Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-01 / 249. (1583.) szám

m 1997 november 1, kedd. ‘Wörc2ff-7V\A<í^-HTraOT> '-sm tea n a pompásan üdítő fogpaszta Chlorod ontsza atw,‘an Mikroszkopikusan finom alapelemeinek (amorph kémiailag ható szénsavas mész) nagymérvű mechanikai tisztító ereje által íövid időn beiül vakító fehérré teszi a fogakat és fodormenta ize révén a szájban kellemes hűvösséget és tisztaságot idéz eiő. Cfnorodont a legideálisabb szer a sárga fogak ellen. Görögül: (Chloros = zöldessárga; Ódontes = fogak) és teljesen hiányzanak belőle a káros alkatré­szek, valamint a fehéritő klór is. Kis tubus ára 4*—, naqy tubus ára 6.— korona. _________ ......... ...... _ __ . ______ ______________________*_______ ws ........................ ....................... üiKii ~~ T * rí-----——n— ■nin imr" mTi~r~T—Tirinn~mi~ i r, nr'Tii nrr^i i1 t i n tmm ■1 i i----rí—i t ­Ma sanric: Bizonyos korrektúra részleteiről lehet tárgyalni* de a békeszerződéseket nem fogfftk érinteni A kditánaságl eBnöB* ünnepi SsessésSéföesa vétSsimiba vette a lül:2retormot — A Prager TaisblatS EcriSiScáJa a fAMrefem amiissosiáiis végrehajtásáról Prága, október 31. Masaryk köztársasági elnök űz október 28-iki ünnepéllyel kapcso­latosan nagyjelentőségű nyilatkozatot tett vá­laszképpen SceMa miniszterelnök beszédére. Masairyk e;lmök nyilatkozatában rámuta­tott arra, hogy a községi választások alkal­mával a választók igazolták és szinte utá­nozták a kormánykoalíciót, ami szerinte a választók önállóságát és megfontoltságát bi­zonyítja. A legnagyobb aggodalmat a cseh intelli­gencia válsága kelti föl benne. Az intel­ligens ember ugyanis gyakran beleesik a gyakorlatktlanságba s az iskolázottsá­got az élő képzettséggel és az élő gon­dolkodással össze téveszti. Az intelligens ember könnyen utópistává vá­lik és előszeretettel ápolja a túlságos difire-• renciálÓGúst. Ma minden intelligens ember külön lapot és külön pártocskát akar. Az elnök érdemlegesebben a ma leg­aktuálisabb két témával: a földreformmal és a revízió gondolatával foglalkozott. A föSdreferm 'konzervatív* reform Ami a földreform ügyét illeti — kezdte az elnök —, «z a történeflimd országokban befejezettnek tekinthető. Több tennivaló ma­rad még Szlovenszkón és az Erdős- Kárpátok­ban. Az állam-jogi változás meülett a földreform az uj köztársaság legnagyobb tette. Ez volt a betetőzése és tulajdonképpeni meg­valósítása. A háború után országainkba éhínség és nyomor köszöntött ibe és a nép természete­sen sanda szemmel pillantott a nagy latifun­diumok felé. A lefoglalása törvénnyel szociá­lis kirobbanásokat előztünk meg, ment re­ményt adtunk a népnek arra, hogy földhöz .jut. Kezdetben a földbirtokreformnak való­ban ily megnyugtató hatása volt. Másutt, pél­dául Angliában, ez másképp történt, mint például Írországban a reform előtt a nagy- ibirtckosdkkailu Nálunk egyetlen egynek baja- szála sem görbült meg — Írországban agyon­ütötték őket. A földreformot másutt is — nemcsak Oroszországban — egészen más módon valósították meg, mint nálunk. A birtokcserék legalább is nyolcvan szá­zaléka nálunk önként és megegyezés ut­ján jött létre. (?) Megértem azt, hogy a nagybirtokosok nem szívesen mondanak le kiváltságaikról. És mégis ©z a reform nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági tekintetben is javára vált a nagy­birtokosoknak (!), főkép'pen pedig a nemes­ségnek azzal, hogy valóságos mezőgazdasági tevékenységre és vállalkozói szellemre kény- szeritettc őket. Földreformunk ellenségei, amikor a magántulajdon szentségére hivat­koznak, nem látják, hogy a földreform révén néhány száz nagy-birtokos helyére több mint egymillió magántulajdonos lépett. A földreform valóban konzervatív re­form, főképpen pedig igazságos. Igazságtalan volt a latifundiumok intézmé­nye. Földreformunk valóban az újabb idők legnagyobb szociális reformja, a iszó általá­nos értelmében. E reform révén jelentős mértékben meg­valósítottuk a köztársaság konszolidálását, ami által köztársaságunk nagy szolgálatot tett Középeurópának s Európának általában. A jubileumi esztendő a korrigálás éve lesz Ellenfeleink és az általuk folytatott agi­táció kicsinyesnek és szegényesnek tűnik fel; csak a politikai pártoskodás -és a rövidlátás a Mielőtt CSILLÁR szükségletét Jfc jPlj. beszerel, kérjen képes árjegyzéket JjgX ..Etttia-oHr.. | Budapest, V!!., Dob-utca 42 szám Vámküllöldre (e csatolt területre) frankó eívámolva is szállítjuk. nem képes egy nagy ügyet helyesen mén érteni. De nem akarok elébevágni a közeledő jubileumi esztendőnek, amely alkalmat fog adni arra, hogy revideáljuk mindazt, arait az állami igazgatás minden terén végrehajtottunk és teremteni tudtunk, mi az, amit korrigálni kell és milyen aodon kell tovább eljárnunk. Ma csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy e be­szárna.-.cg, amennyit csak lehet, javít­sunk, hogy ez a számadás becsületünkre váljék. Számolnunk kell a megujhodott erős Németországgal Külpolitikai helyzetünkről örömmel ál­lap ithatom meg, hogy az nagyon megfelelő és hogy ezt más államok — kicsinyek és na­gyok — lojálisán elismerik. Nagy szerencse ez ránknézve, mert a konszolidálás munkájá­ban szükségünk van más nemzetek elismeré­sére és jóindulatára. A belpolitika a legszo­rosabb kapcsolatban áll a külpolitikával. Külügyi politiMimk óvatosságot követel és fog is követelni, valamint megértést a válto­zó európai helyzettel szemben. Valamiennyi állam belső helyzete változik. A háború foly­tán szenvedtek a legyőzőitek és a győzők, de a konszolidálás máris észlelhető. Különösen áll ez Németországról. Gyakrabban utaltam már arra, hogy számolnunk kell Németor­szággal, még pediig nem a megvert, hanem a anegíujhodott és erős Németországgal. Bizonyos korrektúra részleteiről lehet tárgyalni Sohasem titkoltam, hogy a békeegyez­mények és különösen Európa uj felosztásá­nak müve nem minden részletében tökéletes, mert hiszen emberek munkája. Azt azonban biztosan lehet állítani, hogy Európának há­ború utáni szervezete igazságosabb, mint a háborneiü-^ volt. Bizonyos korrektúra rész­leteiről lehet tárgyalni, de ennek tárgyilago­san és igazságosan és nem aditációszeTiien kell történnie és a tárgyalásokat állam és állam között kell folytatni. A békeszerződé­seket nem fogják érinteni, mert nem enged­hetjük meg, hogy papirronggyá váljanak és általános bizonytalanságot ég tényleges an­archiát hozzanak magukkal. Tisztességes, be­csületes emberek tárgyilagosan mindenről még a legnehezebb problémákról is meg tudnak egyezni: a Nemzetek Szövetsége pro­gramjában megfelelő módon gondoltak erre. Az elnök megnyilatkozását tégy sajnála­tos „véletlen" folytán csak megkésve ismer­tethetjük. A Csehszlovák Távirati Iroda, amely kü­lönbem tisztán kereskedelmi alapon dolgozó hírforrás s amelynek lapunk is a rendes ■előfizetői közé tartozik, szerkesztőségünknek szombaton a beszéd közlésékor nem küldte m.eg ezt a kiadványát, sőt még a mai napig is adós vele. Ugyanakkor a Pirager Presse, amelynek első kiadása vélünk egyidejűleg jelenik meg, ugyanebből a hírforrásból már szombatom este teljes terjedellmében közöl­hette a nyilatkozatot. „ A felelősségre nem vonható** földhivatal A Pragar Tagblatt vezércikkben foglal­kozik Masaryk elnök nyilatkozatával és attól tart, hogy az elnököt félre fogják érteni az intelligencia válságáról tett nyilatkozata miatt. A lap ezután rámutat a földreform igazságtalanságaira. A földreform szándéka bizonyára szociális volt, a földhivatal tényleges eljárása a nagy- birtokosok ellen azonban olyan képet alkot, hogy azt egyáltalán nem lehet szo­ciális műnek tekinteni. Az a módszer, amilyennel a nagybirtokosok­tól elvették az erdőket és mezőket felosztás végett, még a legjobb szociális akarat mellett sem lehet helyeselni. A földhivatal maga kénytelen most a maga rendszerét döntő- b i rá skoidá ssal korrigáln i. Elégtelen anyagi eszközökkel és elég­telen tudással rendelkező embereket ik­tattak a földtulajdonba, nem a jog és tu­dás alapján, hanem a nemzetiségi hoz­zátartozás szerint. Sőt pártkönyvek alapján is osztottak földeket. Számos esetben kiderült, hogy egyáltalán nem tettek jót azokkal, akiket földhöz juttat­tak. A maradékbirtokokkal való gazdál­kodásról, a protekciós rendszerről, mely­nek egy ellenőrizhetetlen hivatalban nyitva állanak a kapui, ma jobb nem beszélni. Mindaddig, amíg a földhivatal nem vonható intézkedéseiért felelősségre, ténykedése nem találhat köztetszésre. Szovjetoroszország résztvesz a népszövetség leszerelési konferenciáján Genf, október 31. Csicserin orosz külügyi népbiztos arról értesítette a népszövetség ve­zértitkárát, hogy a szovjetkormány a népszö­vetség leszerelési bizottságának előkészítő munkálatain részt fog venni. A sürgöny rá­mutat, hogy az orosz-svájci konfliktus, amely a szovjetkormányt megakadályozta abban, hogy svájci területen a kongresszuson résztvegyen, az április 14-iki közös jegyző­könyvvel elintézettnek tekinthető és igy az orosz kormány eleget tesz az 1925. évi decem­ber 12-iki meghívásnak. Kéri a népszövetsé­get, hogy nevezzék meg a tárgyalás helyét és idejét. Az orosz kormány a delegációt csak most fogja kinevezni és a népszövetségi kö­rök nagy érdeklődéssel várják a szovjetdele­gáció részvételét a kongresszuson. November 3-án ü! össze a költségvetési bizottság Prága, október 31. A parlamenti munka november 3-i.kával újból megkezdődik. No­vember 3-ikán ugyanis összeül a költségveté­si bizottság és megkezdi az 1928. év:i költség­vetés fölötti vitát. A szenátus nemzetgazda­sági bizottsága ugyancsak november 3-án kezdi meg működését. A két ház plénumá­nak összehívásáról egyelőre még nem történt döntés. A francia-jugcszláv védszerzadés megkötése Nowyork, oktöbeír 31. A New-York Times jelenti Londonból, hogy Franciaország még november 15-ilce előtt alá fogja inni a Jugoszláv iával kötött barátsági és védelmi szerződést és ezzel kiegészíti a Belgiummal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Ro­mániával kötött védszerződiésekét. Albániában felkelés tört ki Paris, október 31. A Chicago Tribüné belgrádi jelentése szerint Észa'áilbáviában Aciimed Zogu ellen felkelés tört ki. A kor­mánycsapatok súlyos harcban állnak a fel­kelő csapatokkal. Angol publicista Európa három háborús veszedelméről London, október 29. Az English Rcwiev, az egyik legtekintélyesebb angol folyóirat novemberi számában hosszabb cikk jelent meg Ernest Remanate tollából Európa hábo­rús veszedelméről. A cikk szerint Európa po­litikájának három viharpontja van: a lengyel korridor, Felsőszilézia felosztása és Magyaror­szág megcsonkítása. Remanate szerint Ma­gyarország felosztása volt a legostobább és a legnagyobb igazságtalanság, amelyet a nyu­gati hatalmak felelős politikusai a békeszer­ződések megalkotásánál elkövettek. Millerand szenátorrá választása a jobboldali politika győzelme Péris, október 31. Ornc departmanban a pót­választásoknál Milücrand-t, a jobboldali jelöltet választották meg 536 szavazattal, míg a baloldali jelöltre 303 szavazat esett. Az egész jobboldali sajtó Millerandnak szenátorrá való választását mint a jobholda! nagy győzelmét ünnepli, mig a baloldali sajtó kijelenti, hogy éppen ez a válasz­tás mutatta meg, hogy mennyire fontos a balol­dali pártoknak egységbe való tömörítése. Beszé­dében Millerand azt mondta, hogy megválasztá­sát ngy értelmezi, hogy a francia jobboldal nem hajlandó a Ruhr-vidéket ellenszolgáltatások nél­kül kiüriteni. Egy norvég gőzös pusztulása London, október 31. Szombaton az ir ten­geren a Fortuna nevű norvég gőzös Írország és a Spitzbergák között kigyulladt. A hajó elsülyedt. Három tengerész a vizbefuit, 19 megmenekült. Nungesser öccse lezuhant és öngyilkos lett Berlin, október 31. Nungesser Róbert, a szerencsétlenül járt oceánrepülö öccse, teg­nap Washingtonban próbarepülése alkalmá­val lezuhant. A repülő súlyosan, de nem életveszélyesen sebesült meg, mig gépe ösz- szetört. Mikor a segítségére sietők meg akarták közelíteni a gépet, lövést hallottak. Nungesser Róbert revolverével agyonlőtte magát, állítólag afölötti elkeseredésében, hogy próbarepülése nem sikerült. Tizenhét halászbárka pusztult el az ir partvidéken London, október 31. Írország nyugati partvidékén 17 halászbárka viharzónába ke­rült. A vihar a szirtes partokhoz csapta a .bárkákat és negyven halász a hulláim okban lelte halálát. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom