Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-27 / 271. (1605.) szám

1037 noroatfrer 27, Ifttte, hogy kjeaiüljön míndtóint, arná a Lem- gytóJországgiai ammJbem való vászanytáiaaJí arflhiaitouL Varsó, novteanfbor 26. A foovnói fejpoík RBe.rinjt Litvániáiban imndiki'V’Ül nagy hatást tlett a vtanal konferencia. Voldemaras kormánya áronnál tárgya­lásokat kojsdett egy nj koalíció megs*eor- yezésére, amire a Lengyelország részé- ről állítólag fenyegető roszedelemmel szemben Litvániának most feltétlen szüksége van. A litván lapok szerint Pilsudski marsall vilnaá tanácskozásai­ra a litván kormány feleletül hat gyalo­gos ezredet és erős lovaoosztagokat küldött a lengyel határra. Nagyon érdekes hirt közöl a Daily Maii rigai forrásból. Bszjeniint Vilnábon teljes antonómiáral már a napokban megalakul a litván ellenfcor- mány, amely Lengyelország védnöksége alatt fog működni. Lengyefíország reméli, hogy VoMemaras kormánya rövidese® össze fog omlani, Kovnói jelentés szerint Voldiemaras a népszövetségnél bejelentette tiltakozását amiatt, hogy a lengyel kormány beajvatkozák Láfcvámda (beflaő ügyedbe. A késiéi ton»7 éjszakai minisztertanácsa B oriin, aovombar 26. Ab európai nap [politika gyújtópontjává a lengyel—litván konfliktus vált. Sír©semanai dr.-nak és Lltvinovnak tegnapi konfe­renciája adta meg a jelt arra, hogy az általános európai érdeklődés a közei Kelet nagyon jelenté­keny fejleményed felé forduljon, ! Sánoscamam őr. kfilügyinántester még péntek éjjel rexüdMvüil xntnisafceríamájceot hivatott össze, Kmelyeo előterjesztette ax orosz külügyi népblz- toehelyetteösd folytatott tárgyalásainak anyagát. A mmiőztertanátoB egységes álláspontot foglalt el abban aa irányban, hogy mindent meg kell tenni la keleteuTÓpal politikai feszültség kiMipzőfoölésére. A német kormány a népszövetségi tanácsban kép­viselt hatalmakat olyan állásfoglalásra akarja bírni, hogy ezek a hatalmak a lengyel és litván kormányt figyelmeztessék arra, hogy semmit se kezdeményezzenek, ami a konfliktust kíélesithet- né. A népszövetségi hatalmaknak ezt az akcióját Kovnófoan különösen az is erősíteni fogja, hogy a szovjetkormány, amely Litvániával közvetlen szer- ződéöes viszonyban van, közvetítőként lép fel Vol- demaras kormányánál. A dolgokat serpmi ezin alatt sem engedik odáig fejlődni, hogy a népszövetségi tanács decemberi ülésszaka előtt fait acoompli követ­kezzék be. ügy Varsóiban, mint Kovnóban tisztán kifejezésre juttatják, hogy &em fogják eliürni egyik állam ré- iszéről sem áa erőszakos puccsot, mert úgy Len­gyelország, mint Litvánia népszövetségi állam, ma­jernöorf s*lWz!a | Vllíghlrt! t*n- | pleml orgonák, prupektslpok, villámot fujtatú- •zerfcszet KltllnB ajánló lö­vetek elsBranga szaktekintélyek­től. 54 éves tapasz­talat, 1927-lg 2270 új argonét szereltünk. Játszik. lyeknek vitás ügyeiket a népszövetség utján kell rendezniök. Feltétlenül cl kell intézni azt a dolgot is, hogy Litvánia még mindig hadi állapotban lévő­nek tartja magát. Lengyelországgal szemben. Ez a helyzet tarthatatlan és a decemberi ülésszak fel­tétlenül arra fog törekedni, hogy Varsó és Kovnó között újból normális diplomáciai viszonyt teremt­sen meg. A mai helyzetre jellemző, hogy Oroszország eted ízben dokumentálja a viliág közvéleménye előtt, hogy a maga részéről késa a népszövetség szellemében való közreműkö­désre az európai béke fenfartásának érdekében. Ropiratok Kovnóban Kovnó, november 26. A ütvén fővárosban az utóbbi napokban röpiraíokat terjesztenek, ame­lyeket ,A Liivánia felmentésére alakult bizottság" adott ki. A röpirat lázadásra szólítja fel a népet Volde- maras kormánya ellen. Fel kell szabadítani a litván népet Smetonámk, Voldemarasnak és Pledharirusnak eaudiumi igája alól. — A hivatalos vizsgáltat megállapította, hogy a röpiratokat Lengyoloiszágbél csempészték be és ebből újabb bizonyságot merítenek arra nézve, hogy Lengyelország Litvániában erőszakos vá'lfco- | zást készít elő. Lengyelország nyugtalankodik Riga, november 26. A litván helyzetet Lett­országban rendkívüli aggodalommal figyelik. Azok a lapok is, amelyek nagyon óvatosan kezelik a .politikai kérdéseket, hangsúlyozzák, hogy Litvánia döntő fontosságú események küszö­bén m. Lettországra a szomszédos Litvánia függetlensége élet'érdeket jelent. A lengyel hatalmi érdekkörnek Litvániára való kiterjesztése veszélyeztetné Lettország kikötőjét, Libául A Litvániában előkészített baloldali pucc* Len­gyelország provokációja, amelyet Pileudsaki kor­mánya azért készít elő, hogy a ZeUgoveki-kalandot megismételhesse. Lengyelország formális ürügyet keres arra, hogy egy litván mellékkormány meg­hívására Litvániáiba 'benyomulhasson. H csehszlovák kormány álláspontja a Habsbure-restaurácló kérdésében Prága, november 26. A konmámy tegnap választ aidott a kommunista képviselők egyik interpellációjára, melyben a kommunisták Csejhszlovákia és Magyarország viszonyára vonatkozólag kértek íöivilágosdtást. A kor­mányválasz többek között a következőket mondja: — A Habsburgok magyarországi restau­rációja kérdésének sokkal nagyobb jelentő­ségeit tulajdonitanaik, mint amennyire az ügy valóban megérdemli. Ismeretes, hogy Ma­gyarország ebben a kérdésben nemzetközi­leg kötötte meg magát s m okmány a kis­autón t államainak kezdeményezésére a “nép- szövetségnél is regisztráltatott Ennek ért­hető következménye az, hogy ha Magyaror­szág esen érvényben levő nemzetközi köte­lezettség ellen valamelyes lépéseket tenne, akkor Magyarország igen komplikált helyzet­be jutna. A csehszlovák kormány a kisantant valamennyi államának kormányával egyet­értésben azt az álláspontot vallja, hegy ezt a kérdést, amely nemzetközi kötéssel van el­intézve, nem célszerű fölöslegesen bolygatni, mert a kérdést Magyarországon is békésen keioxiü. Amennyiben azonban bármily for­mában aktualitást nyerne, Csehszlovákia a kisantant államaival együtt erélyesen köve­telni fogja, hogy Magyarország tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Ami az inter­pelláció azon részét illeti, amely a magyar kormányformával és a magyar kormányható- ságok eljárásával foglalkozik, föltétlenül azon az állásponton kell lennünk, hogy a szomszéd állam belűgyeihe nem avatkozha­tunk. Minden lépés, amelyik a nemzetközi jognak ezt az egyetemesen elismert, elemi elvét megsértené, eleve kadaréra volna ítél­ve a nemzetközi fórumok előtt Ma, amikor a népszövetség nemcsak Magyarország nem­zetközi kötelezettségében, hanem általában egész Európában a béke főn tartásában köz­vetlenül érdekelve van, a Habsburg-restau- rácáó kérdése nem oly jelentőségű veszély, mint volt régebben. A kormány különben a kérdés fejlődését állandóan és alaposan figyelemmel kíséri. liyem @r§sef: lesznek fiai, ha gyermekkoruk óla isszák reggelire és ojsonnára a mindenütt beváló valódi Katit EreKBfieig-fége Knelpp lüialátalidvéf sok tejjel. Ez tudni illik a gyermekek részére az egyedüli ajánlatos ital, amit utővégre minden orvos hitelesít önnek. A Kaíhreiner évtizedes tapasztala­tok után, gondosan kiválogatott nyersáruból lesz előállítva. A bevásárlásnál azonban figyeljen mindig, hogy valŐdi KatBireBner-íéEe KroeSpp naalátaScá^ét kapjon, mert csak igy lehet biztos abban, hogy gyer­mekeinek valóban valami jót és hasznosat szer­zett be. Valódi csak eredeti csomagokban, Kneipp plébános képével. Soha szabadon kimérve! zim'jMimi Kgöáwir- ii>ta * aaórjcs ^skíaiönd m S ott Mottak a kis fdhiér tanyák is. Fa niélküi és 'kert nlélml a boglyák ailatt az apró afllföflida pusztatanyák. Vaílamieamyi arccal a váró3 felé fordulva. Köröskörül úgy foxdul- Biak a nagy poros altf'ölídi város felé ábrázat- ta’l, ajtóval s aMakkal, hogy miitndág lássák, ha egyszer tűz üt ki a városban, rögtön haza- piiliiantsaruaik s futhassanak... S ahogy a kocsik mentek, mindtón tanyá­iból veszett ebek futottak elő, fehérek, feke­ték, tarkák s éktelen acsarkodással kísérték a kocsikereket. — Ejnye, — azt mondja a főkapitány Fekete Miska, — ezeket nem lehet rendre kapáltai. Nézze kegyelmes uram, ki van adva a iremdeíliet, hogy a kutyáknak nem szabad az országútira kijárni. Akinek oly közéd van a tanyája., annak kölönc alatt (beüli tartami a kutyát, vaigy szájkosár, egy szóval hogy miég- egyszer elő ne forduljon, hogy ha a mélitósiá- gos gróf ur vadászni jön a pusztára, úgy le­húzzák, mint a múltkor. Mert lehúzták, ké­rem, úgy lehúzták, mint egy cigányt, a végén térden könyötrgiöít a kutyáknak, hogy hagy­ják mán "békén. S ez a mi népünk ez olyan fene türelmes természetű, hogy a tanyások csak nézték, ahogy kiszabják az urat a ku­tyák. Amiméig szegény mán minden, patronját lett neki harcolni, minit Toldi MüMÖsniak a farkasokkal. Szólt oszt a beOügymániszte»r- metk, ameg parancsot adott ki, mi meg végre- hajtottuto, osztián tessék. De én most ecoelen- oiád miatt megírnia rkoiá szók egyet legalább belólüik. Abbéi a .tanyából, amelyik efljőtt éppen menteik, öt-hat diarab fenevad ugrott ellő s már itt voltak a szeikéméL A főkapitány megáiltittatta a bocsát s in­tett a tanyásnak. Az ott állt a tanya sarkánál, de bizony eistzeágába se volt közelebb jönni. Felőle in­tegethetett, kiaibállhatott akármitéile ur, csak állott s nézett. — Mint a síiket,. — mondta a főkapitány káromkodással toldva meg e véleményét. — No, megájj, az anyád irgalmát, most meg fo­gom a gégédet. Szólt a kocsisnak s behajtatott a tanyába. — Gyüjjön kend ide! — rivalt az em­berre. — Minek? — szólt az vissza — Gytijjön csak ide, majd megtudja. Az ember mégis elszánta magát egy ba­rátságos lépésre s nagy lassan a kocsihoz jött. — Nem tudja maga, hogy tilos ilyen ve­szedelmes állatokat tartani? — Hogy a fenébe ne tudnám, eleget hir­detik­— Nohát akkor most meg lesz büntetve! i- Mér? •— A kutyái miatt. — Engem ugyan nem. Tudja meg, hogy én vagyok a főkapitány. — Felőlem lehet. — Mér? kérdi a főkapitány. •— Mer az én kutyámon nem fog a tör­vény. — Hogyhogy^ — Hát uram úgy, hogy mikor má annyit szekéroztak evvel a fene kutya törvinnyel, gondoltam viget vetek neki. Oszt szóltam a Jancsi kocsisnak, hogy hozd csak aztat a vas- veflát. Ammeg hozta. Azt a kétágú ganéhá- nyót. így... No mosd szorizsd a kutyát... Odgyütt... így... No most szorizsd le a ku­tya fejit a fődbe ... így... Hát ü leszorította, én meg fogtam egy harapófogót, oszt mind kiszedtem a fogukat... Hát azér mondom te­kintetes főkapitány uram, hogy ezek a ku­tyák, ezeken mán nem fog a tőrviny, mer hát ezek nem harapnak kérem, ezek mán csak csevögnek ... Az urak nagyot kacagtak, ezen csakugyan nem fog a törvényemért a kutyába valóban csak az az egy esik paragrafus alá, nem a hangja, csak a foga. — Láttya kedves eccelenciád micsoda ember a magyar ember, — mondta a főkapi­tány, az istenit az eszinek, ha jóra fordítaná! — A világ első népe volna, —. mondta, Lekenczy. — Micsoda, hát igytaem a?... Hiuaye a uémet istenit magának eccelenciás uram., inin- gyán degradálni méltóztatok magát... Há nézze meg ezt a yadparasztot, van egy ijen fajta még a világon! hogy is mondja Csuli bá- ! tyánk: meg az isten! így tovább futott a könnyű futókocsi az alföldi pusztán, szembe a leáldozó nappal, r amely mulatságosabb fickó a lomha nagy fö.. ;rt hunyori pofával nőve tett rajtuk. Ugvlátszik, tetszik neki ez a fajta. Még m a­gyar bajuszt is akasztott, valami ,. ián üsző felhőből, ’o olyan ’ielyre bajuszt, hogy ha ezt látnák valahol a Burgból, nem is tudnák mire magyarázni. Csuli bátyánk azonban Wagnert vette a kocsijára s megjárta közben a maga tanyáját, ahol semmi újabb nagy újságot nem tapasz­talt, csakhogy mérges volt nagyon, mert a nagy lábaujja folyton fájt. Nem volt kedvére a járás. — Hun a fenébe botlottam én meg eny- nyire tegnap, — mondta. — Az éccaka mán nem tudtam tőlle aludni. ügy tett, mintha paplanos ágyban töltötte volna az éjszakát s nem a tornácon. De azért a Wagner zenei fejtegetését szorgalmasan bevette. Wagnerka becsületesen elbeszélte arra való gondolatait, hogy lehetne ebből az országból valamit csinálni, ha pél­dául neki teljhatalmat adnának. Akkor ő mindjárt a csecsemőktől kezdve csak zenére fogná az embereket. Még pedig négy szólam­ban énekeltetné őket, mert ő volt egyszer Ve­lencében s hallotta ott, hogy a lagúnákon, ahol kikötnek a gondolák, négy szólamban énekelnek a tál ián gyerekek. Azt kellene itt is r. ogszoktatni. Igaz, hogy itt nehezen men­ne, mert minden kezdet, nehéz, de idővel már... .Folyta ti ük} jeüő'tte s- jniean faÉÉLiS?i$S "-A­%

Next

/
Oldalképek
Tartalom