérdésekben is. — Sajnos, nálunk a parlamentarizmust teljesen tévesen értelmezik. A kormánypártok képviselői alig vesznek részt a vitákban, vagyis ezzel is kifejezésre juttatják megelégedésüket a kormány politikájával szemben, viszont az ellenzéki képviselőknek még csak annyi időt sem engednek, hogy részletesen áttanulmányozhassák a költségvetést. A beszédidőt korlátozzák, a hosszú ülésekkel kifárasztják a törvényhozókat és a kormánytöbbség már eleve elutasít minden ellenzéki módosítást. — Ebben a tekintetben nem történt változás azáltal sem, hogy két német párt is képviseletet nyert a kormánytöbbségben. Englis a külföld számára beszélt — Mi a véleménye Englis expozéjáról? — A pénzügyminiszter expozéja a külföld számára készült, — felelte Rosche képviselő — és tulajdonképpen válasz akar lenni a Rothermere-akcióra. Mindent úgy állít be, mintha nálunk a legnagyobb és a legszebb rend uralkodnék. A miniszter szándékosan nem érintette expozéjában azokat a pontokat, amelyek az állam összlakosságát érdekelnék. Egy szóval sem említette meg az államadósságokat és teljesen mellőzte a jóvátételi problémát. A pénzügyminiszter tavaly is optimizmussal fogta iel a gazdasági helyzetet, én azonban ma is állítom, hogy a jóvátételi kérdés minden optimizmust megcáfolhat. — Tény az, hogy az ezévi költségvetés 165 millióval alacsonyabb a múlt évinél. Ez azonban nem jelent semmit. Csehszlovákia költségvetése még mindig tulmagas. — 1920-tól kezdve állandóan fölfelé ment és ma is ténylegesen ugyanaz maradt, mert hiszen közben csak a valuta változott. A költségvetést legalább is egy harmadára kellene leszállítani. — A csehszlovák köztársaság költségvetése az 1913. és 1914. évi osztrák költségve- ' lésektől semmiben sem tér el, jóllehet a lakosság száma lényegesen kisebb itt. ént pedig a miniszter expozéjában egyetlen set- szót som olvashatunk. seti — Már éppen ideje volna, hogy határo- pos zott választ kapjunk arra nézve, vájjon az álér- lamnak kell-e jóvátételt fizetnie, vagy sem. ai- Az aktiv költségvetés og- — fiktiv en? — A jövő évi költségvetés ismét akti- lza vummal zárul, helyesli-e, képviselő ur ezt a y®' pénzügyi politikát? ,4 — Az 1928. évi költségvetés tényleg 26 millió korona fölösleget mutat ki a múlt évi 20 millióval szemben. Azonban az ilyen aktívumnak nincsen sok értéke, mert hiszen én épp annyi fáradsággal leszállíthatnám a jövedelmi adókat 40 millióval és ebben az esetben máris passzív költségvetést állíthatok fel. — Az aktívumot összhangba hozza a « pénzügyminiszter az adóreformmal. Azonban , ‘ ez a politikája is teljesen helytelen, mert jól- lehet egyes adónemeket leszállított, de z[. olyan rigorózus behajtásokkal, mint amilyeneket már ez évben is foganatosíttatott a pénzügyminisztérium, csak azt ^ akarja elérni, hogy a leszállított adótételek révén is ugyanolyan összeget hajtson a be a lakosságtól, mint a múltban, az _ Az államadósságok tekintetében ugyancsak teljesen félrevezet a pénzügyi kor- a mány. a* Az 1926. évi zárszámadásban az adóssá~ gok 29 milliárddal vannak fölvéve, az 1928- évi költségvetési előirányzatban vi- szont 34.5 milliárddal. Milliárdos deficiteket találunk tehát s hogy ez miképpen lehetséges, az előttem teljesen érthetetlen. — A fölületes olvasó éppen úgy, mint az a politikus, aki pénzügyi kérdésekkel foglalr' kozik, látja ma már, hogy az expozé a külföld b számára készült. A külföldre való tekintettel a költségve- b tést 9.5 milliárdban állapítják meg. — Azonban ez teljesen illuzórikus s ezzel , félrevezetik a közvéleményt. [. A pénzügyminiszter azt mondotta a múlt évben, hogy az állami közigazgatás 9.7 milliárdba, az autonóm közigazgatás pedig 5.7 milliárdba kerül, vagyis összesen 15.5 milliárd az összköltségvetés. Ma az a '* helyzet, hogy 9.5 milliárd az állami köz- s igazgatás, plusz 7.1 milliárd a többi kiadás, vagyis összesen 166 milliárd koro- j na az összköltségvetés. t — A kiadási tételek tehát minden körülmények között magasabbak ez évben, mint voltak a múlt évben. A költségvetést ennek alapján fiktívnek * kell tekintenünk. í !, A kormány hibás 3 gazdasági politikája — Milyen hatással van jelenleg az állami pénzügyi gazdálkodás a gazdasági helyzetre? — Az állam pénzügyi gazdálkodása még . mindig túlterheli az állam iparát és keres- : kedelmét. A kormány a legtöbb állammal csak ideiglenesen vagy a legtöbb kedvezmény alapján kötött kereskedelmi szerződéseket. Ez is elhibázott politika, mert ezeket a szerződéseket bármikor föl lehet mondani ^ és igy az állam gazdasági helyzetét mindig * ; veszély fenyegeti. Láttuk ezt az osztrák ke- ; i reskedelmí szerződés esetében. Az osztrákok * maguk mondták fel a szerződést és Csehszlovákia kénytelen volt igen kedvezőtlen feltételek mellett újabb szerződést kötni. i i A kormány t kisebbségi politikája | — Miképpen Ítéli meg a kormány nem- r zetiségi politikáját? 1 — Jóllehet én magam az lntranzigens • német nemzeti pártnak vagyok a tagja, nem r ■ vagyok abban az értelemben soviniszta és a ■ negativista, mint ahogyan ezt cseh részről állítják. A költségvetési bizottságban is hangoztattam, hogy a mi pártunk ugyancsak ak- g tiv és pozitív munkát végez és akar vé- a gezni, de nem abban az értelemben, a ahogy ezt a német kormánypártok teszik. Aktiv munka alatt értem azt, ha az n egyenjogúság elve alapján minden állami munkában részt vehetek és ha az el- ^ lentábor ezen munkámat el is ismeri. q Sajnos, erről azonban ma még nem lehet ^ szó. ]c — A csehek irredentáknak neveznek r bennünket, pedig mi nem vagyunk azok. Mi a kisebbségek jogaiért küzdünk és ezt a jo- é got tőlünk elvenni nem lehet. h A bizottságban ugyancsak hangoztattam, a hogy igenis ebben az államban a kisebbségeket elnyomják. »A caeh-német kiegyezés1* — Sokat beszéltek és Írtak a szudétané- metek és a csehek közti kiegyezésről. Azonban a csehek részéről egyetlen kezdeményező lépés sem történt abban az irányban, hogy a cseh és német nép között közvetlenül létre jöjjön a megegyezés. Én ugyanis nem gondolok pártok közötti megegyezésre, mert ez egyenlő a semmivel. W——K—KBHrl—1 Ilii —tfrjg—| — A pártok megegyezhetnek kisebb-na- gyobb kérdésekben, de az általános kiegyezés csakis a népek közölt történhetik meg. Sajnos, ma a cseh közvéleményt fölizgatják azzal, ha valahol egy német fölirást találnak, de bizony arról nem nyújtanak fölvilágosi- tást, hogy m<i van az államadósságokkal és mi van a jóvátétellel. Határozottan állítom, hogy nem tekinthető kiegyezésnek az sem, ha két német miniszter ül a kormányban, mert hiszen ugyanez az eset fennállott a régi Ausztriában a csehek részéről. — A cseheknek föltétlenül kezdeményezniük kell az itt élő kisebbségekkel való kiegyezést, mert számolniok kell azzal, hogy jöhet idő, amikor a külföld nemcsak Englis pénzügyminiszter expozéját, hanem az itt élő kisebbségek véleményét is meg fogja hallgatni. — Éppen úgy, ahogy nekik jelentett a külföld segítséget, nekünk is segítségünkre siethet. (_pcr.) Bemms utolsó és legsúlyosabb bizonyítéka ellen Gillerson távirata Csicssrinhez: „Gajda egy hónapom beiül elküldi a francia vezérkar valamennyi tervét" Prága, november 9. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Gajda ellen újabb kompromittáló okmányt desiffriroztak a külügyminisztériumban. A Vecerni List mai száma közli, hogy Gajda a hír vétele után panaszt je’entett be a fegyelmi bizottságnál a hivatalok vele szemben éreztetett egyoldalúsága ellen. Tiltakozását jegyzőkönyvbe vették. A fegyelmi bizottság tárgyalásán Koma- rek ezredes, a vád képviselője kijelentette, hogy az uj okmányt Udrzal nemzet- védelmi miniszter közvetítette a bizottsághoz. Az okmány egy távirat, melyet 1920 októberének utolsó napjaiban Gillerson, az orosz vöröskereszt prágai teljhatalmú megbízottja küldött Csicserin külügyi népbiztosnak Moszkvába. A távirat szövege a következő: Gajda a napokban Páriába utazik. Meg- igérte, hogy egy hónapon belli 1 megküldi a francia hadsereg vezérkarának valamennyi tervét“. A megfejtett távirathoz mellékelve van Kvapil alezredesnek, a nemzetvédelmi miniszter segédtisztjének kisérő irata, melyben az adjutáns közli a fegyelmi bizottság- gal, hogy a Gajda tábornokról szóló nj okmányt Bene? külügyminiszter személyesen adja át hétfőn Udrzal nemzetvédelmi miniszternek. Benes állítása szerint a külügyminisztérium cliilIre-oszUlya november 7-én fejtette meg a táviratot. A fegyelmi bizottság tudomásul vette a kisérő iratot. A Vecerni List kétségbe vonja az eredeti távirat megbízhatóságát, mert szerinte el sem képzelhető, hogy Gajda, mint a francia hadi- iskola egyik szerény hallgatója azt hihette volna magáról hogy a francia vezérkar mozgósítási terveibe, melyekről legföljebb három-négy magasrangu tiszt tud, betekintést nyerhessen. Á lap azt a hirt is kétségbevonja, hogy a táviratot csak most fejtették meg, mert hiszen a ehiffre-kulcs ugyanaz, mint a többi ebben az időben elfogott orosz táviratoké. — Benes személyes látogatása a .nemzetvédelmi miniszternél, — folytatja a Vecerni List — arról tanúskodik, hogy Benesnek személyes érdeke van a dologban. Föltehető, hogy érdekelt fél, mivel a vádlott Gajda őt is ugyanolyan államcsíny tervezésével vádolta meg. A jóvátétel sehol sem szerepel — Nem szabad elfelejtenünk, hogy az államadósság hivatalosan 34.5 mil- tíárd koronát tesz ki. Jóllehet az állam- alakitáskor az állam megalkotói semmiféle adósságot nem vettek át. — A pénzügyminisztérium nem nyújt a törvényhozóknak világos képet arról, hogy milyen magas a belföldi kölcsön és milyen nagyságú a külföldi kölcsön és hogy azokat miképpen valorizálták. A jóvátételi problémából sem a költség- vetésben, sem a zárszámadásban, sem A keresztényszocialisták eres ellenzékbe mennek a pozsonyi városházán OkánSSc polgármestersége bistos — ax esjyes reszortokat Pozsony, november 9. (A P- M. H. munkatársától.) A pozsonyi városházán mindenki a hétfői polgármesterválasztó közgyűlésről beszél, amely még jóidéig a közérdeklődés tárgya lesz Pozsonyban. A szavazás titkos volt ugyan, de azért a beavatottak jól tudják, hogy kinek a szavazata kire esett. Okánik polgármesterre az agrárpárt három szavazatán kivül az öt kinevezett tag szavazott. Ludvig Vilmos alpolgármesterre szavaztak a nemzeti demokraták és a kisebb őslakos pártok (németek, zsidók, Bund dér Landwirte). Okánik Lajos dr. polgármestersége bizonyosnak látszik, mert a kormány őt fogja kinevezni az öt elnökségi tag közül. Markovics Iván dr., aki miniszteri tisztviselő is, értesülésünk szerint megtartja az alpolgármesteri állást, amely havi ezerötszáz korona tiszteletdijjal jár. Ha az elnökség választása ellen nem adnak be nyolc napon belül fellebbezést, akkor a választás jogerőre emelkedik és a minisztertanács november 15-ike után nevezi ki a polgármestert. Okánik Lajos dr. kijelentette munkatársunknak, hogy a képviselőtestületöt nyomban a kinevezése után. összehívja. Ezen az ülésen az egyes városi albizottságokat alakítják meg. Á jövő városházi programot illetően Okánik Lajos dr. a következőket mondotta: — Molecz alpogármester ur reszortja eddig a gazdasági, Kraus dr. űré • szociális ügyek intézése volt. Külöuösen a gazdasági ügyosztály olyan nagy, újabb osztályok bekapcsolásával annyira kibővült, hegy gyökeres átcsoportosításra van szükség a jövőben. — Úgy értem, hogy az egyes reszortok élére szakemberek kell hogy kerüljenek mint hivatalfőnökök. Ludvig Vilmos ur mint az adókivető bizottság eddigi elnöke — mint hallom — sok tekintetben tájékozott, de sem i ő, sem Markovics dr. ur nem fog a városházán annyi időt tölteni, mint az eddigi alpolgármesterek. A polgármestert pedig nem lehet minden apró-cseprő dologgal fölkeresni . és azt sem lehet kívánni, hogy az a polgármester, aki laikus és pártember, minden egyes cso- . portban otthonos legyen. ; A polgármesternek az a véleménye, hogy i a mostani képviselőtestület nivósabb, maga- i sabb színvonalon áll, mint a régi volt. Igen szerencsésnek tartja a tanácstagok összeállítását. A tanácsba négv ügyvéd került be. gr Beavatott városházi forrásból úgy értesülünk, hogy a keresztényszocialista párt, amelyet az alpolgármesterségtől elütöttek, erős ellenzékbe fog menni a képviselőtestületben Ludvig Vilmos alpolgármesterrel szemben is. Eddig bizonyos kérdésekben kötötte le a pártot az, hogy doyenje Molecz Dani az alpolgármesteri s/ékéen TI. Ez a kötöttség most megszűnt é*s a pír. — minden kérdésben szigorúan az őslakosság érdekeit tartva szem előtt — opponálni fog. R. J. Vollay elveszti mandátumát? Prága, november 9. Partement] tudósítónk jól informált helyről arról értesül, hogy az agrárius párt szlovák szárnyának körében mozgalom indult meg, mely azt célozza, hogy Vollay Elemér érsek újvári tanfelügyelő, az agrárpárt szenátora, mondjon le szenátusi mandátumáról. A párt szlovák szárnyaiban már régebben belső viszály uraltkccr-k s ugv látszik, ennek eredménye lesz, hogy Vollay elveszti mandátumát. 3
