Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-01 / 249. (1583.) szám

i^<M-7V\\GÍKR-HIRMS 1927 november 1, kedd. ct ii ............. »i naaamanmmm Bukarest a Manoilescu-pör hatása alatt Bsszámoló a romáasai események színhelyéről — Hogy vélekednek a karlista mozgalomról a román fővárosban? — Manoiíescu elfogatásának előzményei — Az egységes ellenzéki blokk — A P. M. H. bukaresti tudósítóijától — Bukaresti munkatársunk cikke ugyan bi­zonyos tekintetben elkésve érkezeit, de köz­lését mégis fontosnak tartjuk, mert azon kis­számú eredeti romániai tudósítások közé tar­tozik, amelyek átbújhattak a szigorú román cenzúrán és igy autentikusan, a külföldi lapok kombinációi nélkül mutathatják be a buka­resti helyzetet. Bukarest, október 31. Bukarestet ma Manoiíescu államtitkár elfogatása tartja izga­lomban. A politikai óllet egy pillanatra megállóit, hogy azután annál rohamosabb tempóban haladjon a megoldás felé, amelyet mindenki, aki Románia mai belpolitikai hely­zetét ismeri, tetette szükségesnek és sürgős­nek tart. Mint ismeretes, Manói! escut, az Avereiscoi-kormány pénzügyi államtitkárát, a néppártnak legszimpatikusabb tagját, akit a párt egyik oszlopának ismertek el, a Bra- ti.iami-kormány, amikor a volt államtitkár Párisiből az országba vissztért, elfogatott út­közben és fedezet alatt Bukarestbe hozatott. Mi volt Manoiíescu bűne? A kormány nyilat­kozata azt mondja, hogy „összekötő volt azok között, akik a mai alkotmányos rendet óhajt­ják megzavarni1*. Manoiíescu néhány levelet hozott magá­val: a pártvezérek számára négyet (Hor­gának, Avareseunak, Bratianunak és Maniunak), valamint egy proklamációt is. Emiatt állitják most hadbíróság elé, amely „az állam biztonsága ellen elkövetett bűncse­lekmény’- miatt" fog felette ítélkezni. A bün­tetés pedig erre a cselekményre a katonai törvények értelmében legenyhébb esetben is öt évi kényszermunka. Manoiíescu védői közé jelentkezett A veresen tábornok is, aki él azzal a jogával, hogy mint tartalékos tiszt a hadbíróságok előtt is elláthat védői tisztet. Manoiíescu elfoglalása, s a kormányműk szokatlanul szigorú eljárása óriási feltűnést keltett mindenütt. Hiszen köztudomású volt és maga Manoiíescu sem titkolta, hogy Paris­ba azért utazik, (hogy Károly volt trónörökös­sel megbeszélést folytasson. Erre azért volt szükség, mert Manoiíescu a napokban akarta megindítani uj napi­lapját, a „Craiu Nou“-t (Uj királyság), ) amelynek kimondottan antiliberális és j karlista tendenciája lett volna. De nem Manoiíescu volt az első, aM a volt trónörökössel az utóbbi időben politikai megbeszélést folyatott A nemzeti parasztpárt főtitkára, Madgearu Virgil, a nyár folyamán több ízben tárgyalt Károllyal, aminek követ­keztében a párt uj hivatalos lapja első vezér­cikkében meg is irta, hogy a „dinasztikus krízisének véget kell vetni. Jgy a nemzeti parasztpárt is kimondottan * Károly metilé állott, amit annál is inkább megtehetett, mi­vel sohasem helyeselte a volt trónörökös le­mondását és nyíltan, a parlamentben is, kérte az ügy revízióját. Jorga tanár pedig kezdettől fogva ellene volt a trónfosztásnak, így azntán az összes ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy Károly trón- öröklési jogáról való lemondását reví­zió alá kell venni, csak a kormány volt ellene, elsősorban Bratianu Jón el, aki tulajdonképpen az egész trónfosztásnak a kezdeményezője volt A kormányt ez a legutóbbi időkben mind­inkább észlelhető hangulat Károly mellett rendkívül irritálta; hiszen nagyon jól tudta, hogy Károlyinak visszatérése egyértelmű a párt végleges bukásával. Minden eszközzel azon volt tehát, hogy minden agitációt ez irányban meghiúsítson, lehetetlenné tegyen. Erre most kedvezőnek látta a pillanatot és ezért tartóztatta le Manoilescut, el- rettendő például a többi karlista számá­ra. Azonban a kormány rosszul számított. Egyrészt Manoilescuból vértanút csinált, amely szerepet sok komoly politikus megirigyel a fiatal volt államtitkártól, másrészt a kérdést újból felszínre ve­tette, egészen nyíltan, olyan formában, amely annak széles mederben történő megvitatását teszi szükségessé. A Károly-kérdést tehát ezúttal a kor­mány vetette fel. Es ha Bratianu a parlament ülésen maga is beszámolt a Manoileecu- letartóztatás okairól és azt a legsötétebb színekkel ecsetelte, a volt államtitkárt mint hazaárulót állítva a parlament elé, nem kerülheti el, hogy a többi ellenzéki pártok a kérdést ne tárgyalják — de nem a liberális párt szemszögéből nézve. Hogy pedig ennek a megvitatásnak m.i lesz a következménye, azt nehéz kiszámítani. Az az egy azonban bizonyos, hogy Manoiíescu elfogatása, amelyet állítólag még több karlista politikus lefogása fog követni, újra bedobta a kérdést a napi politikába, újra felszínre vetette a disz­kussziót, amelyet pedig a liberálisok szerettek volna a legszívesebben el­kerülni. A Károly-kérdes tehát újra aktuális, sok­kal aktuálisabb, mint valaha. A parlamentben meg fognak történni a valló mástétetek: a kormány szigorúan ragaszkodni fog a törvény betűihez, mig a nemzettek és Áverései nyíltan is Károly mellé fognak állani. A kormány a legenergikusább eszközöket akarja igénybe venni, hogy a Károly- agitációt egyszersmindenkorra letörje. Hadbíróság, jilávái katonai fegyház, cen­zúra, lapelkobzások, lapbetiltás, sürgöny- cenzúra, a túlzó soviniszta „Cuvántul" szerint még levélcenzura is napirenden van. De őzzel Bratianuék csak egyet értek el: az eddig szétforgácsolt ellenzék, össze fog tömörülni, hogy- végső csapást mérjen Bra­tianuék fejére, s az ellenzék blokjiáfból való­színűleg ki fog alakulni a román trón öröklés kérdésének uj megoldása, Károly volt trón­örökös, ma Carol Caraiman, ueuilly-i magán­zónak visszatérése is. A liberálisok miniden 'igyekezete Károly trónörököst minden tehető és lehetetlen módon, még apokrif emlék­iratok közlésével iis tehetetlenné tenni, cső­döt mond, a megoldás pedig halad feltartóz­tathatatlanul az igazság utján. Mussolini nagy seregszemléi a íascisfm forradalom ötödik évfordulóján Róma, október 31. Az olasz fővárosnak a fas- cista csapatok áltrl való megszállásának ötödik évfordulója alkalmából Rómát gazdagon feldíszí­tették és a város egész napon át az ünnepi moz­galmasság képét mutatta. Az utcákon milícia-csa­patok és savantgárdisták meneteltek zeneszó mel­lett, délelőtt pedig a város különböző részein nagy katonai parádék folytak le. A lakosság mindenütt nagy tömegekben vett részt az ünnep­ségeken, külonsen pedig a Villa Flori előtt tar­tott nagy seregszemlét. Itt megjelent a diplomáciai testület, a kor­mány tagjai és a város vezetősége. Mussolini lo­von jelent meg tábornoki egyenruhában, Turatti, a fascista párt vezértitkára kíséretében. Mussoli­ni a Villa Floriba vonult a tömeg folytonos üdv­rivalgása közepette. Majd elléptetett lován a ka­tonaság előtt és a következő beszédet tartotta: — Tisztek, katonák, tengerészek, repülők, fe- keteingesek! Legnagyobb örömet és végtelen di­cséretemet tolmácsolom uektek diszmenetetek nagyszerűsége miatt. A fascista forradalom ötödik évfordulóját nem lehetett volna méltóbban megünnepelni, mint a nemzetnek ezen fegyveres parádé­jával, amely ai összes fegyveres erőket töl­tötten szolidaritásban és izzó lelkesedésben összeforrva mntatta meg. Ha kötelességeitek különböző is, a hitetek egy. Mindnyájan katonák vagyunk, akik őfelségének, a királynak tántoríthatatlan hűséget esküdtünk és el vagyunk mindnyájan határozva arra, hogy forradalmunk gyümölcseit az országon belül és Olaszország jogait kifelé bármi áron is rnegvéd- jük. Most kezdetét veszi a hatodik év, amely ha­zugságon érte mindazon nevetséges hirter- jesztőket. akik kormányzatunknak csak ele­mér tartamot jósoltak. Most előttünk van éppen az ellenkezőjének bizo­nyítéka s ellenségeink, akik széjjelszórtan van­nak a világban, alig érdemlik meg részvétünket és mély megvetésünket. — Feketeingesek! Már megkaptátok paran­csomat, hogy hűségben és fegyelmezett odaadás­ban továbbra is kitartsatok. Nem tévedek, ami­kor szivetekre, katonai hüségtekre és teljesen megbízható engedelmességtekre bízom magam. Munkánkkal, áldozatainkkal és fáradozásainkkal, Vittorio Venetori tisztjei és katonái, tengerészek, repülők és feketeingesek, mindnyájan hozzá já­rulunk hazánk föllendüléséhez. Feketeingesek, kié Olaszország? A katonák, légionáriusok, tengerészek és fascisták óriási tömege harsogva felelte: A miénk! közadakozásból emeletesre építi a zárda nyu­gati szárnyát is, hogy ott modern tanterme­ket nyerjen és az iskola sziik férőviszonyain segítsen. Ebből a célból kérő szózattal fordul az iskola tanítványaihoz és a katolikus ma­gyar közönséghez áldozatos adományokért. Egyúttal bejelenti a közgyűlésnek, hogy Majer Imre dr. apátplébános az adako­zást a kulturális célra tízezer koronával nyitja meg. Az apátplébános nemes áldozatkészségét Alapy Gyula dr. szívből jövő szavakkal kö­szönte meg, hivatkozva arra, hogy Majer Im­re dr, aki mint szerény körülmények közt levő fiatal plébános falucskájának a saját költségén uj iskolát építtetett, aki Komárom­ban is tízezrekre menő adományaival irta be nevét az egyházközség életébe, csak nemes leikéhez marad következetes, amikor a ma­gyar kultúra oltárára teszi le ismételten nagy áldozatát. Az ünnepi közgyűlés az adakozóval szemben hálás köszönetének adott kifejezést és azt tüntető ovációkban részesítette. Este a Katolikus Legényegylet színpadán pompás műsoros ünnepi játék fejezte be a szép napot. Borka Géza gyönyörű prológusá­val kezdődött, melyet Farkas Erzsébet szavalt, el mély átérzéssel, majd bájos gyermekek üdvözlései következtek. Igen kedves volt az elsöosztályu kis Bardecz Juliska zongoraszá­ma is. Az est többi részét a Tündéravatás cí­mű kétfelvonásos látványos tündérrege töl­tötte ki, melynek zenéjét a főgimnázium ze­nekara szolgáltatta Ferányi József vezetése alatt. A darabot hétfőn is megismételték nagy sikerrel. Komárom katolikus magyarságának nagy kulturünnepe Az irgalmas nővérek leányiskolája most jubilálta félszázados fennállását — Az egyházközség akciót indit az iskola kibővítésére — Majer apát tízezer koronás adománya — * Wlsater Hermáim szénkereskedelmi r. t. POZSONY, Palacky-tér 18 Telefon 706 és 384 Házi fütőszenet szállít zsákolva Olcsó napi árak — Raktár: Újvárosi pályaudvar Komárom, október 81. (Saját tudósítónktól.) Gyönyörű október­végi nap ragyogásában úszik a város, mely­nek katolikus magyarsága csendes háziünne­pet ül: október 28-án töltötte be a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló katoli­kus leányiskolája működésének ötvenedik esztendejét. A kedves és bensőséges családi ünnepre napokkal korábban készült a város katolikus társadalma, hogy kifejezze a Paulai szent Vince szerzetesnők iránt érzett igaz és nagy háláját, akik fél század óta tanítanak Komáromban. Vasárnap a katolikus iskolák tanulóifjú­sága zászlók alatt vonult fel az ősi Szent An- drás-templomba, ahol Major Imre dr. apát­plébános, a komáromi magyar ldsszeminá- rium rektora a kispapok teljes segédletével ünnepélyes Te Deum-ot mondott és főpapi misét celebrált Utána Lestár István dr. se­gédlelkész mondott mélyen szántó, gondola­tokban gazdag beszédet e nap jelentőségéről. Ünnepi közgyűlés Az istentisztelet végeztével ünnepi köz­gyűlésre gyűlt össze a katolikus autonóm egy­házközség * a Majláth-iskola dísztermében, mely zsúfolásig megtelt az egyház vezetősé­gének, képviseletének és iskolaszékének tag­jaival és ezenkívül fényes hölgy közönséggel, akik kivétel nélkül mind a komáromi zárda- iskola egykori tanítványai sorából kerültek ki. Képviseltették magúkat az ünnepi köz­gyűlésen az összes katolikus egyesületek, tan­intézetek és más intézmények is. A közgyűlés megnyitása előtt az irgalmas nővéreket kül­döttség hívta meg a közgyűlésbe, ahol testü- | letileg megjelentek Venusta nővér főnöknő- I ve] élükön. Majer Imre dr. apátplébános mondott gyönyörű elnöki megnyitót, melyben az irgal­mas nővérek önfeláldozó, nagy munkájának jelentőségét ecsetelte s hangsúlyozta, hogy a fél évszázad alatt mily fölbecsülhetet- len értékű szolgálatokat tettek a magyar kultúrának és a város egész társadalmának. A beszéd után percekig hangzott a taps és tartott a nővérek ünneplése. Majd Alapy Gyula dr., az egyházközség világi elnöke tartott összefoglaló előadást az iskola ötvenéves múltjáról. Színes szavakkal irta le a nagynevű Simor János bíboros her­cegprímásnak áldozatkészségét, aki 1877-ben az iskola számára a város legszebb pontján telket vásárolt, az emeletre kiépíttette és tan­eszközökkel felszerelte. Az irgalmas nővérek egyháztársadalmi és szociális munkájának méltatása után ecsetelte az államváltozás után átélt küzdelmes esztendőket, amikor a komá­romi egyházközség vette át az iskolafentartő kötelezettségeit és a társadalom segítette azt. Kiemelte Palkovich Viktor volt nemzetgyűlési kép­viselő bőkezűségét, aki tízezreket juttatott a szerzetesnőknek se­gélyezésére, mindenkor névtelenül. Majd az iskolában tanult sok ezerre menő tanulók há­lás érzéseit tolmácsolta lelkes éljenzésekkel fogadott előadása végéirés előterjesztette ha­tározati javaslatait. A* évforduló megörökítése Alapy Gyula dr. indítványa szerint az egyházközség közgyűlése kimondta, hogy a nagy alapítóra való kegyeletes emlékezésül az egyházközség leányiskoláját ezentúl „r. ka­tolikus Simor-iskolá“-nak nevezi el, hogy így méltó társa legyen a katolikus fiúiskola nagy­nevű építőjéről, Erdély apostoli lelkű püspö­kéről elnevezett „Majláth“~iskolának. Az indítvány második része azt vette cé­lul, hogy az egyházközség társadalmi utón, Komárom a községi választások előtt Komárom, október 81- (Saját tudósítónk­tól.) A komáromi községi választások várat­lan kiírása nem keltett semmi meglepetést sem. A komáromi pállok már régóta készül­nek a választásra. Az első számért több párt versenyzett és a kommunista párt úgyszólván inspekciót tartott a városházán jelöltlistájával, hogy az első számot kaphassa. Ezt azonban szerényen a tűznél levő „magyar" szociálde­mokraták foglalták le, akik tudvalevőleg ré­gebben beléptek a csehszlovák szociáldemok­rata pártba, azonban ezzel a devizával Komá­romban nem tehet sokat remélni. így tehát a magyar szociáldemokraták külön jelöltek és listavezetőjük Czizmazia György, a mostani város bíró. A második számot a kommunista párt je­löltlistája kapta, amelynek listavezetője most is Steiner Gábor nemzetgyűlési képviselő. A harmadik, illetve negyedik számot a zsidó- párt, illetőleg a cseh nemzeti szocialista párt foglalta le. Ez utóbbinak listavezetője Petr Vladimír mérnök, akinek Komáromból való áthelyezését a szlovák néppárt sikertelenül sürgette. Az ötödik lista a csehszlovák szociálde­mokratáké, akik a magyar elvtársaiktól szin- leg elkülönültek, azonban a listáikat kapcsol­ni fogják. A többi párt ezentúl adja be jelölt­jeinek jegyzékét. Az egyesült magyar pártok listavezetői Koczor Gyula nemzetgyűlési kép­viselő és Dosztál Jakab nagyiparos. A hét folyamán megindul a választási küzdelem a mandátumokért. A egyesült ma­gyar pártok legközelebb közös gyűlést tarta­nak, amelyen a városbirói állás betöltésével foglalkoznak. November elején Komáromba várják Ssűllö Gézát, az országos keresztényszocialis­ta párt vezérét, aki a magyar nemzeti párttal közösen tartandó nagygyűlésen fog mondani nagyobb beszédet, amelyen a magyar nem­zeti párt törvényhozói is felszólalnak. A vasutasokkal megszakadtak a tárgyalások Prága, október 31. A vasutügyj minisz­térium és a vasutasok közötti tárgyalások is­mét megszakadtak- Krouzsilek dr. miniszteri tanácsos, a tárgyalásokat vezető minisztériumi megbízott kijelentette, hogy a vasutasok köve­teléseinek végleges rendezésére csak akkor kerülhet sor, ha előbb a kisebb dolgokat és a többi alkalmazottak fizetéseit is véglegesen rendezik. A vasutas szakszervezetek központi bizottsága szombaton egész délután tárgyalt a kérdésről és arra a következtetésre jutott, hogy a nyolc hónap óta tartó tárgyalásokat a minisztérium lehetetlenné akarja tenni. Ezzel tehát a békéltető tárgyalások egyelőre hajó­törést szenvedtek. % í: 4 ■a.'11—

Next

/
Oldalképek
Tartalom