Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-10 / 256. (1590.) szám
HPPPH 2 1927 november 10, csütörtök. f ' ' "1 ' --------------------------------------------- . ■' —1M."1 — - ■! Sw eliia ftaro a lidák - iparos - szocialista ' koalíció eiiea A miniszterelnök expozéjának éle a földhSrftekreform kifogásolói és az uj koalíció propagálóra! ellen irányul — Svehla agyon- hallgatta a magyar kisebbségi problémát Prága, november 9. Svehla miniszterelnök bizottsági beszédének befejező részéi a (parlamenti sajtóiroda tegnap csak lapzárta után adta ki s ezért a beszéd végét, melyben a miniszterelnök a földreform és a eseh-né- met együttműködésre tért ki, mai számunkban ismertethetjük. — A földreform — mondotta többek között a miniszterelnök — olyan hatalmas mü, mely úgy a jelenben, mint* a jövőben dicséretünkre válik. Az a tény, hogy ezt a nagy tranzakciót a produkció folytonosságának megszakítása nélkül tudtuk végrehajtani, a földreformot valamennyi szociális reform között, amit ezen a téren bárhol is alkottak, az első helyre emeli. Európa egyetlen állama sem dicsekedhetik olyan sikerrel, mint mi, pedig valamennyi állam megkísérelte a földreformot. A földreformnak természetesen ellenfelei is vannak, igy elsősorban azok soraiban, akiket a földreform érintett. Előre számitanunk kellett azzal, hogy minden eszközt, józant és esztelent felhasználnak majd törekvéseink ellen és pedig több esztelen, mint józan eszközt. Sző volt arról, hogy különböző akciók, sőt külföldi akciók vannak ellene folyamatban. Azonban a földreform elleni akciók mindegyikében csupán azon emberek anyagi érdekei jutnak kifejezésre, 'akiknek jelszavuk: most vagy soha! — Kijelenthetem nekik, hogy soha! — Azonban a földreform ellenségeinek minden reménye csak remény és az is fog maradni. A földreform ellen nemzeti érdekeket is mobilizáltak, de a nemzeti érdekek is csak álarcul szolgálnak s önző érdekek húzódnak meg mögöttük. A német nép nálunk nem áll és bukik az arisztokráciával. A nagybirtokoknál egyáltalában nem vesszük tekintetbe, hogy az milyen nemzetiségűSohasem volt olyan intenciónk, hogy a földreformot ©Inemzetlenitésre használjuk ki. (!) Ennek bizonyítéka az is, hogy a földek bérbeadásában a németek nagyobb arányban részesülnek, mint a csehek. Ennélfogva semmi ok sincs arra, hogy akár egy szót is visszavonjunk abból, amit a köztársaság elnöke a földreformra vonatkozólag mondott. A miniszterelnök ezután reagált Rosche képviselő azon megjegyzésére, hogy a cseh- német együttműködés elkerülhetetlenül szükséges. — Meg vagyok róla győződve, — mondta a miniszterelnök — hogy ilyen messzemenő változások nem történnek egyik napról a másikra. Azonban egyet konstatálnom kell: a demokráciában való hitemet megerősíti az a tény, hogy éppen a demokrácia volt képes el- halározóan megragadni és megoldani az égető nemzetiségi problémát. A demokrácia volt az első, amely bennünket a politikai realitások világába vezetett. — Nincsen meg többé régi nemességünk, mely Ausztriában meddő kiegyezési tárgyalásokat folytatott nevünkben. Együtt élünk a németekkel, ők az egyik, mi a másik oldalon. Ebben két lehetőség adódott: vagy harc egymás ellen, vagy békés együttélés. A sovinizmust beteg szenvedélynek tartom s állitom, hogy a szenvedélyeket józan értelemmel kell helyettesítenünk. A háború és a vele járó katasztrófák, a szenvedélyek és az alacsony ösztönök mobilizációját jelentették. Ezzel szemben ma az a feladatunk, hogy az emberi józan észt mobilizáljuk, mely azon irányelvekre is megtanít, melyek egy ui és jobb Európa útját egyengetik. Különben elbukunk. S ha a német oldalon találkoztak olyan vezérek, akik a közös munkára és a velünk való pozitív együttműködésre határozták el magukat, úgy ezt az elhatározást nekünk üdvözölnünk kell. Azok az óriási feladatok, amelyeket a demokrácia az államfordulat óta képes volt megoldani, meggyőz engem afelől, hogy a nemzeti probléma is meg lesz oldható. Az egész fejlődés abban az irányban halad, hogy a brutális küzdelmet megegyezés váltsa föl. —■ Az államnak nem szolgált kárára, hogy két nemzet lakja, sőt ebben egy nagy plusz rejlik. A szláv és a germán faji komponens találkozik itt egymással, hogy az erők versenyében magas kulturnivóra emelkedjenek. Nem véletlen, hogy a történelmi országok németjei képviselték Ausztriában is a németek elitjét s nem véletlen, hogy a régi Ausztriában a csehek munkájuk által olyannyira kiemelkedtek. Ez a két nemzetiség állandó kultűrversenyének volt az eredménye. Utal azon ellenvetésekre, hogy az aktivista pártok nem tudtak kicsikarni pillanatnyi sikereket. A köztársaságban a német nép nem á!l olyan alacsony fokon, hogy minden szombaton megkapja az obulust azért, mert képviselői velünk együtt dolgoznak és szavaznak. — A német népnek ugyanazon polgári ZÍŐtMURL RgÖcÉNX- IRTA > AAÓR1CS 2$I<ViOND (51) Lementek a tornác lépcsőin s a kocsinál Zoltán helyet mutatott a feleségének s felsegítette a kocsiba. A vendég habozva állt. — Parancsolj, — monidita a házigazda s helyet 'mutatott a felesége mellett. Gróf Go- lutíhovsky Agenornak csak a feleségem oldalán van helye. Én, ha megbocsát tok, lóháton megyek. Nincs ákfekfint másik kocsi s mégis nem akarok őexcellenciájáival szemben a kisülésen ülni. — Nem akarsz hajtani? — kérdezte a felesége gyáva hangon, mert nem tudta, most mit csináljon. Levesse magát a lovak lába alá, vagy széttárt karokkal elrohanjon a pusztába ... — Majd én lóhátról fogok udvarolná, — mondta Zoltán mosolyogva s már pattant is föl a nyeregbe. A kocsisok, az udvaros s a tornácon megjelenő szolgáló tefegyverezték az asz- szonyt s a kis kocs-i kifutott az udvarból. — Hé, — kiáltott vissza Zoltán az ember felié, — ha megjön a Gergely Gsugarról ... a Gergely... üljön lóra s jöjjön be. Az asszony tudta, hogy a Rozi Csugarra ment. Oly merev lett s annyira halott, egy idegen férfival., egy csavargóval az oldalán —- Halálos verejték ütött ki az arcán -- s egy egész óra bosszúig, egész a városig egy merevségben ült — Néha kis (hürgés fakadt ki a torkán, de ibőfft uralkodni magáin, mig haza nem értek. Otthon úgy szállott le a kocsiból, mint a szélütött. 27. Zoltán Háttá a feleségét, tudta mi balja s nem tudott segíteni rajta. Egész utón, a minden pillanatban a lány volt az eszében. Gyötrő rémüietes módon. Minden porcifcálja remegett. Nevetségesnek találta, hogy csak úgy kidobta a világba. Mit (fog vele osánálM az a barom Borbiró. S annak a felesége, ha kinn van a tanyán, az a vastag, buta néimber. Az arca égett a. szégyentől s látja ahogy megérkezik a drága kis Rozika s nagy szemet, nagy szájat tát rá Borblróné: „Maga kicsoda? Maga mát akar itt?“ Látta a leányka pirulásiát, eüblaüványodá- sát, azt a bájos zavart s azt a veleszületett finom szégyenkezést s olyat vágott a lovára, hogy az kínjában kiugrott, alig bírta visszafogni a száját.' ' i Most nem volt neki itíjtyó, nem volt idegen, az övé volt., Már úgy megszokta s megszerette azt a jó érzést, hogy egy ilyen tündér várja s csak várja otthon a mesie kis tanyán. Lehunyt szemmel lovagolt a szekér m-edlelt, minidig egy, kicsit visszamaradva, Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 öröme fog benne telni! IBLIFUNKEN jogai vannak, mint a cseheknek. Avagy talán a németeknek más választójogot adjunk, mint amilyen nekünk van? Ezenfelül azon vagyunk, hogy a köztársaság keleti résión életben maradhasson az a nagy német ág, mely az előző rezsim alatt pusztulásra volt Ítélve. (?) — Iskolaügyekben sincs különbség csehek és németek között. A németek közt nincs analfabéta, épp úgy, mint a csehek között. — Ami a vagyoni teljesítőképességet illeti, erről a kérdésről beszélni sem lehet, mert hiszen a németeknek e tekintetben mindig erősebb pozícióik voltak, mint a cseheknek. Bizik a józan ész győzelmében, mely megértést és gyümölcsöző munkát fog eredményezni. Kiknek adresszálta Svehla beszédét? A miniszterelnök rögtönzött beszédének éles hangja nagy feltűnést keltett s a politikai körök azt sokféleképpen kommentálják. A földreformkérdés föle mii tésénél kétségtelenül a Rothermere-akcióra céloztt. A legélesebben fordult a hallgatag miniszterelnök azok ellen, akik az utóbbi napokban a katolikus-szocialista koalíció gondolatát propagálva, az agrárpártot kitessékelték a kormánykoalícióból. Nem érdek nélkül való rámutatni a forrásra, honnan eredt az uj kormánykoaliciő terve. Az első, aki az ötletet a nyilvánosság elé vitte: Peroutka volt, a Pritomnost szerkesztője, aki a községi választások után azon melegében „megkonstruálta" az uj néppárti —-iparospárti—szocialista-kormányt. Az eszme népszerűvé lett a szocialisták közt, sőt Alfréd Fuohs és Dolezal cseh néppárti politikus is cikkezett mellette. Peroutka és Fucbs állandó vendége Csapek cseh Írónak, kinek házi estélyein a legelőkelőbb hradzsini vendégek is megjelennek. Peroutka kísérleti ballonja tehát a Hradzsinhoz egészen közeleső körökből indult ki. Annál feltűnőbb, hogy épp az ellen a Svehla ellen irányul, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a köztársasági elnök megválasztásakor a Hradzsinban semmiféle személyi változás nem történt. A nyár folyamán is rátámadtak már egyszer ezek a realista körök Svehlára, midőn a miniszterelnök a karlsbadi tanácskozások után hirtelen külföldre utazott. A két szocialista párt már akkor egyengette kormány- balépésének útját, de Svehlától csak üres Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr és mirigybajoknél, hudéseknél, izzadmánvoknál stb. stb., vérszegény, gÖrvélyes. és angolkórós gyermekeknél a Cslzí Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fürdősó OTTHONI IVÓ- és FÜRDŐRUHÁJA kiváló gyógyhatású Részletes és ingyen felvilágosítást nyújt a Fürdöigazgatóság, Csizfürdö-Citkupele Kapható: Gyógytárakban, drogéi Iákban, ásványvizkereskedésekben. Ígéretet kapott, melyet nem lehetett realizálni. Utána — mint annakidején megírtuk — rendkívül heves baloldali kampány kezdődött a külföldön tartózkodó Svehla ellen, mely egy fűtésre elhallgatott. Ez a lappangó ellentét lobbant föl most újra a katolikus-szocialista koalíció ötletével, mely ugylátszik, a Vatikánnal való kiegyezés pcrfektuálá- sa után még valószínűbbé fog válni. Svehla miniszterelnök talányszerü nyilatkozata pártjának ellenzékbe menetele ellen eszerint elsősorban Peroutkának szólt. Megnyílt az újonnan épült ESPLANA9E LUXUSHOTEL Stadtpark, Wílson pályaudvarral szemben hogy a felesége szemével ne találkozhasson a pillantása. Neirn kellett volna úgy megijedni. Csak a hátsó ólakba kellett volna elküldeni a leányt, vagy csak kiküldeni kocsizni s visz- szaitér, mikor 6 el tudta volna hozni az asz- szonyt a tanyáiról. Viecejtlék verte kfi a homlokát b az egész testiét. Úgy érezte, most a lánnyal oly méltatlanul (bánt, aimiít jóvá sem lehet tenni, miért annak a lánynak oly ftinom érzése van, hogy az tisztábban fogja fel a dolgokat mindenkinél ... S ez alatt a hosszú idő alatt, sohase volt szó róla, hogy mi történik akkor, ha egyszer az asszony ki jön... S azért neon volt, nuert az épolyan elviselhetetlen voltL Milyen különös, ezek a barom férfiak oly könnyen tudják az asszonyügyekot elintézni. Egyiknek sincs baja a feleségével a pláne a szeretőjével. De hát micsoda nők azok. Nem a szív s nem a szerelem hozta őket össze, hanem az érdiek b ibánja áis egyik, mit csinál a másik. De ő, mintha csak ez az egy szerelem lett volna a világon, mert valóban mintha csak ezt az egy nőt teremtette volna áz isten nőnek, nők mintaképének. És igy meg kell őrülni. Meg kiéli halni... Leugrott a Lóról a úgy 'segítette le a feleségét a kocsiból. A bocsi a ház tornáca előtt állott meg. A ház L alakban volt építve s előttié lombos kis kert volt. A 'kertes udvar közepén vörös vesszőszékek, a kerek asztal körüli a szélfogós gyertya mellett vacsorázott a két kis gyerekük. Jaj miég ez is. — Apuka, apuka! — szaladtak elő a kicsik s az apjuk nyakába ugrottak. Egy kis f,iu s egy kis lány. Az apa megcsókolta őket s megveregiette a hátulsó felüket, mint medve a bocsát. Az anya úgy nézte, összetett .kézzel , a Jelenetet, - ..lüké hosszú porköpenyében, halálos bágyadtam — Feküdjön 3le szivecském — mondta neki Zoltán. — A sírba? — mondta igen halkan az asszony. Erre Zoltánból kitört a diüh. Kivágta a karját az ég felié, de mindjárt összeszedte magát. — Olyan fáradt. Hosszú volt magának ez az ut. Az asszony féHszájijal gúnyosan, fájdalmasan mosolygott. Milyen üres beszéd. — S maga még hosszabb útra akar Kuni... Bécsbe — mondta. A férfi hallgatott. Nem lehetett beszélni, mert idegen volt jelien. — Nézzétek csak, a gróf bácsi, — mutatta be a vendéget, hogy végiét szakítsa a keserű szavaknak. A vendég a zsebébe nyúlt s kivett egy furcsa kis valamit. —■ Szabad? — mondta s odaknnálta a kicsiknek. Azok idegenkedve, szégyenkezve nézték s óvakodtak elvenni. — Vegyétek el fiacskám, a bácsi nagyon 'szereti a kis gyerekeket. A vendég csakugyan nagyszerűen tudott a gyerekekkel bánni, pár perc múlva miár a térdén ült a kis lány s a kisfiú is egész bátran s otthonosan kezdte nézni azt a furcsa játékot, amit most mutatott az idegen. Zoltán nézte a feleségét — Akárki el fogja őket szórakoztatni, — mondta az asszony rejtelmesen, — csak magának elég pénze tegyen mindig .... Zoltán megneinregett. Neon merte érteni a felesége szavait. %
