Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-14 / 235. (1569.) szám
1927 október 14, péntek. 3 Törköly szenátor mm MsmmalúU Losoncon a magyar nemzeti párt prágai tárgyalásairól A magyar nemzeti párt országos elnöke először nyilatkozik a kormánnyal fciylatot? tárgyalások tartalmáról _ A magyarság pártjainak választási közössége a további együttműködés előjátéka Losonc, október 13. Mint már jelentettük, a magyar nemzeti és az országos keresztényszocialista párt losonci szervezeteinek vasárnapi közös gyűlésén Törköly József dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke és szenátora nagyszabású beszédben számolt be azokról a tárgyalásokról, melyeket a párt a kormánnyal folytatott. A szenátor egyúttal kifejtette a párt álláspontját a magyarság pártjainak együttműködéséről s e két vonatkozásban j a beszéd egyik legkimagaslóbb eseménye volt az egység feló haladó magyar kisebbségi coli tikénak, A választások politikai jelentősége Törköly szenátor a következő beszédet mondta: Törköly szenátor beszéde Mélyen tisztelt Közönség! Szeliden akarok beszélni. Mert arra a sok gyűlöletre, amely felénk, szegény magyarok felé cikázik, felénk, akik bűnösség nélkül, sorsverten, szenvedéssel telítve állunk a nagy viharban, nekünk magyaroknak azt a bangót kell feleletül megadni, amely megmutatja, hogy a magyar nép. jó, nemesen gondolkozó és meg tudja bocsátani még az igazságtalanságot igazságtalanságra halmozó elvakultak fe- szitsdmeg kiáltását is! Ez a felelet magamellett találja a Krisztus imádságát: „Atyám, múljék el tőlem ez a keserű pohár, mindazonáltal ne*úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te!“ Ez a felelet magában hordja azt a törhetetlen hitet, hogy a jóságos Isten ahogy azelőtt, úgy ezután is diadalra hozza az örök igazságot! Ez a felelet magában viseli azt az elszánt akaratot, hogy ezért az örök igazságért élünk és halunk. Mélyen tiszelt Közönség! Nekem a községi választásokról és az általános politikai helyzetről kell a tárgysorozat szerint beszélni! A községi választások küszöbén igazán aktuális kérdés az, hogy a községi választásoknak van-e politikai jelentőségük? A hatalmon levők és a kormányzók azt mondják, hogy nincs. Ellenben cselekedeteik éppen az ellenkezőt bizonyítják! Az a kínlódás egyrészt és az erőszakosság másrészt, ami az úgynevezett színtelen listák létesítése körül megnyilvánult, azt mutatja, hogy nem lehet közömbös a hatalmi politikára nézve, hogy a magyarság a községi választásokon gyöz-e vagy sem és hogy csehszlovák közokiratban a központi statisztikai hivatal okmányaiban és kiadványaiban meg legyen örökítve, hogy a köztársaság fennállásának a tizedik évében ugyanannyi a meg nem elégedett ellenzéki magyarok száma, mint ameny- nyi az első évben volt. És én megértem azt, hogy ez nem lehet közömbös a köztársaság hivatalos politikájának irányítására nézve! Mert rettenetes lehet elgondolni a hatalmat gyakorlóknak azt, hogy ezeket a számadatokat a külföld is elolvashatja és különféleképpen kommentálhatja annak jelentőségét. Rettenetes lehet különö-; sen most, amikor letagadhatatlan, hogy a kül- j föld figyelme a csehszlovákjai magyarság kér- ; dése felé fordult. Úgy gondolják, hogy a tisz- ; támlát ást- mindenképp meg kell zavarni. Ezért j szállnak az ivek, ezért gyűjtenek aláírásokat, ezért akarják a hatalmon levő urak magukkal elhitetni, hogy nincs nekünk igazunk. csak kétségtelen, hogy ha a törvények szerint szabad a politikai pártoknak a választásokat irányítani, azt befolyásolni, intézni, akkor ezeknek a választásoknak politikai jelentőségük vám Mindezektől eltekintve is állítom, hogy a magyarságra nézve a községi választásoknak igenis nagy jelentőségük van! Mi, a magyarság két pártja ugyanis azt állítjuk, hogy a köztársaságban élő magyarok nincsenek megelégedve azzal a bánásmóddal, amelyben részesülünk, hogy a nemzetközi szerződéseken alapuló jpgköveteléseink nem honoráltatnak. Azt állítjuk, hogy az erőszakos asszimiláció tilalmát kijátsszák! Nos, ha a községi választások azt eredményezik, hogy álláspontunk megnyeri számokban kifejezetten és a csehszlovák köztársaság hivatalos közokirataival igazoltan a magyarság többségét, úgy ez azt jelenti, hogy a mi álláspontunk egyenlő a magyarság kétségtelen nézetével. A pártok helyébe tehát a magyarság egyetemének nézete lép. Ezenfelül áll még az ip, hogy reánk nézve igen fontos az a körülmény, hogy a községi választások azzal az eredménnyel is járhatnak, hogy a magyarság kellő részvétele a helyi önkormányzatban biztosittatik, hogy a magyar községek magyar jelentősége ezáltal kétségtelen kifejezést nyer és ezzel elérjük azt, hogy a magyar községek területéről nem lehet száműzni a magyar nemzeti életet és meg lehet teremteni legalábbis ezeken a helyeken a magyar kultúra fejlődését és a magyarság anyagi jólétének és boldogulásának a lehetőségét. A községi választások tehát reánk nézve rendkívül nagy politikai, illetve nemzeti jelentőséggel bírnak. És mindenkinek, aki magyarnak érzi és vallja magát, mindent el kell követnie, hogy ezek a választások reánk nézve a kívánt eredménynyel végződjenek. niesyarság két párfiát sikerűit egységes frontba hozni” Pcli-:*ka a képviselőtestületekben De lehet-e azt állítani, hogy nincs politikai jelentősége a községi választásoknak akkor. amikor a csehszlovák vezetők maguk éppen mostanában tették kérdéssé a törvénynek azt a parancsát, hogy a községi képviselőtestületekben nem lehet politikával foglalkozni. Igazat állítani, azt hiszem, még egy rendőrállamban is szabad, mennyire inkább szabad kell, hogy legyen a köztársaságban, amely azt hirdeti hivatalos exponensei által bel- és külföldön egyaránt, hogy Ő jogállam? Nos. ezen törvényes szabadság alapján leszögezhetjük azt a tényt, hogy Bratislava városának képviselőtestülete, a kassai nagvzsupa gyűlése és a rima-, szombati járási bizottság határozatot hoztak egv pár force politikai kérdésben, a béke revíziójának kérdésében és azt a polgármester, illetve a zsupán, illetve a járási főnök által enunciáltatták. Pedig úgy a városokra, mint a zsupák és a járási bizottságra nézve tiltja a törvény a politikai állásfoglalást. A választások nemzeti jelentősége De a községi választások politikai jelentőségét mázolhatja °z is, hogy a köztársaság törvényei a pártrendszert az önkormányzati választásoknál meghonosították. Hiszen az Mindezeket a , szempontokat figyelembe véve határozta el magát a magyarság két pártja arra, hogy kiadja az összmagyaíságra nézve azt a kötelező parancsot, hogy együttesen, egységes fronton tömörülve, közös listával kell a választásban résztvenni! A magyar nemzeti párt azzal a sziklaszilárd elhatározással lépett az országos keresz- bényszocialista párttal a községi választásokra nézve megegyezésre, hogy ezt a megegyezést a magyarság kívánatos együttműködése érdekében 100 százalékig meg fogja tartani és tartatni. Ezt a szándékot végre is hajtottuk s mondhatjuk, hogy az együttműködést 80 százalékig sikerült is keresztülvinni. Voltak kilengések, tévedések, gondatlan mulasztások, azonban ezeknek a jelentősége eltörpül annak a ténynek jelentősége mellett, hogy a magyarság két pártját sikerült egységes frontra hozni. A hibák és hiányok a jövőben ki lesznek küszöbölhetők és ha a jószándék erős akarattal lesz végrehajva, meglesz a magyarság egysége! Rekriminációnak most nem lehet helyt adni, mert először győznünk kell s akkor a győzelem után ráérünk majd a jogos panaszokat megvizsgálni s a szükséges reparációt elintézni. Egyet azonban kell, hogy leszögezzek és ez az, hogy Pozsony egyszer teljesen elgáncsolta már az együttműködést, másodszor is elgáncsolta, de csak Pozsonyra korlátoltan. Gondoskodni fogunk róla, hogy harmadszor ne sikerüljön többé sehol sem, még Pozsonynak sem az elgáncsolás! Mert, aki a nemzetét szereti, annak meg kell érteni, hogy a magyarság csak egységes fronton tudja sikeresen megvívni a nemzeti önvédelmi harcot, tehát haladni kell mindenáron a magyarság egysége felé! Éppen azért el kell hallgatni azoknak a beszédeknek, amelyek az egyik vagy másik párt ténykedését ferde világításba helyezik, amelyek arra vannak beállítva, hogy a másik pártot ki- j sebbitsék, amelyek az igazság szempontjából vitás premisszákból tendenciózus konkiu- • ziók levonásával a saját pártjuk kiválóságát 1 akarják á másik párt távollétében és rovására szépen kifesteni. Mikor ég a fejünk felett a ház, akkor ne azon vitatkozzunk, hogy ki tud szebben énekelni, hanem oltsuk a tüzet, mentsük nemzeti létünket! Az kétségbevonhatatlanul örvendetes J tény, hogy a községi választásoknál. mindkét j párt akarata az egységes együttműködésre irányult és hogy ez az akarat a maga teljes komolyságában arra fog a jövőben is törekedni, hogy az építő nemzeti munka és a ; nemzeti önvédelem terén a lehető legteljesebb legyen a magyarság együttműködése s ebből az együttműködésből a boldog nemzeti i jövő sarjadzzék ki. 1 Nem lőhet beszélni visszatérésről, még kevésbé megtérésről. Kormánypárti vizeken sohasem eveztünk, csak azt tettük, hogy felderítettük azt. hogy a jelenben a magyar nemzeti kisebbségre nézve járhatatlan ut az, hogy a köztársaság kormányzatában aktív részt vegyen. Nem a pártpolitika a fontos, hanem a nemzeti munka, a nemzeti önvédelem. A pártpolitika csak eszköz! A cél a nemzeti élet teljességének elérése. A cél az, hogy az igazságtalan tendencia, amely minket a földre sújtott és a magyarságot quantite negligate-évé akarta tenni a csehszlovák köztársaságban, megsemmisüljön és helyébe az a józan belátás kerüljön uralomra, amely feltétlen szükségességként írja elő, hogy az alkotmányba p reklám ált önrendelkezés elve a mi javunkra is érvényesüljön egyenest a csehszlovák köztársaság hivatalos akaratának megnyilvánulása révén. Ez a cél volt előttünk azelőtt is és ez a cél lebeg előttünk most is! Az eszközök és módok, amely- lyel el akartuk és el akarjuk célunkat érni, változhatnak és változhattak, de az az akarat, mely minket célunk elérése felé visz. változatlan. A mostani kormány a nemzeti egyenjogúságot és a polgári irányzatot irta zászlajára! Ezt mi úgy értelmeztük, hogy a nemzeti állam gondolata mar el van ejtve s helyébe a nemzetiségi állam eszméje lépett. Megpróbáltuk a legteljesebb lojalitással és nemzeti kötelességünk megsértése nélkül felállítani azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülése megteremthette volna azt az atmoszférát, amely lehetővé tette volna azt, hogy az iteni magyarság és a hivatalos csehszlovák akarat egyetértőén megteremthette volna Magyarországgal a gazdasági békét, kezdeményezte és keresztiilvihette volna a nemzeti kisebbségi kérdésben egy kötelező nemzetközi (örvény megalkotását és annak szankciójaként egy minden nemzeti kisebbségi kérdésben) nemzetközi döntőbíróság felállítását cs ezek által a legteljesebb nemzetiségi egyenjogúságot. Sajnos, a soviniszta politika, az alkotmány szerint tilos elnemzetlenitési törekvés meghiúsította törekvésünket. Szóval, a magyar nemzeti párt felderítő munkája, amelyet az országos keresztényszocialista párt vezetőivel együttesen határozott el, bebizonyította, hogv a csehszlovák hivatalos akarat nem engedi a magyarság közvetlen részvételét az állam kormányzásában. És itt ismertetem, a nagy nyilvánosság előtt a tárgyalás anyagát, amely tárgyalást a magyar nemzeti párt lefolytatott. A magyar nemzeti párt nemzeti követelése! A legelső feltételünk, amit a polgári blokkba való belépés conditio sine qua Donjaként állított fel a magyar nemzeti párt vezére, az volt, hogy a polgári blokkba való esetleges belépése a magyar pártoknak egyáltalában nem érintheti a nemzeti programunkat. Ebből nem engedünk semmit, sőt kifejezetten kijelentettük, hogy a polgári blokkba való belépés esetén még fokozottabban fogunk arra törekedni, hogy a nemzeti programunk megvalósuljon. Nem hagytunk soha a tárgyalások előtt és alatt sem, senkit se kétségben azirtánt, hogy mi a kizárólag békés utón való béke- revizió gondolatát ébren tartva minden törvényes eszközt fel fogunk használni annak siettetésére. Erről írásaink és beszédeink tanúskodnak. Conditio sine qua non-kéní állítottuk fel azt a feltételt is, hogy a csehszlovák külpolitika a Magyarsággal való feltétlen jóviszony megteremtését szolgálja. A részleges föltételek Speciális feltételeink, melyeknek részletes tartalmát külön fogjuk a magyarsággal megismertetni, a következőkre irányultak. Főtörekvésünk az volt, hogy a magyar földet biztosítsuk a magyarság számára, hogy a kolonizáció besziintettessék és a magyar birtokosoktól elvett földből elsősorban a törvényes igénnyel biró magyar igénylők kapjanak földet. Az erdőreform olyatén elintézését kívántuk, hogy legalább 3000 hektár erdőbirtok legyen az a minimum, amelyet nem lehet lefoglalni, illetve kisajátítani. Követeltük a kulturális autonómiát, elegendő nép- és középiskolákat, különösen pedig népies földmives szakiskolákat, iparos iskolákat, középfokú gazdasági iskolát, kereskedelmi iskolát, jogakadé- miát. Követeltük, hogy egy magyar tanítóképző állíttassák fel. Követeltük az ev. ref. egyház alkotmányainak elismerését s Kereskedő) és iparos, aki magyar, magyar listára szavaz! a róm. kát. cgyházbirtokok visszaadását. Követeltünk egy uj, szabadelvű és igazságos államnolgársági törvényt, a kiutasítások beszüntetését g a lex-Szcnt-Ivány liberális végrehajtását. Követeltük a bírósági járások területbeosztásának egy uj bírósági szervezeti, törvényben való oly szabályozását, amely visz- szaadja a magyarság nyelvhasználati jogát. Követeltük az elbocsátott alkalmazottak , és nyugdíjasok kérdéseinek humánus é- vég- I leges elintézését. Erre a célra 56 milliót ki- | vántunk a költségvetésbe beállítani. I A mezőgazdasági tanács újból való oly szabályozását, amely a történelmi országok berendezése szerint főtt cseh és német tagozat van) Szlovenszkón két tagozattal bírjon, szlovák és magyar oszfály- lyal és biztosítsa a mezőgazdasági tanács oly áldásos működését, mint amilyet a történelmi országokban fejt ki az itteni mezőgazdasági tanács. A mezőgazdasági szakoktatás és a hitel kellő kiépítését kívántuk még és a szövetkezeti kérdés okos és eredményeket biztosító berendezését. Az ipar terén a magyar iparosság jogos követeléseit felvettük feltételeink közé és egy magyar pénzintézeti központ felállítását kívántuk, amely a magyar hitelszükségletek kielégítését kellőképp biztosította volna. Kívántuk a magyarság részére a közhivatalokban való részesedési jogot és több apróbb részletfeltételeink teljesítését. A kormány elutasítása Ezekért cserébe támogattuk volna a polgári blokkot a nemzeti egyenjogúság és polgári irányzat jegyében végzendő munkájában. Minthogy azonban a kormány főként a kolonizációt elejteni nem akarta, de egyéb feltételeink teljesítése elől is húzódozott, a tárgyalások abbamaradtak és a nemzeti párt ellenzéki álláspontját nem változtatta meg s a kormányt nem volt semmiképp hajlandó támogatni. Á tárgyalások hosszú ideig tartottak, de ezen idő alatt a törvényhozás elé kerülő törvényjavaslatokkal szemben a magyar nemzeti párt ellenzéki álláspontot foglalt el. így nem szavazta meg a magyar nemzeti párt a költségvetést, a katonai létszámHa valamit nem egészen jól csináltunk, ha az idő rövidsége akadályul szolgált a tökéletes együttműködés keresztülvitelénél, úgy ez csak arra lehet intelem, hogy a jövőben még jobban teljesítsük nemzeti kötelességünket és igyekezzünk a közös oél érdekében minden gátló körülményt kiküszöbölni. Nem a pártpolitika a fontos, hanem a nemzeti munka És most engedjék meg nekem, hogy a magyar nemzeti párt álláspontját igazoljam a múltra és a jelenre vonatkozólag. Leszögezem, hogy a magyar nemzeti párt sohasem volt más, mint ellenzéki párt.
