Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-04 / 226. (1560.) szám

1927 október 4, kedd. 3 P«ife@riü©s,e lord flmiett a «eli§il®vá§8ial s^asvarságitM A magyarság ne tegye ki magát zaklatásoknak — „Vágyaitokat n© kössétek a nagyharangrai” — Budapest, október 3. (Budapesti szar- kész tőség,iuik teiMouj&tentése.) Roíhormere Bcwi legutóbb magyarországi látogatót foga­dott, akivel hosszabban elbeszélgetett. A lord ,a társalgás folyamán többek között a kö­vetkezőket mondotta: Anglia Magyarország mellett — Az a feltételezés, hogy az én álláspon­tom szemben áil'l a hivatalos angol külpolitika (irányával, bizonyos középén répái lapok ön- vigasztalása. — Anglia szabad ország és a sajtó épp iugy, mint a külpolitika, nyugodtan tovább­halad a maga független utján. Útjaik gyakran különbözőek, sokszor azonban csak tempójuk más. Tény, hogy az angol külpolitika igen gyakran praktikusan hellyeisette o.z általain hirdetett él veket. Az angol kormány isméi elt en szük­ségesnek látta az aktív közbelépést, hogy az általános béke érdiekében Magyarországot megm'emitse a szomszédok szoronga tárától. — Midőn Magyarország előterjesztette kérelmét, hogy pénzügyeinek talpraállitására kölcsönt veihessen fel, a/ egymással váltakozó különböző poliitikaii irányú angol kormányok egész befolyásukat kellett hogy érvényesít­sék. hegy Magyarország szomszédai a talpra- áüitásra iirányuló tervvel szemben tanúsított ,ellenséges magatartásukat ejtsék ól és nyu­godjanak bele a jóvátétel,i zálogok ''felszabadí­tásába. Amikor a nemzetközi kölcsön kibo­csátására .keirüJt a sor, megint Anglia teremtette elő a szükséges töke legnagyobb részét, figyelmen kívül hagyva, a k isántánt szívós el­lenállását és intrikáit. A rekonstrukció ké­sőbbi időszakában, amikor Magyarországnak hasznos beruházásokra kellett pénz, uijra Anglia hathatós támogatására volt szükség és ez nem is maradt el. A rekonstrukciós1 munka szerencsés befejezése után Anglia egész súlyát vetette latba a ki sántául intrikái ólén, mert ezek az államok minden követ megmozgattak a magyar pénzügyi ellenőrzés nregszünitetésének megakadályozására. Ugyan­ez a játék ismétlődött a katonai ellenőrzés m egszii n t eléiével kapcsol atban. Komoly intelem a k’santantnak —• Midőn Sir Austen Chamberlain, leg­utóbb vonakodott, hogy a mostani status quo megvédésére a locamói egyezményen túl­menő ujaibb kötelezettségeket vállaljon, me­gint az általam hirdetett elvekkel összhang­ban cselekedett. Az angol külügyminiszter távoliról sem volt elfogult a középen répái államokkal szemben. Géniben e tekintetben csak Anglia és a do­míniumok nézetét képviselte. Ez annál fonto­sabb, mert eklatáns módon mutatja, hogy a brit közvéleményben teljes az egyet­értés atekintetben, hegy az uj határok egynómelyike igazságtalan. Az angol közvélemény nagy örönirivalgással 1 fogadta a locamói 'egyezményt, amely a brit birodalmat a mai francia-német határ fentair- tására kötelezi, mert mindenütt belátták, hogy ez a határ alapja a tartós és igazságos békének. Hasonlóképpen mindenfelől üdvö- 1 zölték a külügyminisztert, amikor vonakodott, hogy a trianoni és más békeszerződések területi intézkedései­nek fentartásóra kötelezze el a brit nemzetet. Éppen ideje volt, hogy a kisantant komoly ; intelemben részesüljön, mert. Chamberlain­nek ez a kijelentése azt jelenti, hogy Anglia nem garantálja a csehszlovák és a román uj . határokat. — Azzal, a kisantaní-sajtóvéJemiénnyel i szemben, hogy a trianoni békeszerződés re­víziója érdekében megindult sajtókampány Magyarország érdekei ellen van, mert zavar- : ja a Magyarország és szomszédai közti vi­szonyt, meg keiül jegyeznem, hogy a legutóbbi hét esztendő története egyet­lenegy megbízható tünetet sem mutat, j “melyből e viszony tartós és komoly ja- | villására lehetne következtetni. — Magyarország kijárata a tengerhez — pedig ezt a békeszerződés biztosítja neki — ! még mindig nem valósult meg, noha Magyar- ország ebben az ügyben már egy esztendővel ezelőtt tapogatózott Jugoszláviában. Románia elkobozza az Erdélyben birtokos magyarok tulajdonát minden ellenőr fék nélkül és élet- re-haiálra tiltakozik még annak a gondolata ellen is, hogy ellenértékét fizessen. Cseh­szlovákia a magyar mezőgazdasági termelés ellen irányuló agrárvámokat vet ki s ezeknek végzetes következménye máris mutatkozik a magyar Miikor eledel mi mérleg egyre nö­vekvő passzivitásában. A kisantant politikájának egész tenden­ciája kétségtelenül Magyarország töké­letes bekerítésére és gazdasági megfoj­tására irányul é.s emlékeztet az egykori kettős monarchiá­nak Szerbiával szemben követett irányára. Demokrácia és „népköztársaság" — A ki sántául egynémely politikusa azt áiliiija, hogy jó egyetértést tudna teremteni, ha Magyarország demokratikusabb kormány- rendszert állítana a mostani helyébe. De mégis furcsa dolog, ha úgy akarják a jó viszonyt a másik állammal megjavítani, hogy tör­vényes kormányának megbuktatására próbálják elcsábítani. j A kisautarrt államai mindenesetre bős en vá- i lógathatnának azok közölt a különböző kor- | mányrendszerek között, amelyekben Ma- i gyarországnak a békeszerződés óta része volt. Í918-ban cs 19i9-ben 3íagyarország való- | bán ugynevezelt népköztársaság volt, amelyet állítólag az abszolút korlátlan demokrácia elvei szerint kormányoztak. És éppen ezt a népköztársaságot dara­bolták fel azok a szomszédok, akiknek ma a magyar demokratikus irány any­ujára szivükön fekszik. — A cseh sajtópropaganda szerint a csehszlovák köztársaságban élő magyarok az­zal az •elbánással, amelyben ott részesülnek,, igen meg vannak elégedve és tiltakoznak a régi hazájukhoz való visszatérésnek még a gondola ta ellen is. Ámde, ha ez igy van, érthetetlen előttem, miért nem járul hozzá a csehszlovák kormány, hogy ezeken a területeden népszavazást tartsanak, holott ez a kérdést egyszer s mindenkorra eldönteni. Természetesen nem lehet elvárni, hogy a magyar lakos­ság eziránvu igazi szándékát már most szabadon kinyilvánítsa. Ez a magyar la­kosság ne is tegyii ki magát további zak­latásoknak. Ha arra szólítják fel őket, 1 agy Írjanak alá bizonyos hűségnyilatko­zatokat ezt nem kell megtagadniuk. Úgysem jogiérvényes, amit kényszer alatt keli eselekedtniök. Csak semleges felügyelet mellett kereszt ü Ív itt népszavazás illetékes e kérdés eldöntésére. Háború és a határok — Néni áll az, hogy Magyarország mai határait csak háborúval lehet megváltoztatni. Sokkal valószínűbb, hogy ellenkezőleg a mai határok fentartása végeredmény­ben nem lesz lehetséges háború nélkül. — A magj ar-román birtokperek rend­kívül fontosak Magyarországra nézve és vilá­gosan mutatják, hogy a viliág még nem érett meg a nemzetek közötti döntőbíráskodás ál­talános bevezetésére. Géniben politikai meg­gondolásokat elegyítettek egy olyan eljárás­ba, amelyet szigorúan jogi szempontok sze­rint kell lefolytatni. Ez mutatja, hogy még most is előbb jön az erő s esak azután a jog. Felbecsül bet ellen tanulság Magyarország szá­mára! Nézzük csak a Nemzetek Szövetségé­nek legújabb ajánlásait a biztosság, leszere­lés és a döntőbírósági eljárás kérdésében. El­készülhetünk arra. hogy Középeurópa legkö­zelebbi politikája odairányul, hogy az erő­sebb ország vagy országcsoport a gye,n gébbe- két fenyegetéssel, presszióval vagy Ígéretek­kel döntői) iróságii szerződések megkötésére kényszeríti. Magyarországot viszont a leg­utóbbi genfi események alighanem kijózaní­tották a döntőbicósági szerződésekbe vetett. hi</Júől. Mindem kísérletet, amely döntő bíró­sági szerződés megkötésére akarja rábírni, ezzel a válasszal háríthat el: „A döntőbírósá­goktól már az első kóstolóra megcsöniörlöf- tem.“ — Tanácsom ez* legszigorúbb önfegyelem, lmMratás és semmi illúzió, ami a legközelebbi jövőt illeti. Reményeiteket, vágyaitokat és terveiteket ne kössétek soha a nagyharangra. Ne szólja­tok arról, hogy mit fogtok tenni és soha ki ne kürtöljétek, hogy állítólag már mire.vittétek. Politikátok alapgondolata pedig legyen ez: — Türelem és józan okosság! Sxloveissskö és Rusziitsiké teltrmeüS és faipari Szemei nagyvonalú tarifepeliíikétt követelnek A kereskedelmi és Iparkamarák s a Carpathia szövetség nagyszabású zsolnai ankéftja — Lankas osztályfőnök nem tartja valószínűnek az államvasutak bérbeadását — Zsolna, október 3. A kassai kereskedelmi és iparkamara a szliovenszkcd és ruszinsakói fatertmelók és íakereskedők kívánságára a pozsonyi és besz­tercebányai kamarákkal, valamint a Carpaihia szövetséggel karöltve a faipart, de az egyéb szlovenszkói ipar­ágakat is elsődlegesen érintő tarifa­ügyben magas színvonalú, rendkívül sikerült ankétet tartott vasárnap délután Zsolnán, a Rémi- szálló termében. Az ankéten a va sutügyi minisztérium képviseletében megjelenítek Otakar Lankas dr., a tarifaosztály vezetője, továbbá Kocourek és Mikulás miniszteri tanácsosok. A pozsonyi vasutigazgatőságot Rartovsky központi felügyelő, a kassait pedig Sekyra főfelügyelő és Ette] főtanácsos kép­eseitek. A GYOSZ képviseletében Kapp mérnök és Krno dr., a Carpatkia képvisefeté- betn pedig Síibe rstedn Lipót dr. és Friedmaun Henrik, dr. főtitkár jelentek mieg, míg az Interkmtmeutált Műnk igazgató képviselte. A fatermelő és íakereskedő érdekeltség köré­ből száznál többen jelentek meg az ankéton. A pozsonyi kamara részéről Fábry áléinak és HLavay meg Simkó kereskedelmi tanácsnokok és Novak tarifareferens, a kassai kamara részéről Maxon Miliőn dr. elnök, Siposs Ala­dár dir. főtitkár és Kynol dr. titkár, a beszter­cebányai kamara részéről pedig Vaskó titkár j elentek m eg. Maxon Miiián dr. leömiök rövid megnyitó beszédére határozati javaslatba ment, hogy az ankét táviratilag üdvözli Najman vasutügyi minisztert. Kapp mérnök a GYOSZ képvise­letében üdvözölte a minisztérium kiküldötteit. Rövid összefoglalásban ismertette .a tarifa fej­lődését 1919 óta 1927 október elsejéig, amikor is a minisztérium érvénybe léptette a helyi- vasutiak manipulációs illetményeinek leszállí­tását. Itt azonban nem szabad megállani és a szlovenszkói ipar érdiekében ki kell irtani mindazokat ja csökevényeket, amelyek a szlovenszkói vasúti forgalom egységét még akadályozzák — A P. M. H. kiküldött munkatársától — és a szlovenszkói gazdasági érdekeltségiek remélik, hogy ezt a munkát 1928 végéig a minisztérium végre is hajtja. Csak az egységes kereskedelmi hálózat biztosíthatja a szlo­vén szkói gazdasági élet megegé szsége sedését. Silberstein Lipót dr. a szlovenszkói. fa­iparban elsőrendű szerepet játszó Glósinger- müvék vezérigazgatója, terjesztette elő refe­rátumát a tariíakérdésről. A magas nívójú előadást mindvégig feszült figyelemmel és osztatlan érdeklődéssel kisérte az ankét közönsége és meg kell állapítanunk, hogy ennél alaposabb, tárgyi laposabb referá­tumot gazdasági ankéton nem igen hallottunk. A minisztérium képviselői is gyakran el­csodálkozva vették tudomásul a sok nóvumot, amely ebből az előadásból felszínre jutott. A referátumot tíz nagyszerű diagrammal tá­masztotta alá az előadó és ezek a diagrammok megdöbbentő erővel mutatnak rá a tarifapolitikának ama hibáira, amelyek megbéniiólag nehezed­nek a szlovenszkói és ruszin szkói fa- termelésre. Az ankét rendezősége ezeket a diagram mókát sokszorosította és a résztvevők között kiosz­totta, úgyhogy a referátumot a kartogrammo- kon mindenki követhette. Szegényes köz- gazdasági irodalmunknak és térképanyagunk­nak legértékesebb termékei közül való ez a kiváló gondossággal és szakértelemmel el­készített munka. Az első három diagramm a nyersanyag- forgalomra vonatkozik és azokat a kártékony következményeket mutatja be, amelyeket a 19 b kivételes tarifa okoz a gömbfa forgalmá­ban. Az első lap a négy utódállamnak, Cseh­szlovákiának, Ausztriának. Magyarországnak és Lengyelországnak tarifáit hasonlítja össze. A diagramm 400 km-re hasonlítja össze a tarifákat. A legmagasabb gömbfatanifája Csehszlovákiának van. Például 100 km -e§ távolságnál a csehszlovák j tarifa 108%-kai magasabb a lengyelnél és kerek 40%árai magasabb a magyarnál és az osztráknál. (Csehszlovák 400, osztrák 300, magyar 270, tegyél 180 kor.) A második diagramm az utódállamok nyersanyag és készáru közötti szállítási különbségét mutatja be. Az ábrából látjuk, hogy a viszonyok ebben a tekintetben is a csehszlovákiai fapiacon a legrosszabbak. Egy kubikmétar vágottfa előállításához 1.65 kbm. nyersfára van szükség, tehát a nyers- íatarifának 40%-kal olcsóbbnak kellene ten­nie, mint a vágottfa tarifának. Ezzel szemben, míg például 100 km-nél a MÁV-nál 50%, a le ngy-elv a suták nál 38%, az osztrák vasutaknál 33% az engedmény, addig a csehszlovák vasutakon ugyanezen a tálvclságon mindössze 29%. A harmadik diagramm is rendkívül érdekes dolgokat tüntet fel, amennyiben kirag,adott példákon bemutatja Szlovenszkó egyes ál­lomásai között az efrektiv fuvart. Látjuk a diagrammból, hogy Szepesbéla és Te seben között (233 'kan.) a 19 b szerint 582 K-nak keltene lennie a fuvartételnek, az eífeküv tétel azonban 760 K. Vöröskő és Zsolna között (229 km.) 567 K-val szemben az efrektiv fuvar 739 K, imdg Podhajky és Turcsek között (153 km.) 475 K-val szemben 635 K, Mig tehát a csehszlovák nyersáru tarifa abszolút és relatív értelemben is tul- magas, addig a helyiérdekű vasút tarifái­nak át nem számítása miatt a fiirész- miiveknek effektive még 25%-kai na­gyobb fuvart kell fizetniük annál, ameny- nyi a csehszlovák harémének megfelel, A következő hét diagrammlap az exporttarifa kérdésével foglalkozik és ezek az; adatok Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági életének szempontjából azért bárnak rendJrivüli jelenítő seggel, mert a faipar tehetne minálunk a .legjelentéke­nyebb iparág. Az I a táblázat 950 km-ig az utódállamok vágottfa-tarifáii hasonlítja össze, egyedül a MÁV adatai vaunak természetszerűleg csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom