Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-09 / 231. (1565.) szám

1927 október 9, vasárnap.

rt>RA<xAi*i *

Miiven idő várható?

Skandinávia, felöl magjaslégnyomásu terület közt fedik a kootánene felé, amelynek edöjedekénÉ Ke toépeiLrópában aa időjárás fokozatosain javul. _ ffdöptro^nózús: Változékony, alacsonyabb helyeko •regg-eli köddel, nappal enyhe, éjjel hiivösebt gyenge légáramlattal.

Minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a híres SthroSI chiffon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot

Kovács István, Rimaszombat,

áruházából hozatja. Kérjen mintákat I

.MűVÉSZET-mODAMM,

Lemondjunk-e a Rudnay kiállításról?

Roasnyó, október 8.

A Tátrában valósággal vadászni kell a népszerű P. M. H.-ra, sokszor hozzá sem jut az ember. így történt, hogy csak most, haza'érésem ipán olvashattam a szeptember 2-iki számot s benne Flache kollégám cikkét a szlovenszkói Rudnay-kérdésről. Ez akaratlan késedelem dacára is legyen szabad hozzászólnom a dologhoz, egyrészt, mert ez a kérdés csakugyan foglalkozta ja a sz’ovenszkói magyar kultur-iársadalmat, másrészt, mert az ügy mindkét ágában: úgy Rudnay Gyulának a külföldi sikereket megelőző magyar karriérjéről, mint a Szlovenszkőra meghívásáról volna közölni valóm.

Még fenn a havas ormok alatt beszélgettünk egy szép őszi délelőltön nagy földnkrő', Rados Ernővel, a nemcsak Budapes'en, de Szlovenszkó- szerte is ismert nevű műkereskedővel, Rudnay Gyula első pesti kiállításának rendelőjével, aki a mester pályáját azelőtt s azóta is tüzetesen ismeri éa a legközvetlenebb megfigyelések alapján szólt a tárgyhoz. Részleteket közölt, amelyek mindnyájunkat érdekelhetnek a neveket sorolt fel, melyeket e kérdés kapcsán nem szabad kihagyni, ha igazságosak akarunk lenni.

Mikor Rudnay Gyula 1910-ben Münchenből hazajött, már erős, sehová nem osztályozható egyéniség volt, nem sorolható sem Csók, sem Fe- reuezi, sem senki más iskolájához. Komolyan, odaadással dolgozott legeivontabb, legnemesebb művészi észményeért. Akkoriban még nehéz időket élt, édesanyjával és nővéreivel egy Ferenc- köruti ház negyedik emeletén. Ekkoriban történt, hogy Pásztor János, Tornyai János és Endre Béla jóbarátai Hódmezővásárhelyre hívták, ahol tejesen elmélyedhetett a magyar föld, a magyar népélet szépségeibe s nagyszerű impressziókat szerzett, melyek feltétlen kiha'ással voltak további munkásságára. Hódmezővásárhely különben i* érdekes eredeti talaj volt számára: gazdag és müveit parasz'gazdák társadalmát ismerte ott meg, olyan társadalmat, melynek őstalaja a szent anyaföld, de érzéke van minden szépre s otthonaikban a jó kép, jó szobor, a hegedű és zongora nem hiányzik. Komoly, színvonalas társas élet folyik ott a tanyákon is s minden telítve az őseredefi magyar egyéni vonásokkal.

Innen Pes're vitt munkái mélyen borongó, de végtelenül magyar és tiszta, megalkuvás nóküli pik'urák voltak. 1911 elején (és nem a háború alatt, mint Jeszenszky Sándor irta) rendezte Rudnay első kiállítását a Párisi Nagy Áruházban, Rados Ernő közreműködésével. Ha az anyagi eredménye nem is volt gazdag, a sajtó-siker már nagy jövőt sejte'ett. S ezen a ponton kell megemlékeznünk Sz'nnyei-Merse Pálról, Mednyánszky László báróról és Lyka Károlyról, akik az újonnan feltűnt művész nagy értékeit felismerve, tekintélyükkel és irányadó nyila'kozataikkal jelentékenyen hozzá'ái'ultak ahhoz, hogy Rudnay magasba ívelő pályáját egyengessék. Lyka Károly emeTett Singer és Wolfner számára élénken vásárolta és reprodukál'a Rudnay müveit s igy anyag'lag is segítségére volt. 1912-b'en egy életnagyságu figurális képe már a Műcsarnok első termében kapott helyet. A háborús évek lefojtottsága nála is éreztette a hatása', losonci korszakát itt Szlovenszkón csaknem mindannyian ismerjük. „Háború ég béke" cimü nagy kompozíciójának még itt Rozsnyón is volt egy társtulajdonosa. De már ekkor a Szép- művészeti Múzeumban rendezett kiá'Utásokon mindig nagy sikerrel, elismeréssel és előkelő helyen szerepelt. 1918-bam az Ernst Múzeumban megrendezett kiállítása után pedig hivatalosan elismert és mondha'ni beérkezett nagyság lett s értékes alko'ásait országszerte a legjobb gyűjtemények szerezték meg. Úgy, hogy mire üzleti és magánérdekeltségek ig foglalkozni kezdtek vele s külföldi turnékra vitték, akkor odahaza már a leg'eljesebb elismerést élvezte s külföldi sf'kerei csak az otthoniakat gyarapították. 1923-ig a Singer és Wo'fner céggel volt szerződése minden munkáira, 1923 után Tamással, Singer és Wolfner igazgatójával, akinek agilitása a milánói és zürichi sikereket eredményezte. Ugyanő adta ki Rudnay grafikai lapjait is. Sőt, hogy mennyire felismerték Rudnay Gyulát otthon, annak érdekes adata Munka Adám esete, egy jószemü, jó érzékű emberé, k: eredetileg kertész volt, később foglalkozott mükereskedéssel s még Rudnay Gyula iegküzdelmesebb korszakában vásárolt tőle kis pénzeken — maga is nehezen küzködve — azóta elismert alkotásokat.

Mindent összegezve: a magyar müvésztársa- ; dalom s a magyar műszerelő közönség is meg- ■ telte Rudnay Gyulával szemben azt, amit tehetett j s a kivé'eles tehetségét megillető kivé1 eles elis- ; méréssel környezte, még mielőtt & külföldi sike-j,

(*) Országos filmpályáaat. Eredeti ötlettel igyeszik fellendíteni s még az eddiginél is jobban népszerűsíteni a moziipart Gregor mérnök prágai filmvállalata. Országos filmpályázatot rendez, amiben résztvehet az ország minden mozilátogató polgára, aki a pályázatra kitűzött tiz film közül legalább hetet megnézett s rájuk vonatkozó észrevételeit tömören megirva a vállalatnak beküldi. A tiz filmet az amerikai Param/mnt vállalat legjobbjaiból vá lógatták össze. A legszelemesebb s legtalálóbb válaszokat jutalomban részesítik, összesen háromnegyedmillió korona kerü] szétosztásra a jutáimazottak között. A mozi'.Vtogatóközön- ség tehát mintegy maga fogja megválogató azokat a filmeket, amelyeket látni óhajt, mert a beérkező válaszokból leszűrt átlagvélemény figyelembevételével akarja a vállalat a jövőben itt bemutatásra kerülő külföldi filmeket kiválogatni s az újabb belföldi filmdarabokat előállítani. Amerikai ötlet ez, amelynél a közönség is jól jár: jó filmeket láthat, sőt nagv jutalomra is van reménye; a filmipar is jól jár: a sok sok ezer válasz között bizonyára lesznek nagyszerű ötletek is; de meg a válla lat is jól jár: a film nagyobbfoku népszerűsítésével megkapja kamatait. — Tegnap este a prágai napisajtó képviselői előtt ismertette nagyszerű tervét a vállalat igazgatója, maid prágai vigadó különtermében ötventeritéke bankett volt, amelyen kedélyes beszélget^ közben a belföldi filmipar fejlődésének lehetőségeit is megbeszélték. A pályázat első filmje szombaton került bemutatóra a prágai mr zikban.

(*) Gregor Klára hangversenye. Pozsonyból jelentik: Gregor Klára budapesti orgona- művésznő 9.-én, vasárnap este hét órai kezdettel a pozsonyi evangélikus nagytemplomban hangversenyt rendez. A kiváló művésznő műsorán Bach, Boellmann, Césare Franck és Borsi szerepelnek.

A szlovenszkói magvar szinkirsulal műsora KASSÁN:

Vasárnap délután: Biborruhds ctí»$sm>/.

este: Aranyhaityu.

Hc'i’ő: Ar*myhatyu.

Kedd: Aranyhatlyu.

Szerda: Aranyhaityu.

Csütörtök: Te csak pipálj, Ladányi, Csathő Kálmán vigjátéka.

KASSÁN a KSC az Eperjesi TVE-I látja j vendégül, a Törekvés a Munkás SE-ve] mérkőzik. — Eperjesen a kassai Húsos az ottani Törekvés ellen vendégszerepei.

Az összes külföldi fővárosokban a teljes bajnoki üzem áll.

Az egyéb sportok közül Kassán a kerületi dekádon és országúti bajnokságok, valamint a PTFt nagy nemzetközi versenye áll az érdeklődés előterében. — Metánban és Bukarestben a nemzetközi. tenniszversenyek folynak. — Arne Borg Berlinben vendégszerepel a legjobb német úszók ellen.

Egy angol gépírón ö átúszta a csatornát

London•, október 8. Misa Gleitze. egy angol gép- és gyorsirónő, tegnap átúszta a La Manche csatornát. Ideje 15 óra 15 perc volt. Gleitze reggel 2 óra 45 perckor indult el a Cap Griueztől és délután G óra után ért partot Folkenstonnál. A tenger nyugodt, de már jéghideg volt. A osa'oruá' sűrű köd bontotta. Gleitze kisasszony, amikor partra ért, ájultam esett össze. A bátor angol leánynak ez volt a nyolcadik átuszási kísérlete, mely végül is sikerrel járt.

Konrád ügyét Pozsonyban tárgyalják

Prága, október 8. A Köoépeurópai Kupa titkársága hivatalosan közli: „A Középeurópai Kupa bizottsága rendes illését ok'óber 23-án, a csehszlovák—olasz mérkőzés alkalmával Prágában tar'ja meg" A hiva'a'os jelentéssel szemben arról értesülünk, hogy a kupabizoUság október IS- án, Pozsonyban, a Carlton-scállótxM, rendk'vüli ülést tart., amelynek tárgysorozatán a Sparta óvása Konrád Kálmán szerepeltesse ellen képezi s főpon'ot. Az óvás elintézése esetén a bizo'tság igazolja az eddigi játékokat és megállapítja a döntő terminusát.

A tizedik cseh-magyar találkozás

A statisztikában a magyarok jobban állnak, de a háború utáni meccsekben a csehek fölényben vannak — A vasárnapi budapesti mérkőzés eldönti a középeurópai hegemónia

kérdését

I nagyobb lendülettel ég győzniakarássai indul a | küzdelembe, akkor egy-két gólarányu — reálisnak nevezhető —. győzelme nem lehet kétséges.

PRAGABAN a nemzeti csapattok mérkőzésével párhuzamosan a két főváros válogatottjai mérik össze erejüket. Budapest válogatottja színién kedvező előjelektől kisérve érkezik Prágába. A csapat zömét a Sparta ellen sikerrel szereplő Hungária játékosok képezik, megerősítve a kitűnő Ferencváros és Újpest emberekkel. Több, mint valószínű, hogy a budapesti válogatot.hm nehezebb feladtat tornyosul majd, mint a saját otfho- ! nában szereplő nemzeti csapatra. Prága város csapata természetesen Budapest ellen akarja majd reparálni a Sparta vasárnapi kudarcát. A meccs előrelá'hatóan izgalmas, erős küzdelmet fog hozni és a budapesti csapatnak nem kevesebb ambícióval és lelkesedéssel kell majd küzdenie, hogy idegen talajon a respektábilis eldöntetlent elérje.

Az eddigi hírek szerint az összes válogatottak eredeti felállításban fognak szerepelni, Budapesten Braun, Prágában Göbel bécsi bírók vezetése mellett. Az érdeklődés mind a két főváros- 1 bán nagyarányú és úgy a Hungária pályán, mint a Slavia sporttelepén tízezrek fognak lelket adni a hazai földön küzdő válogatottaknak. A budapesti meccsre Prágából és Szlovenszkőból számosán rándulnak ót a magyar fővárosba, hogy szemtanúi legyenek a középeurópai futball-hegemő- niát eldöntő jubiláns csehszlovák—magyar válogatott mérkőzésnek.

)( Langenus, a legjobb belga bíró vezeti az ok'óber 23-án Prágában eldöntésre kerülő olasz— csehszlovák mérkőzést.

)( A Csehszlovákia—Románia válogatóit ten- niszmérközés olső napján Soyka Lupput, Malecsek San Gallit győzte le. A meccs többi játszmáit kedvezőtlen időjárás miatt nem bonyolíthatták le.

)( A Slavia Spanyolországban. A prágai Slavia decemberben spanyolországi turnéra indul és Barcelonában több meccset abszolvál.

)( Berlin—Loncton városközti tenniszmérkőzés első napján az angol Godfree asszony Neppach- nét, Cbarpe Hartzot, Brole Rees Kleinschrottot győzte le. Ezzel szemben Moldenhauer Kiggs, De- masius pedig Greig felett (öt szetben) győzött. A' meccs állása edddig 3:2 az angolok javára.

)( Spanyolország—Portugália lenniszmérkfr zásét a spanyolok 4:1 pontarányban nyerték meg,

X A meráni tenniszversenyen Banfleld a pozsonyi Kleint 6:2, 3:6, 6:2 arányban legyőzte. Amende—Menzel az Uhl házaspár, Lobkowitzné —Klein a Wilhelm—Lobi pár ellen győztek. — Amende Broscolt 6:0, 6:3 arányban verte meg.

X Kada szlovenszkói származású. Abból az alkalomból, hogy Kadát, a Sparta válogatott középfedezetét Stribrny pártja a községi választásokra jelölte, a pozsonyi Slovenská Politika azt írja, hogy Kada nem is cseh, hanem sz’ovenszkói származású. Atyja az államvasutak ruttkai gépműhelyében volt alkalmazva, f:a a turócszentmár- toni polgári iskolának volt növendéke és iskola^ társai közül még ma is sokan emlékeznek a szőke „Pesek“ Károlyra, akinek csak a sportneve Kada.

)( A pardubitzi nagy lóversenyt holnap futják le. A város a nagydijra külön 50.000 koronát tűzött ki.

I Kőnigsegg Lajos gróf: 1

Szolimán Ben Darja

I Egy afrikai magyar gyarmat története. j|

I Egy temesvári magyar fiú Afrikába |

K kerül és egy kalandos vállalkozásba H I kezd, magyar gyarmatot alapit. Renge- $ | teg viszontagságos kala; x ir. „. > ■

| resztül és bár éveken át irányította e IS 8 kalandoslelkü magyar fiú a szórnál! ■

I nép politikáját, terve mégis elbukik ■ a nagyhatalmak irigységén.

Ára 26.— Kce.

A vasárnap sportja

PRÁGÁBAN a városi meccsen kivül csak je-! lentéktelen barátságos meccsek lesznek. Annál é’énkebb lesz a fulballélet a vidéken. A DFC Ivladnóban, a Sparta kombinált csapata Tepli'zeu, i a Slavia tartalékja Königgraetzben vendégsze- ; repel.

POZSONYBAN a magyar Rapid és az SK Bratislava között Szlovenszkó amatőrbajnokságáért folyik döntő mérkőzés. — A Komáromi FC a PTE-vel, a Makkabea a Kábelgyárral jáfsza le kötelező meccsét. — A Cérnagyár Érsekújvárra utazik, ahol az ÉSE-ve! mérkőzik. — A Ligeti és Vas szabadnaposok lesznek}

A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó

FOlerakat;

Vörös Rák Bratislava

Ep (Jottas ára S.$0K$.

rek babérjait hozta volna. haza.

A másik kérdés, hogy Szlovenszkó magyarságát terheli-e mulasztás, vagy nem törődés vádja? Erre Flache kollegám már megfelelt fentemlitetl cikkében. Én is nem egy otthonban láttam Rudnay képeket, nem ismerek színvonalas társaságot, ahol ne tudnák, kicsoda s mit tud Rudnay Gyula, ami pedig a kiállítást illeti: a vágy általános volna, mindenütt, mindenki szeretné látni a művészi delelőjét élő nagy földi alkotásait, de hol és hogyan? Sasfiókot nem hozhatunk verébfészkekbe. Helyiség kellene, pénz kellene, egyik sincs. Vagyunk páran szlovenszkói művészek, akik vógig- próbálkoztunk vándorkiállításokkal s jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a kiállítások ilyen módja Ruduay-remekekhez nem méltó. Mégis volna két Iehe'őség. Egyiket Flache kollegám mint nem kalkulálhatót említi: a pozsonyi Müvészhá- zat, mely cseh egyesület magántulajdonát képezi. Nézetem szerint mégsem volna olyan kilátás'alan, ha a pozsonyi Képzőművészek Egyesülete tárgyalásba bocsá'koznék a Müvészház tulajdonosaival egy Rudnay-kiállitás megrendezéséről. Remélhetőleg már túl vagyunk azon, hogy egy nagy magyar művészt csak azért, mert magyar, ne lásson szívesen egy cseh müvé3zegyesület‘? S hogy a pozsonyi kiállítás látogatottsága minden rezsit is fedezne, ezt kétségen felülinek vélem. Lehet, hogy nem kivihető a dolog, de legalább is meg kellene kísérelni.

A másik, amit Flache kollega nem is említ: a kassai Muzeum. Ennek kiállítása helyiségeiről a Kazinczy jubileumi kiállításkor állapítottuk meg, hogy Szlovenszkó legjobb kiál'itási helyisége. Polák dr. muzeumigazgatő pedig oly nagykultu- Al'ságu, kicsinyességeken felülálló szakember, iki, ha a kassai Kazinczy Társaság Művészeti ősz'álya vele érintkezésbe lép s felveti a Rudnay- dá’litás eszméjét, nem hiszem, hogy a tárgyalás ?redményes ne legyen. A kassai kiállításnak pe- lig még az a nagy előnye is megvolna, hogy Pozsonytól Ungvár’g mindenfelől jól hozzáférhető s jizonnyal sokan odautaznának vidékről is.

Mindenesetre: a pozsonyi és kassai miivész- isoportok meleg figyelmébe ajánlom a felvetett jszmét.

A mi miivészegyesü1 etünknek, a JVUS-nak lincs o'thona, de vannak jó összeköttetései Prágában. Vájjon nem lehatne-e ottani müvészegye- ületek valamelyikével arról tárgyalni, hogy Rud- layt egy prágai kiállításra is meghívják? Kultur- rtékeink kicserélésének már vannak örvendetes írecedensei, ebben az esetben tovább mehe'nénk így lépéssel s az ellenszolgáltatás bizonnyal oda- ,t sem maradna el.

Részemről a non possumust csak akkkor mán- lanám ki, ha a fenti lehetőségek közül egyik sem Alik be. Az viszont, hogy Rudnay Gyula maga őjjön hozzánk s egészen a maga rizikójára, olyan Idozat volna, melyet tőle nem kivánha'unk.

Tichy Kálmán.

Prága, ok'óber 8. Az európai sportélet érdeklődésének középpontjába holnap ismét a csehszlovák és magyar futball kerül. Az Európa-kupa mérkőzések során először, 24 esztendő alatt azonban már tizedszer kerül szembe a két ország vá.ogatottja. Az eddigi kilenc talá'kozás közül természetesen meg ked küiömböztetnünk a háború előtti, majd pedig a csehszlovák—magyar fulballbéke óta lefolyt mérkőzéseket. A háború elölt Budapest és Prága válogatott csa.pa.llai hal mérkőzésben csaptak össze, ezekből a találkozásokból a magyar csapat három ízben győzött, egyszer vereséget szenvedett és két esel ben eldöntetlenül mérkőzött. A gólarány 20:15 volt a magyar csapat javára,

A csehszlovák—magyar sportérintkezés ujra- felvétele után 1925 október 11-én került eldöntésre a hetedik cseh—magyar találkozás, amely egyben a magyar amatőr válogatott utolsó szereplése is volt, A csaknem tartalékból alakult együttes akkor 2:0 (0:0) arányban szenvedett Prágában vereséget. — A revans-mecc&et 1926. junius 6-án már a magyar profiválogatott játszotta le Budapesten. A Schlosserrel megerősített reprezentatív magyar XI. ekkor 2:1 arányban győzte le a komplett cseh válogatottat. — A kilencedik ta'álkozó ez év tavaszán, április 24-én ismét Prágában folyt le. A rossz kondícióban lévő magyar válogatott, amely az előző héten 6:0 score-ral szenvedett katasztrófális vereséget Bócsben, Prágában is 4:1 arányú vereséget szenvedett. A háború utáni találkozások mérlege tehát 7:S gólaránnyal a csehek javára szól.

A vasárnapi taldllcozáaon a magyar válogatott ismét kedvező auspiciumokkal $ndM a küzdelembe. Eltekintve a hagyomány'ól, hogy a kilenc találkozás során a csapatok odahaza vereséget egyetlen egyszer sem szenvedtek, az elmúlt vasárnapi Sparta—Hungária meccs alapján a magyar csapat vált a mérkőzés favoritjává. A Budapesten eldöntésre kerülő tizedik csehszlovák- magyar válogatott mérkőzés bizonyára a két rivális legérdekfeszitőbb küzdelmét és remélhetőleg nívós sportot fog hozni. A magyar közönség, amelynek az osz'rákok elleni pompás győzelem visszaadta a hűét, a tavaszi 4:l-ea prágai vereségért is revansot követel. A meccs sorsát— szerintünk ~ a csatársorok teljeshlőképesséjpé fogja eldönteni. Amennyiben * magyar válogatót!