Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-13 / 234. (1568.) szám
1TO7 oKtotMsr 13, csütörtök. én fKOTCT/V\A<KARHTRIjSD A Zipseriöíd megmozdulása a Tátra nagy jövőjéért Késmárki ankét a tátrai és szepességi idegenforgalom emeléséről — A Karpathenverein idegenforgalmi osztályt létesít — A Szepesség városait és községeit nyaralóhelyekké fejlesztik — Nitsch Andor beszéde Késmárk, októbeT 12. (A Prágai Magyar Hírlap saját tudósítása.) A Magas Tátra ezéví szezonja, mint emlékezetes, olyan nagyszabású an jó v6lt, ihogy túlszárnyalta a háború előtti idők látogatottságát is. Több ezerre ment azoknak a vendégeiknek a száma, akik a Tátrában már nem találtak helyet. Ezek köztit igen sokan a tátiraaliji községeikben és városokban igyekeztek elhelyezkedni. így például Lőcsének az idén 340 állandó ée 300-nál több átmeneti nyaral'óveudége volt. A Szepesség városát és községet azonban legnagyobbrészt szervezettemül állottak a nagy idegenforgalommal szemben, úgy hogy a vendégek legnagyobb részét el se lehetett helyezni, bár hely van a Szeipességen elegendő. Sokat lendített ugyan a Szepesség idegenforgalmán és vonzóerején ssl idén rendszeresített tátra-késmárki amtábuszforgalom, meg az ágiéi Idegenforgalmi iroda, de az organizáció hiánya mégis rendkívül hátrányosan éreztette hatásait. Ez a felismerés egyrészt, másrészt pedig az a tény, hogy a Szepesség iparának tönlcrejutá- 6a a lakosságot, ha nem akar a folyton fokozódó elszegényedés áldozatává lenni, az idegenforgalom erőteljes elősegítésére és igy uj jövedelmi források megnyitására kényszeríti, — indították a Szepesség képviselőijét, Nitsch Andort, valamint a Karpa- themverein központi vezetőségét arra, hogy a tátrai és szepességi idegenforgalom, orga- nizá cíóját megterem t sók. Ezt a célt szolgálta az az ankét, amelyet a K árpáikén véréin hétfőre Késmárkra, a kereskedelemi kaszinóba egybehívott és amelyen nem csupán a tátrai és szepességi idegen forgalomban érdekéit városok, községek és egyéb nyilvános szervek képviselői, de Sáros, Abauj és Gömör érdekeltségeinek küldöttei is megjelentek. A tanácskozásnak ez a rendkívüli látogatottsága élénk jele annak a felismerésnek, hogy .» Szepesség, Sáros, Gömör és Abauj idegenforgalmának emelése és fejlesztése az egész nagy vidék eminens gazdasági és exisztenciális érdeke. Guhr Mihály megnyitója Az ankétet a K arpatbenverein elnökének, Guhr Mihály dr. főorvosnak rendkívül színes és érdekes beköszöntője nyitotta meg. Guhr dr. utalt arra, hogy az idegenforgalom első állomáshelyei a Tátra völgyeiben vannak és hogy ezeket uj életre keli kelteni. A Tátra ezidei nagy szezonját nem csupán relatív olcsósága, hanem az is okozta, hogy az emberekben ismét feltámadt a szabad mozgás utáni vágyakozás. Ennek a szabad mozgásnak az útjait egyengetni kell. A Tátra és környéke befogadóképességét emelni kell hozzáférhetőségét meg kell könnyíteni a nagyobb tömegek ■számára is. Miután azonban uj építkezések anyagi erők hiánya miatt nem jöhetnek számításba, a Tátra völgyeiben keli elhelyezkedési lehetőségeket az idegenek számára teremteni, annál is inkább, mert az ózongazdag klimatikus viszonyok a Tátra völgyeit erre a szerepre egyenesen predesztinálják. Nitseh Andor az ide géniorgatom jelentőségérői Ezután Markovics igazgató a kereskedelmi kamara, Belóczy polgármester Késmárk város és Janaus dr. a csehszlovák tu- ristaklub megbízásából üdvözölte az ankétet, majd Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő mondotta az első referátumot. — Iparunk és kereskedelmünk tőnkre- jutása — fejtette ki Nitsch képviselő — már évekkel ezelőtt kitermelte a Szélességből és a Táíiravidékeikl határos sztovenszkói vidékekből azt a jelszót, hogy az idegenforgalomban rejlik a jövőnk. Azelőtt az ipar nyújtóit a lakosságnak életlehetőségeket, miután az ipart mesterségesen leépítették, más bevételi és megélhetési «ocnnáj8L más munka- és tevékenységi kör után kell nézni. Ezeket a lehetőségeket az idegenforgalom fejlesztésié rejti magában. A Szepesség a fogyasztópiacoktól igen távol fekszik, ezért mezőgazdasági terményeinek elhelyezését is saját határán belül kell keresnie. Erre is módot ad egy nagy idegenforgalom. A pillanat ennek a megteremtésére most adva van és ezt a pillanatot meg kelt ragadni, ha a Szepesség nemi akar teljesen tönkre jutni. Utal a kilencvenes évekre, amikor a Tátrát fejlesztették. Akkoriban igen nagy volt innen a kivándorlás. Ahogy az idegenforgalom növekedett, olyan mértékben csökkent a kivándorlás. Most még súlyosabb a gazdasági helyzetünk, még nagyobb a Szepesség gazdasági válsága, amelyből csakis az idegenforgalom növelése utján kerülhet ki. Az idegenforgalmat úgy kel! megszerveznünk, hogy a lakosságnak élet- lehetőségeket nyújtson. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha gazdaságilag megfelelően és racionálisan kihasználjuk és kellőképpen szervezzük. Nyaralóhelyeket kell a Szepesség városaiból és arra alkalmas községeiből teremtenünk, amelyek megfelelő lakásokat és ellátást nyújtanak a Tátra és a Szepesség természeti kincsei és rengeteg nagyszerű látnivalója mellett az ide jövő és propaganda után még az eddiginél is jóval nagyobb számban ide hozandó idegenek számára. Az építkezés a Tátrában és a Tátra völgyeiben még nem nyert olyan kiterjedést, amilyenre szükség volna. Erinek azok a különböző híresztelések is az okai, amelyek a tátrai fürdőkkel kapcsolatban bizonyos törvényjavasilatterveze- tekről szólnak. Hinni akarjuk, hogy ezeknek a híreszteléseknek nem lesz igazuk. De az építkezés megindulásáig is mindent el kell követni, hogy a Tátra és a Szepesség idegenforgalmát főleg a középosztály nyaralóival és turistáival növeljük. Ezért olyan organizációt kell teremteni, amely mindazokat a feladatokat végrehajtja, amelyeket ez a nagyszabású munka megkövetel és ot az organizáció a Karpatbenverein megteremtendő idegenforgalmi osztálya lesz. A Tátra páratlan értékei A nagy tetszéssel fogadott előadás után Guhr Mihály dr. referált az idegenforgalomnak a szélesebb Tátravidékre való kiterjesztéséről. Ismertette azokat a nagykiterjedésü és pazar természeti pompában gazdag útvonalakat, amelyek rendszeres autőkirándu- lások szervezésére alkalmasak. A Tátravidék igen sok olyan tnrát tesz lehetővé, amelyek szépsége felejthetetlen és amelyek érdekességben és vonzóerőben messze túlszárnyalják a külföldet és amelyek alkalimaisak arra, hogy a szélesebb Tátravidéket világhíressé tegyék. Az a vélemény, hogy a Tátra kicsiny, meg fog dőlni akkor, ha megfelelő organizációval az idegenforgalmat az egész nagy Tátravidékre fel Eperjesig és le DoibsinÁig kiterjesztjük. Hefty Gyula tanárnak, a Karpathenver- ein főtitkárának érdekes referátuma következett ezután a Tátravidék idegenforgalma érdekében kifejtendő külföldi propagandáról, majd Kőszeghy-WiniMeir Elemér volt múzeumi igazgató tanulságos előadása a tátrai idegenvezetők kérdéséről. Utána a Kar- pathenvenem forgalmi osztályának vezetőej, Jelinek Richárd számolt be azokról a nagyszabású tervekről, amelyek a Tátravidék au tdbu szorgalmának ki» építésére vonatkozólag fennállanak és a megvalósítás módozatairól Az ezután következő vitában, amelyben Fischer Miklós nyugalmazott igazgató, Rei- chert, a tátrai villamos igazgatója, Kéler Tibor dr. késmárki ügyvéd, Nitsch Andor képviselő, Szontagh dr. főorvos és Forberger dr. iglói ügyvéd, az iglói idegenforgalmi iroda vezetője vettek részt, számos magvas kezdeményezés merült fel. így a Tátrában létesítendő központi nagy színház- és hangverseny- terem, valamint egy nagy tátrai autógarázs létesítésének gondolata, továbbá a rendkívül rossz állapotban levő, elhanyagolt országutak sürgős javítására irányuló mozgalom kérdése. Ugyancsak a vita során emelte az ankét határozattá, hogy átirattal fordul a zsupáni hivatalhoz: utasítsa a városok és községek elöljáróságait, hogy azok az idegenforgalom kérdéseire az eddiginél is nagyobb gondosságot fordítsanak és figyelmeztesse a hivatalos közegeket az idegenforgalom rendkívüli gazdasági jelentőségére. Központi idegenlorgatmi iroda Végül Hefty főtitkár előterjesztette a határozati javaslatot, amely részletes programot tartalmaz a Tátravidék idegenforgalmának szervezésére vonatkozólag. Az elfogadott határozati javaslat alapján a Karpathen- verein sürgősen megszervezi idegenforgalmi osztályát, amelynek keretén belül Késmárkon központi idegenforgalmi irodát és minden erre alkalmas tátravidéki városban és községben idegenforgalmi kirendeltséget létesítenek. Ezek feladata lesz a nyaralási lakások és ellátási helyek nyilvántartása és további fejlesztése, idegenvezetők kiképzése, az idegenek fogadása és elhelyezése, a tátravidéki autóbuszforgalom rendszeresítése és további kiépítése, egységes tarifák és rendszeres körjáratok bevezetése, a bel- és külföldi propaganda irányítása és általában mindaz az intézkedés, amely az idegenforgalom minél nagyobb növelésére alkalmasnak látszik. A nagyjelentőségű ankétet Guhr dr. azzal a felhívással zárta be, hogy úgy a városok és a községek, mint az összes egyéb érdekeltségek és a lakosság tartsa feladatának a Karpathenverein idegenforgalmi osztályát nagy munkájában támogatni. Román kézre akarlak áfiátsiani az erdélyi „szász egyetem” hétszázéves vagyonát Nagyszeben, október 12. (Saját tudósi-j tónk távirati jelentése.) Az erdélyi szászok körébe® nagy visszatetszést keltett az Uná- varsul cianü bukaresti lapnak egyik legutóbbi cikke, amely az erdélyi úgynevezett szász egyetem hétszál éves vagyonának román kézre való átjátszására indit mozgalmat. Az Uuiversül Stella® Popescu román igazr ségügyminiszfer orgánuma, ami még nagyobb jelentőséget biztosit a lap cikkének. A szász egyetem vagyona tudvalevőleg csak közművelődési célokra fordítható és körülbelül százmii Ilié lejnyi értékre tehető. A vagyont eddig a szász egyetem húsz képviselőből átló közgyűlése igazgatta, akiket Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Szászsebes, Szászváros, Medgyes és Beszterce városok, valamint a Királyi öld tizenegy kerülete választott, Az Universul most azt követeli, hogy a szász egyetem vagyonának kezelése szempontjából az egész területet, amelyen a szászok elszórtan laknak, egyetlen választási kerületté alakítsák és a szász egyetem közgyűlését továbbra is húsz ember alkossa, akiket azonban enne1: az egységes választási területnek valamennyi lakója az általános szavazati jog alapján válasszon. Ez pedig a románoknak a szászokkal szemben kétharmadnyi többséget biztosítana. Uraasf- és ezüstáruk bő választéka Weinstabi Móricz ékszerész Pozsony, Kalászkapu utca 2. szám. Franciaország rászíverz 1929-ben a budapesti fiirdőkiállitáson Budapest, október 12. (Budapesti szerkeszt őségünk telefon jelentése.) József Ferenc királyi herceg vezetésével négytagú küldöttség járt Franciaországban, hogy Franciaország hivatalos köreit meghívja az 192ü-beu Budapesten tartandó fürdők iálili- tásra. A bizottság meglátogatta Briand külügyminisztert és egyszer vendége volt Her- ■rioitnak is. A franciák örömmel Ígérték meg részvételüket a budapesti kiállításon. Magyarország a lakásforgalom szabadságának visszaállítása előtt? Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A lakásfor- galom felszabadításáról véglegesen a pénleki minisztertanács fog dönten;. Vass József dr. népjóléti miniszter ez ügyben a döntésig semminemű küldöttséget nem fogad. Így utasította el a ma délben nála megjelenő szociáldemokrata küldöttséget is, amely százezer aláírással ellátott memorandumot akart átnyújtani a miniszternek, amelyben azt kérték, hogy a felszabadítást a jövő év novemberéig halasszák el. Rendezik Magyarországon a raagánkövetessek valorizációját Budapest, október 12. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti telefonon: Pesthy Pál igaaságügyini- misatet és Búd János pénzügyminiszter részivé telével az igazságügy mii n isztér iu m bán ma délben ankét volt a valorizációs probléma megoldására. A biztosítási törvény rendelkezései szerint ugyanis december 31-én be keli terjeszteni a valorizációs javaslatot. Ennek első részét illetőleg az állami, tartozások valorizációjáról továbbra sem lehet szó, míg a magánjogi követelések valorizációját a készülő törvényjavaeliat a birói gyakorlatnak megfelelően fogja rendezni. A mai ankéton tisztázást nyert a pénzügyminisztérium és az igazságiigvmi- nisztérium együttműködése, úgy hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter a javaslatot a képviselőház egyik legelső ülésén már be fogja terjeszteni. ... -----------Cs ak három hónapi fogházai kapott egy erdélyi magyar földműves román gyilkosa Kolozsvár, október 12. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A Szörény-megyei Bfilinc községben Blai Juon vásárosi román gazda még az elmúlt évben hét késszurással nyilt utcán meggyilkolta Kádár Sándor magyar gazodét, a vásárosi magyar telepesek vezető emberét. A vásárosi magyar telepesektől ugyanis a román földreform szintén elvett néhány holdnyi földet, s azt a román telepeseknek jutatta. A magyar telepesek megbízásából Ká>- dár Sándor ebben az ügyben járt el a hatóságoknál. Blai azonban radikálisan úgy vetett véget a vitának, hogy leszúrta a magyar gazdát. Bár a, vizsgálat során kiderült, hogy a román paraszt készült a gyilkosságra, mert a kést előre kiköszörülte mindkét oldalán, a lugosi törvényszék elfogadta Blainak azt a védekezését, hogy csak jogos fölhá- borodásában cselekedett, mert a magyar rok nem hagyják nyugton és békében a románokat s mindössze három havi fogházra ítélte, de ezt is kitöltöttnek vette. Magyar kisebbségi körökben ez a feltűnően enyhe ítélet nagy megdöbbenést keltett. A megdöbbenés és elkeseredés annál érthetőbb, mert hasonló precedens történt már a harói csángók esetében. Ott ugyanis néhány csángó telepest a román agrár hatóságok hivatalos leirattal visszahelyeztek jogtalanul elkobzott földbirtokaikba. Amikor azonban a csángó telepesek kimentek a földet megmivelni, a román parasztok baltákkal és vasvilákkal támadtál meg őket s közülök néhányat súlyosan megsebesítettek, egyet pedig halálra vertek és a Marosba hajítottak. A dévai törvényszék annak idején megszüntette az eljárást a román parasztok eilen azon a címen, hogy a tettesek nem voltak ki- j nyomozhatok 5
