Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-04 / 226. (1560.) szám
700 km-cre ieiiliikitetva 250 kun-mól legaiiaga- eabb a csehszlovák és osztrák tarifa (800 K), 400 km-em túl azonban a csehszlovák tarifa m-efredeken tkiszökik a többiek (közül, 700 km-nél a csehszlovák tarifa 1540, az osztrák 1460, a MÁV 1360, a lengyel 630 K-ft tesz ki, vagyis ennél a távolságami a csehszlovák fa tarifája már két és félszeresét teszi a lengyelnek. Az Ib diagramm a csehszlovák és román tarifát hasonlítja össze 225 és 425 kim, között. Romániában ugyanis 1927 július 20-án -vezették be a fára az exporttariM't A grafikonból kiderül, hogy a csehszlovák vágottfatarifa a legdrágább, drágább, mint a román tarifa is, amelyben ez év júliusában 37—47% csökkentést hajtottak végre. A második kartogramon kimufaitja össze- hasonlitó grafikonban azokat az enged>- anényieiket, amelyek az utödáll'amiokbain. a vágottfa export,tarifája (és a normális belföldi díjszabás között mutatkozik. 400 km-mél Románia 46, a MÁV 34, a lengyel vasutak 18, az osztrák vasutak 9%-os lengedményt nyújtanak, míg a Csehszlovák vasutak semmit sem. A harmadik diagramm bemutatja a csehszlovák vágotítfa fuvarmegteThelését a. rendeltetési állomásig legveszélyesebb konkurren- s'ével, a lengyel fával szemben. Kiinduló állomásuiak Poprád'felfca, a lengyel piacon pedig ,a legismiertébb dolinái piac van felvéve. A szlovák fa 893 km-nyi úttal éri el Triesztet és ezért 1810 K fuvart fizet. A lengyel fa tengeri kikötője Danaig, amelyhez 960 krn-es útja van, ezzel szemben azonban csupán 735 K fuvarral van megterhelve. Vagyis a szlovák fa 67 km-rel közelebb van a 1 tengerhez, mint a lengyel fa és mégis 55 K-val drágább köbméterenként az 1 elszállítása. Mindkét államnak közös tengeri kikötője továbbá Hamburg, ezt a szlovén szkói fa 1039 kni-es, a lengyel pedig 1398 km-es úttal éri el rakodiópi-acár ól és inig a üangyteil fa f ujvartétele >1474, addig a szlovenszkói 'fáé 1944 K, vagyis bár a szlovenszkói rakodópiac 259 km-rel közelebb van Hamburghoz, mégis köb- méterenként 23 K-val többet fizet a ! lengyel fánál. 1 (A hollandiai Emmerlchet a szlovenszkói fa 1 4303 km-es ut után 2944 K fuvardíjjal éri el, fezzel szemben a lengyel fa 1582 km. úttal ' Í2407 K-t fizet, vagyis bár a szlovenszkói fa £80 km-rel közelebb van a holland piachoz, * mégis köbméterenként 25 K-val drágább a fuvarja. A baseJá piához is 280 tkm-rel közelebb van 'és kbm-ként a lengyel és a szlovák fa fuvarja között 12 K-ás különbség mutatkozik a szlovák fa kárára. A referens Itt megállapitja, hogy tarifa- 1 politikánk eme visszássága miatt a ruszinszkói fapiac exportja, amint te- 1 heti, azonnal kiszökik a csehszlovák vasúthálózatról és Sátoraljaújhelynél 1 Hegyeshalomig magyar vaspályát hasz- 1 hál, Orlónál pedig lengyel területre lép. c Amikor ez a megállapítás elhangzik, 6 Kocourek mmiszteaii tanácsos lidegesen megállapít ja : ! ’ a — Ezt tudjuk és [természetesnek tartjuk. — Nem történnék így, ha a ruszinszkói ^ fa ollcsöbban mehetnie nyugatra via Kassa— c Pozsony, mint via Sátoraljaújhely—Hegyeshalom, szögezd le a referens. — Az urak altkor is arra szállítanának, ha mi lennénk az olcsóbbak, volt a miniszteri i tanácsos válasza. xEzután a kis politikai dntermezz<ó után r továbbfolyt az értékes referátum. A referens r újabb kartogrammal bizonyltja tételét, hogy 1 a szlovák faexportnak belföldön a legrövidebb utat kell keresnie és amint teheti, külföldi t vasútra kell szöknie. Ennek Igazolására kimutatja, hogy' míg Poprádíelka Égeren a keresztül, tehát az egész köztársaság területén végighaladva, 1427 km-rel elérné Baseli (ebből 837 km. jutna csehszlovák vasútra), más utón kell mennie és Oderbergnél, miután a csehszlovák vautakoai csupán 241 km-et tett ki. ki kell szöknie német vasútra, bárha ez a ut 1485 km., vagyis 60 km-rel hosszabb, mint az előbbi. Meg kell tennie ezt, mert Égeren keresztül 3707 K-ba kerülne a szállítás, amely ** Óderbergten át 2552 K-ba kerül. * Az utolsó diagramm kimutatja, hogy a a lengyel fának is rövidebb lenne az útija a Basell>e Petrawitz—Égeren keresztül (1739 g km.), mint Malcoszowo—Glerwitzen át német h vásuton, imiégis a lengyel fa a német utat hasz- é hálja, mert igv csak 2311 K-t fizet, míg Cseh- d Szlovákián át a fuvar 3885 K-ba Ikeirüilue. A r Csehszlovákián át vezető dinekt ut tehát ^ 26 lom-rel rövidebb lenne, azonban köb- l. üti ?vterenként 75 K-val drágább. A nagyértékü referátum arra a konklúzióra jut, hogy' Paléologue nyilatkozata az áf-Paléoiogue-Jegyaékről Paris, október 3. A francia külügyminisztérium napirendre tért az úgynevezett Paléo- Iogue-ügy fölött azzal a kijelentéssel, hogy a párisi külügyminisztérium irattárában semmi nyomát sem találják a budapesti lapok által közölt jegyzéknek. A budapesti A Reggel munkatársa tegnap beszélgetést folytatott Maurice Paléolo- gueal, aki a magyar hírlapírónak felhatalmazást adott a következő nyilatkozat közlésére: — Sir Francis Barkert nem ismerem s vele semmiféle okiratot alá nem Írtam s felelősségteljes állásomban nem is Írhattam. Semmi hasonló tartalmú hivatalos iratról sem tudok. A valóság csak annyi, hogy a magyar határkérdéssel, főleg a magyar— román egyezséggel ezidötájí foglalkoztam s a magyar és a balkáni vasútvonalak ügyéről tárgyaltam. Az okiratot Rarker vagy más személyek memorandumának tekintem, akik felhasználták az én közismert nézeteimet és nevemet az okirat hitelességének alátámasztására. Ennek közlésére az ön lapját felhatalmazom. Ez a nyilatkozat most már világosságot dérit az egész titokzatos ügyre. Paléologue nyilatkozata minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a Budapesten közzétett irat egyszerű falsifikáoiő, amelyet Paléologue sohasem irt alá, bár tartalma nagy részben födi az igazságot. A francia sajtó már alig is foglalkozik az üggyel. Pozsony képviselb'lestíilete hosszas politikai vita ólán Bothormere-oliones határozatot hozott A képviselőtestület utolsó közgyűlése veszélyes precedenst teremtett a politizálás bevezetésére Pozso&j, október 3. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A város képviselőtestülete ma délután három órakor tartotta meg Oká- nik Lajos dr. polgármester elnöklésével e havi rendes közgyűlését, amely egyúttal a jelenlegi képviselőtestület utolsó gyűlése is volt. Az egész közgyűlésen már nagyonis meglátszott a választások előszele. Kevéssel három óra után nyitotta meg Okáiiik polgármester a közgyűlést. A megnyitó formaságok után Rékák Géza dr. a cseh nemzeti demokrata párt pozsonyi exponense, indítványt terjesztett a képviselőtestület elé, amelyben indítványozza, hogy a város képviselőtestülete tiltakozzék Rothermere akciója ellen. Rehák dr. indítványa az őslakos párti képviselőtestületi tagok körében óriási megütközést váltott ki, mert ezzel a közgyűlés elé politikai kérdést hozott a cseh nemzeti demokraták pozsonyi képviselője. Többen föl is szólaltak ós élesen állást foglaltak Rehák indítványa ellen. Emery Lajos dr. a német párt nevében kijelentette, hogy az indítvány nem való a képviselőtestület elé, meri az tiszta politikum, aminek pedig a képviselőtestület előtt nincsen helye. Okánik polgármester idegesen felugrik helyéről és a szónok felé kiáltja: — Doktor ur, egy állam integritásának ügye nem politikum! Emery tovább folytatja beszédét s különösen a német kisebbségek sérelmeiről beszél. Az indítvány szerinte nem egyéb, mint a kedélyek felizgatása és heccelése a kisebbségek ellen. Singer Jenő kommunista kijelenti, hogy a kommunisták ugyan nem értenek egyet Rothermere akciójával, de nem értenek egyet' Rehák Géza dr. véleményével sem, aki a csehszlovák fascisták álláspontját képviseli. A kommunisták ebben a kérdésben semlegesek kívánnak maradni. Jarabek Rezs., pozsonyi kereskedő, volt keresztényszocialista, jelenleg a német párt nevében szólal fel s éTőadja, hogy a városban röpcédulákon hívják fel a város lakosságát a német és magyar kereskedők elleni bojkottra. Tiltakozik az indítvány elfogadása ellen. Aixinger László dr. az országs keresz- tényszocialista párt nevében szólal fel. Amióta mi ide tartozunk Csehszlovákiához — úgymond — folytonosan kitalálnak valamit, hogy a magyarság ellen izgassanak. A Károly-puccs idején, majd a frank-ügy kipattanása után állandóan igyekeztek nyugtalanítani az itteni magyar kisebbséget. Ezt teszik most is, az angol lord akciójával kapcsolatban. Tiltakozik a béke és az egyetértés Revében az ellen, hogy a városházára bevigyék a. politikát. Maszár Ágost a szociáldemokrata párt képviselője kijelenti, hogy az itteni munkásság sohasem fog szimpatizálni a piros-fehér- zöld színekkel, de nem hajlandó a cseh fasciz- must sem támogatni. Az indítványt elutasítja. Kaiser Gyula keresztényszocialista felszólalása után Molec Dani helyettes polgármester, a pozsonyi keresztényszocialista párt doyenje emelkedett szólásra s ünnepélyes formában a következő nyilatkozatot tette: Nfiitan iés egyenesen akarok felszólalni, nehogy az a gyanú érjen, hogy mi alattomosan, köpeny alatt dolgozunk. Kérem ezt tudomásul venni. Az utóbbi időben állandóan forszírozzák a Rothermere-ügyet. Pozsonyban népgyülée is volt Ez még rendben van. Az ellen azonban pártom nevében a leghatározottabban tiltakoznom kell, hogy az ügyet a városi képviselőtestület elé hozzák. Tartozom annak a kijelentésével ie, hogy mi lojális állampolgárai vagyunk az államnak és a mi ál'lamhüségimket senki ne merje kétségbe vonni. Éppen a napokban mutatta meg a magyarok áll am - hűségét Oilmützben Kiss Ferenc magyar katona, aki hősies kötél ességteljesitésé- ért életével fizetett. (Éljenzés a keresztéuyszocialtisták soraiban.) A béke és a megértés nevében kérem az indítvány elvetését. A polgármester ezután egészen váratlanul névszerinti szavazást rendelt el. Huszonhárom képviselőtestületi tag az indítvány mellett szavazo tt, tizenegy ellene, hét 'képviselőtestületi tag pedig tartózkodott a szavazástól. Az indítvány mellett szavaztak a kormánypártok és Sípos Leó dr., a zsidó párt nevében, valamint Maszák is, aki előzőleg ellene beszélt. Az indítvány ellen szavaztak a keresztény szocialisták és a német pártok. A kommunisták és a gazdasági csoport semlegesen viselkedtek. A szavazás tmegejtése után a közgyűlés áttért a napirend tárgyalására. ha az államvasutak a szlovenszkói és ruszinszkói faiparon segíteni akar és önmagának is biztosi tani kivan hatalmas szállítmányokat, akkor követnie kell a külföld példáját és exporttarifáját legalább 35—45 %-kal mérsékelnie kell. Az előadót szakszerű, alapos és mindenkit meggyőző ellő adásáért élénk tapssal köszöntötték. Műnk igazgató értékes előadásban ismertette a szlovenszkói és ruszinszkói fapiac helyzetét és a tarifával való vonatkozásait. A Carpathia februári tátrafüredi kongresszusa, óla a tarifahelyzetben jelentékeny változás következett be. A helyiérdekű vasutakn-ak az államvasuttal való közlekedésében 1928 január elsője helyett a szükség parancsára a vasú'ügyi. minisztérium, már október elsejével bevezette a kezelési illetékek leszállítását, továbbá bizonyos helyiérdekű vasutakon bevezette az államvasuti bárómét. Ezt n fontos lépést is crzorbcm csak közbeeső államáénak lek inthetjük, mert a Sclo- vénszkói és ruszinszkói gazdasági hely&el 'szanálást eánk ae östzee vánahk dllcnno- sildsa teremtheti meg. Máj most le kell szögeznünk a szlovenszkói ipar érdekében, hogyha ae álkmvabutrtk .yoltrt amDegg- tett bérbeadására sor kerül, Sdcreiufzkó és Ruszinszkó speciális érdekeit a tarifa szempontjából feltétlenül let&ufclbe hátit venni. Lengyelországgal és Romániával ugyanaz a tőkecsoport folytat bérleti tárgyalásokat és nem szeretnek, ha a bérletek halmozása következtében éppen a mi faiparunk járma rosszul. Szlovenszkó és Ruszinszkó erdőállományának legalább 80 százaléka állami tulajdon ós ezért az államkincstárnak legelsőrendtí érdeke, hogy a faipar termékeit mmé! versenyképesebbé tegye. Szlovenszkó erdőállományának, évi növekedése 5 millió köbméter, Ruszinszkóé 2 és háromnegyed •millió kbm, de ez a növekedés nem jut teljesen feldolgozásra és legalább 100.000 vagon fa. marad feldolgoz Dfíllamil és pudisM el. A természetes növekedést forgalmi helvze| tünk nem Használjuk tulajdonképpeni célújaira és különösen Ruszlnszköban nagyon sok | lombos gömbíát használnak fel tüzelőnek, mert a | fuvart nem bírja d. Szlovenszkó dezindusztrizálása katasztrofáli- 1 san halad előre, sőt ez az ipar már nem is léié- ; zik a felvevő piacok hiánya és a históriai országok kedvezőbb körülmények közölt dolgozó iparának versenye miatt. A faipar az, amelyet nem lehet a. I történelmi országokba áttolni, amelyet itt keli feldolgozni és innen kell értékesíteni. Fatermelésünknek és iparunknak követelményei két irányban mozognak. Követelnünk kell a most mér n&kfflözhe- t felien vasútvonalak kiépifétét és a nagy- » vonala la,-i fapolitikát •- örömmel halljuk, hogy a Vöröskő-—Felső,stubnyj- közötti vonalat már a köze! jövőben építeni kezdik- lés erre a célra a. jövő évi költségvetés 8 millió! i irányoz elő, a legszükségesebb azonban, hogy mi- előbb megkezdjék a Margitfalva—Vörös kő és a Bártfa—Homonna közti vonal épi eset is, meri ezekre elsősorban a faiparnak van nagy szüksége. A tarifakérdések részletes ismertetése után, amelyek lényege már az előbbi referátumban ‘ benti van, az előadó felállítja azt a kívánságot, hogy* amint az üvegre, porcéit ánra és vasra exporttarifát létesítettek, ugyanngy létesítsenek ftíexpori-iarifál is, ami a jelenlegi tarifa 30 százalékot redukcióját jeienli. A szlovenszkói faipar nehéz helyzetéi nem a magas munkabérek idézik elő, hanem kizárólag az, hogy a szlovenszkói fa nem exportképes. Nekünk nincs kifejlett építőiparunk, sem egyéb iparunk, ezért íaiennelésünk teljesen az exportra utalt. A vasuligazgatásnak is érdekében áll, hogy az ide- gén vasutak konkurenciájával szemben a íaex- portot a csehszlovák voua'akra terelje. Körül öt- . lünk fa export-állam ok vannak. Lengyel-ország hi- _ hetetleuiil alacsony fuvartételekkel dolgozik, Románia most hajtott végre 45 százalékos reduke'ói, Jugoszlávia és Ausztria a tengeri kikötőkbe igen jutányos tarifákat adnak, ezeket a példákat követnünk kell. Figyelmeztetjük a vasut'gazga'ósá- got, hogy Kassától keletre fekvő fatermelésünk t via Dauzig megy Hollandiába, Belgiumba és Am- . gliába. mig Ausztria és Svájcba irányított külde- _ I menyek a magyar vasutat használják. Az előadás azt a javaslatot terjeszti elő, hogy tarifarendszerünk kérelmen Kel elszív- vensekó és Ruszinszkó részére elküJöni- tett bórámét létesítsenek. Hivatkozik az osztrák Arlberg vasút analógiájára, amellyel Németország és Itália állandóan konkur* ' Tál, amiért az osztrák vasutak további mérséklő- ! sekkel tartották meg szállítmányaikat. l Az exporttarifa különöseit a vágottfára, a ■ gyújtóidra és bányafára vonatkozik. Ezután részletes és beható erőpozíciókat tesz a tarifareform* ra. Ezekkel a kérdésekkel legközelebbi közgazda* sági rovatunkban foglalkozunk. A tartalmas és nagy7 tet-széssel fogadott elabo* rá tűm után Jeszenszky János & szlovenszkói cél* Iulozé-gyárak képviseletében ismerteti a tarifa* politika hibáit, amelyek miatt a gyáíak nem tud* nak kellőleg berendezkedni a munkára. A cet* lulozé-gyárnak szóló apró fürészfát éppen úgy dijszabályozzák, mint a C-osztályu cellulozéfáf, holott a gömbfa 40 százalékkal értékesebb, mint az aprófa, A cellulozé-gyárák már többször kértek kedvezményt, de a minisztérium azt m kiden indokolás nélkül megtagadta. A cellulozé-gyárak szívesen szállítanának RuszLu- szkőból 40—50 ezer köbméter fát, de a tarifa miatt ezt nem tehetik. Ha a vasutügyi minisztérium továbbra is ilyen mos tollán bánik a szloven- szkói cellulozé-iparral, akkor a gyárak rövidesen áldozatul esnek a szerencsétlen tarifapolitikának. A referátumok után Lankas Olakar dr. osztályfőnök reflektált az .elhangzottakra. Hangsúlyozza a gazdasági érdekeltségek és a vasutigaz- gatás egyetértésének szükségét, mert vakja azt az elvet, hogy a vasul élete az ipái4 éle éhez van kötve. Az államvasutak bérbeadására vonatkozólag megállapítja, hogy Európában nincs nehezebb vasúti probléma, mint a csehszlmákkíi és különösen a szlovenszkói. Nem liis2i, hogy egy magánérdekeltség, ha minden követelésének meg akarna felelni, megtalál- ná-e á bérleten számítását. Személyileg úgy gondolja, hogy ac áldpmvosutak önmoigukcm fognak éeigilcni. A csehszlovák tarifapolitika nehézségeit fokozz* j hogy a német birodalmi vasút a szó szoros érit elmében vett protekciós politikára tért át. Az a.nkéton elhangzott kívánságokra kötelező ígéreteket nem tud tenni, de megállapítja, hogy a szlovenszkói export kedvező helyzetben van. Az átszámítás a történelmi országokban is nagy nehézségeket okoz, a piheni vasutigazga’őság területén például a forgalom magasabb százaléka áramlik a helyi érdekű vasutakon, mint a pozso-. nyi igazgatás területén. Az általános átszámítás Csak az összes helyi érdekű vasutak államosítása után lenne lehe'séges, annak rnego’dá.sára a pénzügyi nehézségek miatt nem lehet gondolni, de remélhető, hogy a kezelési illetékek leszállít ágival kiküszöbölték a kiáltó keménységeket. Az exporftarifa kérdését Silbers.ein dr. alapos referátuma alapján betudó stúdium tárgyává teszik. A ruszinszkói barénie létesítése, amelyet Műnk igazgató proponált, nem rentábilis, mert emellett a vasul még önköltségét se;m. tudja megkeresni. Néhány Ígéret, igen szép és alapos refora u- mok, ez a zsolnai faankét pozitívuma. A tarifa1 ><»- litika rendezésétől igen-igen távol állunk és igv iparunk feltámasztására csak nagyon halovány é gyér reménységünk van. % ■* »m«rmiiinniMrnw — ....... wniin n ..........................■■■mi—
