Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-04 / 226. (1560.) szám
1927 október 4, kedd. 3 P«ife@riü©s,e lord flmiett a «eli§il®vá§8ial s^asvarságitM A magyarság ne tegye ki magát zaklatásoknak — „Vágyaitokat n© kössétek a nagyharangrai” — Budapest, október 3. (Budapesti szar- kész tőség,iuik teiMouj&tentése.) Roíhormere Bcwi legutóbb magyarországi látogatót fogadott, akivel hosszabban elbeszélgetett. A lord ,a társalgás folyamán többek között a következőket mondotta: Anglia Magyarország mellett — Az a feltételezés, hogy az én álláspontom szemben áil'l a hivatalos angol külpolitika (irányával, bizonyos középén répái lapok ön- vigasztalása. — Anglia szabad ország és a sajtó épp iugy, mint a külpolitika, nyugodtan továbbhalad a maga független utján. Útjaik gyakran különbözőek, sokszor azonban csak tempójuk más. Tény, hogy az angol külpolitika igen gyakran praktikusan hellyeisette o.z általain hirdetett él veket. Az angol kormány isméi elt en szükségesnek látta az aktív közbelépést, hogy az általános béke érdiekében Magyarországot megm'emitse a szomszédok szoronga tárától. — Midőn Magyarország előterjesztette kérelmét, hogy pénzügyeinek talpraállitására kölcsönt veihessen fel, a/ egymással váltakozó különböző poliitikaii irányú angol kormányok egész befolyásukat kellett hogy érvényesítsék. hegy Magyarország szomszédai a talpra- áüitásra iirányuló tervvel szemben tanúsított ,ellenséges magatartásukat ejtsék ól és nyugodjanak bele a jóvátétel,i zálogok ''felszabadításába. Amikor a nemzetközi kölcsön kibocsátására .keirüJt a sor, megint Anglia teremtette elő a szükséges töke legnagyobb részét, figyelmen kívül hagyva, a k isántánt szívós ellenállását és intrikáit. A rekonstrukció későbbi időszakában, amikor Magyarországnak hasznos beruházásokra kellett pénz, uijra Anglia hathatós támogatására volt szükség és ez nem is maradt el. A rekonstrukciós1 munka szerencsés befejezése után Anglia egész súlyát vetette latba a ki sántául intrikái ólén, mert ezek az államok minden követ megmozgattak a magyar pénzügyi ellenőrzés nregszünitetésének megakadályozására. Ugyanez a játék ismétlődött a katonai ellenőrzés m egszii n t eléiével kapcsol atban. Komoly intelem a k’santantnak —• Midőn Sir Austen Chamberlain, legutóbb vonakodott, hogy a mostani status quo megvédésére a locamói egyezményen túlmenő ujaibb kötelezettségeket vállaljon, megint az általam hirdetett elvekkel összhangban cselekedett. Az angol külügyminiszter távoliról sem volt elfogult a középen répái államokkal szemben. Géniben e tekintetben csak Anglia és a domíniumok nézetét képviselte. Ez annál fontosabb, mert eklatáns módon mutatja, hogy a brit közvéleményben teljes az egyetértés atekintetben, hegy az uj határok egynómelyike igazságtalan. Az angol közvélemény nagy örönirivalgással 1 fogadta a locamói 'egyezményt, amely a brit birodalmat a mai francia-német határ fentair- tására kötelezi, mert mindenütt belátták, hogy ez a határ alapja a tartós és igazságos békének. Hasonlóképpen mindenfelől üdvö- 1 zölték a külügyminisztert, amikor vonakodott, hogy a trianoni és más békeszerződések területi intézkedéseinek fentartásóra kötelezze el a brit nemzetet. Éppen ideje volt, hogy a kisantant komoly ; intelemben részesüljön, mert. Chamberlainnek ez a kijelentése azt jelenti, hogy Anglia nem garantálja a csehszlovák és a román uj . határokat. — Azzal, a kisantaní-sajtóvéJemiénnyel i szemben, hogy a trianoni békeszerződés revíziója érdekében megindult sajtókampány Magyarország érdekei ellen van, mert zavar- : ja a Magyarország és szomszédai közti viszonyt, meg keiül jegyeznem, hogy a legutóbbi hét esztendő története egyetlenegy megbízható tünetet sem mutat, j “melyből e viszony tartós és komoly ja- | villására lehetne következtetni. — Magyarország kijárata a tengerhez — pedig ezt a békeszerződés biztosítja neki — ! még mindig nem valósult meg, noha Magyar- ország ebben az ügyben már egy esztendővel ezelőtt tapogatózott Jugoszláviában. Románia elkobozza az Erdélyben birtokos magyarok tulajdonát minden ellenőr fék nélkül és élet- re-haiálra tiltakozik még annak a gondolata ellen is, hogy ellenértékét fizessen. Csehszlovákia a magyar mezőgazdasági termelés ellen irányuló agrárvámokat vet ki s ezeknek végzetes következménye máris mutatkozik a magyar Miikor eledel mi mérleg egyre növekvő passzivitásában. A kisantant politikájának egész tendenciája kétségtelenül Magyarország tökéletes bekerítésére és gazdasági megfojtására irányul é.s emlékeztet az egykori kettős monarchiának Szerbiával szemben követett irányára. Demokrácia és „népköztársaság" — A ki sántául egynémely politikusa azt áiliiija, hogy jó egyetértést tudna teremteni, ha Magyarország demokratikusabb kormány- rendszert állítana a mostani helyébe. De mégis furcsa dolog, ha úgy akarják a jó viszonyt a másik állammal megjavítani, hogy törvényes kormányának megbuktatására próbálják elcsábítani. j A kisautarrt államai mindenesetre bős en vá- i lógathatnának azok közölt a különböző kor- | mányrendszerek között, amelyekben Ma- i gyarországnak a békeszerződés óta része volt. Í918-ban cs 19i9-ben 3íagyarország való- | bán ugynevezelt népköztársaság volt, amelyet állítólag az abszolút korlátlan demokrácia elvei szerint kormányoztak. És éppen ezt a népköztársaságot darabolták fel azok a szomszédok, akiknek ma a magyar demokratikus irány anyujára szivükön fekszik. — A cseh sajtópropaganda szerint a csehszlovák köztársaságban élő magyarok azzal az •elbánással, amelyben ott részesülnek,, igen meg vannak elégedve és tiltakoznak a régi hazájukhoz való visszatérésnek még a gondola ta ellen is. Ámde, ha ez igy van, érthetetlen előttem, miért nem járul hozzá a csehszlovák kormány, hogy ezeken a területeden népszavazást tartsanak, holott ez a kérdést egyszer s mindenkorra eldönteni. Természetesen nem lehet elvárni, hogy a magyar lakosság eziránvu igazi szándékát már most szabadon kinyilvánítsa. Ez a magyar lakosság ne is tegyii ki magát további zaklatásoknak. Ha arra szólítják fel őket, 1 agy Írjanak alá bizonyos hűségnyilatkozatokat ezt nem kell megtagadniuk. Úgysem jogiérvényes, amit kényszer alatt keli eselekedtniök. Csak semleges felügyelet mellett kereszt ü Ív itt népszavazás illetékes e kérdés eldöntésére. Háború és a határok — Néni áll az, hogy Magyarország mai határait csak háborúval lehet megváltoztatni. Sokkal valószínűbb, hogy ellenkezőleg a mai határok fentartása végeredményben nem lesz lehetséges háború nélkül. — A magj ar-román birtokperek rendkívül fontosak Magyarországra nézve és világosan mutatják, hogy a viliág még nem érett meg a nemzetek közötti döntőbíráskodás általános bevezetésére. Géniben politikai meggondolásokat elegyítettek egy olyan eljárásba, amelyet szigorúan jogi szempontok szerint kell lefolytatni. Ez mutatja, hogy még most is előbb jön az erő s esak azután a jog. Felbecsül bet ellen tanulság Magyarország számára! Nézzük csak a Nemzetek Szövetségének legújabb ajánlásait a biztosság, leszerelés és a döntőbírósági eljárás kérdésében. Elkészülhetünk arra. hogy Középeurópa legközelebbi politikája odairányul, hogy az erősebb ország vagy országcsoport a gye,n gébbe- két fenyegetéssel, presszióval vagy Ígéretekkel döntői) iróságii szerződések megkötésére kényszeríti. Magyarországot viszont a legutóbbi genfi események alighanem kijózanították a döntőbicósági szerződésekbe vetett. hi</Júől. Mindem kísérletet, amely döntő bírósági szerződés megkötésére akarja rábírni, ezzel a válasszal háríthat el: „A döntőbíróságoktól már az első kóstolóra megcsöniörlöf- tem.“ — Tanácsom ez* legszigorúbb önfegyelem, lmMratás és semmi illúzió, ami a legközelebbi jövőt illeti. Reményeiteket, vágyaitokat és terveiteket ne kössétek soha a nagyharangra. Ne szóljatok arról, hogy mit fogtok tenni és soha ki ne kürtöljétek, hogy állítólag már mire.vittétek. Politikátok alapgondolata pedig legyen ez: — Türelem és józan okosság! Sxloveissskö és Rusziitsiké teltrmeüS és faipari Szemei nagyvonalú tarifepeliíikétt követelnek A kereskedelmi és Iparkamarák s a Carpathia szövetség nagyszabású zsolnai ankéftja — Lankas osztályfőnök nem tartja valószínűnek az államvasutak bérbeadását — Zsolna, október 3. A kassai kereskedelmi és iparkamara a szliovenszkcd és ruszinsakói fatertmelók és íakereskedők kívánságára a pozsonyi és besztercebányai kamarákkal, valamint a Carpaihia szövetséggel karöltve a faipart, de az egyéb szlovenszkói iparágakat is elsődlegesen érintő tarifaügyben magas színvonalú, rendkívül sikerült ankétet tartott vasárnap délután Zsolnán, a Rémi- szálló termében. Az ankéten a va sutügyi minisztérium képviseletében megjelenítek Otakar Lankas dr., a tarifaosztály vezetője, továbbá Kocourek és Mikulás miniszteri tanácsosok. A pozsonyi vasutigazgatőságot Rartovsky központi felügyelő, a kassait pedig Sekyra főfelügyelő és Ette] főtanácsos képeseitek. A GYOSZ képviseletében Kapp mérnök és Krno dr., a Carpatkia képvisefeté- betn pedig Síibe rstedn Lipót dr. és Friedmaun Henrik, dr. főtitkár jelentek mieg, míg az Interkmtmeutált Műnk igazgató képviselte. A fatermelő és íakereskedő érdekeltség köréből száznál többen jelentek meg az ankéton. A pozsonyi kamara részéről Fábry áléinak és HLavay meg Simkó kereskedelmi tanácsnokok és Novak tarifareferens, a kassai kamara részéről Maxon Miliőn dr. elnök, Siposs Aladár dir. főtitkár és Kynol dr. titkár, a besztercebányai kamara részéről pedig Vaskó titkár j elentek m eg. Maxon Miiián dr. leömiök rövid megnyitó beszédére határozati javaslatba ment, hogy az ankét táviratilag üdvözli Najman vasutügyi minisztert. Kapp mérnök a GYOSZ képviseletében üdvözölte a minisztérium kiküldötteit. Rövid összefoglalásban ismertette .a tarifa fejlődését 1919 óta 1927 október elsejéig, amikor is a minisztérium érvénybe léptette a helyi- vasutiak manipulációs illetményeinek leszállítását. Itt azonban nem szabad megállani és a szlovenszkói ipar érdiekében ki kell irtani mindazokat ja csökevényeket, amelyek a szlovenszkói vasúti forgalom egységét még akadályozzák — A P. M. H. kiküldött munkatársától — és a szlovenszkói gazdasági érdekeltségiek remélik, hogy ezt a munkát 1928 végéig a minisztérium végre is hajtja. Csak az egységes kereskedelmi hálózat biztosíthatja a szlovén szkói gazdasági élet megegé szsége sedését. Silberstein Lipót dr. a szlovenszkói. faiparban elsőrendű szerepet játszó Glósinger- müvék vezérigazgatója, terjesztette elő referátumát a tariíakérdésről. A magas nívójú előadást mindvégig feszült figyelemmel és osztatlan érdeklődéssel kisérte az ankét közönsége és meg kell állapítanunk, hogy ennél alaposabb, tárgyi laposabb referátumot gazdasági ankéton nem igen hallottunk. A minisztérium képviselői is gyakran elcsodálkozva vették tudomásul a sok nóvumot, amely ebből az előadásból felszínre jutott. A referátumot tíz nagyszerű diagrammal támasztotta alá az előadó és ezek a diagrammok megdöbbentő erővel mutatnak rá a tarifapolitikának ama hibáira, amelyek megbéniiólag nehezednek a szlovenszkói és ruszin szkói fa- termelésre. Az ankét rendezősége ezeket a diagram mókát sokszorosította és a résztvevők között kiosztotta, úgyhogy a referátumot a kartogrammo- kon mindenki követhette. Szegényes köz- gazdasági irodalmunknak és térképanyagunknak legértékesebb termékei közül való ez a kiváló gondossággal és szakértelemmel elkészített munka. Az első három diagramm a nyersanyag- forgalomra vonatkozik és azokat a kártékony következményeket mutatja be, amelyeket a 19 b kivételes tarifa okoz a gömbfa forgalmában. Az első lap a négy utódállamnak, Csehszlovákiának, Ausztriának. Magyarországnak és Lengyelországnak tarifáit hasonlítja össze. A diagramm 400 km-re hasonlítja össze a tarifákat. A legmagasabb gömbfatanifája Csehszlovákiának van. Például 100 km -e§ távolságnál a csehszlovák j tarifa 108%-kai magasabb a lengyelnél és kerek 40%árai magasabb a magyarnál és az osztráknál. (Csehszlovák 400, osztrák 300, magyar 270, tegyél 180 kor.) A második diagramm az utódállamok nyersanyag és készáru közötti szállítási különbségét mutatja be. Az ábrából látjuk, hogy a viszonyok ebben a tekintetben is a csehszlovákiai fapiacon a legrosszabbak. Egy kubikmétar vágottfa előállításához 1.65 kbm. nyersfára van szükség, tehát a nyers- íatarifának 40%-kal olcsóbbnak kellene tennie, mint a vágottfa tarifának. Ezzel szemben, míg például 100 km-nél a MÁV-nál 50%, a le ngy-elv a suták nál 38%, az osztrák vasutaknál 33% az engedmény, addig a csehszlovák vasutakon ugyanezen a tálvclságon mindössze 29%. A harmadik diagramm is rendkívül érdekes dolgokat tüntet fel, amennyiben kirag,adott példákon bemutatja Szlovenszkó egyes állomásai között az efrektiv fuvart. Látjuk a diagrammból, hogy Szepesbéla és Te seben között (233 'kan.) a 19 b szerint 582 K-nak keltene lennie a fuvartételnek, az eífeküv tétel azonban 760 K. Vöröskő és Zsolna között (229 km.) 567 K-val szemben az efrektiv fuvar 739 K, imdg Podhajky és Turcsek között (153 km.) 475 K-val szemben 635 K, Mig tehát a csehszlovák nyersáru tarifa abszolút és relatív értelemben is tul- magas, addig a helyiérdekű vasút tarifáinak át nem számítása miatt a fiirész- miiveknek effektive még 25%-kai nagyobb fuvart kell fizetniük annál, ameny- nyi a csehszlovák harémének megfelel, A következő hét diagrammlap az exporttarifa kérdésével foglalkozik és ezek az; adatok Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági életének szempontjából azért bárnak rendJrivüli jelenítő seggel, mert a faipar tehetne minálunk a .legjelentékenyebb iparág. Az I a táblázat 950 km-ig az utódállamok vágottfa-tarifáii hasonlítja össze, egyedül a MÁV adatai vaunak természetszerűleg csak
