Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-07 / 204. (1538.) szám

„Benes likvidár Machacsek cikke a Vatikán és Prága viszonyáról — Miért nem akar a Szentszék konkordátumot kötni Prágával! 1927 szeptember 7, szerda. BBi- ' 1 ' mmmmmmmm—mms A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának rendkívüli közgyűlése Kassán Kassa, szeptember 6. A CsehszJovákiai Magyar Újságírók Szin­dikátusának végrehajtó bizottsága szeptember 4-én Kassán ülést tartott Telléry Gyula orszá­gos alelnök elnökletével. Az ülésen résztvett a Szlovenszkói Újságírók Szervezetének elnö­ke, Keller Imre, a Kassai Újság főszerkesztője is. A titkári jelentés folyamán tudomásul vet­te a végrehajtó bizottság 39 tag kilépését az­zal, hogy az alapszabályok értelmében kilépé­sük csak egy negyed év múltán lép jogerőre. Uj rendes tagokul felvették Propperné-Békeffy Hermint és Erdélyi Lászlót, a Kassai Újság szerkesztőit, valamint Arnaul Aurélt, a Sze­pesi Hiradó-Szepesi Hirlap szerkesztőjét. Tu­domásul vette Simon Menyhért dr. és Jarnó József kilépésének visszavonását. A kerüle­ti kiküldöttek egyöntetűen kifejezték kerüle­teik ama kívánságát, hogy a szindikátus to­vábbra is a csehszlovákiai magyar újságírók érdekeinek védelmére folytassa működését. Keller Imre a testvérszervezet elnöke beszé­dében hangoztatta, hogy a két szervezet együttműködése, esetleg egybeolvadsáa az uj- ságirói kar érdekében szükséges. Az ügyve­zető titkár jelentése szerint a szindikátusnak jelenleg 69 rendes tagja van és a szindikátus­ban helyet foglal a csehszlovákiai magyar na­pilapok és hetilapok munkatársainak túlnyo­mó többsége. — A végrehajtó bizottság részle­tesen letárgyalta a prágai kerület által be­nyújtott kollektivszerződési tervezetet, azt né­mi módosítással magáévá tette. A prágai napi­lapokra vonatkozó szakaszait végérvényesen el is fogadta és utasította a többi kerületeket, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói lapokra vo­natkozó kollektív szerződési szakaszokat négy héten belül alkossák meg. — A bizott­ság a ungvári kerület felkérésére utasította a beesületbiróságot, hogy a kerület által történt feljelentés ügyében 14 napon belül hozzon döntést. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szin­dikátusa szeptember 4-én délután Kassán a Schalkház-szálló külön termében élénk láto- gatottságu rendkívüli közgyűlést tartott Dzu- rányi országos elnök vezetésével. A közgyű­lés tudomásul vette a titkári és pénztári je­lentést. Felhatalmazta az országos főpénztá­rost a hátralékos tagdijak és az egyéb követe­lések záros határidőn belüli behajtására. — Ezután a megüresedett tisztikari és bizottsági tagságoknak választás utján való betöltésére ; került a sor. .4 pötválasstás eredménye a következő: Az ügyvezető elnöki tisztség egyelőre nem ke- ; rül betöltés alá. — Országos főtitkár: Tömöri János dr., akit ideiglenesen az ügyvezető el­nöki teendőkkel is megbíztak. — Főellenör: Fodor Antal dr. — Végrehajtó bizottsági ren­des tagok: Szvatkó Pál dr., Herceg Gábor, 1 Szánthó László és Reinl János dr., póttagok: Grónay Gyula, Jelinek Ferenc, Faith Fülöp és Szentmihálvi Valéria. — Becsületbirósági rendes tagok: Telléry Gyula és Fodor Antal dr., póttagok: Neubauer Pál dr. és Rózsa Ele­mér. — Szociálpolitikai bizottság: Jelűnek Ferenc és Floch István. (Hivatalos. Kérjük szives átvételét.) Safarzik Ferenc, a világhírű magyar geológus meghalt Budapest, szept. 6. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Safarzik Ferenc bu­dapesti műegyetemi nyilvános rendes tanár, a magyar geológusok nesztora, tegnap Budapes­ten 73 éves korában hirtelen meghalt. A nagy tudós Debrecenben született s csupán két év választotta el negyedszázados egyetemi tanári jubileumától. Egész életét tudományos munká­ban töltötte el, sőt ezidei nyári szabadságát is a Bánságban töltötte folytonos kutatásokkal, mert legkedvesebb müvét, a Bánság geológiai monográfiáját akarta befejezni. Annak az ér­demes geológiai iskolának, amelynek európai hirii tagjai Lóczy Lajos és Koch Antal voltak, Safarzikkal a harmadik tagja is kidőlt az élők sorából. Nagy értékű munkássága külö­nösen a régi Magyarország krassószörényi és temesmegyei részére terjedt ki és a Vaskapu geológiai feltárása körül végzett korszakalko­tó munkát. Temetése szerdán lesz. Két diktátor találkozása Kovno, szeptember 6. Mussolini meghívta Woldemaras litván diktátort, hogy látogassa meg Olaszországot. Woldemaras azonnal a népszövet­ségi ülésszak után eleget tesz a meghívásnak és Genfbol Rómába utazik. Olaszországi tartózkodása alatt a Vatikánnal is tárgyalni fog a megkötendő i konkordátumról. Ugyanekkor a litván—olasz ke- j reskedelmi szerződés megkötéséről is szó lesz, Prága., szeptember 6. Machacsek Pál szlovák néppárti képviselő a Slovákban ve­zércikket ir a Vatikánról és Prágáról. Az fl- kaűmat megragadja arra, hogy éles támadást intézzen Benes ellen. Megállapítja, hogy Benes likvidál, mert bizonyára érzi, hogy csillaga letünöfélben rau. Erre a legfényesebb bizonyíték a Rothev- mere-aíkeió. Aki ismeri az angol politikai és zsurnalisztikái viszonyokat, az tudja, hogy ez az akcó minden jelentőség nélkül ma-adt volna, ha Benes nem lép közbe. A magyar hurrára először Hlinka András válaszolt Benes föllépése viszont olyan nevetséges volt és olyan kellemetlen helyzetet te­remtett, amelyből Benes utódjának ne­héz lesz kievickélnie. Hasonló a helyzet az egyházpolitikai kérdé­seknél is. Benes részére jól jött Csernoch kardinális halála. Benes lapjai most állan­dóan arról innak, hogy milyen nehézségek akadályozzák a konkordátum megkötését. Lőcse, szeptember 6. Hlinka András, a szlovák néppárt vezére, már régóta készült arra, hogy Lőcsét meglátogassa és itt egyik legjelentősebb szlovák ellenfelét, Fedor Mik­lóst, az országos keresztényszocialista párt képviselőjét, otthonában támadja. A néppárt már augusztus 80-n akarta e népgyülést meg­rendezni, de Hlinkát idejében értesítették arról, hogy a komunisták erősen felkészülnek erre a gyűlésre s Hlinka jobbnak látta Lőcsét egyelőre elkerülni. Végre most vasárnap mégis csak eljött Lőcsére és izgató beszédével a csöndes város nyugalmát alaposan megza­varta. A kommunisták állandóan zavarták a népgyülést s ez alkalmat adott Hlinka hívei­nek arra, hogy önmaguk teremtsenek rendet s igy parázs verekedést rendeztek. A Főtér valóságos harctérhez volt hasonló, amennyiben a verekedés eredményekép­pen tizenkét kommunista és egy szlovák néppárti sebesült maradt a porondon. Hlinka ez alkalommal is azt a módszerét al­kalmazta, hogy hagyta híveit kidühöngeni, anélkül, hogy egy szóval is lecsititotta volna őket Ezt a magatartást a közönség élesen elitélte, miután mindenki tudja, hogy Hlinka szónoki tehetségével még a legizzóbb hangu­latban is képes volna a verekedéseket meg­akadályozni. Hlinka különben lőcsei beszédében is mindenki ellen harcot hirdetett, aki nem az . ő táborába tartozik. Támadta elsősorban Fe­dor Miklós képviselőt, akit Vollai Elemér ag­rárius szenátorral hasonlított össze s azt a valótlanságot állitotto, hogy Fedor \: mindenáron mandátumhoz akart jutni s j; Ezzel szemben meg lehet állapítani azt, hogy a Szentszék nem akar konkordátumot kötni olyan állammal, amelynek parla­mentjében 29 szociáldemokrata, 28 nem­zeti szocialista, 17 német szociáldemo­krata, 7 német nemzeti szocialista és 41 kommunista iil. Az egyháznak már megvannak a maga szo­morú tapasztalatai. Meggyőződhetett arról, hogy a prágai szalónbolsevikiek mily m szentnek tartják az adott szót. A Vatikán nemi akar Pittsburg mintájára szerződéi# kötni. Ha az egyház valamikor konkordátumot köt, úgy ez a köztársaság teljes konszoli­dációjának lesz a jele­Továbbá meg fogja erősíteni azt, hogy a köz­társaságban az a politikai erkölcs uralkodik, amelynek alapján már meg lehetett azt a konkordátumot kötni, aminek sok száz évig fönn kell állania. őneki teljesen közömbös volt az, hogy me­lyik párt biztosit a számára mandátumot. Fedor Miklós, aki a prevrat óta lelkes vezető tagja és szervezője a keresztényszocialista pártnak, bizonyára megadja a méltó választ Hlinka nevetséges állítására. Hlinka továbbá ismét megtámadta Dob- ránszky János esperes-plébánost, a keresz­tényszocialista párt országos elnökét is, vala­mint a kommunistákat Elitélte a Rothermere- akciót s rámutatott arra, hogy harmincezer szepesi németnek három középiskolája van a Szepességen. Lőcsén szerinte a szlovákok nyolcvan százalék zsidó és protestáns kedvéért egy milliót fizetnek rá a gimnáziumra. A lőcsei reálgimnáziumban kétszáz diák kö­zül csak harminc a szlovák, a többi zsidó és evangélikus német. Háromszázezer (?!). ma­gyarnak pedig szerinte kilenc (?) középisko­lája van Szlovenszkón, mig a szlovákoknak a prevrat előtt még csak ábécéjük sem volt. És Fedor Miklós — jelentette ki beszéde során Hlinka — szivvel-lélekkel magyarosított Hlinkáék a véres népgyülés után a katoli­kus körben megbeszélték a községi választá­sok előkészületeit. A Hlinka-pártnák itt meg­állapított legújabb választási jelszava: „Vala­mennyien szlovákok vagyunk." Hlinka András lőcsei beszéde is jellemző a szlovák néppárt vezérének következetlen magatartására. Hlinka, aki az autonóm Szlo- ! venszkó megvalósulása esetére egyenlőséget i ígért a magyarságnak és a németségnek, most í azért támadja a szepesi németeket, mert azok í gyermekei a három szepesi német középisko­Prága polgármestere Rothermere ellen Baxa politikai nyilatkozata a „nem politizáló" prágai képviselőtestület előtt — Szerinte a kisebbségek többet kaptak, mint amennyit a békeszerződések biztosítanak Prága, szeptember 6. Prága főváros mai képviselőtestületi ülésén Baxa dr. főpolgár­mester nyilatkozatot olvasott fel Rothermere ellen s abban többek között a következőket állapítja meg: — A csehszlovák állam megalakulása, amelyet a csehszlovákok határtalan szenve­dések és véráldozatok árán vásároltak: meg, csak a történelmi igazságtalanságnak jóváté­telét és az idegen járom, valamint az állandó elnyomatás alóli felszabadulást jelenti. A csehszlovák nép önállóságának rövid kilenc éve alatt megmutatta, hogy államában képes a politikai és gazdasági viszonyokat úgy ren­dezni, ahogy ez egy jogállamhoz méltó. A nemzetiségi kérdésnél még a versaál­lesi békeszerződés határait is túllépte, mert az igazságos választási renddel alkalmat adott az összes nemzeti kisebbségeknek az államélet vezetésében, a kormányzatban és az állami közigazgatásban való részvételre. A nemzet kívánja a békét önmagáért és az álta­lános emberiség fejlődéséért. A békeszerző­dések megbolygatása a háborús vérontás elő­készítését jelenti. A csehszlovák köztársaság konszolidálásában rejlik Középeurópa békéje. Prága fővárosa elitéli ezeket a mozgalmakat és fölhívja mindazokat, akik a békét és a nyugalmat kívánják és akik a népek közös, nyugodt munkája mellett vannak, hogy közös védelemre keljenek az európai béke minden megbontőja elten. Prága fővárosának polgármestere ugy- látszik nem nagyon törődik a kormánynak, a pártoknak, valamint a nemzetgyűlésnek azon sokat hangoztatott elvével, hogy a városi közigazgatásból teljesen ki kell küszöbölni a politikát. Ismételt soviniszta magatartásával Baxa egyáltalában nem szolgálja a nemzetek közötti békét. Sovinizmusában addig megy, hogy Prágában, ahol ötssázalékos németség la­kik, nem tiir meg egyetlen német föHrást sem, viszont minden más nyelvű felírás meg van engedve. A főváros német képviselőtestületi tagjai a tegnapi ülésen, amikor a polgármester a nemzeti kisebbségekről beszélt, tüntetőleg el­hagyták az üléstermet. A néppárt véres lőcsei gyűlésén Hlinka Fedor Miklóst és a szepesi németeket támadta Hlinka András a zlpszerektöl Is Irigyli as anyanyelvű oktatást 3 lát látogatják. Hlinka András még mindig a rég elcsépelt, hitelüket vesztett jelszavakkal operál és töblxvk között azt. a teljesen valótlan állítását is megismétli, hogy a szlovákok rá­fizetnek a kisebbségi iskolákra. Már megta­nulhatta volna Hlinka is azt, hogy az államnak kötelessége összes polgárai számára iskolákat fentartani. amikor kötelességévé teszi minden polgárának nemzetiségre és vallásra való kü­lönbség uélkül az egyforma közteherviselést. S különbeu sem igaz, hogy7 a szlovákok ráfi­zetnek a német iskolákra, mert a szepesi né­metek és a zsidóság aránylag sokk?.: több adót fizet, mint a szepesi szlovákság.. A községi választási rendtartás kézikönyve Prága, szeptember 3. Rendkívül hasznos és közérdekű kézi­könyvet adott ki a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok prágai központi irodája. Az 56 oldalas kézikönyv a községi választási rendtartásnak teljes ismertetését nyújtja szakszerű feldolgozásban s igy értékes segéd­eszköze lesz a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártszervezeteknek, a községi élet vezetőinek s mindazoknak, akiknek bármily szerep jut a közeli hetekben a községi válasz­tások alkalmával. A községi választásokra vonatkozó jog­szabályokról ez már a harmadik magyarnyel­vű ismertetés. Az elsőt Törköly József dr., a magyar nemzeti párt jelenlegi szenátora adta kd az 1919. évi 70. számú törvéuy alapján. Miután azonban az 1922. évi 253. számú tör­vény lényegesen megváltoztatta az alaptör­vény rendelkezéseit, az 1923. évi községi vá­lasztások előtt a központi iroda néhai nagy­nevű igazgatójának, Petrogalli Oszkárnak in­tézkedésére egy pótfüzetet adott ki, hogy pártszervezeteink és választó közönségünk a novella tartalmát is ismerje. Gyakorlati szeü.pontból két, egymást ki­egészítő kommentár egyidejű használata ter­mészetesen, megnehezítette a gyors tájékozó­dást. Ezért most, amikor ismét községi vá­lasztások előtt állunk, a központi iroda — na­gyon helyesen kötelességének tartotta, hogy a községi választásokra vonatkozó jog­szabályokat egy műben foglalja össze és ily- módon tegye lehetővé a pártszervezeteknek és minden érdeklődőnek, hogy a választáso­kat illető minden kérdésre gyors és pontos felvilágosítást nyerjenek. A kézikönyvben a községi választások egész joganyaga szakszerűen osztályozva meg­található. Nemcsak az 1919. és 1922. évi tör­vények szövegének ismertetését és magyará­zatát tartalmazza, hanem részletesen ismer­teti a miniszteri utasítást, továbbá a Pozsony, Kassa, Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városokra vonatkozó különleges rendelkezé­seket, (melyeket az 1922. évi 243. számú és az 1923. évi 171. számú törvények foglalnak magukba) és a katonák választójogának meg­szüntetéséről szóló 1927. évi 67. számú tör­vényt is. Nem maradtak ki a könnyen kezel­hető és világosan áttekinthető kézikönyvből a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének idevágó rendelkezései, továbbá a közigazga­tási és a választási bíróság elvi döntései sem, A kézikönyv gyakorlati értékét nagyban emeli a befejező rész, amelyben megtaláljuk a községi választásokkal kapcsolatos legfon­tosabb beadványok magyar és szlováknyelvü mintáit. A kézikönyv két koronás árban megsze­rezhető a pártközpontoknál és párttitkársá­goknál, továbbá a prágai központi irodánál is, amelynek szeptember elsejétől a követke­ző uj címe van: Prága I., Kaprová ul. 14. III. Véres epizód egy jugoszláviai választási gyűlésen Belgrád, szept. 6. A jövő heti választások agitációs küzdelmei vasárnap érték e] tető­pontjukat. Minden politikai párt gyűléseket rendezett, a legtekintélyesebb politikusok szónokoltak.- A montenegrói Danilogradban véres esemény zavarta meg a demokraták vá- lasztógyülését. A demokrata képviselőjelölt programbeszéde közben egy asszony felrohant az emelvényre, megragadta a képviselőjelölt bajuszát s nagy késsel levágta azt. A megré­mült jelölt védekezni akart s közben előrán­totta revolverét és az asszonyra sütötte. A golyó halálosan talált. A képviselőjelöltet le­tartóztatták. Anglia biztosítani akarja Transjordániai függetlenségét London, szeptember 6. A Times jeruzsálemt jelentése szerint a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Anglia és Transjordánia megállapodását, melyben a londoni kormány teljes függetlenséget biztosit a gyarmatnak, ha Abdulah emir megtűri maga mellett- az állandó angol technikai .,tanács­adót?- Az emir beleegyezed ebbe és elhatározta, hogy. egy..25 tagú törvényhozó testületet hiv egybo és öt minisztert; nevez ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom