Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-04 / 226. (1560.) szám

700 km-cre ieiiliikitetva 250 kun-mól legaiiaga- eabb a csehszlovák és osztrák tarifa (800 K), 400 km-em túl azonban a csehszlovák tarifa m-efredeken tkiszökik a többiek (közül, 700 km-nél a csehszlovák tarifa 1540, az osztrák 1460, a MÁV 1360, a lengyel 630 K-ft tesz ki, vagyis ennél a távolságami a csehszlovák fa tarifája már két és fél­szeresét teszi a lengyelnek. Az Ib diagramm a csehszlovák és román tarifát hasonlítja össze 225 és 425 kim, között. Romániában ugyanis 1927 július 20-án -vezet­ték be a fára az exporttariM't A grafikonból kiderül, hogy a csehszlovák vágottfatarifa a legdrágább, drágább, mint a román tarifa is, amely­ben ez év júliusában 37—47% csökken­tést hajtottak végre. A második kartogramon kimufaitja össze- hasonlitó grafikonban azokat az enged>- anényieiket, amelyek az utödáll'amiokbain. a vágottfa export,tarifája (és a normális belföldi díjszabás között mutatkozik. 400 km-mél Ro­mánia 46, a MÁV 34, a lengyel vasutak 18, az osztrák vasutak 9%-os lengedményt nyújta­nak, míg a Csehszlovák vasutak semmit sem. A harmadik diagramm bemutatja a cseh­szlovák vágotítfa fuvarmegteThelését a. rendel­tetési állomásig legveszélyesebb konkurren- s'ével, a lengyel fával szemben. Kiinduló állomásuiak Poprád'felfca, a lengyel piacon pedig ,a legismiertébb dolinái piac van felvéve. A szlovák fa 893 km-nyi úttal éri el Triesztet és ezért 1810 K fuvart fizet. A lengyel fa tengeri kikötője Danaig, amelyhez 960 krn-es útja van, ezzel szemben azonban csupán 735 K fuvarral van megterhelve. Vagyis a szlovák fa 67 km-rel közelebb van a 1 tengerhez, mint a lengyel fa és mégis 55 K-val drágább köbméterenként az 1 elszállítása. Mindkét államnak közös tengeri kikötője továbbá Hamburg, ezt a szlovén szkói fa 1039 kni-es, a lengyel pedig 1398 km-es úttal éri el rakodiópi-acár ól és inig a üangyteil fa f ujvartétele >1474, addig a szlovenszkói 'fáé 1944 K, vagyis bár a szlovenszkói rakodópiac 259 km-rel közelebb van Hamburghoz, mégis köb- méterenként 23 K-val többet fizet a ! lengyel fánál. 1 (A hollandiai Emmerlchet a szlovenszkói fa 1 4303 km-es ut után 2944 K fuvardíjjal éri el, fezzel szemben a lengyel fa 1582 km. úttal ' Í2407 K-t fizet, vagyis bár a szlovenszkói fa £80 km-rel közelebb van a holland piachoz, * mégis köbméterenként 25 K-val drágább a fuvarja. A baseJá piához is 280 tkm-rel köze­lebb van 'és kbm-ként a lengyel és a szlovák fa fuvarja között 12 K-ás különbség mutat­kozik a szlovák fa kárára. A referens Itt megállapitja, hogy tarifa- 1 politikánk eme visszássága miatt a ruszinszkói fapiac exportja, amint te- 1 heti, azonnal kiszökik a csehszlovák vasúthálózatról és Sátoraljaújhelynél 1 Hegyeshalomig magyar vaspályát hasz- 1 hál, Orlónál pedig lengyel területre lép. c Amikor ez a megállapítás elhangzik, 6 Kocourek mmiszteaii tanácsos lidegesen meg­állapít ja : ! ’ a — Ezt tudjuk és [természetesnek tartjuk. ­— Nem történnék így, ha a ruszinszkói ^ fa ollcsöbban mehetnie nyugatra via Kassa— c Pozsony, mint via Sátoraljaújhely—Hegyes­halom, szögezd le a referens. — Az urak altkor is arra szállítanának, ha mi lennénk az olcsóbbak, volt a miniszteri i tanácsos válasza. x­Ezután a kis politikai dntermezz<ó után r továbbfolyt az értékes referátum. A referens r újabb kartogrammal bizonyltja tételét, hogy 1 a szlovák faexportnak belföldön a legrövidebb utat kell keresnie és amint teheti, külföldi t vasútra kell szöknie. Ennek Igazolására ki­mutatja, hogy' míg Poprádíelka Égeren a keresztül, tehát az egész köztársaság területén végighaladva, 1427 km-rel elérné Baseli (eb­ből 837 km. jutna csehszlovák vasútra), más utón kell mennie és Oderbergnél, miután a csehszlovák vautakoai csupán 241 km-et tett ki. ki kell szöknie német vasútra, bárha ez a ut 1485 km., vagyis 60 km-rel hosszabb, mint az előbbi. Meg kell tennie ezt, mert Égeren keresztül 3707 K-ba kerülne a szállítás, amely ** Óderbergten át 2552 K-ba kerül. * Az utolsó diagramm kimutatja, hogy a a lengyel fának is rövidebb lenne az útija a Basell>e Petrawitz—Égeren keresztül (1739 g km.), mint Malcoszowo—Glerwitzen át német h vásuton, imiégis a lengyel fa a német utat hasz- é hálja, mert igv csak 2311 K-t fizet, míg Cseh- d Szlovákián át a fuvar 3885 K-ba Ikeirüilue. A r Csehszlovákián át vezető dinekt ut tehát ^ 26 lom-rel rövidebb lenne, azonban köb- l. üti ?vterenként 75 K-val drágább. A nagyértékü referátum arra a konklú­zióra jut, hogy' Paléologue nyilatkozata az áf-Paléoiogue-Jegyaékről Paris, október 3. A francia külügyminisz­térium napirendre tért az úgynevezett Paléo- Iogue-ügy fölött azzal a kijelentéssel, hogy a párisi külügyminisztérium irattárában sem­mi nyomát sem találják a budapesti lapok ál­tal közölt jegyzéknek. A budapesti A Reggel munkatársa teg­nap beszélgetést folytatott Maurice Paléolo- gueal, aki a magyar hírlapírónak felhatalma­zást adott a következő nyilatkozat közlésére: — Sir Francis Barkert nem ismerem s vele semmiféle okiratot alá nem Írtam s fe­lelősségteljes állásomban nem is Írhattam. Semmi hasonló tartalmú hivatalos iratról sem tudok. A valóság csak annyi, hogy a magyar határkérdéssel, főleg a magyar— román egyezséggel ezidötájí foglalkoztam s a magyar és a balkáni vasútvonalak ügyé­ről tárgyaltam. Az okiratot Rarker vagy más személyek memorandumának tekin­tem, akik felhasználták az én közismert né­zeteimet és nevemet az okirat hitelességé­nek alátámasztására. Ennek közlésére az ön lapját felhatalmazom. Ez a nyilatkozat most már világosságot dérit az egész titokzatos ügyre. Paléologue nyilatkozata minden kétséget kizáróan iga­zolja, hogy a Budapesten közzétett irat egy­szerű falsifikáoiő, amelyet Paléologue soha­sem irt alá, bár tartalma nagy részben födi az igazságot. A francia sajtó már alig is fog­lalkozik az üggyel. Pozsony képviselb'lestíilete hosszas politikai vita ólán Bothormere-oliones határozatot hozott A képviselőtestület utolsó közgyűlése veszélyes precedenst teremtett a politizálás bevezetésére Pozso&j, október 3. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A város képviselőtestülete ma délután három órakor tartotta meg Oká- nik Lajos dr. polgármester elnöklésével e ha­vi rendes közgyűlését, amely egyúttal a je­lenlegi képviselőtestület utolsó gyűlése is volt. Az egész közgyűlésen már nagyonis meglát­szott a választások előszele. Kevéssel három óra után nyitotta meg Okáiiik polgármester a közgyűlést. A megnyi­tó formaságok után Rékák Géza dr. a cseh nemzeti demokra­ta párt pozsonyi exponense, indítványt terjesztett a képviselőtestület elé, amely­ben indítványozza, hogy a város képvise­lőtestülete tiltakozzék Rothermere akciója ellen. Rehák dr. indítványa az őslakos párti képviselőtestületi tagok körében óriási meg­ütközést váltott ki, mert ezzel a közgyűlés elé politikai kérdést hozott a cseh nemzeti demok­raták pozsonyi képviselője. Többen föl is szó­laltak ós élesen állást foglaltak Rehák indít­ványa ellen. Emery Lajos dr. a német párt nevében kijelentette, hogy az indítvány nem való a képviselőtestü­let elé, meri az tiszta politikum, aminek pedig a képviselőtestület előtt nincsen helye. Okánik polgármester idegesen felugrik helyéről és a szónok felé kiáltja: — Doktor ur, egy állam integritásának ügye nem politikum! Emery tovább folytatja beszédét s külö­nösen a német kisebbségek sérelmeiről beszél. Az indítvány szerinte nem egyéb, mint a ke­délyek felizgatása és heccelése a kisebbségek ellen. Singer Jenő kommunista kijelenti, hogy a kommunisták ugyan nem értenek egyet Rothermere akciójával, de nem értenek egyet' Rehák Géza dr. véleményével sem, aki a csehszlovák fascisták álláspontját képviseli. A kommunisták ebben a kérdésben sem­legesek kívánnak maradni. Jarabek Rezs., pozsonyi kereskedő, volt keresztényszocialista, jelenleg a német párt nevében szólal fel s éTőadja, hogy a városban röpcédulákon hívják fel a város lakosságát a német és magyar kereskedők elleni bojkottra. Tiltakozik az indítvány elfogadása ellen. Aixinger László dr. az országs keresz- tényszocialista párt nevében szólal fel. Amióta mi ide tartozunk Csehszlovákiá­hoz — úgymond — folytonosan kitalál­nak valamit, hogy a magyarság ellen iz­gassanak. A Károly-puccs idején, majd a frank-ügy ki­pattanása után állandóan igyekeztek nyugta­lanítani az itteni magyar kisebbséget. Ezt te­szik most is, az angol lord akciójával kap­csolatban. Tiltakozik a béke és az egyetértés Revé­ben az ellen, hogy a városházára bevi­gyék a. politikát. Maszár Ágost a szociáldemokrata párt képviselője kijelenti, hogy az itteni munkás­ság sohasem fog szimpatizálni a piros-fehér- zöld színekkel, de nem hajlandó a cseh fasciz- must sem támogatni. Az indítványt elutasítja. Kaiser Gyula keresztényszocialista felszó­lalása után Molec Dani helyettes polgármes­ter, a pozsonyi keresztényszocialista párt doy­enje emelkedett szólásra s ünnepélyes formá­ban a következő nyilatkozatot tette: Nfiitan iés egyenesen akarok felszólalni, nehogy az a gyanú érjen, hogy mi alattomosan, köpeny alatt dolgozunk. Kérem ezt tudomásul venni. Az utóbbi időben állandóan forszírozzák a Rothermere-ügyet. Pozsonyban népgyülée is volt Ez még rendben van. Az ellen azonban pártom nevében a leg­határozottabban tiltakoznom kell, hogy az ügyet a városi képviselőtestület elé hoz­zák. Tartozom annak a kijelentésével ie, hogy mi lojális állampolgárai vagyunk az államnak és a mi ál'lamhüségimket senki ne merje kétségbe vonni. Éppen a na­pokban mutatta meg a magyarok áll am - hűségét Oilmützben Kiss Ferenc magyar katona, aki hősies kötél ességteljesitésé- ért életével fizetett. (Éljenzés a keresztéuyszocialtisták soraiban.) A béke és a megértés nevében kérem az in­dítvány elvetését. A polgármester ezután egészen váratla­nul névszerinti szavazást rendelt el. Huszon­három képviselőtestületi tag az indítvány mellett szavazo tt, tizenegy ellene, hét 'kép­viselőtestületi tag pedig tartózkodott a szava­zástól. Az indítvány mellett szavaztak a kor­mánypártok és Sípos Leó dr., a zsidó párt nevében, valamint Maszák is, aki előzőleg el­lene beszélt. Az indítvány ellen szavaztak a keresztény szocialisták és a német pártok. A kommunisták és a gazdasági csoport semle­gesen viselkedtek. A szavazás tmegejtése után a közgyűlés áttért a napirend tárgyalására. ha az államvasutak a szlovenszkói és ruszinszkói faiparon segíteni akar és ön­magának is biztosi tani kivan hatalmas szállítmányokat, akkor követnie kell a külföld példáját és exporttarifáját leg­alább 35—45 %-kal mérsékelnie kell. Az előadót szakszerű, alapos és minden­kit meggyőző ellő adásáért élénk tapssal köszöntötték. Műnk igazgató értékes előadásban ismertette a szlovenszkói és ruszinszkói fapiac helyzetét és a tarifával való vonatkozásait. A Carpathia febru­ári tátrafüredi kongresszusa, óla a tarifahelyzet­ben jelentékeny változás következett be. A helyi­érdekű vasutakn-ak az államvasuttal való közleke­désében 1928 január elsője helyett a szükség pa­rancsára a vasú'ügyi. minisztérium, már október elsejével bevezette a kezelési illetékek leszállítá­sát, továbbá bizonyos helyiérdekű vasutakon be­vezette az államvasuti bárómét. Ezt n fontos lépést is crzorbcm csak közbe­eső államáénak lek inthetjük, mert a Sclo- vénszkói és ruszinszkói gazdasági hely&el 'szanálást eánk ae östzee vánahk dllcnno- sildsa teremtheti meg. Máj most le kell szögeznünk a szlovenszkói ipar érdekében, hogyha ae álkmvabutrtk .yoltrt amDegg- tett bérbeadására sor kerül, Sdcreiufzkó és Ruszinszkó speciális érdekeit a tarifa szempontjából feltétlenül let&ufclbe hátit venni. Lengyelországgal és Romániával ugyanaz a tőke­csoport folytat bérleti tárgyalásokat és nem sze­retnek, ha a bérletek halmozása következtében éppen a mi faiparunk járma rosszul. Szlovenszkó és Ruszinszkó erdőállományának legalább 80 százaléka állami tulajdon ós ezért az államkincstárnak legelsőrendtí érdeke, hogy a fa­ipar termékeit mmé! versenyképesebbé tegye. Szlovenszkó erdőállományának, évi növekedése 5 millió köbméter, Ruszinszkóé 2 és háromnegyed •millió kbm, de ez a növekedés nem jut teljesen feldolgozásra és legalább 100.000 vagon fa. marad feldolgoz Dfíllamil és pudisM el. A természetes növekedést forgalmi helvze­| tünk nem Használjuk tulajdonképpeni cél­újaira és különösen Ruszlnszköban nagyon sok | lombos gömbíát használnak fel tüzelőnek, mert a | fuvart nem bírja d. Szlovenszkó dezindusztrizálása katasztrofáli- 1 san halad előre, sőt ez az ipar már nem is léié- ; zik a felvevő piacok hiánya és a históriai országok kedvezőbb körülmények közölt dolgozó iparának versenye miatt. A faipar az, amelyet nem lehet a. I történelmi országokba áttolni, amelyet itt keli fel­dolgozni és innen kell értékesíteni. Fatermelé­sünknek és iparunknak követelményei két irány­ban mozognak. Követelnünk kell a most mér n&kfflözhe- t felien vasútvonalak kiépifétét és a nagy- » vonala la,-i fapolitikát •- örömmel halljuk, hogy a Vöröskő-—Felső,stubnyj- közötti vonalat már a köze! jövőben építeni kezdik- lés erre a célra a. jövő évi költségvetés 8 millió! i irányoz elő, a legszükségesebb azonban, hogy mi­- előbb megkezdjék a Margitfalva—Vörös kő és a Bártfa—Homonna közti vonal épi eset is, meri ezekre elsősorban a faiparnak van nagy szük­sége. A tarifakérdések részletes ismertetése után, amelyek lényege már az előbbi referátumban ‘ benti van, az előadó felállítja azt a kívánságot, hogy* amint az üvegre, porcéit ánra és vasra ex­porttarifát létesítettek, ugyanngy létesítsenek ftíexpori-iarifál is, ami a je­lenlegi tarifa 30 százalékot redukcióját jeienli. A szlovenszkói faipar nehéz helyzetéi nem a ma­gas munkabérek idézik elő, hanem kizárólag az, hogy a szlovenszkói fa nem exportképes. Nekünk nincs kifejlett építőiparunk, sem egyéb iparunk, ezért íaiennelésünk teljesen az exportra utalt. A vasuligazgatásnak is érdekében áll, hogy az ide­- gén vasutak konkurenciájával szemben a íaex­- portot a csehszlovák voua'akra terelje. Körül öt- . lünk fa export-állam ok vannak. Lengyel-ország hi- _ hetetleuiil alacsony fuvartételekkel dolgozik, Ro­mánia most hajtott végre 45 százalékos reduke'ói, Jugoszlávia és Ausztria a tengeri kikötőkbe igen jutányos tarifákat adnak, ezeket a példákat kö­vetnünk kell. Figyelmeztetjük a vasut'gazga'ósá- got, hogy Kassától keletre fekvő fatermelésünk t via Dauzig megy Hollandiába, Belgiumba és Am- . gliába. mig Ausztria és Svájcba irányított külde- _ I menyek a magyar vasutat használják. Az előadás azt a javaslatot terjeszti elő, hogy tarifarendszerünk kérelmen Kel elszív- vensekó és Ruszinszkó részére elküJöni- tett bórámét létesítsenek. Hivatkozik az osztrák Arlberg vasút analógiájára, amellyel Németország és Itália állandóan konkur* ' Tál, amiért az osztrák vasutak további mérséklő- ! sekkel tartották meg szállítmányaikat. l Az exporttarifa különöseit a vágottfára, a ■ gyújtóidra és bányafára vonatkozik. Ezután rész­letes és beható erőpozíciókat tesz a tarifareform* ra. Ezekkel a kérdésekkel legközelebbi közgazda* sági rovatunkban foglalkozunk. A tartalmas és nagy7 tet-széssel fogadott elabo* rá tűm után Jeszenszky János & szlovenszkói cél* Iulozé-gyárak képviseletében ismerteti a tarifa* politika hibáit, amelyek miatt a gyáíak nem tud* nak kellőleg berendezkedni a munkára. A cet* lulozé-gyárnak szóló apró fürészfát éppen úgy dijszabályozzák, mint a C-osztályu cellulozéfáf, holott a gömbfa 40 százalékkal értékesebb, mint az aprófa, A cellulozé-gyárák már többször kértek kedvezményt, de a minisztérium azt m ki­den indokolás nélkül megtagadta. A cellulozé-gyárak szívesen szállítanának RuszLu- szkőból 40—50 ezer köbméter fát, de a tarifa miatt ezt nem tehetik. Ha a vasutügyi miniszté­rium továbbra is ilyen mos tollán bánik a szloven- szkói cellulozé-iparral, akkor a gyárak rövidesen áldozatul esnek a szerencsétlen tarifapolitikának. A referátumok után Lankas Olakar dr. osz­tályfőnök reflektált az .elhangzottakra. Hangsú­lyozza a gazdasági érdekeltségek és a vasutigaz- gatás egyetértésének szükségét, mert vakja azt az elvet, hogy a vasul élete az ipái4 éle éhez van kötve. Az államvasutak bérbeadására vonatkozó­lag megállapítja, hogy Európában nincs nehezebb vasúti problé­ma, mint a csehszlmákkíi és különösen a szlovenszkói. Nem liis2i, hogy egy magánérdekeltség, ha min­den követelésének meg akarna felelni, megtalál- ná-e á bérleten számítását. Személyileg úgy gon­dolja, hogy ac áldpmvosutak önmoigukcm fognak éeigilcni. A csehszlovák tarifapolitika nehézségeit fokozz* j hogy a német birodalmi vasút a szó szoros ér­it elmében vett protekciós politikára tért át. Az a.nkéton elhangzott kívánságokra kötelező ígéreteket nem tud tenni, de megállapítja, hogy a szlovenszkói export kedvező helyzetben van. Az átszámítás a történelmi országokban is nagy nehézségeket okoz, a piheni vasutigazga’őság területén például a forgalom magasabb százaléka áramlik a helyi érdekű vasutakon, mint a pozso-. nyi igazgatás területén. Az általános átszámítás Csak az összes helyi érdekű vasutak államosítása után lenne lehe'séges, annak rnego’dá.sára a pénz­ügyi nehézségek miatt nem lehet gondolni, de remélhető, hogy a kezelési illetékek leszállít ági­val kiküszöbölték a kiáltó keménységeket. Az exporftarifa kérdését Silbers.ein dr. alapos refe­rátuma alapján betudó stúdium tárgyává teszik. A ruszinszkói barénie létesítése, amelyet Műnk igazgató proponált, nem rentábilis, mert emellett a vasul még önköltségét se;m. tudja megkeresni. Néhány Ígéret, igen szép és alapos refora u- mok, ez a zsolnai faankét pozitívuma. A tarifa1 ><»- litika rendezésétől igen-igen távol állunk és igv iparunk feltámasztására csak nagyon halovány é gyér reménységünk van. % ■* »m«rmiiinniMrnw — ....... wniin n ..........................■■■mi—

Next

/
Oldalképek
Tartalom