Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-14 / 235. (1569.) szám

2 ^TOSI-7VVA<vVAT(-HtRTiStv 1927 október 14, péntek. .............. Pr ága., október 13. Koczor Gyula ma- gyax nemzettpárti képviselő és társai októ­ber hő 12-én interpellációt nyújtottak be a Ház elnökségéhez, amelyet az igazságügyi miniszterihez intézett a magyar sajtótermékek elkobzása ügyében. A sajtószabadság védelmének ér­dekében 'beadott interpellációt a (kővetke­zőkben ismer tétijük: „Az államügyészségnek a sajtótermékek ellenőrzésére vonatkozó munkássága az utóbbi időben isméit túllépte az állam érde­kednek köteles védelmét, amit az alábbi há­rom lap elkobzással igazolunk. 1. A Prágai Magyar Hírlap f. évi októ­ber 11-iki 132. száma közölte Grosschmid Géza dr* szenátornak Kassán tartott beszé­dét. A beszédben a kassai és pozsonyi ál- lamügyész semmi kifogásolni valót sem ta­lált, ellenben a prágai államügyészség el­kobozta a beszédnek az alábbi részét. (Az interpelláció itt szóról-szóra ismer­teti Grosschmid dr. szenátor beszédének azt a részét, amely a kassai és a pozsonyi la­pokban teljes terjedelmében megjelent, mig a Prágai Magyar Hírlapot elkobozták miatta.) 2. Ugyancsak a Prágai Magyar Hirlap f. hó 12-iki számában két közleményt kifogá­solt a prágai államügyészség. Az egyik a vezércikknek a bevezető része. (Az interpelláció itt ismerteti szerdai elkobzott számunk vezetccikkének inkrimi­nált bevezető szakaszait.) A Prágai Magyar Hirlap ugyanezen számának más helyén az államügyészség in­kriminált egy alcímet (az interpelláció meg­nevezi), valamint a következő szövegrészt. (Az interpelláció idézete.) 3. A kassai államügyészség ügybuzgósá- ga oly messzire terjed, hogy a törvényhozó­nak a mentelmi joggal védett nyilatkozatát is elkobozta. A Kassán megjelenő „Nép" c. hetilap (szeptember 11-iki száma közölte Gregorovits Lipót képviselőinek Szepsá köz­ség nyelvi sérelmei tárgyában beadott par­lamenti kérdését A képviselőház elnöksége a mai napig nem értesítette a nevezett kép­viselőt, hogy kérdésében valamit is törölt volna. A kassai államügyész ur azonban — Tigy látszik — jobban akarja védeni az állam érdekét, mint a parlament elnöksége s ezért a megjegyzés nélkül lenyomatott kérdésből törölte azt a részt, amely az iskolakötelesek anyamyelvére vonatkozik. Az I. alatti elkobzáshoz nincs meg­jegyezni valónk. Ezt nem képes védeni az Igazságügyi Miniszter Ur sem, mert amit a közönség elolvashat Kassán, Pozsonyban nyomatott lapbél, azt elolvashatja a prágai nyomdából kikerült sajtótermékben is. A 2. szám alatti elkobzás szintén indoko­latlan. Ha az Igazságügyi Miniszter Ur elő­venné a Prágában megjelenő Ceské Slovo bármely számát, sokkal különb és élesebb kritikát olvashat a mai kormányrezsimről, mint amilyet a fen tidézett és elkobzott ve­zércikk tartalmazott. A kékkői járásfőnökre vonatkozó közle­ményhez megjegyezzük, hogy az állam­London, október 13. Bemard Shaw an- [ goi iró és Friedrich Adler, a második inter-. nacionálé Bécsben élő főtitkára küzött hóna­pok óta heves vita folyik a fascizmus kérdé­séről. A polémiát Bemard Shaw egy január 24.-i cikke indította meg, amely a Daily News- ben jelent meg. A kiváló angol iró, aki mind­eddig közelállt a szocializmushoz és csak a legújabban mutat bizonyos jobboldali elhaj­lást, ebben a cikkben kifejti, hogy Mussolini szidalmazásának nincs sok értelme és az uj államformát csupán teljesitménye után szabad megítélni. Ugyanez a kötelesség Szovjetorosz- országgal szemben is. Shaw fejtegetései ellen az iró számos szocialista barátja, köztük Friedrich Adler is tiltakozott és Shaw egy februári levelében kénytelen volt álláspontját védelembe venni. E levélben kifejti, hogy egy államformát sem szabad keletkezésének kö­rülményeiről megítélni. Augusztus ideje óta minden uj államforma az erőszak jegyében született meg és tagadhatatlan, hogy- az ujjáal- kotások kaotikus idejében gyakran brutalitás követi az átalakító munkát. Shaw példaként fölhozza, hogy abszurdum lenne a német csá­szárt még ma is Németország jogos urának tekinteni, azért, mert a köztársaság nem egé­szen fair körülmények között keletkezett. Ad­ler válaszában Shaw álláspontját „az űrbe meredő Budha álláspontjának" nevezte. Az an­gol iró előtt úgy látszik nem létezik a demok­ügycszség teljesen ok és cél nélkül vette a nevezettet pártfogásába. A 3. alatti elkobzáshoz felesleges min­den megjegyzés. Kérdezzük az Igazságügyi Miniszter Urat! 1. Van-e tudomása a femtneveaett lap- elkobzásokról ? 2. Van-e az Igazságügyi Miniszter Ur­nák valami befolyása az államügyészségre? 3. Ha van, úgy hajlandó-e utasítást adni, hogy a tiszta perszekució jel legével bíró lap elkobzásokat szüntessék be? 4 Hajtandó-e nyilvánosságra hozná azo kát a bizalmas jellegű utasításokat, melyeket az államügyészségekhez a sajtótermékek el­lenőrzése tárgyában intézett? 5. Hajlandó-e közjogi tanfolyamokon kioktatni az ügyészségeket arról, hogy a tör­vényhozónak „Kérdésben" tett parlamenti megnyilatkozását nem áll jogukban el­kobozná?" rácia nagy problémája. A szocialiszmus vi­szont a demokrácia visszaállításáért küzd épp úgy Oroszországban, mint Olaszországban. Ép­pen ezért joga van a fascizmust gyűlölni. Shaw október 2-án válaszolt Adlernek és levelében fölveti azt a kérdést, hogy mit kifogásol tulajdonképpen Adler Mus­solini kormányán? Talán az gyiilöletreméltő, bog'- Olaszor­szágban egyetlen ember diktatúrája uralom­ra segítette a népet, mig a demokratikus Franciaországban Poíncaré uralkodik? Sze­mére lehet vetni Mussolininak, hogy nem cselekedett olyasmit, mint a demokratikus angol kormány, amely a benszülöttek- érde­kei ellen levezette a Nílus vizét, vagy Lon­donban betört Rakovskij pénztárába? Mussolini uj rendszabályaival sok olyat valósított meg, amit az angol munkás­párt sohasem merne bevezetni. Mussolini olyan állapotban találta Olasz­országot, mint Napóleon Franciaországot. Nos, Mussolini ugyanolyan szolgálatot tett Olaszországnak, mint Napóleon Franciaor­szágnak. A levél végén Shaw a következőket kérdezi: Mi értelme van tulajdonképpen az olyan szocialistáknak, akik nem tudnak gyűlöl­ni és azt sem értik, mi a gyűlölet? Azt várja tőlem, — Írja Shaw — hogy ngy ki­oktassam Mussolinit, mint ahogy Kaut- sky Lenint, vagy Kari Marx Thierset, Mussolini legújabb híve: Bemard Shaw Az angol iró és Friedrich Adler polémiája — A szocialisták uralma csődöt mondott - A fascizmust csak eredményeiről szabad megítélni RBÖcBNOT- IRTA 1 >\ÓR1C2 ZSIÖ/H.OND (31) — Ez olyan szép emlék az én életem­ben, én nem is bírok mindenkivel kezet fog­úi, én azóta parasztokkal nem tudok kezet fogni. — Lotyó, — mondta magában Zoltán s mór 'egészen hideg volt a .lánnyal szemben. — Na és akkor volt ott gyorsfénykép ész és levett bennünket és a kegyelmes gróf ur elvitte egy képemet s azt mondta, ha valaha Pestre megyek, csak keressem fel... Olyan jó ember az a gTÓf, én nem tudom hallgatni se, mikor a parasztok szidják. Mert nézze Zoli bácsi, nem tud mit csinálná! Szegény, annyi sok parasztból nem tud urat csinálni, ha ők is nem -akarnak. Mert ugye egy igazi kis magyar ruha mindig szebb, mint azok a csúnya ruhák, amit ők viselnek, mert én úgy gondolom, hogyha úri ruha, akkoT aztán iga­zán úri ruha tegyen. Nem? Nincs igazam? — De, igazad van.-—És akkor bejött a Tamás bácsi s na­gyon nézett engem és mikor valszert húztak, azt követelte, hogy csárdást húzzanak s egy tiszttel össze is szólalíkozott, mert ittas volt és a tiszt azt kiáltota: „M-enjenek ki a pa­rasztok!" És akkor mindenki azt kiáltotta: „Hol a kis pöttye?, lássuk a kis pöttyest!" És lássa Zoüiháosi, annyi parasztiány volt, .nálunk gazdagabb és mindenki úgy ki akart tenni magáért és úgy irigykedtek, hogy mért vagyak én a legkedvesebb abba a kis szatin ruhába. Zoltán kínjában fütyörészni kezdett. — És akkor tudja odajött hozzám egy finom úri ember, zsidó ur volt, az a kereske­dő, akinél vásárolta a mamám a szatimt és megismerte a szatint, mert olyan nem volt más boltban s az azt mondta nekem: „Lássa, kedves kisasszony, ez a szatén mi tőlünk való, és ha tudná, milyen boldog vagyok, hogy maga ilyen sikert hozott a mi üzletünk­nek." És aztán ott maradt velem és megtán- collatoit és süteményt vett, a mamának is annyit vett, hogy mindenki nevetett. És ez egy nagyon gazdag fiatal ember volt, s azt mondta, hogy másnap menjek el a boltba, mert akar nekem mutatni még valami sok­kal szebbet, mint ez a szatén. — S te másnap elmentél. Mert olyan szépen hivott és meg is tudta magyarázni, mert igen müveit ember volt. —■ S hogy méntél be? — Én mondtam, hogy nekem nincs pén­zem s nem is akarok venni, csak azért jöt­tem el, hogy megnézzem, mert szeretem a szépet látni. . — S megmutatta. — Meg, — mondta -szélesen s nyájasan, megszokott (buja ártatlanságával Rozika. — Hol mutatta meg? a hátsó szobában? A lány ránézett. — Maga nagyon hamis, Zol bácsi Zoltán kínosan nevetett — Szóval a hátsó szobában. A kislány kicsit hallgatott, akkor azt mondta: * — Igen. Zoltán felállott. — Hü a vendégeim azóta! — s pattin­tott az ujjával. Evvel megfordult s kiment a szobából. A kislány ijedten nézett utána s mikór a férfi nem nézett vissza, óvatosan lopózkoi- va, lábujjhegyen, mint egy macska, utána- loipózott. Mikor Zoltán kiment a vendégeihez, azok nagy huj javai fogadták. — Hol jársz, pajtás? Nem felett. —- Valami titok van a hátulsd szobában. — A hátsó szobában ? Nincs ott, bará­tom, semmi titok. — Dehogy nincsen, valami tündért őr­zői ott. — Fenét. — De igen, hét lakattal lezárva ömöl ott valami kincset. Zoltán keservesen nevetett — Te Zóltán, annak egy angyalnak kell lenini, akit te ott fogtál magadnak s úgy tar­tod, mint egy kalickában a madarat. Azt hi­szed, nem látja az ember, hogy még ez a vén tanya is csak annak a kedvéért virágzott igy ki. Zoltán kedvetlenül hárította el magától a dolgot. — Valid meg, hogy ki az a kis lány. — Senki. Egy kis lotyó. Erre mindenki nagyot nézett vagy Viktor Hugó III. Napóleont és IX. Piust, vagy úgy, mint ahogy a szocialis­ták akarják ma az emberiséget? Azok a szocialisták, akik soha nem kezeltek nyilvános pénzt, soha nem voltak mun­kaadók és mindig csődöt mondottak, va­lahányszor felelősséget vállaltak? Végül Shaw azt állítja, hogy Mussolini rendszere lassan stabilizálódni fog és a duce nemsokára kénytelen lesz fölakasztani a fas­cizmus szélsőséges híveit, hogy végérvénye­sen visszaállítsa Olaszországban a rendet és a nyugalmat. Friedrich Adler válaszlevelében remény­telennek tartja, hogy Shaw-val a fascizmus kérdéséről vitatkozzék. Osangcsoiin ismét győzött London, október 12. Pekingi angol jelen­tések szerin a megvert sanzii csapatok kiürí­tették Kalgánt és elhagyták a Peking-haukaui vasútvonal mentén lévő állásaikat. Nagy vesz­teségek után a sanzii hegyekbe vonultak visz- sza. Az északi hadsereg nagymennyiségű mu­níciót zsákmányolt és sok hadifoglyot ejtett. Pekinget ezek után sehonnét sem fenyegeti közvetlen veszedelem. Befejezték a Vörösmarty-pyil1^ osság bírói vizsgálatát Prága, október 13. A Lidové Noviny jelentése szerint a Vörösmarty Margit meggyilkolásával gyanúsított Michalkó, Klepetár és Sykorsky bűn­ügyében a bírói vizsgálatot befejezték. A vádlot­takat most orvosi vizsgálat alá. veszik és a vizs­gálati anyagot Papik dr. ügyésznek adják át Az ügy esküdtszéki főtárgyalása valószínűleg • feb­ruár hónapban lesz. Mint ismeretes, Papik dr. képviselte a Vojtechovsky ügyben is a vádat Debrecenben isj törvényhatósági választás lesz Budapest, október 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A közigazga­tási bíróság a februárban tartott debreceni törvényhatósági választásokat, illetve az ott választott huszonkét bizottsági tag mandátu­mát megsemmisítette azzal az indokolással, hogy Debrecen ezeket a választásokat az 1914. évi. nem pedig a választás évéből szár­mazó országgyűlési képviselői; választói név­jegyzékek alapján ejtette meg. Ezért a válasz­tás törvényellenes és a legközelebbi törvény­hatósági választásokat az uj névjegyzék alap­ján decemberben kell megtartani. xx Nem pénz 12 korona egy oly köny­vért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyu­szikát! — Akkor hozd idő, hadd lássuk. — Naigyon szívesen. S bement a tornácra s be a szobába s bekiáltott a távoli szobákba: — Rozika! S Rozika a legbelső szobában felett: — Tessék. — Gyere csak ide. A lány nagyon sokára jött. Úgyhogy Zóltán elunta s beljebb ment érte. A lányt ott találta a díványon kuporogva. — Nem hallottad, mit mondtam? A kislány nem felelt. Zoltánnak megdermedt a szive. Talán vége? ... Talán megérezte ... ah, hogyne érezte volna — ez. a képessége megvan, hogy határtalan finom az idegrendszere — De nem! most már vége legyen! — Gyere csak! — Be akarlak mutatni igen finom úri embereknek. A lány nem mozdult. Zoltán vívott magában, önmagával. El volt szánva, hogy véget vet ennek az egész ábrándnak, ennek az őrületnek. Radikálisan, ahogy mindennel szokott végezni. Rögtön meg kell tömi a kígyó fejét. — Hallottad. A lány nem mozdult — öltözz fel A legszebb ruhádba. S gyere ki. De rögtön. Megértetted? Ezzel sarkon fordult s kiment. Az urak nagy örömmel s izgalommal fo­gadták s várták a lányt — Barátom, ez kell — így aztán lehet mulatni. — Mulatni! — mondta Zoltán szik jón, — ma olyan mulatós lesz, hogy még a kutya is hopszpolkát fog táncolni! (Folytatjuk.) Interpelláció az i gazságiigymin iszierhez a Prágai Magyar Hirlap elkobzása ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom