Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-04 / 226. (1560.) szám

fi 1027 október 4, kedd. !■■■!■ mi ii rn irmr niri ,-í3«i winiMwmnnn —nir irirr^--y^.^xmuinamBimscssv.y zma Látogatás az öt sebből &é?ző komnemremihi Neumann Teréziánál Neumann Terézia csodálatos péntekjei — Krisztus vérző sebei egy paraszimadotma testén — Főpapok, apácák, hivőh és kiváncsiak zarándokserege Konnersreuthban — Terézia csodatettei ezrei özönlenek Konnersreuthba autón, autó­buszokon, vonaton, ökrösszekéren, sőt gyalog is zászlók alatt, mint a bucsujáró helyek za­rándokai. Különösen pénteken rengeteg a lá­togatók tömege, de egyéb napokon is sok száz ember keresi fel a hiressé vált kis községet. A bajorok, deutschböhmenek már tudják, hogy pénteken alig egy pillantást vethetnek a vér­ző csodára, mig köznapon beszélhetnek vele, megérinthetik kezét és kikérhetik a segedel­mét. Százezrekre megy a konnersreuthi za­rándokok száma. Nyolc orvostanár vizsgálta meg Neumann Terézia pénteken vérző testét, de a csodálatos jelenség okát egyiknek sem sikerült megtalálni. Órákig keressük autónkat a kocsi tábor­ban és öreg este lesz, mire a jármüvek tenge­réiül kivergődünk. A határig csak a motor beszél, amikor pedig egy percre elhallgat a gép, az öreg marienbadi fürdőorvos veszi át tőle a szót: — Jövő kedden ismét átjövök Konners- reuthbe. Szörnyen kínoznak a vesegörcsök. Talán segít Terézia. (f. a.) ifiailtiüiitf meabuktslK a ^politikamentes** ' pártok Possefs^bssR H5 pért kQzd a Riasiíiátumolíért — Unováren hé.t keres&ed© és Síét gazdasági párt harcol egymás ©SBera -- sa 6c@PQssitéRyszQ33aBista párt a magyar nemzeti párttal karöltve most ielefit eSőssSr önáJóan Zólyomban Konnersreuth, október 3. Kicsi bajor falu a csehszlovák határtól alig kohajitásnyira. Népe századok óta éli itt eseménytelen életét. A maroknyi bajor a föld­ből nehéz munkájával kényszeríti ki minden­napi sovány kenyerét. A ma gondja, baja, életes küzdelme barázdálta koravénné az em­berek arcait és árnyékolta el szemeiknek hol- napos fényét. Soha nem godoltak arra, hogy a nagyvilág tudomást vesz a létezésükről, még kevésbbó hitték, hogy a templomi Boldogsá- gos éppen kis falujukból választja ki az ő kül­döttjét, akit szent Fia földi szenvedéseinek korporációjává magasztosig És a nehány hó­nap előtt még ismeretlen falu neve ma világ­hírű, Konnersreuth kriptái csöndjét az autó­tülkök százainak lármája és a zarándokok ez­reinek *:aja veri fel Mirakel... Neumann Teréziának hívják azt az egy­szerű harmincéves konnersreuthi parásztnőt, akinek csodájára és csodáiért ideözönlenek a hívők, a szkeptikusok, az okkultisták, az or­vosokba papok, az apácák, az élet nyomorult­jai és az élet királyainak tömegei, hogy hi­tükben öregedjenek, vagy leleplezzék a „cso­dát", vagy segedelmet találjanak, avagy mu­lassanak a babonások mellverésein. Itt azon­ban az emberek ezreinek ajkán csak egy szó párázik: Mirakel. Isteni megnyilatkozás: mondják a hívők és neofitáit. A vallási fanatizmus soha nem látott gör­csös tünete: hangzik az orvosszakértők diag­nózisa. Ritka médium, a legnagyszerűbb trans- ban: állapítják meg az okkultistáik. „Terézia, szent Terézia segíts!": csuklik ki az élet nyomorultjainak sikolya. De a vélemények, megállapítások bábe- lén átragyog a szemek transparense: Mirakel, Mirakel. Terézia véres péntekjei Neumann Terézia soha nem járt faluja határán kívül. Paraszti munka a foglalkozása, amit az istenes élet magasztositott meg. Szalad idejét a templomban éli, de templom neki a mező is, oltára a rög is. Munka közben imádkozik, a barázdából is, a kék égről is a Boldogságos arca ragyog a szemébe. A pén­teket, Krisztus halálának napját böjttel, el­mélkedéssel szenteli meg. Egyszer azután péntekre virradva Teréz nem hagyja el fekhe­lyét. Hozzátartozói töltögetik. Nem mozdul. Mereven, önkívületben fekszik. Délután 3 óra­kor két tenyere is, mintha szeggel verték vol­na át, vérzik. Elhívják a papot, majd orvost hoznak. A pap imádkozik, az orvos érthetet­lenül vizsgálja a tüneteket. Összefut a falu. A leány halálát várják. Szombaton reggel azon­ban Terézia felkel, kimegy az istállóba, meg­feji a jószágot. S aztán egész nap zavartalanul végzi munkáját. így kezdődött a konnersreuthi csoda és igy folytatódik, sőt öregbedik már hónapok óta. Neumann Terézia minden pénteken meg­merevedik, s Krisztus sebhelyein vérzik. A hét többi napján semmi különös nem történik. Végzi megszokott munkáját a háznál, a me­zőn és a jószág körül. Terézia csodístettei A csodá; -ács blenség híre mind nagyobb hullámokat vert és csakhamar eljöttek a nyo­— A P. M. H. kiküldött munkatársától —< ! mondtak is, akik a csodától csodákat vártak. ! Szemtanuk, szavahihető emberek, maguk a meggyógyultak beszélik el Terézia imádságá­nak csodálatos hatásait. Egy müncheni főtiszt­viselő borzalmas vér baj bán szenvedett. Egész teste gennyes kiütésekkel volt boritva. Halál- raváltan jött Konnersreuthba. „Terézia! Krisz­tus öt sebére kérlek, segíts, mert meg kell magamat ölnöm." Terézia letérdelt a beteg ember mellé. Három nap imádkozott vele. Harmadik napra a beteg ember meggyógyult, kiütései nyomtalanul eltűntek. Siketnáma legényt hoznak Terézhez. Te­rézia megfogja a kezét: „Mondd: Mária szűz anyám." És a siketnóma érthetően utána- mondta: Mária szűz anyám. A legény azóta eredménnyel tanul beszélni. Egy gyermeket mutogatnak, aki játék közben hatalmas vásszöget nyelt. Terézia imá­ja után gyomra visszaadta a szöget. Szomorú emberek vigaszt találtak nála, az élet halálravált hajótöröttéi Terézia szavá­ra vígan ácsolják mentő tutajukat. Mennyi a legenda, mennyi az igazság i ezekből a történetekből, nehéz lenne kihámoz­ni Itt azonban a vérző nő ágya körül minden­ki hisz a csodákban, még a hitetlenek ajkán is megfagy a cinikus mosoly. Egy péntek Konnersreuthban Autón érkezünk Konnersreuthba pénte­ken reggel. Az országutakon a gépkocsik sza­kadatlan sora vágtat a bajor határ felé. A határon útlevelet se kérnek, elég a legitimá­ció. A bajor hatóságok hamar felismerték a konnersreuthi csoda nagy idegenforgalmi je­lentőségét. Már reggel 9 órakor a falu au­tóktól zsúfolt, A falun kívül kell megállanunk és a jármüvek kettős sora között arasznyi fo­lyosón tudunk csak a faluba nyomakodni. A piactéren száz és száz szekér, gépkocsi, ezer és ezer ember. Hatalmas autóbuszok nagy táblákkal: „Müncben-Konnersreuth" — „Drez­da—Konnersreuth" — „Eger—Konnersreuth" stb. Az üzleti élelmesség busásan kamatoztat­ja a csodát. Neumann Terézia a plébánia-lak egy kis szobájában fekszik. A rendezők állít­ják sorba a látogatók tömegét és az emberek libasorban lépkednek végig a szobán. Megál- lani nem lehet, mert kívül türelmetlen ezrek nyomakodnak befelé. Neumann Terézia az ágyon fekszik. Fel­öltözve, fején kendő. Lehunyt szemeiből vér csorog végig az arcán. Homloka is öt helyen vérzik. A kövér vércseppek legörögnek és vé­res csikókkal festik meg az arcát, homlokát. Kezei mellén imára kulcsoltak. Nyugodtan lé­legzik. Az ágy mellett két orvosprofesszor és két püspök áll. Egy-két pillanat megállapítá­sai ezek, mert a tömeg tovább lök, ki a szo­bából. Mindenki látni akar. Persely, pénzestányér, alamizsnás tenyér, vagy ilyesminek híre sincs. Isten nevében fo­gadják a látogatót, de Isten nevében nem kérnek és nem fogadnak el belépő dijat. Pe­dig mindenki adni akar. A dúsak jelentékeny összegeket. A falu plébánosa azonban vissza­utasít minden adományt. Tessék a szegé­nyeknek adni otthon, mert Terézia falujában még a szegényeknek sem szabad hasznot húz­ni a konnersreuthi csodából. Terézia hozzátartozói Terézia apja hatalmas, tagbaszakadt pa­rasztember. Boldogan áll az érdeklődés köz- ; pontjában. Ezrek keresik fel kicsi házában, ahol Terézia is él a hét hat napján. Szóhoz nem jut, csak szorongatja a feléje nyújtott tenyér­erdőt. Itt is tumultus, itt se tűr az özönlő tö- ’ meg egy pillanatnál tovább. Terézia nővére a falu egyetlen kis korcs­májának pincérnője. Szorgalmasan hordja a ! söröskrigliket azoknak a boldogoknak, akik- : nek hely jutott a kis korcsmában. Ez is égész- ' séges parasztnő. Széles, boldog mosoly ter- ■ peszkedik az ábrázatján. Büszke, hogy a • szentnek nővére. Mást ő se tud mondani, mint ' amit mindenki tud Teréziáról. Terézia látogatói > o Püspökök, papok, barátok, apácák, arisz- ) | tekraták, pénzemberek, orvosi egyetemek ta- -1 nárai. városi Dolcárok. narasztok. munkások Prága, október 3. A községi választások jelölőlistáinak beadási határideje vasárnap le­járt, igy most már minden községben és vá­rosban világos képet alkothatnak maguknak a választópolgárok arról, hogy milyen pártok vesznek részt a választásokon. Általánosság­ban meg lehet állapítani, hogy a nagyobb vá­rosokban aránylag több párt vesz részt az ez- iideá községi választásokon. Számos helyen részben a kormány nyomására, részben felső nyomás nélkül alakultak helyi pártok, de ezek az ad hoc pártok tisztán a községi vá­lasztások idejére alakultak. A városi őslakos­ság gerince mindamellett az őslakos pártok­ban foglalnak helyet. Számos vidéken a ma­gyar nemzeti párt és az országos keresztény­szocialista párt meglepő sikerekre is számít­hat. A magyar nemzeti párt a legnagyobb küzdelmet a falvakban vette fel Hodzsa— Zoch „magyar pártalakulatával", ahol a föld- igénylő magyar nép már végképpen kiábrán­dult Hodzsa és Zoch földigére te iből, mert lát­ja, hogy Hodzsa agitátorai a régi receptjük szerint most is „földet mérnek", ellenben majd a választások után ismét cserben hagy­ják a jóhiszemű népet. Az országos keresztényszocialista párt óriási eredményének könyvelendő, el az a tény, hegy számos vidék szlovák községei, de főleg a zólyommegyeiek teljesen elfordultak Hlinkáéktól és egymásután nyújtották be ke­resztényszocialista listájukat. Igen érdekes jelenség Szlovenszkó mun­kásságának köréiben az, hogy a magyar mun-i kásság, amely látja, hogy a kommunisták csakis Moszkva szerint dolgoznak és a helyi érdekeket nem képviseli, viszont a szociálde- i mokraták, kik teljesen lemondtak magyar jel­legükről és végképpen beleolvadtak a cseh­szlovák szociáldemokrata pártba, a magyar munkásság érdekében .semmit sem tettek és most sem tesznek, sőt ellenkezőleg az inter­nacionalizmus jelszavával még ma is százá­val hozzák a történelmi országokból a cseh munkásokat Szlovenszkó vidékére és a ma­gyar munkások elől elveszik a munkaalkal­mat, növelik a magyar munkanélküliek szá­mát. Az ungvári magyarság egysége (Ruszinszói szerkesztőségünktől.) A ma­gyarság egységének kidomboritása terén kö­vetendő példával járt elől az ungvári keresz­tényszocialista és magyar nemzeti párt, amennyiben közös listán adták be jelöltjeiket, melynek posszibilis helyein a következőket jelölte a két párt: 1. Kerekes István dr. orvos, a ruszinszkói keresztény-szocialista párt országos elnöke. 2. Gaar Iván, számtanácsos, a keresztényszocia­lista párt helyi szervezetének alelnöke. 3. Ja- czik Miklós, szőlőbirtokos, ugyancsak alelnök. 4. Eperjessy József dr. ügyvéd, a keresztény­szocialista párt ügyésze. 5. Kavasch Ernő épí­tész. 6. Boros-s Zsigmond, kereskedő. 7. Cser »Béla, gépgyáros. 8. Varga János, csizmadia, ipartestületi elnök. 9. Tirpák József, gazdál­kodó. 10. Kessler István, gazdálkodó. 11. Sza­bó György, épitő vállalkozó. 12. Korláth Eo dre dr. nemzetgyűlési képviselő. 13. Rácz Pál, lapszerkesztő. 14. Jendrék András, iparos. 15. Ormos János, iparos. 16. Witterberger István, iparos stb. A jelöltek egy'ől-egyig őslakos polgárai Ungvárnak, akiknek mindenkor szivükön fe­küdt a város érdeke és jövő boldogulása. Ez­zel tisztában vannak a kormánypártok, vala­mint azok az ad hoc alakulatok vezetői is, akik a választáson a kormányt támogató ele­meknek a vyborba való besegítését, illetve a magyarság megbontását tűzték ki céljukul. A „politikamentesek" levetették álarcukat Miután az úgynevezett „színtelen lista" Ungváron megbukott és a „polgári blokkot" nem tudták összehozni, a cseh agrárpárt leve­tette a polgári álarcot és mint kimondottan kormánytámogató blokk lépett a válasz­tási harc porondjára. A csoport éles vonalat húz a kormánytá­mogatók és ellenzékiek között, listáján pedig tisztán cseh agrárpárti korifeusokat és a föld- mivel ésügyi minisztérium egyes hivatalno­kait jelöli. Az egyesült kormánypártok listá­ján a következők szerepelnek: 1. Hrabár Kon­stantin. 2. Cserny Vladimír. 3. Volosin Ágos­ton. 4. Králiik Ferenc. 5. Brascsajkó Gyula. 6. Bacsinszky Ödön. Az ipaxospárt már teljesen felhagyott az önálló helyi szervezkedéssel. Vezetői külön­ben a vidékeket járják. Az iparospárt ung­vári listáján a következő nevek vezetnek: í. Kreisler Géza. 2. Mihálcsik Gyula. 3. Schedh- ter Lajos. 4. Olsvári Gyula. 5. Mermerstein Mihály. Az autonóm földmivesszövetség, Kurtyák pártja óriási akciót fejt ki és önálló listáival megy Ungváron is a választásba. Valószínű, hogy az egységes magyar lis­tával kapcsolni fog a második skruíi- niumban, hogy a maradékszavázáitok csakis őslakosokat juttassanak be a kép­viselőtestületbe. Az említett pártokon kivül még a cseh­szlovák gazdasági párt szerepel a sorban Hrbek János kormánybiztossal az élén, a cseh nemzeti szocialista párt, melynek listaveze­tője Mali.na állami pénztári igazgató, a szo­ciáldemokrata párt listája élén Tamás István kovác9mesterrel, az egyesült zsidópárt Jusz- kovics Mór dr. ügyvéddel, azonkívül egy kü­lön kisiparosok és kiskereskedők egyesülete Affarth Félix listavezetővel, továbbá a kom­munista párt, melynek listavezetője Gáti Jó­zsef dr. nemzetgyűlési képviselő, a háztulaj­donosok és szőlőtulajdonosok pártja, végül a Gagatkó-párt. Tizenöt párt harcol Pozsonyban Vasárnap déli tizenkét óráig Pozsonyban még öt jelölőlistát nyújtottak be, úgy hogy Szlovenszkó fővárosában összesen tizenöt párt vesz részt a községi választáson. A tegnapi nap folyamán benyújtotta jelölőlistáját a Bund dér Landwirte, melynek listavezetője Lerchner Ferdinánd szőlőbirtokos. Érdekes, hogy ennek a listának harmadik helyén sze­repel Jarábek Rudolf, a keresztényszocialista párt kizárt tagja, aki mindenáron képviselő- testületi mandátumhoz akar jutni és számta­lan párttal tárgyalt, mig végre a német listán mégis csak fölvették, azonban kevés esélye van ahhoz, hogy mandátumhoz is jusson. A tizenkettedik számú listát az úgynevezett nemzeti gazdasági egyesülés kapta, amely­ben az agráriusok, a cseh iparospártiak és Micsuráék szövetkeztek. Ennek a listának az élén az agrárius Okánik dr., jelenlegi polgár- mester, továbbá Liska János kereskedelmi kamarai titkár, Duben Vencel mérnök, a szlovák nemzeti párti Csernyák Vladimír ta­nár és a cseh néppárti Nádasi László dr. ügy­véd szerepel. Az ortodox zsidók listája a ti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom