Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-10 / 256. (1590.) szám

Mai számunk 10 oldal J> 1 YL évf. 256, (1590) Síim • Csütörtök * 1927 november 10 előfizetést ár: é«nte a NHm a A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: . .» r 12, n. emelet Telefon. 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, ^ Főszerkesztő: pOlltlKGLl TlCLpilCLpiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*29 K5 DZURANTI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha Megegyezés vagy brutális hatalom? Svehla miniszterelnök, aki nem nagyon szereti a parlamenti nyilvánosságot és mon­danivalóit leginkább bizottsági illéseken tár­ja fel, a tegnapi napon két és fél órás expo-! zét tartott a költségvetési bizottságban a bel- j politika legaktuálisabb kérdéseiről. A minisz- j terel nők beszédének jelentősége abban áll, hogy teljes világossággal látjuk kibontakozni' Svehla fejlődésének uj útját, amikor már a kormányzatban nemcsak a tiszta agrárius ér­dekeket képviseli, hanem pártok fölött álló államférfiuként akar szerepelni, aki minden körülmények között, talán még saját pártjá­nak ellenére is, kormányon akar maradni és viselni kivánja a felelősséget Svehla minden­kivel hajlandó együtt dolgozni, aki kész vál­lalkozni arra, hogy vele kormányozzon, ellen­ben szokatlan erélyes hangon adja tudtára mindenkinek, — és ez elsősorban azoknak a hradzsinpárti radikális politikusoknak szól, akik most megfeledkeztek a miniszterelnök érdemeiről, amelyeket az elnökválasztás al­kalmával szerzett, többséget biztosítva a szo­cialista Masaryknak, — hogy ő nélküle a kor­mányzás elképzelhetetlen és az 5 személye az a Deus ex maohina, amely az itteni kuszáit politikai helyzetben és komplikált parlamenti viszonyok között az egyedül lehetséges ki- kristáiyozódási pont Svehla kormányzási rezsim j ében a de­mokrácia fokozatos kibontakozását és győzel­mét látja és az ő szemében a csehszlovák köz­társaság minden belpolitikai problémája a demokrácia jegyében szükségszerüleg megol­dást fog nyerni, ha eddig meg nem oldódott. A demokrácia filozófusaként lép fel fejtege­téseiben és igy okfejtése, amely különben rendkívül világos és tetszetős, megint csak ar­ra a megítélésre vezet bennünket, hogy ezt a kormányelnöki megnyilatkozást újból a beszé­dek és nem a tettek sorába iktassuk. Ezer és egy meghatározása van a demokráciának és a kormányelnök szónoki készsége könnyedén válogathat a tetszetős formulák között, mi azonban a lényeget helyezzük szembe a frá­zissal és azt hirdetjük, hogy a demokrácia csak akkor lehet életes princípium, ha tény­legesen egyenjogúságot hoz, nem pedig csu­pán az egyenlőség ígéretét tartalmazza. A német aktivista költsévetési bizottsági tac,.k a német ellenzék képviselőivel szemben a nemzeti kérdésben arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy az összes függő kérdések megoldását nem lehet máról holnapra végre­hajtani, lassú és fokozatos építő munkára van szükség, amelynek eredményeképpen ki fog ’ alakulni a megegyezés a különböző nemzetisé- i gek között. Svehla expozéjának utolsó részé­ben segítségére siet a német aktivistáknak és maga is kijelenti, hogy a brutális hatalom he­lyébe a nemzetek megegyezését kell állítani, viszont azonban a német népet nem akarja I megalázni azzal a feltételezettséggel, hogy parlamenti aktív munkájáért hétről-hétre ki­járó obulusokat kivan. A nieimze'tiségi kérdésiről mondott fejte- j getéseiivel Sveíhla csak a csdh-mémet problé­mára terjeszkedik ki és egyáltalán t/udomá- i sül sem veszi, hogy a köztársaságban a hat-1 millió cseh, hárommillió német és- kétmillió ! szlovák mellett még egymillió magyar is él, mint ahogy tudomásul sem veszi az egész j Szlovemszkót a maga megoldatlan súlyos j nemzeti, szociális és gazdasági problémáival!.! Beszédé igy az objektív megfigyelőre azt a [ hatást teszi, mintha a miiniszteieilnök nem egy országos parlament előtt nyilatkozott volna meg, hanem pusztán a töirténelimti or-. Beues végre lemond? _ Kormánypárti híradás a külügyminiszter távozásáról — Pozsony, november 9. A cseh néppárt pozsonyi szlovák orgánuma prágai jelentést közöl, amely szerint politikai körökben erősen tartja magát a hir, hogy Bemos külügy­miniszter lemondásra gondol. De missziójának okául azt hozza fel, hogy a külügyminisz­ternek a külügyi bizottságban mondott beszéde úgy a kormánynál, mint a kormány- többségben visszatetszést keltett. További ok az is, hogy Benes a kormányban erősen ellenzéki álláspontot foglal el a szociális biztosítás módosításával szemben. .......................................................................................min ........—wirír riii'i1") im"inr' irriaaOTsawwaaaBagaEKcaMswjH A Dawes-terveset ma Európa gazdaságpolitikájának a kulcsa Caillaux lapja a némát tőzsde-krachról — A pénzügyi szankciók a leghatásosabb szankciók Póri®, november 9. Oaáliaiux lapja, a Volontó, ima komoly és jelentős cikket köziöl Parker Güüibert 'és a német birodalom vtiszlá- lyátnák eredményedről. A cikk liedrja azt a hatalmas berlini tőzsdekrachot, amely Par­ker Giilibert közbelépéséit követte. Amint a tőzsde megtudta, hogy a jóvátétel! főbiztos nincs megeddgedlvie Németorsziág pénzügyei­vel, a hírre azonnal súlyos áreséssel reagált. A katasztrófái! csak. maga Parker (Mlheirtt tudta meggátolni, amennyiben KÖhlier pénzr ügyminiszter utján megnyugtató nyilatkoza­tot tett. A birodalom pénzügyeit különben olyannyira felkavarta -a jóvátételi biztos és a kormány konbroverziája, hogy huzamosabb időre lesz szükség, amiig miniden rendibe jön. Mindezekből a Volánté messzemenő kö­vetkeztetéseket von le. A berlini tőzsdei krach — úgymond — bebizonyította, hogy a világ pénzügyeit ma mindennél jobban érdekli a Dawes- tervezet betartása. Abban a pillanatban, amint a német birodalom ki akar bújni kötelezettségei alól, a hitelezőik oly mértékben rohanják meg, hogy nyom­ban összeroppan, a márkát újabb kata­sztrófa éri és a német poigjárfejp * óriási anyagi kár. Ilyen sikert Franciaország vagy a szövetsé­gesek katonai szankciókkal soha nem tudtak •elérni. Sem a Ruhr-vidiék megszállása, sem a rajnai szankciók nem okoztak a birodalom­ban oly hirtetenül jött és katasztrofális pá­nikot, mint Parker Gálbert egyszerű nyilat­kozata. Ez azt bizonyítja, hogy a nemzetközi gazdaságii szankciókkal való fenyegetés sok­kal' hatásosabb Németországban, mint a leg­komplikáltabb kattogj operáció. Franciaország német-olasz-orosz szövetségtől fél A Jugoszláv-franda ssövefség újabb következményei Faszült viszony Kóma és Pária között — Párta, november 9. A jugoszliávdraneia szerződés küszöbön álló aláírásának problé­mája még mindig behatóan foglalkoztatja a párisi lapokat. Az újságok igyekeznek meg­nyugtatná Olaszországot és azt állítják, hogy a szövetség éle korántsem a fiaseizmus ellen irányul, hanem kizárólag annak a hosszú és békés tárgyalásnak az eredménye, amelyet Jugoszlávia és Franciaország már hónapok óta folytatott. E mosakodások dacára a sorok között mégis kiérezni, hogy Franciaország leg­újabb politikai tette nem volt egyéb, mint válasz Olaszország tangeri demon­strációjára. Maróé! Ray óva in! a külügyi hivatalt, hogy meg ne sértse a fastíizmus önszeretetét, mert ha Olaszország egyszer fölingerelve Francia­országi ellen, fordul, ebből súlyos európai konfliktus támadhat. Püanatnyiiiag Olaszor­szág és Franciaország politikai viszonya még korrekt és tiszta. — A baloldali saijtő már nem hajlandó Olaszország érzékenységét fci- mélntL Az Oeuvre szerint a legfőbb ideje volt, hogy Franciaország egy fontos politikai tettel ellensúlyozta római kormány ag- gresszivitását". A jobboldali sajtó a francia- jugoszlálv szerződés megkötésével kellemet­len helyzetbe került. A francia jobboldal ál­landóan kacérkodott a fascizmus eszméjével ! szágok valamilyen képviselete ellőtt. Mert azt mindenkinek el kell ismernie, hogy I Svehla beszédjéből az tűnik ki főleg, mintha 1 csak a cseh-német kérdés megoldására volna ! szükség és akkor eláiloe ztümk a konszolidá­ció betetőzéséhez. Annak ellenére, hogy ben- (minket, szlovenszkói és ruszinszkói magyaro- jbat a miniszterelnök ur ennyire bagatelli- ! záilt, mégis csak kilfejezé.sre juttatjuk a ma- : igyair kisebbség álláspontját a miniszterelnök ' neímzetiségi programjával szemben. Mi nem obolu'sokért, hanem nemzetközileg biztcsi- .tat't jogainkért küzdünk! A nemzetközi érvé­nyű szerződésieket nem tartják be és egyéb jogainkat sem respektálják, mi hát az a nor­ma, amely szerint igazságot fognak nekünk szolgáltatni? Az expozé szerint: a brutális hatalom helyett a megegyezésnek kelt érvé­nyesülnie. Mi azonban idáig a megegyezésre való hajlandóság helyett annak ellentétét éreztük és érezzük ma is mindlen vonalon. Miikor kezdik hát a miniszterelnök által em­lített brutális hatalomnak a leépítését és mii­kor kezdik meg azt az utat, amely nem pár­tok, hanem nemzetek őszinte 'megegyezésé­hez vezet?. és most keiüemetűienül érinti, hogy bizonyos miértiékbeai támadnia kell Olaszországot. A jugoszláv-francia szerződés a jobb­oldal véleménye szerint föltétlenül sú­lyos csapóst jelent Olaszország balkáni expanziós politikájára. Az Avenir szerint Briand oly ügyetlenül bánik Olaszország­gal, hogy a római kormányt mestersége­sen a német és az orosz szövetség kar­jaiba kergeti, már pedig, ha az olasz- német-orosz szövetség egyszer létrejön, akkor Franciaország végleg elvesztette Nizzát, Savoyát és a Földközi tengert. Az Écho de Paris, amely eddig kitartóan olaszbarátSágot hangoztatott, ma kiieslk sze­repéből és hevesen megtámadja a római kormány balkáni politikáját. Az olaszok Macedóniában agenturákat tartanak fönn és ők azok, akik a macedón forradalmárokat pénzelik — mondja a lap. — A párisi sajtó komaneintára/ilból, de legfőképpen az olasz lapok ingerült hangjából látható, hogy Fran­ciaország és Olaszország között uj feszültség támadt, amely ismét csak a tangeri kérdés megoldásának elhalasztását fogja eredmé­nyezni. Uj angol szénkrizis London, november 9. A Daily Express értesülése szerint az angol bányatulajdono­sok konferenciát tartottak, melyen elhatároz­ták, hogy a kormányt tájékoztatni fogják a bányatulajdonosok tarthatatlan helyzetéről. Az export ma csaknem lehetetlen, mert az angol szénárak oly magasak, hogy nem ver­senyezhetnek a külföldi szénárakkal. Az an­gol bányaipar ugyanolyan katasztrófa előtt áll, mint másfél év előtt s ha a kormány nem segít hamarosan a tulajdonosok helyzetén, ak- [ kor ezek kénytelenek lesznek a munkabére- [ két újból leszállítani, ami viszont ismét sztrájkhoz vezetne. — A bányatulajdonosok az alsóházban bejelentették, hogy október 24- I én 233.691 bányamunkás munka nélkül állott. —niyiniw—"" —- ■— Egyelőre nem építik fői a népszövetség palotáját Genf, november 9. A népszövetség palo­tájának fölépítéséről illetékes körök még mim dig nem tudnak határozni. Az öttagú népszö­vetségi épitőbizottság, amely Adatsi japán kö­vet vezetése alatt működik, tegnap ismét az alkalmas terv kiválogatásával foglalkozott. Munkáját azonban eredménytelenül zárta le és a tárgyalásokat december 19-re halasztotta, ; úgyhogy a december 5.-én összeülő népszövet­ségi tanácsülés még nem hozhat döntést a népszövetség palotájának fölépítéséről. Be­avatott körök szerint az öttagú bizottság és a svájci kormány között komoly nézeteltérések támadtak egyrészt az épület fölépítésére fo- i lyósitandó összeg, másrészt a hely és a tulaj- j donjog kérdése körül. I | ...................... ......... " -----------------­| Az olasz városok hódolata Kossuth szobránál Budapest, november 9. (Budapesti szer- ; kesztőségünk telefonjelentése.) Az olasz váro- ' sok: Róma, Trieszt, Milano és Fiume elkésve - érkezett koszorúikat má délben helyezték el j Kossuth szobránál. Az ünnepélyes aktuson a ! városok képviselői, a kormány, az országgyü- I lés és a főváros képviselete veit részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom