Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-13 / 234. (1568.) szám

■l-r^irvyawa^giig5H^5^3CT:..?‘r!^r3K';'J^gBgagggiy'taHgJBZ!ia!agiflIBWai

Látogatás Baedekernél

Egy félóra a világ idegenvezetőjénél

Lipcse, október.

Ki ne forgatta volna már a kezei között a Baedekert? Ámde ezzel a könyvvel kapcsolatban senkisem gondolt valamilyen személyre. Baedeker gyűjtőfogalom, típus, de nem ember. A vörös könyv: hasznos, kitűnő vezető és nem kíván semmi külön elismerést. Egy szkeptikus, tréfás francia egyenesen tagadta azt, hogy Baedeker nevű emberi lény léteznék. Elhatároztam, utána járok, a dolognak és megkeresem e név világhírű viselőjét. Nem ment olyan egyszerűen.

Egy csöndes lipcsei patriciusházban. lakik. Amikor előadtam kívánságomat, hogy Baedeker úrral szeretnék beszélni, gyanús pillantásokkal mértek végig. És joggal, mert az a fogalom, hogy Baedeker, összekapcsolva az „ur“ — személynek szóló — megszólításával, olyan különösen hat, mint például az a kívánság, hogy a Wer- bőczy-vei személyesen szeretnék beszélni. Nyomban közölték velem, hogy Baedeker ur nem óhajt a nyilvánosság előtt szerepelni és nagyon visszavonult életet él. És valóban e név viselője, ti- pusa a nyilvános szerepléstől húzódozó, visszavonult lipcsei könyvkiadónak, ódivatú íróasztal, régimódu bársony kanapé, hatalmas asztalok, térképekkel, korrektúrákkal és az ablakmélyedés öreg üvegtábláin a világ legkülönbözőbb látnivalói: a gizei piramisok, a Rajna romjai, az Arc de Triomphe, az Unter den Linden, az Akropo- lis. Ebben a szobában dolgoznak annak a Baedeker Károlynak az unokái, aki a vörös könyvet megteremtette és aki a világ nemzeteit megtanította a praktikus és önmüvelő utazásra.

Baedeker nagyapja megteremtette az útikönyv típusát, amelyet örökösei immár két generáción keresztül tovább fejlesztenek. Mi sikerének a titka?

A nemzetközi szállodák nevelője

Alapos és praktikus anyagot adóit a kezébe az utazási vágytól fűtött középosztálybeli embereknek és függetlenné tette őket a pénzsóvár idegenvezetőktől. Baedeker nem a luxusutazó számára teremtette meg a könyvét, hanem a takarékos középosztálybeli emberek számára, akik fogukhoz vernek minden fillért, a természetet szeretik és tudásukat gazdagítani akarják. Baedeker csaknem az egész idegenvezetőszakmát megfosztotta kenyerétől. A Baedekerek minden országról, amelyet könyvükben ismertetnek, saját tapasztalataik alapján adnak ismertetést. Baede- kerben sohasem lehet találni émelyítő természet- leírásokat. Megelégszik azzal, hogy szárazon megállapítsa a „szép kilátást", az érzelmek kifejezését átengedi az utazónak. Baedeker nem esik a dilettantizmus hibájába a művészi és történelmi területeken. Itt átengedi a szót a tudós geográfusnak, egy nagyhírű történetírónak, vagy mü- vészettörténetirónak. Baedeker összeállítja az utakat, gondoskodik arról, hogy vörös könyvei áttekintést nyújtsanak és tagadhatatlan szakértelemmel ad utbaigazitást a szállodákról. Naponta tucatjával jönnek Svájcból, Olaszországból és Franciaországból a hotelszámlák és egyéb közlemények, amelyekben az utazók Baedeker szállodái adatait megerősítik, vagy azoktól eltérő tapasztalataikat és panaszaikat elmondják, amelyeket azonnal regisztrálnak és az uj kiadásban már tekintetbe veszik. Az a nevelőhatás, amelyet Baedeker ilyenformán a nemzetközi szállodai szakmában végzett, megbecsülhetetlen.

Igen érdekesek a régi kötetek. A kuriózumoknak egész gyűjteménye. Berlinről például azt irja, hogy lakosainak száma 330 ezerre emelkedett, de úgy látszik, hogy számuk egyre növekszik. Becsben többek között felhívja a figyelmet „A szép bécsi nőhöz" címzett női divatáruüzletre és elmondja, hogy a kirakatban kiállított babán mindennap uj ruha látszik és ez irányítja a bécki dámák öltözködését. Az olasz szállodai* viszonyok akkoriban (1842) még nagyon kölönösek voltak, mert Baedeker azt tanácsolja, hegy ha szállodai szobát akar valaki bérelni, külön kösse ki, hogy ágyát csak ő használhassa.

A német, szellemi imperializmus

Az expresszvonatok és a gyorsgozösök más stílust és más munkametódust követeltek. A Baedekert már nem csupán a német utazók használják, hanem világszerte elterjedt és angol és francia utazók jobban igénybeveszik, mint akármilyen más idegenvezetőt. Az angol és francia Baedeker egészen csodálatos esete a szellemi imperializmusnak és a német tetterőnek kétségbevonhatatlan diadala az, hogy az angolokat és a franciákat saját hazájukban is német vezeti. A külföldi nem is tudja, hogy az angol vagy a francia Baedekerje egy némettől származik. Valamelyik angol folyóirat egy Ízben az ismeretlen szerzőt, mint idősebb angol dzsentlement dicsérte, akinek rendkívüli tapintatosságát és gondosságát mutatja a Spanyolországról szóló kötetben a nőknek adott szívélyes tanács, hogy a bikaviadaloknál lehetőleg a kijárathoz közel foglaljanak helyet, arra az eshetőségre számítva, hogy rosszul lehetnek-. N. J.

A román állam tartozása csidiiesoűsrt egy nagy magyar fatermelő céget

Sierit KsMrik a román kincstárnak szállított fáért nem kapott pénzt s ezért uzsora kamatra vett kölcsönök miatt szabálytalanságokat követett el

Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk tielietfoujefteaiitiése.) Sokmilliárdos fizetésképetelenséget jelentett be Stem Ödön eráőkiieranelő cég. Stem két esztendő- vei e&eiDőitt mintegy negyven milliárdnyi vagyonnal alapított vállalatot Erdélyben. Először Nagyváradon volt vállalkozása., különben ás gazdag családból származott, gazdagon is nősült és vállalata 'eleinte nagyszerűen virágzott. Később Budapesten telepedett meg s itt érte a fizetésképtelenség, amelyben érdekelve van a Magyar Általános Hitelbank és a Kereskedelmi Bank is.

Wámter Hermánál fakereskedő cég tett f ellj elöntést Stern Ernő elten, (hogy nagymennyiségű fa leszállítására nyolc és fél milliárd koronát adott át neki, de Stern a szállítást nem eszközölte.

A feljelentés alapján a budapesti rendőrség hétfőn este előállította Stem Ödönt és azóta tart a kihallgatása.

PITL1KEK KURAZNAK

Október 16; községi választások!

Október tfi-án közvetlenül a választás megkezdése előtt lehet bejelenteni a három bizalmi embert minden választási helyiségben.

Október JG-án. vasárnap reggel 8 órakor kezdődik -a választás.

Pitlik Szerafin és félesége született Findzsa Eszter hásaséietét húsz és annyi éven keresz’ül mi sem zavarta meg. A gyerekek nevelése körül támadt hangos nézeteltérésen kívül, felhő sohasem szállott frigyük fölölt, mindaddig, amíg ezek a fránya orvosok — hogy a jó Isten bár ne adna nekik több pácienst — fel nem találták a fogyó- és hizókurákat.

Hiszen most sem lett volna baj, ha Szerafin ur és neje egyszerre fogyó- vagy hizókurát tartott volna, hanem a baj akkor kezdődött, amikor a Teremtő Pitlik urat 194 centiméter magasra nyújtotta meg elenyésző 68 kilóval, miáltal mellkasán bordáiból állandó kiállítást rendezett... Ezalatt pedig Eszter asszonyt 164 centi magassággal és 104 kilogrammal áldotta meg, illetőleg sújtotta.

A házasfelek között a vita tárgyát egyrészt állandóan a bordák, másrészt a métermázsa fel- hajtogatása képezték. Az olyan hasogatok, hogy: ..maga egy kész gyárkémény, csak még füstölnie kellene" és másrészt: „ha maga egyszer megcsúszna a negyedik emeleten, a gurulásban a pii> céhen a szenünkig meg sem állna", — napirenden voltak.

Elhivatták a háziorvost, aki a honorárium nyomatékosabb megindokolásáért és nem azért, mintha első pillanatra nem konstatálta vo’na, hosszú vizsgálatot eszközölt mindkettőjükön, melynek végeztével kijelentette azt, hogy: „a

nagyságos asszony, mintha kissé kövérebb volna a kelleténél" és hogy: „Pitlik urra ráférne valamivel több hús". Elrendelte, hogy Pitlikné Lillafüreden tartson fogyókúrát napi öt száraz zsömlével és három deci vízzel, ugyanakkor pedig Pitiikre hizókurát szabott, amely áll minden két órában étkezésből sok hússal, zöldséggel, tejjel, to- jással, lehetőleg Tátraiomnicon. A jó háziorvos azért rendeltedet az egyiknek Lillafüredet, a másiknak Tátralomnicot, mert teljesen tisztában volt vele, hegy iölöltébb bajos egy helyen, sőt egy asztalnál az egyiknek száraz zsömilyét egy deci vízzel ebédelni, amikor a másiknak rántott pontyot terítenek uborkasalátával, utána almás rétessel.

Pitlikók azonban nem fogadtak szót, mint mindig, most sem. „Hogy olcsóbb legyen" jeligére Lillafüred és Tátralomnic helyett inkább együtt mentek Érsekújvárra, a Tilda tantihoz.

Már második na,p megtörtént az öszezördülés. Kifogyott a kemény zsemlye és igy Pitlikné kijelentette, hogy puha zsemlyét eszik, ha pedig már úgyis puhára adta magát, akkor elmehet még puhábbra és megkenheti kis vajjal. „Csak egy csöp- pel fiam", mondotta férjének, aki rossz szemmel nézte a clo1 got szemüvege és töltött borjuszegye és kovászos uborkája mögül.

Utána való napon még hangosabban robbantak ki a kedélyek. Az orvos legszigorúbban előírta, hogy Pitlik urnák legföljebb negyedóráig .szabad fürödnie, amíg nejére ugyanakkor naponta legalább ötnegyedőrát mért rá, hogy a víz jól kiszívja.

A skagerraki tengeri csata, avagy az otraníói ütközet meglehetősen elenyésző vizi spriocelés és hercehurca volt ahhoz képest, amit Pitlikné asz- =zonyom naponta a Dunában rendezett, hogy urát a negyedóra elteltével a partra kényszerítse. De sőt Pitlikné férjét mint a rossz gyereket a parton kellett őriznie, nehogy vízbe szálljon, miáltal ő se mehetett a vízbe. Ennek természetesen*1 az az előrelátható következménye lett, hogy Pitlikné a parton, a napon henyélve, lustálkodva, 107 kilóra hízott, Pitlik ur pedigl iszonyai mérgében 65 kilóra csökkent.

Feltűnő volt továbbá, hogy akármennyi volt a száraz zsemlye a háznál, azok mindig eltűntek ismeretlen helyre és Pitlikné lármázta legjobban leli a házat, hogy erre tolvajok járnak. Természetesen mindig valami mást kellett ennie. Ezenfelül feltűnő volt, hogy a Tilda tanti cselédleánya mindig rengeteg éleMsífti: vásáríiéára káü ulsmir.

tást, amelyek először nem is igen kerülnek az asztalra, hanem- rendeltetésük titokzatos homályban marad, másodszor pedig a Tilda tanti igen kisétkü volt, Pitlik ur pedig teljesen étvágytalan. Bár ugyan, amit a felesége tányérjára rakott, azt mindig megette és ennek dacára mégis fogyott. Mindezek a körülmények iszonyúan gyanúsak voltak.

A legáthidalhatatlanabb volt a nézeteltérés annál a pontnál, hogy a Pitliknének sokat kellett — azaz kellett volna — gyalogolnia, míg férjének sokat pihennie és nem járkálnia.

Itt aztán Pitlik ur vasszaadta feleségének a kölcsönt, amit a fürdésnél kapott. Délután meg reggel nem hagyta aludni, azonnal sétá'ni küldölte, ha keveset ült. És nehogy leülhessen valami padra, vagy vendéglőbe, mindig kisérgette, miáltal megint csak fogyott. Pitlikné pedig lép- ten-nyomon kijelenlette, hogy fáradt, folyton leült és: hízott!

Egyszer ebéd után Pitlik nyugodni tért, feleségét sétára küldte. Eszébe jutott azonban, hogy botját a kertben hagyta. Felkelt, hogy érte menjen. Amint a nyitott pincebejárat mellett elhalad, a lába majd odaragadt a földhöz. Pitlikné, a felesége, a fogyókúrázó, rántott csirkét eszik vagdalt paprikával.

Pitlik ur 65 kilójához mérten rettenetes lármát csapott.

— így húzod te az orránál fogva az egész házat? Hát ez a te fogyókúrád? Most már értem, minek vásárolja a szolgáló azt a sok szőrén-he- gyén eltűnő ennivalót. Ha még valami taknyos gyerek csinálná, de felnőtt asszony. Szégyelheted magad. Majd megmondom az orvosnak. Most pedig azonnal csomagolj, mert megyünk haza, ilyenféle fogyókúra folytatására egyáltalán nincsen szükség, illetőleg otthon is folytatható.

Csomagoltak. Pitlikné először tett életében valamit szótlanul, bűne tudatában. Szomorúan ke- félgette ura nadrágját és kabá'ját. Feltűnt neki, hogy milyen nehéz mindegyik. A zsebeket mintha húzná valami lefelé.

— Te magas ég, Szerafin, sikoltott fel, mitől zsiros neked minden kabátod. És belenyúlt az egyikbe.

Most aztán Pitlik uron volt a sor, hogy elsár padjon és eltörpüljön.

— Szent Teremtőm, hát ebben egy darab töltött borjuszegy van. Hát megőrültél te?! Ebben pedig a múltkori rántotl harcsa és egy kovászos uborka ... Nagy Isten, hát ezek a jó falatok mind tönkrementek... Emebben a szürkében pedig a tegnapelőiti vacsorától majd az egész bécsiszelet és mellette a pirított burgonya... Te Szerafin!... Te Szerafin... hát igy tartottál te hizókurát?... Hát igv csaltad te a világot... És ebbe a pepita nadrágzsebbe belegyömöszöltél három turőspala- csintát... Neked érdemes enni adni?!... Uram ne hagyj el, ebben a zsebben pedig teljesen ösz- szenyomódva két töltöttpaprika és egy kis almásrétes ... Ez a sok jó étel mind kárbaveszett.. .(A ruhákat egy szóval sem sajnálta)... Itt meg krumplipüré császármorzsával összekeverve, az alján céklával ... emitt meg kacsacomb meg sárgadinnye... Hál Szerafin! most már értem, miért nem hiztál te!! Hová tűnt el szőrén-hegyén az a sok ennivaló!... Ha még valami taknyos gyerek csinálta volna, de felnőtt ember. Szégyeld magad! Maid megmondom az orvosnak. Hát igy tartasz te hizókurát?

Pitlik ur eme dikció alatt talán még megmaradt 65 kilójából is vesztett, de azért kijelentette:

— Ugyanúgy, ahogyan te fogyókúrát.

Ez igaz volt. Pitlikné elhallgatott. Érezte, hogy semmi szemr ©hányni valója gém lehet.

Csendben csomagoltak és csendben távoztak.

Csak a vonat kupéjában állapodtak meg csendesen. hogy az ilyenfajta kúrákkal egyszersmin- denkorra. szakítottak, továbbá, hogy kölcsönösen nem szólnak dí orvosnak a* történtekről, továbbá,

hogy mindenki ezután azt a kúrát tartja, amelyiket éppen akarja, továbbá mindegyik fél nyíltan ehet, illetőleg nem ehet, mert igy az egyiknek nem kell titokban vásárolnia, a másiknak pedig titokban dugdosnia, továbbá... azaz most már végül, odahaza konstatálták, hogy Pitlikné 109 kilóra gyarapodott, Pitlik ur pedig 64 kiló 30 de>- kára (mert őnála már dekára ment) csökkent, amit igen könnyen megtehettek volna — most ha nánagoadolnak — idehaza, egymás becsapása ós a (Pitliknénál) fogyó, illetőleg (Pitliknél) hiző- kura nélkül.

Buda Léseié.

1327 október 13, csütörtök.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: A feltámadás (Tolstoj Leó regénye után.) HVEZDA: Don Juan (Főszerepben John Barry- more-ral.)

KAPITOL: Metropolis (2-ik hét.)

KORUNA: A vén bűnös kedvesei (Belföldi film. Vlasta Burjánnal.)

JULIS: Mikor a szöllő újra virágzik.

LUCERNA: A feltámadás (Főszerepben Rod La Roque-val.)

SVETOZOR: A vén bűnös kedvestei.

AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA:

Csütörtök: Az utolsó beszállásolás. Xénia Desny, Livio Paveneli.

Péntek: A pusztulás vámszedői. Vera Veronina, Rudolf Döring.

Szombat: A nevető tücsök. Harry Líedtke, Lia Mara, Yveíte G’lbert, Verebes Ernő, Da-gny Servaes, Eugén Kiöpíer, Alfréd Ábel.

Vasárnap: A hermelines nő. (Szovjet film.)

Hétfő: Máglya és élet. Conrád Veidt, John Ba- rymore.

— Elkobozták a Prágai Magyar Hírlapot

Lapunk tegnapelőtt!, keddi számát G.ros- schmid Géza dr. szenátornak az országos kepe sztényiszocialüsta párt kassai szervezete vasárnapi választási nagygyűlésén elmondott beszédének egyes részei, tegnapi számunkat pedig a vezércikk és egy másik közlemény miatt elkobozták. Miután az államügyészség mindkét elkobzást az éjszakai órákban foganatosította, második kiadást nem adhattunk már ki.

— Október 28-ika a köztársasági elnöknél. Az ez évi október 25-i ünnepélyek a rendes keretek közt fognak lefolyni. A köztársasági elnök közvetlenül egy nappal előbb tér vissza Kistapol- csányból és mint minden évben, úgy most is október 28-án fogadja a diplomáciai kar, a nemzetgyűlés és a hadsereg képviselőit. A hivatalos körök ez évben csak szűk keretek közt akarják október 28-át megünnepelni, mivel jövőre az állam fennállásának tiz éves jubileuma alkalmával óriási nemzeti és állami ünnepélyeket rendeznek az egész köztársaság területén.

— A Bohemíát elkobozták. A prágai ügyészség a németnyelvű Bokemia mai reggeli számát elkoboztatta.

— Meghalt a rengensburgi püspök. Münchenből jelentik: Antonius Franz von Henle, Regens- burg püspöke tegnap 78 éves korában szivszél- hüdésben meghalt Mint ismeretes, a konners- reuthi csoda ügyében az egyházi döntés is a püspökre volt bizva.

— Halálozás. Mariilkovszky Eliza életének 28. évében Rámászom balban rövid, de súlyos szenvedés után meghalt. Az elhunyt kiterjedt, előkelő rokonságot döntött mély gyászba. Temetése nagy részvét nieíletí tegnap délután ment végbe a rimaszombati református egyház sirkertjében.

Eltemették Stromfeld Aurélt Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délután temették el a kerepesi temetőben Stromfeld Aurélt a magyar volt vörös hadsereg hétfőn elhunyt vezérkari főnökét. A temetésen sok ezer főnyi munkásság jelent meg s a katafalkot vörös szalagos koszorúk egész tömege borította. A koporsónál Farkas István, a sírnál Kéthly Anna szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselők beszéltek.

— Házasodik a belga külügyminiszter. Párisból jelentik: Vandervelde belga külügyminiszter holnapután Párisba érkezik, ahol házasságot köt Beckmann dr. kisasszony- nyak A házasság tanúja a párisi belga kévét lesz.

%

Winter feljelentése azonban csupán befejező momentuma annak a hatalmas összeomlásnak, amelyre állítólag az első lökést a román államnak eszközölt szállítások adták meg, másrészt pedig Stern rossz üzletet kötött akkor, amikor a. Hitelbanktól átvette a Szolnok— dobokamegyei Szudrics Petróczi fatelepet. Annak idején sok ezer vagon fát szállított a román minisztériumoknak, amelyeknek ellenértékét, több millió lejt, nem kapta meg s igy uzsorahitelhez volt kénytelen folyamodni. Ezenkívül még százezerdolláros amerikai kölcsönt is felvett. A túlméretezett vállalkozások és a meggondolatlan kölcsönök okozták az ösz- szeomlást és a hitelezők Nagyváradon, majd Budapesten összeültek, hogy a szanálás módjait megvitassák, amikor megtörtént a Winter- cég feljelentése. Az ügy azonban valószinüleg polgári utón fog eldőlni és nem lesz bűnügyi következménye.

6