Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-27 / 271. (1605.) szám
1927 november 27, vasárnap. l»KA<jAI-y V *AfeVAR-HI RliAK 3 —Mt—MI KIHTBi A Misrmere-akeió a kápviselöbáz kSIlséfivetési vitálákan Déren1 szociáldemokrata exmlniszfer háborús rimlásásai Olasz- is Magyar* orszát miatt — Stefinek a lőcsei német reáliskola beszüntetését kívánja Prága, november 26. Csaknem teljes érdektelenség mellett folytatta ma a képviselő- ház a költségvetés részletes vitáját. Dérer Iván dr. csehszlovák szociáldemokrata volt az első szónok. Rámutat arra, hogy az utóbbi időben ismét háborús veszedelmek fenyegetik Európa békéjét. A szónok az európai államokat két csoportra osztja. Az egyik csoporthoz tartoznak a szerinte békeszerető államok, amelyekhez n n.. 'antantot. utódállamokat s Németországot sorolja. Ezek — úgymond — a konszolidációra törekszenek s a népszövetség poli- L—ját hirdetik. Részletesen foglalkozik ezután Szüllő Géza dr., az országos keresztény- szocialista "árt elnökének beszéd'vei, amelyben Szüllő kifogásolta "71 ’mgy Csehszlovákia külpolitikája nem őszinte: mert m*Re- nes franciabarátpoliti' 't folytat, addig Chval- kovskv berlini csehszlovák követ a cseh—német közeledés propagálóra Berlinben. Szónok kijelenti, hogy Chvalkovskv csupán elhunyt elődjének, Tusár követnek a politikáját folytatja. Az európai politika a francia—-német megegyezéstől függ, erre irányult Locarno is. A francia baloldali kartell törte meg a régi németellenes politikát és MacDonakl genfi jegyzőkönyve készítette elő a locarnói szerződést. Dérer ezután az osztrák „Anschluss“ kérdésével foglalkozik, időzve osztrák szocialista j politikusok beszédeit és kijelenti, hoerv az Anschluss ma nem aktuális, ez csak a jövő kérdése. Háborús rémlátoffiások A másik csoportja az európai államoknak, — folytatja tovább Dérer — az a csoport, amely nyíltan háborús célokat követ. Itt elsősorban Olaszországot említi meg, mivel Mussolini nyíltan kijelentette, La^y csakis fokozott fegyverkezéssel és háborús készenléttel fejleszthető Oolaszország. Olaszország az utóbbi időben teljesen a Balkánra i és különösen Jugoszlávia ellen irányította ] külpolitikájának fősulyát. Az elmúlt évszá- 1 zadban a legtöbb háború a Balkánon volt, de 1 mindazok az áramok, amelyek a Balkánon ,f konfliktust idéz1'fék elő, hamarosan összerop- 1 pantak. Ugyanez a sors vár Olaszországra is. s A másik békebontó ország — Dérer sze- T rint — Magyarország, amely ugyancsak r fokozottan készül a, háborúra. Bethlen s ugyan többször kijelentette, hogy nem 1 háborús s nem erőszakos eszközökkel ki fi vánja a trianoni szerződés revízióját, ha- D nem csupán a népszövetségi paktum 19. v szakasza alapján. 0 A magyarok be akarják bizonyítani, hogy o a trianoni szerződés nem hozott nyugalmat a Eurókára. Csehszlovákiának ellenben be kell bizonvitania, hosrv Magyarország háborúra D készül elő. P A békeszerződés tökéletlen sí Mindenki elismeri, hogy a békeszerződé-! 'n sek nem tökéletesek, amint ezt őszintén meg-j]T mondta Masaryk és Benes is. Minden emberi I mü korrektúrára szorul, de éppen a trianoni! v* r- szerződés az, amely a legkevésbé szorul re- > vízióra. A magyarok Trianont a legnagyobb igazságtalanságként tüntetik fel, amit a ma- s> gyár nemzettel és a magyar állammal szem- y ben elkövettek. Ez z állítás azonban nagyon is tendenciózus és egyáltalában nem felel meg a tényeknek. A csehszlovák szociálde- p«ok. aíáfc azárt ragaszkodnak a trianoni szerződéshez, mert ez megvalósította a népek ön- 1. rendelkezési jogát, véget vetett az ezeréves feudális magvar uralomnak Szlovenszkón. / Nincsen egyetlenegy csehszlovák sem, aki ’ vissza akarna kerülni újból a magyar feudális uralom alá. A trianoni békeszerződéssel egyesítették L a szlovákokat cseh testvéreikkel és megalkot- . fák a csehszlovák állami és nemzeti egységet. Igaz, hogy a határok nem felelnek meg teljesen az etnográfiai követelményeknek, de fizikailag tciies lehetetlenség az ö??zes magyarokat Magyarországhoz csa- í tolni, a nem magyarokat pedig Magyar- országtól elven::;. Nemcsak Csehszlovákiához csatoltak magyarokat, hanem Romániához is. A magyar hivatalos statisztika szerint szlovák maradt zárt területen Magyar- i országon. (?) A szakértők becslése szerint . azonban ez a szám legalább is 300 ezerre te- . hető. (!) A Rofhemsere-határ Roíhermere akciójára tér ezután át és az I úgynevezett Rotlaermere hatá'ok-i ismerteti. Bemutatja Sréíer István tábornok, volt magyar hadügyminiszter térképét, amely szerint Magyarországhoz csatolnák Pozsonyt, Nagyszombatot. Nyiírát. ahonnét a határ egészen Zólyomig húzódnék, tehát Korpcua és egyéb szlovák vidékek is Magyarországhoz kerülnének, innét Kassán és Eperjesen keresztül egész Ruszin- szkó benne van az uj magyar határokban. Ezé, — úgymond - - nemcsak a magyar fascisták és ébredők akarják, hanem az úgynevezett belpolitilcusok is. Cáfolni próbálja Szüllő beszédének a magyar kisebbség csehszlovákiai elnyomatására vonatkozó részét és rámutat arra, hogy Szüllő a magyarországi szlovákokról egy szóval sem emlékezett meg. A magyar kormány ugyan a békeszerződés kötelezett- ; sége alapján kiadta a nemzetiségi iskolákról szóló törvényt, di© ez épp úgy csak paipi- 1 rom maradt meg, mint az 1898. évi nemzeti- \ ségii törvény. Magyarország a leggazdagabb • középeurópai állaim, csakhogy földjeinek \ fele a nemesség birtokában van. Ennek a nemességnek mentalitását kell revízió alá 1 venni. A mai Magyarország állandóan hangoztatja.. hogy a világháborút nem Magyar- ország idézte elő és ezt legutóbb egyes angol publicistáik is hirdetik, pedig a Balkánon a konfliktust ugyancsak a magyar nemesek idézték elő, még pedig Bosznia okku- párt ójával. Kitér a magyarországi numerus claiu- susra és a legutóbbi diáktüntetéseikre is, majd figyelmezteti a képviseiőiházat, hogy a magyarok Rotbermere akcióját csak első étappe-nak tekintik. Maga Nagy Emil dr. volt magyar igazságügyminiszter is beás- n----------------------------------------------------------- g- merte, hogy a végcél az integer Magyaror- ► szág, csakhogy a jeÜleutegi viszonyok között • kisebb eredményekkel is meg kell elégedni. ' Mindezekkel a külpolitikai veszedelmekkel ! szemben föltétlenül szükség van a köztársaság belpolitikai irányának megváltoztatására. ■ A mai kormány azonban ahelyett, hogy erőit a külföldi veszélyekkel szemben koncentrálná, a, munkásság ellen fordul. A hontalanok kálváriája Saját törvényéről, a íiex Dérerről is megemlékezik és hangsúlyozza, hogy ez volt az első alkalom, amikor a nemzetgyűlés az aLkotmánytörvényí megváltoztatta. A nemzetgyűlés tehát ezzel a ténnyel felismerte ennek a kérdésnek óriási jelentőségét. Mindamellett megtörténi, hogy Pozsonyban a községi választásoknál nem választhattak meg városatyának egy német szodáldemokratá/t, jóllehet már 40 éve lakik állandóan Pozsonyban, de még nem ismerték el eddig állampolgárságát. Ugyanez az ember az 1925. évi választások alkalmával nemi szavazott és emiatt a hatóságok 30 koronával büntették meg. A földreform igazságtalanságai Végül a földreform kérdésévé! foglalkozik és kijelenti, hogy most főleg magyar vidékeken hajtják végre a földreformot., Elismeri ő is, hogy a földreform egyik legnagyobb szociális vívmánya a köztársaságnak, azonban a magyar tömegeket csak úgy lehet az állam számára megnyerni, ha Csehszlovákiában földhöz juttatják őket. Hibája a mai kormánynak, hegy nem így cselekszik. A földhivatal még ma sean hozta nyilvánosságra azok névjegyzékét, akiket földhöz juttattak és akik marad kbiitokokat kaptak. Pedig ez a jegyzék mementő volna azok számára, akik felelősek a földreformmal kapcsolatban történt bűnökért. Mert nálunk nem az állam érdekeinek szem előtt tartásával, hanem pártérdekek szerint osztották szét a földeket. A földhivatal tulajdonképpen az agrárpárt fiókja lett s csak az kaphatott földet (legalább is így hirdették). aki m agrárpárt tagja volt. J------------------ ——————————I \f , . A Kitünően beváltak ŰTTPlj ttfceuma Pálhaláz Köszvénj !í!eg-és tabletták Iscliias Fejfájás és meghűléstől szármáz betegségeknél Gyors és biztos hatás. — Teljesen ártalmatlan. — Kérdezze meg orvosát. - Tegyen méa ma kis érletet. —, Kapható az összes gyógyszertárakban, — Ára 10.— és 25.— K . — Lerakat: ^ L.Branner gyógyszertár, Prahal, Prikopy 37/a.^ Az igazságos földosztás közelebb hozná a magyarokat a szlovákokhoz. Nálunk ellenben úgy történt, hegy a magyar dzsentritől elvett földet szlovák vagy cseh dzsentrinek adták át. (!) Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell. A további vita D on ék cseh néppárti képviselőinek a. költségvetés mellett elmondott beszéd© után Rőseit e német nemzetipárti hatalmas, kétórás beszédben a jóvá tétéül adósságokról s az álauii tisztviselők fizelésinendezősiő '61 beszélt. Rámutat arra, hogy az állam bevételeinek hatheted részéi az adók teszik ki, tehát az állami öze mek az állam háztartásához úgyszólván semmivel sem járulnak hozzá. Bírálja a földreformot, amelyet tisztán cső- hesitésre használtak fel. Követeli a földhivatal pontos elszámolását, majd felsorolja a szudótamémetség iskoJaiigyi panaszait. Navratü cseh nemzeti demokrata után felszólalt Feierfeií német keresztény.-;: jeia- hista, aki élesen kritizálta Benes külpolitikáját és követelte a konkordátum megkötését. Az utolsó szónok Stefánek szlovák agrárius, aki részletesen foglalkozik a parlamentarizmus válságával, majd az agrárpárt ról mond dicshimnuszt. Bejelenti, hogy pártja a vörös-fekete koalíció mumusától nem ijed meg. Egyedül az agrárpártnak köszönhető, hogy sikerült Szlovenszkón a fíotfeermere-akeióf. leszerelni és az agráriusok érdeme az is. hogy megszűnt a csehek és szlovákok közötti testvérbarc azáltal, hogy a ludákok a kormányba léptek. Részletesen foglalkozik Szlovenszikó iskolaügyével. Szerinte a régi felekezeti iskolarendszer alapján nem lehet tovább dolgozni és egységes csehszlovák állami iskolákra van szükség. Óva inti az iskolaügyi minisztert ,a szloven- szkéi középiskolák leépítésétől. A zni o váraljai algimnázium, a zsolnai reálgimnázium és a lőcsei német reáliskola teljesen fölöslegesek. Lőcsén a német reáliskola helyett a reálgimnáziumban parallel német osztályokat lehetne létesíteni. Stefiinek beszéde után az ülés végét ért. A költségvetés részletes vitáját hétfőn dic m 3 órakor folytatják. Páris, november 26. A párisi sajtó csak ma foglalkozik intenzivebben az olasz-ju- goszláv szerződéssel és mig az első napon Mussolininak feleletét <aI jugoszláv-tfrancia szerződésre bizonyos lekicsinyléssel fogadta, addig ma már nagy lármát csap. A szerződés kész háborús veszedelem, írja az Ere Nouvelle. Egy háborúra való világos utalással kötötték meg. A szerződés semmiféle tekintetben nem felel meg Európa érdekeinek. — Pertinax az Echo de Parisban a Tirana-szerződést hadilármának minősíti. Mussolini végleges formában be akarja bizonyítani, — írja — hogy Albánia olasz, protektorátus alatt áll. Most már lehetetlen a kiengesztelődés Róma és Belgrád között Az albán probléma, amely 1914-ben Európát már háborúba döntötte, a békét ismételten fenyegeti. Világbotrány, hogy már tiz esztendővel a vérözön után ismét uj háború: lehetőségéről merészelnek beszélni. A felelősség legnagyobb része azonban az angol kormányt terheli, | amelynek egyedül áll módjában Olaszországot tartózkodásra birni és ez elsőrendű kötelessége is volna. St. Brice a Journalban kijelenti, hogy Mussolini szerződése, amely azt a különösen elasztikus formulát tartalmazza, hogy Olaszország egyedül háborús veszély esetén avatkoyhatik be, nyilvánvalóan szembehelyezkedik a népszövetségi paktum szellemével és betüszerinti értelmével. Európát a legborzalmasabb zűrzavarba taszították. Talán csak egyetlenegy eszköz segíthet s a nyílt, tekintet nélküli tárgyalás Franciaország és Olaszország között. Pirii niára len Sánses a liránai szerződés miéi A szerződés a háberu szellemét idézi fel — Csak Francia* orszát és ©Isízirszis közvetlen tárgyalása segíthet- rtf 'vai * <a«*)ven■■wsasrrea-sTt- vmtmrir c*«6»wwwaiMSi*a*!!»3E51 f, ————— —— , 11 ^ >. ÖISTOL ©ai^ed. Földm. min. 91680—-IV c-26 sz, a. | g j | HÉTELY KÓB0S fS" | | Mitesai mesipiáyififa » DISTOLi || Képezze meg sz állatorvosi! | l| Kaaltafő minden patikában! i lj F61erakat: MEDIKA R. T. BRATISLAVA | bwbb-í - fsa ">■ jsf's^BeitraOTsafcJcresíwiravB «* osíflBa^Cizsoiefi<<M>fesiucaBti«GsRaBdMiHBkiakBUaMiMBMB ■ SÖHliDTH&!JE^^^^^^^||keserüviz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, - feifrissiti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kiphutó kis- és nagyüvegbeg. SiéíUii3aésl hely: Iginándl lícseravj* íorrásvállalal Komárom. Árjegyzék isméíciadokcak kh.ítalra bÉrmenCe. j
