Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-27 / 271. (1605.) szám

■WSMjpp • . ^ Nal náMMiiii te oldal 271. (1605) szí Hl • Vasárnap '• '927 november 27 Előfizetis! ár: évente 300, félévre 150, £ SzlovetlSzkÓi és rUSZinSzkÓl ellenzéki pártok frí^^Te^frn^'301^"5’1 Kiadó* negyedévre76, havonta26Ki,-külföldre: ....« . •; • 12, ü. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 10& FőseerkesetS: pOlltlKOZ napilapja Felelős szerkesztő; hivatal: Prága II., Panská u! 12/III. — fe» havonta 34 Ké. Egyea Bzám ára 1*20 K* DZVRÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA tefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Németország közvetít lltwáüia és lengyelorsság teösdü Stresemann és Utvlnov négyórás tárgyalása — Orosz­ország a lengyei támadás esetén isáfeorgval fenyegetőzik Hifiit színvallást! (fg.) Szüllő Géza a képviselőház költ Bégvetési vitáját nagyon helyesen fölhasznált; aria, hogy tárgyilagos, minden tekintetbei igazságos kritikát gyakoroljon a csehszlováí külpolitika fölött, ivét dönlőjelentőségü srera pont is igaz- lja Sü'M Géza kritikájának híva tottságát és aktualitását Kétségtelen az, hogi a legutóbbi hónapok kül- és belpolitikai ese menyei — úgy a többséget alkotó nemzet mint a kisebbségek szempontjából egyaránt — a legfontosabb politikai kérdéssé léptették ele a hivatalos külpolitika irányának és módsze­reinek kérdését; s amikor a költségvetéssel kapcsolatban a kormánynak felelnie kell az ál­lamkormányzat minden megnyilatkozásáért most elsősorban vállalnia kell a felelősséget a külpolitika eredményeiért és baklövéseiért. Kétségtelen azonban az is, hogy Szüllő Géza a prágai parlamentben azon kivételes kevesek közé tartozik, akiket úgy nagy politikai múlt­juk, mint komoly politikai felkészültségük ar­ra predesztinál, hogy érdemleges és hivatott kritikát gyakoroljanak & külpolitikai kérdé­sekben. A Rudolfinum termében még na­gyon kevés oly komoly külpolitikai beszéd hangzott el, mint amilyen épp most Szüllő Gézáé volt; aki a komoly külpolitikus hiva- tcl'ságával a Benes-féle külpolitikának hiteles mérlegét állította fel és olyan alapos, nívós, minden kicsinyes szempont fölé emelkedő kri­tikát gyakorolt, amilyenben Benesnek Prágá­ban csak nagyon ritkán van része. \ Szüllő Géza minden szavának súlya volt, arra különösen fölfigyeltek azok is, akiknek aktiv szerepük van a csehszlovák kormánypo­litika irányításában, de akik máskülönben tu­domást sem szoktak venni a magyarság véle­ményéről. A beszédnek igazi jelentőségét az a visszhang fogja megmutatni, ami úgy a beiiöidi mint a külföldi fórumok részéről ei- maradhatatlan. Szüllő Géza csütörtök esti beszédének szinte sorsdöntő jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a magyar kérdésre fölfigyelő eu­rópai közvélemény nyüt szinval ást várt a szulverizkői magyarságtól a csehszlovák kül­politika propagandáiéval szembe.’ Ez a nyílt színvallás tiszteletre és elismerésre méltó, ma­gas színvonalú parlamenti formában megtör­tént, s immár a külföld tisztánlátását nem ho- mályosithatja el a leplezgető és ügyeskedő diplomáciai ravaszkodás. Ha a ben esi diplomácia a pillanatnyi szükségszerűséghez alkalmazkodva egyik nap azt állítja, hogy a szlovenszkói magyarság jó­része a csehszlovák kormány politikáját tá­mogatja, Szüllő Géza a szlovenszkói magyar­ság nevében teljes jogosultsággal állapította meg. hogy nincs itt magyar törvényhozó, aki a kormányt ma hajlandó volna támogatni és aki. ne ítélné el a legélesebben a kormány ki­sebbségi politikáját. Viszont, ha ez a benesi propaganda máskor azt látja jónak a világgal elhitetni, hogy a szlovenszkói magyarság el­lensége az államnak, a konszolidációnak és a megbékülésnek, jogosan jelenthette ki Szüllő Géza, hogy Szlovenszkó őslakossága csak igaz­ságot és becsületes elbánást követel, s ha ez j az őslakosság érezni fogja azt, hogy a hatal­mon levők csakis az igazság és az egyenlőség fegyvereivel akarnak vele szemben dolgozni, akkor a megértésnek munkáját a maga részé­ről is keresztül fogja vinni. Oly világos szavak ezek, amelyekre csakis hasonló nyíltsággal és őszinteséggel lehet vá- laszolniok azoknak, akiket illet. A szloven- szkői magyarság nyugodt lelkiismerettel, tisz­tán áll a nagy nemzetközi közvéleménv itélő- széke előtt, az ő részéről nem hiányzik a b e­csületes jóakarat s nem őrajta fog múlni, ia i a kisebbségi kérdés itt a müveit Nyugat fői - j ébredt lelkiismeretének nyomása alatt sem lesz j kielégítően megoldható ' Prága, november 26. A genfi leszerelési ; bizottság előkészítő konferenciája előtt j északkeleti Európáiban ujaíbb háborús kon- jfliktus veszedelme keletkezett a híres Vilmái 1 tanácskozás miatt, amelyre a 'szovjetkormány jegyzéket intézett Varsóhoz és nyomatéko­san közölte, hogy a maga részéről nem fogja tűrni Litvánia függetlenségé­nek megsértését. A szovjet egyúttal a nyugateurópai hatalmak figyelmét ás felhívta, arra, hogy a lengyel kormány erőszakosam akar beleavatkozni Litvánia belső ügyeibe és Pletskaitáis eanigirtá- 1 cióját fegyveresen is támogatni akarja Vol- | demaras kovmóri kormányának megdönté­sében. Az európai diplomáciának még élénk emlékezetéiben van ZeUtgorski tábornoknak híres vilmai vállalkozása, amikor saját fele­lősségére megszállottja és a lengyel biroda­lomba kebelezte 'be a Litvániához tartozó Vilmát. A fait aocomplit-t a népszövetség is kénytelen volt elismerni, azonban hatása még ma is károsan mutatkozik az északkeleti európai egyensúlyi helyzetben, miért Lengyelország és Litvánia között még mai napig sem szűnt meg a hadiáll&pot. A vi'lnai tanácskozásokról kiadott lengyel hivatalos kommüniké szerint ezeknek a tár­gyalásoknak nem is volt egyéb céljuk, mint hogy a népszövetség tanácsülésére előkészít­sék a lengyel-litván kérdést és a népszövet­ségi tanácsot rábírják arra, hogy VoMlema- rasnál kezdeményező lépéseket tegyen en­nek a fiktiv hadiállapotnak megszüntetésére. A kommüniké azonban azt is beismeri, hogy a konferencia a litván emigráció ügyével is foglalkozott és a szovjetdtiplomáoia 'éppen enne a tényre muta.t rá, meg azt a körül­ményt említi fedi, hogy á viltaai tanácskozáso­kon a rigai és moszkvai lengyel követek és katonai szakértők is resztvettek, hogy bebi­zonyítsa Lengyelországnak támadó szándé­kát. A szoyjetdiplomácia figyelmezteti Euró­pát arra, hogy Lengyelország nagyonis gyorsan meg akarja ismételni Zeligorski tábornok pnccsát és a decemberi tanácsülést újabb fait acoomplit elé akarja állítani. A szovjetkormány azonban nem elégszik meg a figyelmeztetéssel, hanem fenye­getőzik is, inért bejelenti, hogy semmi szín alatt sem fogja tűrni Litvánia füg­getlenségének megsértését és ha a len­gyel kormány bármilyen támadást kez­deményezne, a szovjet is azonnal fegy- ! veresen beavatkozik. Á nemzetközi helyzet komolyságára féliem- ző, hogy a Genlbe utazó orosz szovjettMegé- ció vezetője, Litvinov, eredeti tervét meg­változtatta és a program ellenére felkereste Stresemann dr. német külügy­minisztert, akivel négy érán keresztül tárgyalt. Á tárgyalások folyamán Litvinov rámutatott arra, hogy Szovjetoroszorszárot Litvániához defen­zív szövetség köti és Litvánia Önállósá­gának len tartásából nagy épdeke fűző­dik. Szorjetoroszo.rszág azonnal interve­niálni kényszerülne, ha Litvánia önálló­ságát egy szomszéd állam veszély estetné. Litvinov annak az aggodalmának is ki- feiezést adott, hogy a helyzet annyira fenyegetően alakult, hogy már nem lehet bevárni a genfi tanácskozásokat. Megkérte a német külügyminisztert, hogy a német kormány a nagyhatalma­kat figyelmeztesse a keleten fenyegető veszedelemre és lehetőleg vegye éti a ' közvetítő szerepéi Stresemanm dr. az orosz felfogás hatása alatt arra a meggyőződésre jutott, hogy a keleti helyzet semmiféle halasztást nem tűr és hogy Németország kelétéi'vó- pai érdekei megkívánják, hogy Parist CL Londont még genfi utazása előtt figyel­meztesse a keleti helyzetre. A: német kormány azonban objektíve® akar eljárná, mind a két érdekelt hatalomra be­folyást kíván gyakorolni és közvetítő munká­ját egyidőben kezdi meg Varsóban 'és Kov- nóban. Berlin, november 26. A német sajtó nagy fontosságot tulajdonit Litvinov látogatásá­nak. A kormány hivatalos lapja, a Taegliche Rundischau, ezt az alkalmat felhasználja ar­ra, hogy a német kormány álláspontját be­hatóan ismertesse. Németország nem kivé a litván kormánynak, amellyel a Mérnél -vidé­kének kérdésében több ízben vitában állott, sőt arra ás kényszerült, hogy a népszövetségi tanácsot igénybe vegye 'ezeknek a kérdések­nek elintézésében. A népszövetségi tárgyalá­sok sem tudták rábírni Voüdiemarast arra, hogy a Németország eliten irányuló Mesmeil- földi politikáját megváltoztassa és nagyon sok esemény, mint újabban a birodalmi né­met szerkesztőknek kiutasítása, mutatja azt, hogy erre az irányváltozásra nem 4s haj­landó. Abban a vitás kérdésben, amely Len­gyelország ’és Litvánia között felmerült, Né­metországot egyediül a két szomszédos or­szág jőviszionya érdekli. Éppen ezért Németország teljesíteni is fogja felada­tát, 1 mert abban a meggyőződésben van. hogy ha a Keüeteuxópában kifejlődőben lévő feszültséget idejében leszereli, a népszövetségi tanácsban képviselt hatal­mak egyhangúan helyeselni fogják eljárását. ■náng Pest azonban most is beleesik abba a hí' ha, amelyet Lloyd. George nemrégiben vetett a szemére, hogy azt a taktikát folytat­ja, amely szerint a legfontosabb események­hez egyáltalában nem foglal állást, miután „valószínű és csaknem bizonyos, hogy úgy­sem történik semmi". Az angol konnánylapok inkább bízó nyos mértékben féltókenykednek Né­metország közvetítő szerepe miatt. Legalább is ez tűnik M azokból a komraen- táraikből, amelyekben megállapítják, hogy a berlini kormány és az újságok szükség te- tea. módon izgatják magukat a peremálla­mok konfliktusai miatt. És ez az izgalom úgy látszik kizárólag Litvinov befolyására kivetkezett be. Az angol eafbőnak az a része, amely nem áll kormánybefolyás alatt, sokkal nyilt- SBivühb. A Daily Express például megálla­pítja* hogy az orosz jegyzék egész Nyugateurópá­ban nagy nyugtalanságot okozott. Az an­gol politikának az a kötelessége, hogy ettől a konfliktustól távolmaradjon. Lengyelországnak és Litvániának egyet­len érdeke sem érinti az angol érdekeket. Ha Litvánia megszünteti határainak jelen­legi teljes elzártságát Lengyelországgal szemben, a fennforgó nehézségek barátságos szabályozására fontos lépést tesz. Ha azon­ban ebben a pillanatban nem sikerül a Lit­vánia és Lengyelország közötti 'feszültség' megszüntetése, ez a tény még senkinek som ad jogcímet arra, hogy Litvánia szuveréni- tását megsértse, mert a balti állam függet­lenségének fentartása az európai béliének érdekében álL London, november 26. Az összes ’jól- .mfoTirnált. politikai és parlamenti körök rendkívül aggódnák a Lengyelország, Litvá­nia és Oroszország között felmerült drámai konfliktus kiéleződése miatt. A kormány- sajtó, a Tajpej a Tele^ra^h és a Mor­A Daily News azt reméli, hogy a népszövet­ségi tanács megszüntetheti a Lengyelország és Litvánia közötti konfliktust, mert ha ez ki élesedik. Oroszország beavatkozása következtében a helyzet rendkívül komolyra fordulhat. Pária, november 26. A Petit Párisién nyilvánvalóan félhivatalos sugalmazásra mai számában hosszabban foglalkozik Oroszr országnak Lengyelországhoz intézett jegy­zékével, amelyről első jelentésével szemben megállapítja, hogy nincs sértő vagy fenye­gető jellege. Oroszország a jegyzékben arra hivatkozik, hogy neim akarja megnehezít eni a helyzetet s ezért észrevételeit barátságos értelemben teszi meg. Miután Lengyelor­szág sohasem gondolt a béke veszélyezteté­sére. nincs ok arra, hogy az orosz jegyzék miatt nyugtalankodjunk. A Petit Párisién azonban a ma reggeli francia sajtóban teljesen egyedül áll ezen felfogásával-. Még a szocialista Populair© is „legalább is különösnek" mondja az orosz jegyzékét. A Quotidi'en az orosz jegyzéket alaptalannak és céltalannak mondja, míg a. Malim szerint a jegyzék kétségtelenül ba­rátságtalan cselekedet Lengyelországgal szemben. A szovjet döntőbírónak szeretné kijátszani magát. Varsó, november 26. A. lengyel sajtó ma adja közre az orosz jegyzék szövegét, amely Varsót Koviiéval szemben békére inti. A jegyzék kijelenti, hogy egyáltalán neon akar foglalkozni a Lengyelország és Litvánia közötti konfliktussal. Oroszországot egyedül csak a két szomszédos állam közötti béke fentartása érdekli. Ebben az irányban a nagy Lengyelország többet tehet, mint a kis Litvánia, amely a béke komoly meg­zavarására nem is lenne képes. Az orosz kormány különben Litvániát is figyelmez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom