Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-20 / 215. (1549.) szám

4 ____________________________V ItAfilEAR'MIRItöQ 1927 szeptember 20, kedd. Resztet József meghalt Budapest, szeptember 19. (Budapesti szer­kesztőségeink telefonjelentése.) A m'aigyiaar kritikusok és esztéták rilázá­rnak egyik legíkörísmiertébb tíiigja. Keszlea- József vasárnap 81 érés komáiban amglhallt. Keiszle.r még szepitemnber 4-én ceaíládjjfa köré­bon ihmiepellte sziilctésciaipját. Már hosszabb ideije szervi szivbaijlbiam szonreideitt. Vlaisáír- nlap éjjel nyugodtam és fájdalom nélkül eftaíud/t és j óbb! étre szendém ült. A magyar főiskolások rimaszombati kongresszusa egyetemi magyar tanszék felállítását kívánja Megválasztották a magyar főiskolások szövetségének ideiglenes vezetőségét — A diákság szociális és kulturális problémái * Készlet- József esztétikai iró és kritikus 1S46 szeptember 4-én született a hevesmegyei Pásztón. Középiskoláit Gyöngyösön és Budapesten végezte. A pesti egyetemen elvégezte a jogot is, azután ujsjágiró leit s a Pcster Lloydba, a Magyaror­szágba cs a Nagyvilágba dolgozott. 1876-ban, mi­után már másfél evet töltött Parisban, irodalmat, történetet cs filozófiát tanulmányozván Trefort miniszter újból kiküldte három évre, hogy ugyan­ezen tanulmányokat folytassa és azután otthon francia tanárokat neveljen. Párisi tartózkodása alatt művészi és irodalmi, valamint színházi cik­keket küldött a budapesti lapoknak, amely cik­kek nagyobbrészt Du Chaudron álnév alatt je­lentek meg. Hazatérése után az országos *anár­képző intézethez a francia nyelv és irodalom ta­nárává nevezték ki. Mint újságíró is élénk tevé­kenységet fejtett ki, előbb az Ellenőrnek, majd a Nemzetnek volt a főmunkatársa. Ő alapította és szerkesztette hét évig a Harmónia cirnü kritikai lapot és vezette annak színházi, irodalmi és kép­zőművészeti rovatát. 1891-ig a párisi Journal des üebals budapesti politikai tudósítója volt. A Nemzet tárcarovatában ugyancsak irodalmi, szín­házi és művészeti tárgyú cikkeket irt. Külön két munkája jelent meg: A jellem a művészetben és Dante Galeotioja. Keszler József az utolsó évti­zedben nagy amerikai tanulmányutat tett meg és az Újságnak volt a munkatársa. Tagja volt a Bu­dapesti Nemzeti Színház drámabiráló bizottsága- 1 nak is. Patsjdl légionáriusai 2 Roihermere-akció és a fascisfák ellen Prága, szeptember 19. A csehszlovák Jagionistáík szövetsége tagnap országos párt- inapO't tartott, amelyen az adimmiszttiratiiv ügyeken kívül a napi potitilkaii esteményeket Ás tárgyalták. Patejdl képviselő rámutatott átnrtai, íhioigy a Rotíherme r e-aikció a magyar zsieái'tiráik müve. Ezen akció, valamint a fasois- ták [legutóbbi eseményei figyelmeztetik az összes pártokat, ameílyiek az állam integritá­sát meg akarják védeni, kegy résen legye­zték. ő miaigia ugyan nem lát semmi veszélyt ezekben az ;akciékban, A jelertvolak hiatáro- zati javaslatot fogadtak el, melyben megálla­pítják, hogy a Budapestről jövő támadás osz­tály- és pártállásra való tekintet nélkül is­mét fötébreiszitette a cseli szlovákokat és meg­mutatja nekik, hogy az a 180.000 önkéntes, aki a világháborúban harcba szállt a szabad­ságért, ma is őrt ál a hű és önérzetes polgá­rok milliói fölött. S ezen a falanxon megtör minden kísértet, mely az állam határainak megbontására tör, vagy pedig a köztársaság­ban nyugtalanságot és forradalmat: akar elő­idézni. A légionáriusok a faiseista mozgalmat is álilametleniesnelk mim ősit ilk. A kormány iránt a legteljesebb bizalomimial vannak és meg vannak győződve afelől, hogy a kor­mány és a hatóságok céltudatosam és erős kézzel lépnek föl bármilyen áilamiföliforgaíió bürlkisérlet ellen. Másodszor Is folfooncolják Forgácli Anna tetemét: Budapest, szeptember 19. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A klagen­furti Landesgericht beleegyezett abba, hogy a tragikusan és gyanús körülmények között meghalt Forgács Anna holttestét harmadszor is felkoncolják, egyben törvényszéki szakér­tőül két bécsi egyetemi tanárt ajánl. Gál Je­nő dr. védő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a védelem által kijelölt szakértő legyen jelen a boncolásnál és a klagenfurti törvény­székkel táviratilag közölte, hogy a boncolás­nál Orbán Sándor dr. kórházi főorvost kíván­ja szakértőként. Egy prágai nagykereskedő fiának félmilliós csalása Prága, szeptember 19. A Morgen értesü­lése szerint a múlt hét folyamán Prágában óriási csalást lepleztek le. Egy prágai nagyke­reskedő fia, aki több év óta Párisban tartózko­dik, hamis fuvarlevéllel közel 400 ezer koro­nát csalt ki egy szállítótól és egy prágai ke­reskedőtől pedig 170 ezer korona értékű árut lopott. A sikkasztó tolvaj felesége, aki egy előkelő prágai családból származik, azonnal megindította férje ellen a válópert. A köny- nyelmü ember állítólag a Riviérán él egy fél­világi hölggyel. Megjegyzendő, 1 Rimaszombat, szeptember 19. (; (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) A P. , M. H. vasárnapi számában részeletesen beszámol- . tünk a magyar diákság nagy seregszemléjének, a 3 rimaszombati diákkongresszusnak első napjáról. . Most, hogy a kongresszus már végétért és a diák- . delegátusok az ország minden részében szertes7^- iedtek a jól végzett munka felemelő tudatával és (’ a kongresszus nagyszabású célkitűzésével, büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy a rimaszombati , kongresszus a csehszlovákiai magyar főiskolai . hallgatóság legfontosabb állomása lett, amelyen a diákságot legközelebbről érdeklő problémákat olyan alaposan tárgyaltak meg és dolgoz'al: ki, hogy a legszebb reménnyel várhatjuk a magyar egyetemi ifjúság elkövetkező munkáját a kon­gresszuson lefektetett alapokon. A pénteki kulturest Mint már jelentettük, a diákkongresszus pén­tek este reprezentatív ünnepséggel lépett Rima­szombat társadalma elé, amely méltányolva a diákság mozgalmának nagy jelentőségét, feleke- zefre és osztályra való különbség nélkül töltötte meg a Polgári Olvasókör előadó termét. A kö­zönség nem csalatkozott várakozásában, magas színvonalú előadásokban gyönyörködhetett, úgy­hogy a kulíurest Rimaszombat kulturális életének valóban sokatjelentő állomása volt. A költői szárnyalásu megnyitó beszédet a | kongresszus egyik fáradhatatlan rendezője, Györy Dezső tartotta. Mély gondolatokban szántó beszé­déből a következő részletet emeljük ki: — Kétszer szent ünnep ez a mai este: ün­nepe a magyar kultúrának és ünnepe a magyar fiatalságnak. A nagy összeomlásra ráboruló le­targia próbára tette a magyar életerőt, de a ma­gyarságból uj teremtő munkát és szilaj életkedzet váltott ki a megpróbáltatás, a magyarság megmu­tatta, hogy olyan, mint a magyar fa: a dió: ha nem terem, nagy póznákkal meg kell verni, össze kell tömi és a csapások alatt dús termőerőbe szökken. A magyarok Istene igazat adott a „Ne­künk Mohács kell" költőjének, hogy a mi Isten­nünk szent galambja ne hogy zöld ágat hozzon, csak verjen, ostorozzon. De csapások Idejére láng- lelkű prófétákat is adott, akik megmutatták a ma- ■ gyarság útját és megbiztattak, hogy élni fogunk, , ha halottnak látszunk is, megjavulunk, habár na­gyon megromlottunk és ha bűnbe sülyedtünk is, • meg fogunk tisztulni, csak vissza kell térni a i drága, jő, igazságos földhöz, egészséges munkát ( leéli végezni és egészséges kultúrát kisarjasztani. Á magyar fa sorsa rajtunk is bekövetkezett: , feleszméltünk, újjáéledtünk és a nagy magyar reneszánsz a küszöbön áll. c Akikről eddig tudomást sem vet a világ, már ott 1 küzdünk Európa porondján a népek nemes verse- ' nyén az elsők között. — Jól esik ebbe a szédítő perspektívába be- 3 lenézni akkor, amikor szomorú viszonyaink kö­zött egy ország magyar fiatalsága gyűlt össze: a magyar jövő rohamserege. Ez a magyar szellemi rohamcsapat gyönyörűen nehéz és magasztosan , súlyos történelmi missziót kapott ajándékba a sorstól. Missziója lesz tartalommal megtölteni a ^ magyar jövő perspektíváját, képviseli a magyar szellemi fölényt és a magyar kultúra csodálatos fároszát és ennek a fényénél munkás, boldog em­beri magyar életet teremteni minden darabjára a ] földnek, ahol magyarok élnek, magyarok seny- j vednek, c — Szimbólum volna az, hogy ez a fiatalság £ kulturestével köszöni meg a városnak és társadal- c mának vendégbarátságát, ha a kulturmunka nem volna a vérükből, a lényükből való. így nem x szimbólum, de belső dokumentum. x Törköly József 1 a magyar ifjúság hivatásáról € A nagyhatású megnyitó beszédet zajos taps­sal fogadta a közönség. Ezután Törköly József dr. szenátor jelent meg a pódiumon. Könnyekig ható lendületes beszédében a magyar ifjúság hivatásá­ról és kötelességéről beszélt: .. Végig!gó®o(ltt rajtunk a sors, de mégsem i pusztultunk ©1, esiak a szatadságtujnk lettt kevie- i sebh, szivünk lettft netheajeM) egy mjcgümészthe- 1 tetlen fájdalodnimtail, csak aa arcunk lett rtáneo- i saíbib a gondtól, a hulló kénytől...“ — kezdte t a beszédet. A nagy églés után azonban sokaik i megftalláJllfcák a hitüket s az Istent, aki nj Stimeo- t nokiajt adott! a magyiamságin/alk: igazi magyar ifjú- e ságot. A magyar fiatalságnak egy része eldobta \ magától a remJémvit, die a másik rés® nj kunyhót igyekezett építeni a romokból a nemzeti érté­keik, tűrik a szenvedést s a nagy romhaJimaz kö­zött egyedül a magyar ifjúság fáklyája ég el- puszMthiaitiaitiatnul. — Az önrendoíSkezési jogból, f ha egyebünk nem ,de könyörgő imánk Istenhez s mégis megmaradt. Hivatkozik egy olasz állom- 7 férfi mondására, aki szerint szükséges a nem- c zetek életképességéihez, hogy a, nemzeti érzés és 1 gondolat oly társadalmi szervezeteiket teremjen, <í I amelyek nemcsak akarnák, de tudnak is csele- s tudni s melyek az ifjúságtól kezdve az öreg ko- r rig beállítják az egyénit a nemzet szolgálatába. E mondásban van meabatározva a md ifjúságunk 1 hivatása is. A magyar ifjúság liivattása a nemzet ’. feltétlen szolgálata, a magyiar szolidaritás fel­építése. Ezért kell közös szervezetbe töiuiörüi- 1 njiök a magyar ifjaknak. A magyiar ifjúságinak dolgoznia kell hittel és kitartással. A magyar if­júságnak kötelessége., hogy más nőnket fiaival teetvérkezet fogjon, hogy épiitee anníák leihetősé- 3 gél, hogy ha vannak', akik a régé hazában inég ; testvérek voltak, de ma már ellenségtokké let- l tek r újra megértő testvéreikké váljanak. A ma- i gyár ifjúságnak nem szabad az osztályharc szol- 1 gálájában állni! mert niindemnek az egész nem­zet egyeteme érdekék etn kell történnie. — Sze- , réssé az ifjúság a magyar irodalmat, költészetet, történelmet, miért aki ezeket megfogadja, nem érdemli meg a magyar nevet. Iia ég és föld össBeszakad: a magyar ifjú magyar maortadjon! Flachbarth Ernő előadása Törköly szenátor mély érzéssel áthatott és ímeglhiató beszédét szűnni nem akaró lelkesedés fogadta. Majd Flachbarth Ernő dr. „A magyar diákság közéleti hivatásáról" tartotta meg értékes előadását. Kedves Mifcszát'h-novellaidézettel kezdte aneg beszédét, ötletesen tért erről rá az ifjúság hi­vatására. Az ifjúság hivatása, hogy uj ideákat és uij gondolatokat termeljem s azokat szigorú aka­rattal megvalósítani igyekezzék. Az ifjúság kötelessége, hogy lelkesüljön uj ideáikért, mert cs<ak ily módon érhető el az # embert társadalom folytonos fejlődése. Az az ifjú, aki előtt nem lebegnék nagy ideálok, az szivében és lelkében elöregedett aggastyán. Állást foglal az ellem a felfogás ellen, mely az uj generáció e az idősebb nemzedék között ellentétet igyekszik megá 1 Lapítani. Ilyen ellentét nincs! Mindkét nemzedékeit ugyanazon társadalom szerves, egymástól el- külömithetotlem részének kell tekintem. Feil- télífletn fontos az ősök tisztelete. Az evolúció legyen a cél s nem a revolució! Az ifjúságnak el kell fogadni azit a nemzeti és társadalmi keretet, amelyben született s azt kell tavábtbíejlesztenáe. A nemzeti eszme még ma eem fejezte be hivatását s ez csak akkor fogja elérni célját, ha az államok határait az egyes népek kí­vánságához képest s a néprajzi határok szerint vonják meg. Óva inti az ifjúságot a tPáneurópa eszméjétől, mert ez nem hozza magával a nemzeti kérdés megoldását­A nemzeti érzés természetesen neon cél s ezt a nagy emberi eszmével párhuzamosan kell io-* vábbfejiesztemi. S midőn a magyar kultúrát .védel­mezzük: az emberi érzésnek teszünk szolgálatot. A magyaT nemzeti érzés párhuzamosan halad az embert eszmével. A magyar ifjúság a mai megpró­báltatások között is szereti nemzetét s hisz jobb jövőjében. Az ifjúság legfőbb kötelessége, hogy a nio- gyar közéletiben, reá váró hivatásija alaposan felkészüljön. ^ Ne pártpolitikát üzZön az ifjúság, hanem a nem­zet nagy politikád céljait kell szem előtt tartania, most is, mindig is. Véesey Zoltán előadása. Nagy tapsviharral köszönte meg a közönség Flachbarth Emő dr. értékes beszédét. A kulturest programjának utolsó pontjaképpen Véesey Zoltán dr„ a P. M. H. szerkesztője tartotta meg előadá­sát „A magyar ifjúság tudományos munkája" címen. Véesey Zoltán előadását a magyar diákság munkaprogramjának vázolásával kezdte. Ma a nemzeteket kultúrájuk szerint értékelik s a népek versenyében az a nemzet szerzi a legnagyobb el­ismerést, amely sikeres eredményekkel mozdítja elő az emberi fejlődés egyetemes nagy müvét. A magyar nemzet tragédiája egyetlen , keserű vigasztalással járt: a nemzetben rejlő örök értékek az emberiség közkin- I csévé, általánosan elismert tulajdonává váltak. • ] A magyar név a kultúra minden területén világ- ■ márka. Ez a legnagyobb propaganda is. A magyar - laboratórium, a tudósok csendes fészke világot 1 renditő lehet a nemzetek versenyében, a magyar tudomány a nemzet lerongyolt állapotában Is igen előkelő helyet foglal el abban a birodalom- , bán, ahol egyedüli rang a tudás. A világ minden ' egyetemén találkozhatunk elsőrendű magyar ne­vekkel. Fájdalom, hogy a kisebbségi magyarság tudományos élete elmaradottságban le- , l edzik. j Mig irodalmi életünk előrehalad, addig a szlovén- 1 szkói magyar tudomány érdekében egyetlen lé- ] pés sem történt, dacára, hogy Szlovenszkó min- dig nagy szerepet játszott a magyar kultúra fej- '1 lesztésében b az itt maradottak között is nem egy érték van, akiknek számára azonban a magyar 1 sors gondjai miatt lehetetlenné vált a tudomá- 1 nyos munka. t Az ál'anmak kell a tudományos munkát elő- t készíteni s öszlöudijakat kiadni, az állam legyen 1 a tudomány Maecenása- Nincs más lehetőség* najjd a magyar társadalomnak figyelmét felkelte­ni- ® magyar tudományos munka iránt. Nincs tu­dományos centrumunk, nincs akadémiánk, egye­temünk, még katedránk sem: ezeket kell ni ad megszereznünk, hogy a magyar ifjúság tudomá­nyos képzettsége biztosítva legyen. Egy uj tudo­mányt kell ápolnia, a kisebbségi tudományt s en­nek fontosságával kell tisztában lennie a magyar ifjúságnak: — A magyar ifjúság másik munkája a tudomány népszerűsítése a falvakban a falu gazdasági és szellemi kultúrájának emelése érdekében. Beszéde végén lendületes szavakkal kíván mind­ezekhez jó munkát. A lelkesen fogadott Tizedek után az estély véget ért. A hallgatóság őszinte sajnálatára, sem 1 Makkai Sándor erdélyi ref. püspök, sem Torna 1 István iró nem jöhetett el előadását megtartani, 1 de lelkes hangú levélben tett hilet a diákság ügye mellett. A bankett A kitünően sikerült kulturestet a Tátra-szállő éttermében hatvan terítékes bankett követte, ame­lyen a diákdelegátusokon kívül sokan jelentek meg a védnökök sorából is. A zöld asztal komoly­ságát a fehér asztal kedélyes hangulata váltotta fel. Magyarády Zoltán a vendégeket köszöntőbe fel, Irmán Oszkár a házigazdákat éltette. Törköly József dr. szenátor, Kessler Edgár, Vajda Zoltán, Véesey Zoltán dr. és Telek A., Sándor, városb'rő mondott komoly köszöntőket, a humoros ritmu­sokról Mohácsy János és Szombatig Viktor gon­doskodott. A bankett pompás hangulatban a haj­nali órákig tartott. A szombat délelőtti ülés A kongresszus szombaton délelőtt nyilvános ülést tartott. Legfontosabb tárgya ennek a Szlo- venszkői Magyar Főiskolások Szövetségének alap­szabálytervezete volt, melyet a kongresszus egy­hangúlag elfogadott. A szövetség ideiglenes ve­zetőségéül hatos bizottságot választottak, amely­nek tagjai Coelly István (Pozsony), Vajda Zoltán, (Rimaszombat), Mohácsy János (Komárom), Ilrdi- n-a Lajos (Léva), Hornyánszky István (Pozsony); kulturreferenssé Kessler Edgárt választották. — Ezután Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, Berták Béla munkácsi püspök, Tichy Kálmán, Schubert Tódor, Dobossy Imre és Söröss Béla védnökök üdvözletét olvasták fel. Kessler Edgár nagyfontosságp indítványt nynjtott he az egyetemi magyar tanszék felál- litása iránt. A kongresszus elhatározta, hogy memo­randum formájában fordul az iskolaügyi minisztériumhoz magyar tanszék és sze­minárium felállítása érdekében. A kongresszus továbbá elhatározta, hogy elelnőrző bizottságot választ, melynek tagjai tekintélyes férfiak lesznek és amely az ifjúság1 hatos bizottsága mellett a diákszociális ügyek­ben ellenőrző és támogató funkciót fog be­tölteni. Az ellenőrző bizottság tagjaiul a kong­resszus egyhangúan Grosschmid Géza dr., Tör­köly József dr., Gregorovits Lipótot, Söröss Bélát és Flachbarth Ernő dr.-t válaszotta meg. Délután zártkörű megbeszélést tartott a kongresszus, majd négy órakor az ifjúság kiküldötteinek kulturdélutánja folyt le szép számú hallgató közönség részvételével. Számos közérdekű probléma került szőnyegre a diákszociális és diákkulturális mozgalom köréből. Előadások ismertették a diákság helyzetét s a falumoz­galmat. Számtalan, a diákságot érdeklő eszmét vitattak meg s az előadék és hozzászólók ala­pos felkészültségükről tettek tanulságot. Este a Tátra nagytermében rendkívül si" került táncmulatság fejezte be a kongresszust, amelyen Rimaszombat társadalma nagy szám­ban jelent meg és meleg szeretetben kapcso­lódott össze a lelkes diáksereggel. Elkészült a vádirat a százával iratrablás négy gyanúsítottja ellen Prága, szeptember 19. A százavai fascis- ta affér vizsgálatát már befejezték és a vizsgá­lóbíró az iratokat áttette az államügyészség­hez, amely már el is készítette a vádiratot. ií letartóztatottak közül Chybe Ferencet, Kellő? Józsefet, Zitny Henriket és Hetes Károlyt csa­lással és hamis hírek terjesztésével vádolja a rendtörvény alapján. Ez a négy vádlott letar­tóztatásban is marad. A többi négy gyanúsítot­tal szemben bizonyítékok hiányában beszün­tették az eljárást és azonnal szabadlábra is helyezték őket. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom