Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-04 / 251. (1585.) szám
1927 november 4, péntek. Reynald francia szenátor Trianon revíziójáról Franciaország ahtiv módon nem tehet semmit — Magyarország feladata: »előhésziteni a világ közvéleményét* — Egy francia lap! Rothermere mellett Pdris, november 3. Reynald szenátor, a trianoni békeszerződés volt szenátusi előadója, a szenátus külügyi bizottságának tagja és állandó előadója, a budapesti Az Est munkatársának nyilatkozott a legutóbb megerősödött békereviziós mozgalomról. A francia szenátor* nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — Kétségtelenül érdekes a magyar kormány részéről a Fouchet-féle levél publikálása. Az is kétségtelen, hegy ebben a levélben olyan momentumok is vannak, amelyek nagy része ismeretlen volt előttünk, franciák előtt is. Másrészt pedig, s ezt el kell ismerni, indokolttá tették bizonyos fokozott magyar reménységek életrekelését. Ez nagyjában minden, amit a levélről mondhatok s e tekintetben azt hiszem megegyezik véleményem az általános francia közvélemény felfogásával, amely a levélben mást látni nem tud, mint egy históriai dokumentumot, a magyar-francia barátkozás bizonyos jelét. A magyar-francia viszony és barátkozás terén a közeljövőben nem szabad látható eseményeket és eredményeket várni. Ez a barátkozás egyelőre kimerül a szellemi és gazdasági kapcsolatok ápolásában, mert hiszen arra véleményem szerint egy francia államférfi sem gondolhat, hogy Franciaország Magyarországnak aktív módon segítségére siessen békereviziós akciójában. Meg kell vallanom, hogy nem igen látom pillanatnyilag lehetőségét annak, hogy mi, akik szimpátiával vagyunk Magyarország sorsa iránt, aktiv módon is tehessünk valamit. Kétségtelen azonban, hogy ha cselekvésre kerülne a sor, akkor az nem hírlapi manifesztá- ciókban és hangos nyilatkozatokban nyiltvá- nulna meg, hanem legjobb esetben, ha ilyesmire egyáltalában sor kerülne, valami diszkrét közvetítő működésben. Bármennyire is sajnálom, meg kell mondanom, hogy egy olyan intervencióin, amely arra irányul, hogy Franciaország meggyőzze barátait, a kisantantot arról, hogy saját érdeke ellen cselekszik, ha a merev elzárkózás politikájához ragaszkodik, minden apropos nélkül nem kerülhet sor. Olyan politikának, vagy háborús lehetőségeknek kellene beállaniok, vagy fenyegetniök, amellyel kapcsolatban az érdekelt országok Franciaország tanácsát, esetleg intervencióját kérnék. Ebben az esetben nyúlhatna Francia- ország ahhoz a metódushoz, hogy tanáccsal szolgáljon barátainak és bizonyos közvetítő indítványokat tegyen. Amíg erre nem kerül sor, addig azok a határok, amelyek kétségtelen, hogy jórészt stratégiai szempontok alapján jöttek létre, meg fognak maradni. Odáig Magyarországnak az az egy-két barátja akik a múltban felemelték szavukat a francia közvélemény előtt, megmarad elszigeteltségé- ' ben és hangja visszhang nélkül vész el. Addig i Magyarországnak csak egy lehetősége van: ■ hangoztatni a világ előtt a puszta tényeket, 1 amelyek magukban hordják a kritikát és ezzel : előkészíteni a világ közvéleményét. ( Francia kritika Trianonról , Páris, november 3. A Le Correspondent* oimü tekintélyes francia lap élén Aldo D‘Ami foglalkozik a Rothermere-akcióval. A „Trianon" cimü vezércikkben Rothermere lord akcióját időszerűtlennek mondja ugyan a cikkíró, de elismeri, hogy Rothermerenek a kérdés velejében igaza van. A trianoni szerződés szerinte a területrendezés tekintetében a legtöbb tévedést tartalmazza. Mindamellett a magyar nacionalisták túloznak akkor, amikor az integer Magyarország visszaállítását követelik s tévedésben vannak talán akkor is, amikor azt állítják, hogy egy népszavazás megtarthatta volna Magyarország ezeréves hatá-1 rait; — az azonban bizonyos, hogy az egyetlen helyen, ahol népszavazást rendeltek el, Sopronban, — pedig itt a lakosság másfajtáju, mint az ország komplexuma és közvetlen ösz- szeköttetésben volt a vele egy nyelvet beszélő Ausztriával, — a népszavazás Magyarország előnyére ütött ki. Ebből talán megállapítható, hogy milyen eredménnyel járt volna a népszavad. azokon a területeken, ahol a németség elszigetelve lakik a régi Magyarország déli részein, a Vajdaságban, Bánátban, továbbá Erdélyben, ahol mindenütt a magyarság és a németség együttesen a lakosság nagy többségét teszi ki. Amikor azonban a szerződéseket megalkották, arra törekedtek, hogy Magyarországnak csak magyarokat hagyjanak és yégül is hatalmas kisebbségekkel terhelték meg az utódállamokat. A történelmi Erdélyben a románság abszolút többségben van, s igy a Felsömaros vidékének és a városoknak magyarsága, amely teljesen zárt szigetekben él, nem volt megmenthető. Romániának azonban stratégiai okokból ezenfelül széles területi sávot is juttattak a mostani Magyarország határa mentén, ahol kizárólag magyarok élnek. Csehszlovákiába és Jugoszláviába, ahol a városokat leszámítva nincsenek ugyan nagyobb magyar szigetek, hasonlóan jóval az igazi nyelvhatárokon túl tisztán magyar területeket kebeleztek be. Meg kell miég azt is jegyezni, hogy ha ezeket a határokat etnográfiáilag megváltoztatnák, még akkor is sok magyar maradna ezekben az államokban. ia éjjel dől el a vasutas-háboru vagy béke kérdése Prága, november 3. A cseh szociáldemokrata párt vaisutaisiszakszierv eze beinek megbízáséiból Tamások, Hampl, Rrodecky és Sbeyerlie képviselők tegnap déHiutám interveniáltak Svehla miniszterelnöknél. Utánuk a cseh nemzeti szocialista párt kiküldöttei keresték föl a kor-mányélnököt s rámutattak a helyzet komolyságéra, felkérték a vasutas- konflliik tusban való intervencióra. Svehla megígérte, hogy ma megkísérli a megegyezést, azonban hangoztatta azt is, hogy a kormányrendelet módosítása lehetetlen és a vasutasoknak ettől a követelésüktől el kell áltniok. A vasutasok viszont kijelentették, hogy ez főkövetelésük, amiről le nem mondhatnak. A vasutasok szakszervezeti központja tegnap a késő órákig dolgozott s tudomásul vette a küldöttségek jelentését az intervencióról. Hz esti tárgyalásod A minisztertanácsi ma egész nap foglalkozott a vasutasak követeléseivel és remélhető, hogy késő estére megegyezésre kerül a sor. A vasutügyi minisztérium egyik magiasrangu tisztviselője kijelentette munkatársunk előtt, hogy a legjobb akarattal kezelik a vasutasok ügyét, azonban az a vélemény, hogy egyes követelések t&ijesen elfogadhatatlanok. A vasutasok központi szakszervezete a tárgyalások megszakítása esetére a passzív rezisztencia lehetőségéről is tárgyal s itt elsősorban a nemzetközi gyorsvonatok forgalmának megakadályozására gondolnak. A vas- minisztérium erre az eshetőségre felkészült és megtette a szükséges óvintézkedéseket. A jelen pillanatban azonban az a helyzet, hogy mindkét fél reméli a megegyezést. A vasutakon semmiféle passzív rezisztencia nem észlelhető, sőt a vasutasok fokozott szorgalommal dolgoznak. A vasutasszakszervezeti központ tegnapi határozatait nem hozták nyilvánosságra, azonban értesülésünk szerint a szervezet is megtette a szükséges intézkedést az esetre, ha a tárgyalások ma éjszaka is hajótörést szenvednének. ;a a magyar kérést." „Ezután Fenyő részletesen foglalkozott — irja a csehszlovák félhivatalos lap — a Rothermere-vonallal, amely Sszlovenszkó- ból visszaadná Pozsonyt, Nyitrát, Rozsnyót, Kassát, Ungvári és Munkácsot. Rothermere szerint Magyarország visszakapna 34.000 négyzetkilométer területet 2,(500.000 lakossal. Ha Franciaország a béke érdekében lemondhatott a rajnai határról, az utódállamok is lemondhatnak azokról a területekről, amelyek az ö számukra csak nehézségeket jelentenek. Végül azt mondotta Fenyő — fejezi be a Gesikoslo veuská Repubiika —, hogy a trianoni szerződés revíziójára Parison keresztül vezet az ut. Anglia ugyanis mindenben támogatja Franciaország politikáját s nélküle nem csinál semmiféle kontinentális politikát. Most a magyaroknak meg kell győzniük Franciaországot, hogy Magyarország megerősödése egyúttal a franciáknak is érdeke." A macedón forradalmárok újabb áldozatai Belgrád, november 3. Tegnap este Stip- ben ismeretlen tettesek öt. revolverlövéssel meggyilkolták Gavrilovics Misát és annak fiát, Gavrilovics Riftát A gyilkost Gavrilovics másik fiában sejtik, aki egyike volt a Kovaosevics tábornok elleni merénylet megszervezőinek. A gyilkosságot valószínűleg bosszúból követte el, mert az áldozatok nem teljesítették azt a kívánságát, hogy menedéket adjanak a macedón forradalmároknak. A nyomozást megindították. Ceskosl&venska Repubiika s „üogír képzelik a magyarok a békereviziót" A félhivatalos kormánylap idézi Fenyő Niksa előadását a békerevizló lehetőségéről Prága, november 3. A kormány félhivatalos szócsöve, a Ceskoslavenská Repubiika efeő oMafkxn ismerteti Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének igazgatója, ismert publicista beszédtót, amelyet október 30-án Budapestem mondott el a magyar revíziós liga harmadik előadióestélyén. A Cesko- slovenská Repubiika budapesti kjeűlbezésü cikkét mindien kommentár nélkül szószerimt alább közöljük: „Fenyő Miksa közismert politikus és publicista — írja a félhivatalos — azt mondotta, hogy a béketárgyalásoknál keveset törődtek Magyarországgal. De nem tárgyaltak Magyarországról a loeamói szerződésnél sem, amely Magyarországra nézve annyiban bir jelentőséggel, hogy abban a keleti határok nincsenek garantálva. Németország ugyanis kérhet határkiigazi- tást keleten. Ezzel azonban nincsen Európa békéje rendezve. Különösen Középeurópá- ban nem lehet béke mindaddig, amig a lo- oarnóá szellem érvényre nem jut, mert a magyarok sohasem nyugodhatnak bele és nem fognak belnyugodni a trianoni szerződés határozataiba. A csehek több ízben kifejezték óhajukat garanciaszerződés tárgyalására. Egyetlen magyar politikus sem kapható azonban arra, hogy a csehek részére újból ünnepélyesen biztosítsa határaikat. Ha a csehek tárgyalni akarnak, azzal kell kezdeniük, hogy Trianont nem tekintik érinthetetlennek. A francia tervek sem tartalmaznak semmiféle megnyugtató megoldást. A Duna-konlöderáoió megoldhatatlan gazdasági és külpolitikai nehézségekbe ütközik." „Most a magyarok nagy barátja, Lord Rothermere — idiézi tovább a Oetskosiloveu- ská Repubiika — rámutatott arra, hogy szinmagyar vidékeket vágtak el. Ez az a pont, amelyen a jóvátételnek alapulnia kell. Ha a magyarok valamilyen döntőbíróság elé terjesztenék bizonyítékaikat, hogy a Pozsony - Un gvár - Szatmár - Axad- Rácska-vonal visszaadása békét és nyugalmat jelent ötven millió ember részére, lehetetlenség, hogy a döntőbíróság elutaA védelem érvei a budapesti kommunista perben Budapest, november 3. A kommunista pörben ma kezdődtek meg a védőbeszédek. Vámbéry Rusztem dr. beismerte, hogy 3Z ügyész érvelésében sok igazság van, azonban több állításával szembe kell helyezkednie. A bíróságnak arra is figyelnie kell, hogy a szigorú büntetés azoknál, akik fanatikus meggyőződésből cselekszenek^ nem vezet jobbu- lásra, hanem erősiti elkeseredésüket. Tekintetbe kell venni azt is, — hangoztatta Vámbéry dr. — hogy a legújabb kommunista kongresszusi határozat szerint a kommunista pártoknak mindenütt arra kell törekedniük, hogy a magyar nemzetiségű vidékeket visszacsatolják Magyorországhoz. Éppen ezért politikai érdekek is szólanak amellett, hogy a bíróság Ítéletében ne alkalmazzon drasztikus eszközöket. Újabb antiszemita tOntetósek a bukaresti egyetemen Bukarest, november 3. Az egyetemeu tegnap ismét megújultak az antiszemita tüntetések. A román egyetemi hallgatók megszállottáik az előadótermeiket s a zsidó hallgatóságot távozásra szólították fel. Több tantereimben véres verekedésre került a * sio,r, amikor számos zsidó egyetemi hallgató megsebesült, úgy hogy orvosi segélyt is igénybe kellett vetnniök. A kormány ma miniszter- tanácsot tartott, amelyen foglalkozott az egyetemi zavargások ügyével is. Hír szerint szigorú intézkedéseket terveznek az egyetem rendjének és nyugalmának biztosítására. Súlyos autóbusz-szerencsétlenség Bríínn mellett Brünn, november 3. Egy autóbusz, amely Rozkopal János horalcovi lakos tulajdona volt, ma délelőtt az Olmütz felé vezető utón az úgynevezett Pindulkánál a nedves kövezeten elcsúszott, farolt és fölborult. Az autó teljesen elpusztult. A soffőr meghalt, a húsz utas közül tizenhárom súlyosan megsebesült. A sebesülteket több egészségügyi automobilon a brünni klinikára szállították. m # vv• | november no első napjaiban küldjük § A a fíi^CI! magyar ÉMtria$3 szét előfizetőinknek. A naptárt kizárólag | ^ s F F a csajk és aj eíőíizeíómk kapják meg i Nagy Irodalmi Napíarat 1928evre csaio^ J 3
