Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-09 / 231. (1565.) szám

14 1937 október 9, vasárnap. ^KXGAIt/V\ACAíARHIRDAE )( A Göm-öri Agarásaak versenye. Torualjai tudóslőnk jelenti: Szi árdy István rendezésében ín őst tartották meg szokásos agarászversenyüket a Gömöri Agarászok, ami a nagyszámú beneve­zések következtében a tavalyi kél nappal szemben teljes bárom napot vett igénybe. A pompás me­zőnyben a gömöri agártartó sportsmauek legjobb kutyái vettek részt. Az első dijat Farkas Géza, a másodikat Fáy László, a harmadikat pedig Soldos Árpád agara nyerte. A verseny befejezése után a tornaijai Buck-féle vendéglőben pompás hangu­latú bankett volt. )( Az ESE megóvja a. Makkabea elleni mécs­esét. Érsekújvárról jelen'ik: Az ÉSE a CsAF hi­vatalos közlése alapján megóvta a Makkabea el- ■ leni meccsét, mert az Schwartz játékost igazolat­lanul szerepeltette. X Peltser Finnországban. Berlinből jelentik: Németország világrekorder távfu'ója vasárnap Wiborgban 1500 méteren Nurmi és Aino Borg el­len szerepel. Peltzer dr. ezenkívül a 800 és 2000 méteren is starthoz áll. )( A liverpooli mara'hom futási az olasz Fer- ris 2 óra 85:27 kitűnő idő alatt nyer'e. )( Kolemty sérülten utasait BudMpestre, mi­ntán Henzl szövetségi kapi’áűy ragaszkodott játé­kához; Amennyiben azonban mégsem érezné ma­gát fittnek, helyette a magyarok ellen Csipera játszik. )( Kozseluh József, a Kozseluk sportdinasztia leg'dősebb fag'a, egy stockholmi teniszklubhoz szerződött, ahol a svéd király tréuere lesz. Gusz­táv király, aki Mr. G. név alatt állandó vendége a riviérai teniszversenyeknek, igen jól kezeli a rakettet. Kozseluh egy félévig fogja a királyt tre­nírozni, azután visszatér Barcelonába, ahol eddig is nagy eredményeket ért el a spanyol tenisz- sport körül. X Lapokul-, algíri francia úszó 1:08.8 percre javította meg a 100 mieres gyorsuszás francia rekordját. Arne Borgmak és Báráuynak a konti­nensen — úgy látszik — újabb riválisa keletke­zett. Barátnők közt. Milyen változáson mentél át, — Mit csi­náltál az arcoddal? — Hiszen előbb oly szep­lős, miteszeres és zsíros volt és most menny re megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod ÍA<z Iza, kozmetikai intézetet, Bratislava, Sbetfa- niková 19. többen ajánlották és tényleg röv; kezelésük után már olyan jó eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hit­tem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi archibáimtól. Most már csak Iza toilette garni­túrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, ke­resd fel rögtön az intézetet, a te archibáid is kezelésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlen­ség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld minden archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasí­tással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Kcs 37.— Szeplő é s májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt le­hámlasztja a bőid s olyan lesz, mint az üde gyerr ' ínyé . Kcs 120 — Hajtatandó garn'túra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz ...... Kcs 37.— Kebelápoló, fej’esztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít ....... Kcs 77.— Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Steíanikova 19,, II. Európa világkereskedelmi helyzete évrőí-évre rosszabodik Amerika lép az elveszett európai piacokra — Statisztika, amely Európa világgazdasági jelentőségének csökkenését bizonyltja Sjfiitisio'.oge Dr. Koíb Melőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodoríosa S*r4h£g«s Bffi. Vo39t£!&cnv<a 35TJ sac4ium. WaRsermann vizsgálat! ^©0Qöö©©öödö0@a©9ö©088öeöea0OOö? |s|: Most jelent meg! |, Holland Romáin Aisya és fin 2 1 öté ben || lj Ara 58-50 K jajaim & "> “"iiiL---T ' Pr ága, október 8. A gazdasági konferencia, amely ez idén Géni­ben lezajlott s atno.'y az európai gaz j a sági helyz’j. alakulásának kérdésével s e kérdéssel összefüggő probbjirákkal foglalkozott sok te­kint etbeu kiboncolta Európa világp'aci jelentő­ségének kérdését s a világgazdaság mérlegére ál- íito'ia Európát a gazdasági éle'ével és értékeivel együft. A genfi gazdasági konferenciának ugy- látszik kevés praktikus hatása lesz az európai ál­lamokra nezve. mert az egyes kormányok meg­hallgatták ugyan az európai gazdasági egyensúly és az együttműködő termelés érdekében kifejtett elveket, de odahaza belekerülve az egyes álla­mok politikai hatóerőinek szférájába a gazdasági elveket alárendeltét; és alá­rendelik a politika dYJaláturnának. A genfi gazdasági konferencián mindazonáltal értékes ada'okat hocsá'o't a gazdasági kérdések­kel foglalkozók rendelkezésére s ezek között az adatok között tisztázva látjuk annak kérdését is, milyen része és milyen jelentősége vem ma Európának a világgazdaságban és an­nak kereskedelmi forgalmában. Az európai kere kedslem 1912-ban 55 2 száza­lékát bonyoli'oí’a le az egész világ forgalmának, ez a száza éko ' arányszám 1921-ben 45.2-re s 1925-ben 44.7-re esed. Ha a sz'sz'ématikus össze­hasonlítás szempontéból kikapcsoljuk az európai külkeresekde'emből azt a részt, amit az uj ál­lamalakulások eredményeztek, akkor ez a százalékos arányszám 42.4-re esik. A legutolsó háborúén ti esz'endő és az 1925-ik év közötti 12.8 százalékos különbség majdnem teljes egészében az amerikai Egyesült Ál.amok mérlegének javára esik, noha más államok is, de kü önösen Japán igyekez'ek az Európa számá­ra elvesző vi’ágkereskedelmi részből a maguk számára előnyöket biztosítani. Ez az összehasonításra alkalmas számítás azonban nem nyújt teljes áttekinthetőséget, mert ennél a számításnál nem kapcsolják ki az egyes európai államoknak egymás közötti kü’kereske- delnii forga'mát s nem vették vizsgálat alá azf, milyen eredmény alakul ki akkor, ha csupán Európának Európán kívüli külkereskedelmi ada­tat hasonlítjuk össze Amerikának Amerikán kí­vüli külkereskedelmi adataival. Egészen bizo­nyos, hogy ez a számítás az európai gazdasági Tíz évi időtartammá! megkötötték a cukorkarteüt Prága, október 8. Hosszú és hosszadalmas tárgyalások után a cseh'zlovák nyerscukorgyárak és flnomPók végre megkötő’ték a tiz évi karteil- szerződést. Az összes gyárak ma plenáris ülést íar'anak, amelyen a gyárak képviselői, i’.'e'eleg azok meghatalmazottjai a szerződést alá fogják Írni. Ezen az ülésen a kartellszerveket is felál­lítják. A kar'eli az eddigi rövid lejáratú provi­zóriumból és a régi ősz‘rák kartelszerződástől több lényeges pontban különbözik. Az osztrák kartell csak a finomítókból áll, melyek a nyers- cukorgyárakkal megegyeztek az iránt, hogy a belföldön nem fognak cukrot megadóztatni. Min­den nyerscukorgyár kötelezvényt irt alá, ame’y- nek a'apján csak az export számára vagy egy névszerint megnevezett finomi’őnak szállíthatott cukrot. A finomítók a nyerscukrot napi áron sza­bad kereskedelemben vásárolták. További fontos megállapítás a belföldi fogyasztóterületak pontos meghatározása. A cukoriparnak ugyanekkor a termelés mellett a régi monarch'ában kétszer akkora terü’ete volt, mint ma. Arra a kvótára fehát, amelyre az osztrák kartell szerint százalék jutott, ma csak 53—58 százalék juh A rég: szer­ződésben a ka'ármenti finomítók a belföldi kon­tingensben egy kis kvótával részesedtek. Az ál­lamfordulat után a morva finomítók elvesztették a Bécsbe irányuló, a szlovenszkói üzemek pedig a Budapest felé irányúé üzletet. Ezért ezt a kér­dést is külön alapon kelett szabályozni. Az uj bartellszerződés ezek köve'kez'ében a répaterme­lést illetőleg is ugv van felépítve, hogy a nyers- cukorgyárak a szerződés értelmében oly módon kontrahensek, hogy a nyerscukrot természetben oly mennyiségben kell szál!itaniok, amely a bel­földi fogyasztást kielégíti. A finomi'ók a nyersanya­got a cukorgyáraknak megha'ározott kulcs szerint fizetik meg és a nyerscukorgyárak a répaterme­lőknek a répa ama részét honorálják magasab­ban, amely annak a százalékos aránynak felel meg, melyben a belföldi fogyasztás az egész cu­kortermeléshez áll. Ha például a nyerscukor­termelés 30 százalékát fordi'ják a belföldi fo­gyasztásra, akkor a nyerscukorgyár termelésé­nek 30 százalékáért kap a be'földi cukorárnak megfelelő magasabb árat és viszont a maga ré­széről a répa 30 száza1 ékáért magasabb árat fizet. Egy további fon'os pont a kontingensek megha­tározása. Ennél arra voltak telim'ette!, hogy a cuporipart mentesítsék a fölösleges szállítási kiadásoktól. A finomdók kontingense a történel­mi országokban 3,003.136 q, amiből Csehországra 1.7 (eddig 1.55), Morvaországra és Sziléziára 1.28 millió q esik. A nyerscukorkontingons beosztásá­nak kulcsa 3,206.397 q és a finomi'ó kontingens többletével, azaz 173.Ö75 q-val együtt 3,423.575 q-t helyzetre vona'kozóan a fentebbi adatoknál szo­morúbb eredménnyel járna s beigazolna annak az állításnak helyességét, ’ ogy Elerój)a világkereskedelmi helyzete tete­mesen rosszabbodott s ezzel szemben Amerika a világkereskedelem herén je­lentős lépéssel rukkolt előre Erre a feltevésre bizonyítékot szolgál'atkat egy statisztika, amelyet Londonban állítottak össze s amely kiszámiíot'a azt, hogy a külkereskede­lemből az egyes államok po'gáraira milyen nagy­ságú fejkvó a jut. Eme sta'iszt'ka szerint Holland bevitele 135.11 dollárral és Dánia kivitele 112.23 dollárral szerepel e’ső helyen. Az egész külkereskedelem­nél, vagyis a bevitelnél és kivitelnél Hollandia áll a statisztikai táblázat élén 232.75 dollárral, utáua köve’kezik Svájc 228 53 dollárral, Nagybri- 'ánia 208.07 és Belgium 191.88, Írország 160.08, Franciaország 105.47, Ausztria 100.42 és Német­ország S0.31 dollárral. Ezekkel a számokkal szem­ben az amerikai Egyesült ÁTaraok az első pilla­natra nem vesznek erőteljesen részt a, külkeres­kedelemben, mert itt a fejkvó'a csak 70.06 do1- íárt tesz ki. Ez a kép azonban azonnal megvál­tozik, ha megá’lapitjuk, hogv ebből csak 31.41 dollár esik a behoza’alra s 42.34 dollár a keltei­re, míg Európában 1925-ben csal: Franciaország­nak, Finnországnak, Csehszlovákiának és Jugo­szláviának vo’t alriiv külkereskedelmi mérlege és pedig relatíve igen csekély feleslegekkel. (Franciaország 53.58 k: viteti és 51 89 beviteli fej- le vő" a. Finnország 40.29-el szemben 39.71, Cseh­szlovákia 39.8í-el szemben 37.34 és Jugoszlávia 12.17-el szemben 11.93.) A 22—26 állam kiviteli mínuszával szemben az említett államoknál mu­tatkozó behozatali plusz Európa hátrányára dön­tené el a mérleget. Mindezek a számok azt bizonyítják, hogy az utóbbi, években s a háború gazdasági visszaha­tásaként Európa tért veszített és tért vészit- a vi­lágkereskedelemben és ezzel világguteőja- sági jelentősége csökkent. Hogy Európa ezt a fontos veszteségét vissza igye­kezne szerezni, erre semmi pozitív kísérletet sem lábúik s e tekmletben a genfi gazdasági konfe­rencia sem nyújthat biz'a'ó jeleket, sem kombiná­cióra alkalmas támpontokat. I—n. tesz k\ amiből a nyerscukorgyárakra és a cseh­országi vegyes üzemekre 2,063.491, Morvaország­ra és Sziléziára 1,369 084 q esik. Még egy fontos uji'ás az újonnan alapítandó vagy alakuló cu­korgyárakkal szembeni védelem. A közös vá­lasz'mány jogosult az uj gyárakkal szemben minden eszközt alkalmazni és amennyiben min­den hafály'a'an maradna, fölosz’a’ja a kar‘ellt. A finomítóknak is meg van tiltva uj fogyasz'ó cukorgyárak létesítése. A kartellt tiz évre kö­tötték meg és négy évig nem moadha'ó fel. Ezen idő elteltével nagy biztosítékok mellett és nagy löbbség esetén a kartell felmondható, de csak ok’óber elsejétől február 15-ig és ha ez bekövet­keznék, akkor a szerződést ugyanazon és szep­tember 30-án megszűntnek tekintetik. 100 millió niéteriniázsát tesz ki az idei bungo­nyiaícimiiés. A normális 70 millió niim.-t kitevő csehszlovákiai burgonya terméssel szemben az idei termés 100 millió mim. és ez a mennyiség messze Müiimulia a belföldi fogyasztást. Érdekelt körök ! a termelési többletnek tervszerű kihasználását akarják megvalósítani. Azt akarják elérni, hogv- a mezőgazdasági, szeszfőzdék, amelyek kizárólag (burgonyát dolgoznak fel, engedélyt kapjanak na- gyoibMoku termelésre. A keményítőgyárak már , előkészítik a nagyobb exportmennyiség feldolgo- , zását, vagy a többiét' konzerválását a Legközelebbi 1 kampány számára. Reoidkiviil kedvezőtlen volt a lévai vásár. Lé- í val tudósítónk jelenti: A zsidó ünnepek miatt át­helyezett Mibáily-napi vásár e héten zajlott le, rendkívül kedvezőtlen eredménnyel. Emberemlé­kezet ó'ta nem volt ilyen pénztelen Mihály-nopi , vásár Léván. A rossz aratás a gazdasági életben igen erősen érezteti hatását. Az egész Gnram- völigy lakossága ezen a vásáron szokta beszerezni téli szükségletét készpémfizetés mellett. Hitelre a j falusi gazda eddig mindig csak január, vagy feb- j ruár hónapjában szorult, ezen a vásáron pedig, ! hogyha az iparosok üzletet akartak kötni, kényte­lenek voltak árujukat már most hitelbe adni s az összegre egészen a jövő termés betakarításáig ' várni. A lévai őszi vásár ebben a deprimált han­gulatban zajlott le, aifhii szomorú perspektívát vet egész közgazdasági életünkre. Mcapiliíkult a re mániái petreleumkartejll. A romániai petroleumváíla 1 atok túlnyomó része kar-! telibe lépett. A kartell a belföldi piac számára ; •egységes árakat állapított meg és a belföldi szűk- ; ségléiíet kontingentálta a vállalatok között. Az ex- • poTtárak tekintetében a vállalatoknak szabad ke-! zet biztosítót tűk. Fizetésképtekmségck. Pozsonyi tudósitőnk je- j lenti: Popper Róza és örökösei Popper Géza ve- | gyes kereskedő (Pozsony) és .Ipelitz István vegyes- ( kereskedő (Malacka) fizetésképtelenségei jelentet- j teli a pozsonyi törvényszéken. A nőméit—csehszlovák kereskedelmi tárgya^ lások keretén belül újra a csehszlovák áruknak német területen való tranzitforgalmának paritásos elbírálásáról tanácskoztak. Ezek a tárgyalások, eddig nem vezettek eredményre, de remélik, hogy az október végén, vagy november elején Berlinben kezdődő tárgyalásokat ez irányban is sikerrel fogják befejezni. A bécsi vasárak. A bécsi vas nagy k er esked e- lembetn az árak a szindikátus felbomlása és az éles verseny következtében erősen hanyatlottak. A vas ára a bécsi vaskereskedők raktáraiban jó­val alacsonyabb a gyári árjegyzéseknél. Egyes nagykereskedők azért forszírozzák a nívón aluli eladásokat, mert remélik, hogy a legkésőbb ez év végén újjáalakuló szindikátusban ezen az alapon nagyobb kvótához jutnak. A szlovenszkói magán vasutak üzemi veszte­ségei. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói ma- gúnvasutak közgyűlésein megállapították, hogy a vasutak nagy deficittel dolgoznak. A garanrber- zence—lévai vasút a múlt évben 514 millió koro­nát vesztett, a pelsőc—nagyszlabosi vasút veszte­sége 350 ezer korona, a pozisony—komáromi vas- utó 3 millió és a pelsőc—murányi vasút veszte­sége 1/4 millió korona volt. A vasutak az állaim­mal kötött szerződés értelmében mindazonáltal kötelesek 5%-os osztalékot fizetni A métely pusztítása. Vélemények a üktől hatásáról. A mételykor valóságos réme minden gazdának. Pusztulással fenyegeti gyakran az egész szarvasmarha- és juhállományt. Az 192-3-os ned­ves nyárt követő túl és tavasz oly vidékeket is suj'ot', ahol ezt a betegséget eddig vagy nem is­merték, vagy pedig, mivel csak elvétve fordult elő, nem sokat törődtek vele. A köztársaság té­ridéin eddig főképp Szlovenszkói és Podkar- pa’ská Rus folyómenti vidékeit sújtotta a beteg­ség. Ez'dén azonban a történelmi országokban is, főképp Csehország déli és északi területén oly mértékeket öPött a baj, hogy egyes községekben az egész marhaállomány veszélyben forgott. Hi­vatalos ada'ok szerint 1927. év tavaszán 113 já­rásban, 1157 községben és 13705 gazdaságban pusztított a méte'ykór. A földmivelésügyi mi- nisz'érium adatai szerint fenti 1157 községben 1927. rnárrus végéig mételyben elpusztul! 4951 drb. szarvasmarha, kényszervágatott 3840 drb., április havában elpusztult 840 drb., április havá­ban kényszervágatott 770, összesen 9.501 szarvas- marha. Március végéig elpusztult 6567 drb. juh, március végéig kényszervágalott 7795 drb., össze­sen 14.362 juh. Március végéig elpusztult és kény­szervágatott 384 kecske. Ha egy szarvasmarhát átlagban 1.700 korona értékűnek vesszük, a ju­hot. kecskét 120 koronára értékeljük, ha továbbá a kényszervágoüaknál az érték 30 száza'ékát megtérítettnek tekintjük, úgy a gazdákat ért veszteség csak a his'órai tartományokban ala­csony számlással a 1514 mi’lió koronát megha­ladja. Ezen adatokba nincsenek felvéve a Sz o- vensakóbin és Podkarpatská Rusban elöj\ -dúlt kártételek, amelyek lega'ább is ugyanoly összeg­re tehetők, meri sokkal több állat pusz'uP el, úgyhogy a köztársaság mezőgazdaságát az 1927. év tavaszán legalább 32—35 millió korona össze­gű kár élte. Retlene'es elgondolni, mi töri ént vo’na, ba az utoPó órában segítség nem érkez'k! Az állatorvosi kar fáradhatatlan munkásságának, a földmivelésügyi minisztérium erélyes fellépé­sének, a gyógykezelés lehetővé fé'ele vége'4 a gazdáknak nyújtott állami seglségnek köszön­hető, hogy a fenyegető katasztrófa elhírittatoű és hogy a nemzeti vagyon pó'olha'nt’an vesz'esé- get nem szenvedet'. A föld-mivé ésügyi miniézlé- rium ugyanis (1927. ápr. 14-én) 31.421—IV. b. 27. sz. a. elrendelte a világhírű Distoldal való keze­lést. Hogy a gyógyszert, mindenki részére hozzá­férhetővé tegye, 50 százalékos engedménnyel, vagyis feleárban adta a Distolt. A gazdák éhek is e kedvező alka’ómmal és ami a legfon'osabb, a Dislol mindenütt teljesen megbizh'Hó gyógyszer­nek bizonyult, 8 megmentette az álVt-fá'lYlnányf. Mindenii't a leg'obb eredményeket érték el vele. Sok száz vélemény futott be hozzánk a köz'ársa- ság területéről. Ezek közű' egybelllitottunk egy­néhány áFatorvos'ől, előljáróság'ól nagy*- és kis­birtokostól származó' és ezeket időközönként kö­zölni fogjuk. Felhívjuk az állattartó gazdákat, figyeljék meg állatjaikat és amint a mételykor tüneteit észreveszik, forduljanak tanácsért az ál­latorvoshoz. Ne várjanak, míg álla’jaik leromla­nak és ne kó'yavetéljék el lesoványodott állatjai­kat, hanem gyógyítsák meg Distollal. Csekély költséggel nagy károsodástól óvják meg magukat. Dr. W. | Uj BENŐIT regény! I s*\ Három szerelem és 20.000 kilométer £ $ három óra alatt játszódik le a most ^ megjelent ív | BENŐIT PSERRE *; | A MOSOLYGÓ SZOBOR $ v cimii regényében. Ara 26.— kor. N X b %

Next

/
Oldalképek
Tartalom