Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-30 / 248. (1582.) szám

1927 október 30, vasárnap. VASÁRNAPI JEGYZt i EK Irta: Schöpflin Aladár. ALEXANDER BERNAT Szépen, bölcsen, filozófus módjára, testi szenvedés nélkül halt meg Alexander Ber­nit. Egyet jajdult és mire az orvosok hozzá­siettek, már megállította szive munkáját a szélhüdés. Azt szokták mondani a halottra, hogy örök pihenőre tért, — hát Alexander Bernátra ez egész pontosan ráillik, mert ez volt első pihenője hosszú élete folyamán. Amig élt, nem volt ná'a fáradhatatlanabb munkás a magyar nyilvánosság előtt. Akik ismerték, azok meg fogják tartani emlékezetükben jellemzetes alakját. Ala­csony, zömök ember volt, fürge mozgású, erősen zsidós vágású arcát szürkülő, az utóbbi években már egészen ősz francia sza­káll keretezte, okos szeme áthatóan, de nem szigorúan nézett az emberekre, kissé, alig észrevehetően németes kiejtésű szavai vilá­gos rendben sorakoztak mondatokká, beszél­getése is — tanároknál ez gyakori dolog — szinte magától alakult előadássá. Egész fel­lépésén meg lehetett látni, hogy okos ember­rel van dolgunk. Passzionátus előadó volt. Azt hiszem, sokoldalú munkásságából az előadások tar­tása volt az, amit legjobban szeretett csinálni. Az egyetemen, a szabad Lvceum és más tu­dományterjesztő szervezetek katedráin, néha szükebb magánkörökben is számtalan elő­adást tartott s mindig nagy és figyelmes kö­zönség előtt. A budapesti egyetemen alig volt i '>ár, akit állandóan olyan sokan hall­gat!.- . volna, mint őt. Nemcsak szoros érte­lembe ! vett tanítványai, a filozopterek, ha­nem mindenféle más fakultások hallgatói, sőt az egyetemen kivül álló idősebb emberek is. Filozófiát adott elő, tehát olyan tárgyat, me­lyet általában nem szoktak érdekesnek tar­tani, de az ő előadásában ez a nehéz és kom­plikált tárgykör világossá és érdekessé vált. Meg volt az az adománya, hogy a legnehe­zebb gondolatkomplexumokat is könnyen megérthetővé és vonzóvá tudta tenni. Nagyon világos fejű ember volt, minden gondolat azonnal kész, szabatos és átlátszó formában ömlött agyában. Aki Laikusnak ma Magyar- országon filozófiai ismeretei és gondolatai vannak, az aligha szerezte őket Alexander nélkül. Szorosan tudományos munkája, mely Kant-könyvében, vagy Diderot, Schopen­hauer, Shakespeare-tanulmányaiban van le­fektetve, a magyar tudományosság szempont­jából nagyon jelentős, pályájának mégis leg­fontosabb része a filozófiai eszmék terjeszté­sére és a magyar filozófiai műveltség meg­alapozása terére esik. Nagyszerű gyakorlati érzéke volt — filozófusban ritka adomány! — s ezzel felismerte, hogy kara ezt kívánja tő­le, hogyha a filozófus Magyarországon jövőt akar biztosítani magának, akkor sürgősen meg kell szerezni számára a talajt, a közön­ség erre hajlamos elemeiben felkelteni a fi- | lozófiai érdeklődést. Ez nem volt könnyű dolog. Az ő pályája elején, a nyolcvanas években a magyar gon­dolkodás meglehetősen filozófiamentes volt, a közvélemény abban a furcsa hitben élt, hogy a filozófia nem magyar embernek való, a józan és világos magyar ész nem veszi he a németes homályt és aprólékosságot, (filo­zófia és német, ezt összekapcsolt két foga­lomnak tekintették). Alexander nagyon ha­mar bebizonyította, hogy ez nincs igy, hogy igenis van nálunk érdeklődés a filozófiai gon­dolkodás iránt. Ő ennek élesítésére és táplá­lására az egyedül helyes módot választotta: í magukat a nagy filozófusokat, Kantot, Pia- 2 tőt, Schopenhauert, Diderot-t stb. szólaltatta < meg magyar nyelven, szakértő magyar fór- i] ditásokban, melyeket vagy ő maga fordított, , vagy legalább kezdeményezett, revideált. A j Filozófiai írók Tára“ cimü vállalat, melyet j ő alapított és szerkesztett Bánóczy József tár­saságában, sorra hozta ezeket a klasszikuso- * kát és általános csodálkozásra közönségre is ( talált. Ki hitte volna, hogy Kant nagy müve, „A tiszta ész kritikája" két kiadásban is el fog kelni! Ma már csakugyan van nálunk ér-| deklődés a filozófia iránt — s ez elsősorban Alexander müve. Eszméinek közlésére felhasználta a saj­tót is. Jó újságíró volt, elsőrendű színházi kritikus. A színházat és a színészetet váltig szerette. Nagyon jól tudta kritikáiban egy- j egy darab tartalmát úgy kifejteni, hogy az . olvasó fogalmat alkothatott nemcsak a tar- ‘ talmáról, hanem az értékéről is. A színész- j mesterséget is jól értette s mint a legalapo- ’ sabb Shakespeare-ismerő, sokat tett a közön- ( ségnek a klasszikus drámával való megbarát- f koztatásáért. Itt és nagyobb esztétikai müvei­ben is lényének legfőbb vonása érvényesült: született ismeretközlő volt. Tudományos pályája megszakadt. A kom- mün utáni igazoltató-düh leszorította egyete­mi katedrájáról, kizavarta az Akadémiából és a Kisfaludy-társaságból, csak az irói tolla maradt meg. Mint publicista dolgozott to­vább, keserűséggel szivében, de fáradhatat­lanul. Szenvedélye volt a szorgalom, nála nem volt munkásabb ember a magyar kul­túrában. Komáromban november 20-ára kiírták a községi választást Rimaszombatban és Gölnlcbányán a választást megpetlcionálták Komárom, október 29. Saját tudósítónk jelenti telefonon: Komáromban november 20-ikára kiírták a községi választást. Az őslakosok tábora bizakodó reménységgel sorako­zik a magyar nemzeti és az országos keresztényszocialista párt egységes listája mögé, melynek abszolút győzelme biztos. Rimaszombat, október 29. A községi választásokra Hauesz járásfőnök egy-egy „fekete" listával szerelte fel a szavazatszedő bizottságokba delegált bizalmi embereit és ezen lista alapján a bizalmiak azután állampolgárság és községi illetőség hiá­nyára hivatkozva, több mint száz ős­lakos rimaszombati polgárt eltiltottak a szavazástól. A jáiáísíőnök fekete listáján csupa őslakos, magyar nemzetiségű rimaszombati polgár neve szerepelt, ellenben egyelleai egy sem a mostanában bevándorolt, kormánypártokhoz tartozó csehszlovákok közül. A tendenciózus fekete lista, melynek különösen Faluiba János reálgimnáziumi igazgató igyekezett érvényt szerezni az urnáknál, természetesen a magyar nemzeti párt és a ketr.-szoc. párt választási eredményeit befolyásolta legalább is két mán dátum erejéig. A kormánypártok e cselekedető olyan rimaszombati őslakosokat is megakadá­lyozott állampolgári kötelességük telje­sítésében, akiknek három generációja már rimaszombati honszülött, de olyano­kat is, akik negyven-öíven éve laknak Rimaszombatban, sőt mi több, évek óta például nyugdijai is élveznek a cseh­szlovák államtól. A magyar nemzeti párt megbízásából Tör­köly József dr. szenátor petíciót nyújtott be a rimaszombati választás megsemmisítése colijából s Rimaszombatban a kormány uj vá­lasztást fog elrendelni. Az uj választásig a régi elöljáróság vezeti Rimaszombat ügyeit Gölnic, október 29. A göLnicbányai köz­ségi választást a csehszlovák nemzeti szocia­lista és a csehszlovák szociáldemokrata párt megfellebbezte. Az első párt azzal indokolja Mebbezéoét, hogy a párt szavazólapjai né­hány milliméterrel szélesebbek voltak, mint a többi párt lapjai. A fellebbezés következté­ben a polgármester és a városi tanács meg­választását elhalasztották. i íl ^ i l * té <f§ « *3 c >.0 w.'S'í) loj-j e g < « co tc-O c cd -*» tf-Q C* II francia radikális párt megpecsételte Polucaré bukását A radikális kongresszus határosától hozott a nemzeti koncentráló eS*©n — Mikor bukik meg Peirtcaré! — FrankSSn>Bouil9on politikájának döntő veresége Paris, október 29. A radikális párt kon- greisszusánaik tegnap éjjeli ülésén olyan szen­zációs esemény történt, amely való színűiéig el fogja söpörni a nemzeti koncentráció je­lenlegi kormányát és Poincarét. Mint isme­retes, a párt napok óta az eljövendő válasz­tások taktikájáról tárgyalt és ez alkalommal fölmerült az a kérdés, vájjon helyes-e támo­gatni a jobboldali reakciót és szakítani a szo­cialistákkal? Daladier és Montigny határozati javasla­tot nyújtottak be, amelyben a párt meg­tiltja minden egyes tagjának, hogy a reakció és a szociális tespedés politiku­saival összeszürjék a levet és támogas­sák a kormányt. Ugyanez a határozati javaslat a mai „veszedelmes" politika helyett reális békepolitikát követel. Fr anfclin-BouiIlon, a radikális párt jobboldali szárnyának vezetője, azt javasolta, hogy na­polják el a szavazást Daladier és Montigny határozati javaslata fölött. Az elnápolási in­dítványt a párt nagy része óriási lármával fogadta. Franklin-BouilJon nem folytathatta, be­szédét és alig tudta kifejteni, hogy a párt helyesen tenné, ha a szocialistákkal való újabb kooperáció előtt legalább megszerezné a szocialisták határozott ígéretét arra, hogy a legközelebbi radi­kális kormányba ők i§ belépnek és résztvesznek a felelősség vállalásában. — Vigyázzatok — kiáltott FramMin- Bouillőn —, mert a szocialisták níéegyszett­be fognak csapni! Dühös tiltakozás fogadta a szónok inté­sét A gyülekezet egy része annyira ingerült lett, hogy a szónok kidobását követelte. Bouillion kijelentette, hogy önmaga tartóz­kodni fog a szavazástól és azt ajánlja bará­tainak, hogy ugyanezt tegyék. A párt tagjai erre gyávasággal vádolták meg, A vitában, amelyben a nemzeti egység léte vagy nem léte forog kockán, minden radikálisnak állást kell foglalnia. Sarraut pártvezér hiába kéri, hogy fogadják el Franklin-Bouillon indítványát és napolják el a szavazást. A kongresszus erről hallani sem akar és viharosan követeli, hogy azonnal szavazzanak az indítvány fölött. Franklin Bouillon fölemelkedik és ötven barátjával elhagyja a termet. Vad tiltakozás és gyaláz­kodó kiía,kiadások kísérik. Az egyik képvise­lő azt követeli, hogy Franklin-Bouillont azonnal zárják ki a pártból, de javaslata el­vesz az általános zavarban. Nagy nehezen sikerül a rendet'helyreállítani és a szavazás megkezdődhetik. Daladier-Montigny határo­zati javaslatát a párt kongresszusa egyhan­gúan elfogadja. — Ez a nemzeti egység temetése! — hallatszik a tememben egy közbeszólás. A gyülekezet tagjai föle mel kod i;\k he­lyükről és elérnek!ik a Marseillaise-t. Dale- dior képviselő azt kéri, hogy a párt küldjön ki egy rendkívüli ellenőrző bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hegy’ •ellen­őrizze a párt képviselőit, vájjon eleget tesz­nek-© a legújabb határozatnak és egyetlen olyan párttal sem pák tálnak-©, amely nem a laikus törvényhozás és a reális békepolitika alapján áll. Meg kell gátolni, hogy bizonyos elemek szabotálják a párt határozatait. Az uj bizottságot diktatórikus hatalommal ruházzák föl. A bizottság mindem árulást nyilvánosan pellengérre állíthat és a bűnöst azonnal megbüntetheti. Sarraut pártelnök bizouyos aggodalomnak ad kifejezést és ki­jelenti, hogy a határozat a párt szabályainak megváltoztatását jelenti, a gyülekezet azon­ban lehurrogja saját elnökéi. Franklin-Bouillon leszavazása és a Daladíer-fóle határozat elfogadása azt jelenti, hogy a radikális párt a nép han­gulatára és a választásokra való tekin- f^ttel szakit eddigi politikájával, nem támogatja többé a nemzeti egység kor­mányát, hanem ismét a szocialisták felé keres közeledést. Poincarc helyzete ez­zel megrendült, mert a radikális párt tá­mogatása nélkül nincs meg a szükséges kamarai többsége. Egyelőre nem tudni, hogy a radikális párt mikor szerez érvényt legújabb határozatá­nak, de beavatott körök szerint ez közvetle­nül a választások előtt fog megtörténni. Az is lehetséges, hogy a pártnak a kormányban lévő befolyásos tagjai időközben érvényt szereznek befolyásuknak és más belátásra bírják a pártot. Albán felkelés Belgrád, október 29. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Északalbániában, fő­leg a Saljan törzsek között uj mozgalom ész­lelhető Achmed Zogu uralma ellen. Tiráná- ból nagyobb csendőrosztagokat vezényeltek ki a lázadás helyére és a lakosság meg a csa­patok között Skutari környékén máris véres összeütközésre került a sor. Német-lengyel kereskedelmi tárgyalások Berlin, október 29. Stresemann dr. biro­dalmi külügyminiszter tegnap hosszantartóan tárgyalt a berlini lengyel követtel a német- lengyel kereskedelmi tárgyalások folytatásá­ról. Az első összejövetel a személyes tájéko­zódás céljaira történt. A német külügymi­niszter vázolta a lengyel követ előtt azokat az alapelveket, amelyeknek betartása esetén a német kormány tárgyalni hajlandó. 3 SCHMIDTHAUER-1 llkeserüviz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az 1 érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. ti' pható kis- és nagyKvsjjbt'ti. Síétkflldfsl he7y : Itjntándi kcíciüviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ieméteiattéknak fcJv. natra bennem ve. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom