Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-07 / 204. (1538.) szám

* V>A0ífi5SR#HI] 1927 szeptember 7, szerda. A I© fféri 1 kedves feleségének I eerdeti ’ ^ j ment hói || sósborssesxt vásárol, hogy az asszonya az elvi- f§| seíhetetlen konyha-meleg követ- 'M, \ keztében beáUó migrént a horrsiok Í1 és a halántékok bedörzsöiésévei K elűzze. Meglepően jól hatnak a ||jj a hidegvízzel félig hígított „Füpa4* || borogatások. j|| „fllpa“ mindenhol kapható. |f| A I© féri Géniben a világ legkiválóbb tudósai tárgyalnak az emberiség népesedési problémáiról csendőrök, akik előtt egykedvűen bevallotta, hogy j a gyilkosságra már otthon, Zsolton készült és föltett szándékkal távozott már el hazulról. Arra is gondolt, hogy Kólánét öli meg, ha férjét nem találná. Később a vizsgálat során elmondta, hogy a gyilkosság reggelén nem ivott, de annak ellenére nem emlékszik a történtekre, csupán annyit tud, hogy agyonszurta a szerencsétlen nőt. A trencséni törvényszék esküdtbirósága ez év tavaszán tárgyalta Pejko bűnügyét. A vádlott részletes beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy bűnösnek érzi magát. — ölni, igen ölni akartam, — jelentette ki, ! «— és öltem! A bíróság a verdikt alapján gyilkosság bün­tette miatt tizenötévi fegyházra ítélte el Pejkot, aki az Ítéletben megnyugodott. A védő azonban enyhítésért, az államügyész súlyosbításért felebbe- zett. A semmiségi panaszokkal tegnap foglalko­zott a briinni legfelsőbb bíróság, mely hosszas tanácskozás után valamennyi semmiségi panaszt elvetette és az ítéletet helybenhagyta, mely ez­által jogerőre emelkedett. Géni, szeptember 6. A világháború a föld né­pességének szám ában nagy váll ozásokat idézett elő. A. véres háborúinak a férfiak közül millió és •miidiliiió esetit áldozatul. A népesség száma minden hadviselő áifliaimlbatn jelentJékeny'en csökkeni. A születéseik szánra iis visszaesett, azóta azonban a természetes népi erő ismét ldcgyanlilődést hozott létre, a születési szám mindenfelé emelkedést mutat. így például Németország­ban ez a szám 1920—21 között 12%-ot ént el. A statiiszbikuBok pontos vizsgalatiad szerint a fehér faj egy esztendő alatt égy százalékkal szaporodik. Az első pillanatban agy tümiik fel, hogy ez a sza­porulati .arány nem nagy, de ha számításokat végzőink, megállapíthatjuk, hogy a föld túlnépesedése igen közelálló lehetőség. A tudományos köröket, de a palitiiíkiusokat is 'küiiöralöBen most állandóan, foglalkoztatja az a kér­dés, hogy md lesz akikor, ha a föld ö&szes élelmi­szerei kevésnek bizonyulnak a nagyszámú emberi­ség eltartására. A Malithus-ölimiéileít óta nagyon sok szociológus vizsgálja az emberiség szaporodásának problémáját és gondolkodik azon. hogyan lehet az egyes országokban mutatkozó embe rfölöns] eg-ektn ek elheiyeizéei területet találni. A legutolsó években e.gy amerikai tudós, Ed- ward M. Eaist professzor, a oambridgei Hurvard- egyetem barnára, folytatott, ezen a téren beható munkálatokat. East a földnek mostani népességét 1750 millió emberre becsüli. Megáiliiapiitija, hogy a fehér fajta a többi fajtához viszonyítva, rend- kiivüil gyorsan szaporodik, miig a színes fajták sza­porodása évenként csak két ezreléket tesz ki. A túlnépesedés problémája tehát East szerint a fehér fajtának a problémája és ezért, meg kell keresni a módozatokat a meg­öl dósára. A föld élelmisrorkészlofte annyi, hogy 5200 mlilliió ember inetgéihetósét bdztosiitja, ha pe­dig a® emberiség szaporodása a mostani ará­nyokban folytatódik, akkor ezt a felső határ# a kétezredik ér körül, tellát nem is egy év­század alatt élérnők. Száz év általit bekövet­kezik az emberiség tulszaípoitadása. Ezeknek a rendkívül fontos népesedési pro- Méniálkinák megbeszélésére gyűlt össae most Géni­ben mintegy kétszáz tudós, számos államférfin, nemaetigazdász és konmánydel e gá'tus. Ez az első világ nép ess égi kongresszus, amálynek kezdeményezője a niép'szövetlsiég volt. Habár a kongresszus szigorúan tudományos jel<­legü és minden politikai tendenciát kirekesztett, a népszövetség minden tagálílaímána-k kormánya meghívást kapott rá. A kongresszus előadói kö­zött találtjuk a következő világhírű neveket: Sir Bemard Mailét, prof. Carr-Sa/unders, Julián Hux- ley és prof. Haltía.le Anglia résziéről, Albert Tho- mas, a nemzetlcözá munkaügyi hivatal igazgatója, WiiStiiaim Rappard, a genfi egyetem tanára és raj­tuk kívül Amerikának és több európai országnak legkiválóbb biológusai és nemzebgazdászai. A világnépességi kongresszus az első komoly kísérlet az emberiség legnagyobb problémá­jának nemzetközi alapon váló megoldására, ezzel a megáillapilássál kezdődik a kongresszus hivatalos napirendjének előszava. Figyeletmre- m'é/ltó, hogy már számos nemzetközi és nemzeti testület foglalkozott ennek a problémának külön­böző oldalaival. A népszóvetgég, a nemzetközi vi­lággazdasági, kongresszus, a kereskedelmi kama­rák stockholmi konferenciája meg világit ott a a kereskedelem, az ellátás, a termelés, a be- és ki­vándorlás gazdasági tényezőit. A genfi nemzet­közi munkaügyi hivatal szorgallmásan gyűjti az egyes államok ipari és szociális adatainak kiha­tásait. Más szervezetek a kivándorlás kérdésével, a menekültlek ügyével) foglalkoznak. Számos or­szágban hivatalos és félhivatalos szervezetek fi­gyelik a születési statisztikát, tanulmányozzák a szaporodás eugenetikus és biológiai oldalait, A népességi probléma azonban politikai szem­pontból is nagy fontossággal Mr, ment a né­pesség szaporodása a nemzetközi konfliktu­sok főokozója. Olaszország, Japán, Kína, Oroszország és Anglia felfogása szerint a népesedési kérdés egyenlő mértékben politikai, szociális és gazdasági pro­bléma. A világnépeisségd kongresszus egyesíteni akar­ja a különböző nemzetközi szervezeteket, me­lyek eddig csak a föproblémának egyes kö­vetkezményeivel foglalkoztáik. A genfi kongresszus tárgyalásai iránt tehát érthetően nagy érdeklődés nyilatkozik meg, mert hiszen a világ legkiválóbb elméi foglalkoznak a népesedési problémával. A megnyitó ülésen Faiir- abiid norvég egyetemi tanár és utána East pro­fesszor foglalkozott a népesség szaporodásának és ellátásának egymáSrahatíó probliémáival. A vitában főbben felszólaltak és az előadók nagy részié csatlakozott a két tudós fejtegetései­hez, míg többen elvetették Best professzor mal- thuzianieta tanait. Nagy panamabotrány a romániai agrárszervezeteknél Bukarest, szept. 6. A lapok ma reggel újabb sulyos panamáról számolnak be. Arge- toianu földmivelésügyi miniszter a szövetkezetek állami központjánál vég­zett revíziója alkalmával 160 millió lei hiányt fedezett fel és számos szabálytalanságnak jött a nyomára az agrárhatóságoknál is. A nyomozást, a föld­művelésügyi minisztérium indította meg s most sorra vizsgálja a szövetkezeti központ könyveit. A vizsgálat során rájöttek, hogy a hiányok eltüntetését az ínségesek részére ki­utalt gabonából akarták pótolni. A szövetke­zeti központ ugyanis minden követ megmoz­gatott, hogy megszerezze az Ínséges területekre való gabonaszáilitás monopóliumát. A külön­böző elemi csapásokkal sújtott vidékekre 400 vaggon gabonát kellett volna szállítani s a központ vezetői e szállítások nyereségéből akarták fedezni a hiányokat. Ez azonban meg­hiúsult, mert a miniszter versenytárgyalást hirdetett s a legkedvezőbb ajánlattevőnek ad­ta ki a szállítást, A temesvári o.grárfetügyelőt és a doljai agrártanácsost különböző szabálytalansá­gok miatt letartóztatták. Ezenkívül bűnvádi eljárást indítottak a Bu­karest melletti állami mintagazdaságnál al­kalmazott egyik agrártanácsos ellen is, aki számtalan szabálytalanságot követett el s rövid idő alatt dúsgazdag ember lett, holott kide­rült róla, hogy fegyházviselt ember. Ugyan­csak letartóztatták az ilpovi agrártanácsost is, aki egyúttal több mintagazdaság intézője volt s több százezer leit elsikkasztott. A Prágai Magyar Diákmenza első féléve Szovjetpropaganda Arábiában London, szeptember 6. A Daily Express ér­tesülése szerint a szovjet legújabban arra törek­szik, hogy megnyerje Arábia, elsősorban Yemen, baráts'ágéf. Moszlklva a MtaetmuiWbau követekéi kül­dött az arab uralkodókhoz és most minden ere­jével aura törekszik, hogy aláássa egyrészt An­glia, másrészt Olaszország befolyását. A folyó év első napjaiban egy rövid tájékoz­tató jelent meg a napilapok hasábjain, mely a magyar nemzeti párt kulturális szakosztálya által Prágában létesített magyar diákmenza megnyitá­sáról számolt be. A tervet egyformán nagy lel­kesedéssel és megértéssel fogadta az ifjúság és Szlovenszkó s Ruszinszkó magyar és német közönsége is. Már a menza megnyitása előtt négy nappal érkezett be az első adomány, mely annál értékesebb, mert küldője egyidejűleg jelezte levélben, hogy adományát negyedévenkint meg­ismétli mindaddig, amíg azt anyagi viszonyai megengedik, vagyis nyilvánvaló, hogy a nemes- lelkű adományozók az első pillanattól kezdve megértették, hogy az adott esetben állandó, ön­kéntes adó alakjában kell hozzá járulniok a kisebbségi magyar jövőről, a főiskolai ifjúságról való gondoskodáshoz. Az iskolai év végéig alig múlt el nap, hogy a posta újabb kisebb-nagyobb adományokat nem hozott volna a napilapok szer­kesztőségei címére — a diákmenza javára. A magyar nemzeti párt kulturális osztályá­nak eredeti elgondolása szerint a menza vezeté­sét diákönkormányzatnak kellett volna átvennie. Hogy ez az első félévben nem történi!, meg, an­nak legfőbb akadálya az volt, hogy a meglevő diákegyesület, a MAKK, jóváhagyott alapsza­bályai szerint, kulturális egyesület, amely gazda­sági célokat nem követhet, alapos volt tehát az az aggodalom, hogy a hatóságok nehézségeket okoztak volna ennek a kulturális egyesületnek, ha a menzával kapcsolatos gazdasági agendát magára vállalta volna. Egy másik, tisztára gaz­dasági célokkal működő — diákegyesület létesí­tése egyrészt a maroknyi magyar főiskolai hall­gatók egységét veszélyeztette volna, másrészt azért, is fölösleges, miután a Diákszövetség statú­tumainak jóváhagyása már nem késhetik soká s akkor ez a diákintézmény lesz hivatott a menza vezetésére. De egy oly gazdasági szerv működése, amilyen a menza, még a legszerényebb keretek között is feltételezi azt, hogy legalább egy sze­mély álandőan az intézmény székhelyén tartóz­kodjék. A húsvéti szünet alatt a főiskolai hall­gatók hazasiettek s Prágában csak azok marad­tak, akik vizsgára, szigorlatra készültek, ezektől pedig nem lehet kívánni, hogy drága idejüket a menzának szenteljék. Az említett okokból a menza vezetését a magyar nemzeti párt kulturá­lis szakosztályának megbizá-a alapján alulírott Törköly József dr. látta el. kinek megbízottja, i illetve meghatalmazottja a Prágában állandóan I tartózkodó Tömöri János dr. volt s a Dénztári teendőket Tömöri Béla műegyetemi hallgató látta el díjazás nélkül. A menza létesítése „a legjobb órában" tör­tént. A Prágában működő cseh menzák ugyanis éppen a magyar menza megnyitása előtt néhány nappal bezárták kapuikat a magyar ifjúság előtt. Ez a tény egyúttal' elintézte azt a felmerült ter­vet is, hogy a magyar főiskolai hallgatók oly­módon volnának segélyezendők, hogy a rendel­kezésre álló pénzösszegből jegyek vásároltassa­nak a meglevő menzákon s a jegyek kiosztassa­nak a diákok között. Az alapítók céljai között azonban talán az első helyen állott az is, hogy a létesítendő menza a szlovenszkói és rüszinszkói származású magyar és német anyanyelvű ifjak­nak otthont nyújtson, számukra központot létesít­sen, ahol egymást a nap meghatározott szakában megtalálhatják 9 ahol senki sem néz reájuk görbe szemmel csak azért, mert — anyanyelvükön kí­vánnak beszélni. Ez a cél csakis külön menza létesítésével volt elérhető. Miután egy önálló konyha létesítése pénz­ügyi nehézségek miatt szóba sem jöhetett, — egy központi fekvésű, megfelelő helyiség megszerzése ma is százezer koronát meghaladó összegbe kerül — ezért megegyezést kötöttünk Prokupek A. prágai vendéglőssel olcsó diákebédek és vacso­rák kiszolgáltatására vonatkozólag, akinél a menzának rendelkezésére állott két tágas, a vendéglő többi részétől teljesen elkülönített helyiség. A havonkint kétezer tartott ellenőrzések alkalmával mindannyiszor beigazolódott, hogy a vendéglős becsülettel teljesítette szerződéssel vállalt kötelességét. A felszolgált ételek nrnő- sége ellen egyébként a látogatók részéről sem merült fel lényeges panasz s ha a mennyiség nem elégítette ki néha a látogatókat, úgy ez a körülmény ismét csak a minőség javára volt irható: mindenki tudja* önmagáról, hogy az íz­letes ételből a jócskább adag is kevésnek látszik. Tény az, hogy a vendéglős a szerződésben mérték- egységekkel is meghatározott adagokat a meg­állapított mennyiségben adta ki. A tisztaság igazán példás volt, ami különösen megnyerte a tisztaságot kedvelő magyar ifjúság tetszését. A kedvezményes helyek elosztásúnak nemkönnyü munkáját a magyar nemzeti párt törvényhozói klubja végezte az egyes kérvények­nek a legalaposabb áttanulmányozása és mér­legelése alapján. Zsinórmértékül kizárólag a szegénységi bizonyítvány s a tanulmányi elő­menetel Igazolása szolgált s ft kérelmezőnek, illetve szüleinek vallása, politikai pártállása eey­általán nem játszott szerepet a kérelem el­bírálásánál. A menzái anyagilag támogató nagyközöiv ségen kívül külön hálás köszönet illeti meg ama lapok kiadóvállalatait, amelyek egy-egy tigs- teletpéldány rendszeres küldésével lehetővé tet­ték az olvasóterem létesítését. A Menza címére az alábbi lapok tiszteletpéldányai jártak: Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság, £ Reggel, A Nép, Kassai Napló, Barázda, Komáromi Lapok, Csehszlovákiai Népszava, Callóközi Hír­lap, Magyar Munkás, Sajóvidék, Gömöri Lapok, Bars, Rüszinszkói Magyar Hírlap, Rüszinszkói Magyar Gazda. — Budapestről: Budapesti Hírlap, Magyar Hirlap, Magyar Újság, Magyarság, Nem­zeti Újság, 8-Örai Újság, Újság, Kis Újság, Nem­zeti Sport, A Rend, Színházi Élet, Élet, Napkelet, Nagyasszonyunk, Magyar írás, Orvosképzés, Növényvédelem, Protestáns szemle, Zászlónk. Végül a Temesvári Hirlap. A segélyek elszámolása. A menza alapítóinak eredeti terve szerint 12 tanuló ingyenes, 12 féláru s 24 kedvezményes ellátásban részesült volna. Ez alapon a napi ked­vezmények értéke 212 korona lett volna. A be­érkezett kérvények azonban mindennél jobban beszéltek amellett, hogy — ha alapos munkát akarunk végezni a diáksegélyezés terén — úgy a segélyeket okvetlenül emelni kell. Ezt lehetővé tette egyrészt a nagy közönség megértő áldozat- készsége, másrészt az a körülmény, hogy vala­mennyi segély nem vétetett igénybe állandóan s igy a költség-előirányzattal szemben már a legelső hetekben némi megtakaritás mutatkozott s ez alapon február hónaptól kezdve az év végéig 13 diák részesült ingyenes ellátásban, 24 féláru, s 20 kedvezményes ellátásban s igy az előirány­zott segélyek értéke napi 260 koronát tett ki. Az egész félév folyamán kiadatott összesen 1972 ingyenebéd 9.860-— kor. értékben 1968 ingyenvacsora 7.872.— kor. értékben 3200 féláruebéd 8.000-— kor. értékben 3003 féláruvacsora 6.006.— kor. értékben 2358 kedvezni. ebéd 2.358-— kor. értékben 1816 kedvezni,, vacsora 1.816-— kor. érlékben alkalmi segélyjegyek 21-50 kor. értékben A kiadott segélyek értéke összesen 35.935-50 k<M. A menza egyéb kiadásai (borravalóm egv. nyilv. tart. könyvek, porto, telefon) 7U1-5J kor. Összes kiadás 36.637-— kor. Fenti kiadások fedezetére befolyt a közönség adományaiból 15.872-60 kor. a MNP Kult. Szakoszt.-tól 20.764-40 kor. összesen 36.637-— kor. A menzának összesen 133 szabályszerűen jelentkezett látogatója volt. A menza pénztára utján eladatott összesen 8785 ebéd és 7000 vaoso- rajegy. A tényleg kiszolgáltatott ebédek és vacsorák száma azonban jóval nagyobb, miután a teljes áru jegyeket a vendéglős közvetlenül is árusította. Itt említjük meg végül, hogy a MAKK a fentrészletezett segélyektől függetlenül Uat diákot támogatott a menza keretén belül olyképpen, hogy számukra napi két korona segélyt adott, összesen 1140 korona értékben.á A pénzadományokon kívül egy alkalommal természetbeni adományt is hozott a posta: a Cseh­szlovákiai Cserkészszövetség Kassai Magyar Leányraj-a husvétkor egy hatalmas csomag finom süteményt küldött az ünnepeket a messze idegen­ben töltő ifjak részére. A kedves meglepetésért fogadják az adakozók ez utón is leghálásabb köszönetünket. • Jelentésünk nem volna teljes, ha nem em­lékeznénk meg egy kedves látogatásról. A nyír­egyházai felsőkereskedelmi iskola 30 tanulóból 8 két tanárból álló kiránduló csoportja Prágán át- utaztában Virágvasárnapján a diákmenzán ét­kezett s minden tekintetben a legnagyobb fokú megelégedését nyilvánította meg. A menza mellett lévő vendéglőt egyébként igen gyakran felkeresték a Prágában tartózkodó magyar képviselők és szenátorok is s igy a menza közvetlen érintkezést létesített a szlovenszkói magyarság vezérei s az ifjúság között. * , Mint a fentebb ismertetett elszámolásból is kitűnik, a menza fenntartását háromhetedrészbsn a magyar közönség áldozatkészsége tette lehetővé. Eddig nem kértünk s a közönség önként adott, mert tudta, hogy jó célra fordítja adományait Ha most azt a kifejezett kérést intézzük 6 minden szépért!, jóért és nemesért lelkesedő ma­gyar közönséghez, hdffy tartja meg to­vábbra is jóindulatában és pártfogásában a Magyar Menzát, tesszük ezt azért, mert. a diáksegélyezés terén további jelentős feladatokat kell megoldanunk, így elsősorban a brünni magyar főiskolai hall­gatok joggal elvárják, hogy őket is támogassuk 8 ezt a küszöbön álló iskolai év folyamán kívánjuk megoldani. Másodsorban gondoskodnunk kell megfelelő diákotthonok létesítéséről, mert a lakáskérdés egyike a legsúlyosabb problémák­nak. Éppen ezen utóbbi cél érdekében határozta el a menza vezetősége azt, hogy a közönség ado­mányainak egy részét tartalékolni fogja egy a diákotthon céljainak megfelelő ház vásárlására, ami akkor lesz könnyebben keresztülvihető, na a kormány a saint germaini szerződés szerint és a magyarságot megillető és kilátásba helyezett rendszeres támogatást a menza céljaira folyósítja. Prága, 1927. augusztus 31. Törköly József dr.. a magyar uemzefi párt kulturális szakosztályának meebizottia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom