Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-20 / 215. (1549.) szám

1827 szeptember 20, kedd. A beregszászi Fábry Tivadar agyonlőtte Szász József gimnáziumi ianH azután önmagával végzett Nagytól! ó, szeptember 19. (A Prágai Magyar Hírláp tudlósátójának tellett ón jelein Lése.) Borzalmas családi tragédia történt Nagy kálié szatm ár megyei városkában a vasárnapi nap folyamán, amelynek részle­teit, inda tóokait a nyomozás még nem dérit1 hétté fel a maguk teljes egészében. A tragé­diának két halálos áldozata van, az egyik a beregszászi Fábry Tivadar, az ottani gazda­sági egyesület igazgatója, a másik pedig Szász József nagytólléi főgimnáziumi tanár. Fábry Tivadar hosszabb időn keresztül bizalmas viszonyt tartott fenn Szász József feleségével s az asszony el is költözött urá­tól, Beregszászra jött át, ahol Fábryval együtt élt. A tragédia szálai innen ered­hetnek. Fábry Tivadar a múlt napokban átment Nagykállóba, ahol a szállodában bérelt la­kást. Vasárnapon felkereste Szász József ta­nárt a lakásán. Rövid ideig beszélgethettek, majd egyszerre a szomszédok lövések zajára Pozsony, szeptember 19. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tíz óra­kor kezdte meg a pozsonyi törvényszék Kavecs- ka-büntetőtanácsa Dusek Károly pozsonyi mi­niszteri főszámtanácsos sikkasztási biinperé- nek tárgyalását Dusek esete annakidején óriási port vert föl, úgyhogy a mai tárgya­lást érthetően nagy érdeklődés előzte meg. Dusek Károly derékbatörött karrérje so­rán a forradalom után egyszeriben feltűnt nagyságok tüneményes pályáját futotta meg. ’A teljhatalmú minisztérium számvevőjének volt a vezető tisztviselője és egy ideig főszám­vevő-jelöltként szerepelt a városházán is, ahol Bellái József ajánlására meg is választották, de azután a városi tanács ellenállása miatt le­köszönt erről a tisztségéről. Pozsonynak egyébként Dusek állása súlyos pénzébe ke­rült volna, mert Dusek, aki mindössze 39 éves, mint légio­nárius 33 szolgálati évvel lépett volna Pozsony város szolgálatába. Dusek azonban, noha a városnál azután sem­miféle tisztséget nem viselt, továbbra is rossz szelleme maradt a városházának, mert az előkelő urak „te-barátja“ a városi tisztviselők előmenetelénél, sőt osztályozásá­nál, elbocsátásánál, a magyar tisztviselők ki- ebrr.dálásánál továbbra is nagy és befolyásos szerepet játszott, mindaddig, amig nem jött a kinos szenzáció, amely január 30-ikán pattant ki, amikor Dusek hirtelen eltűnt Pozsonyból. Kiderült, hogy a főtanácsos nagy összegeket sikkasztott az úgynevezett repatriációs alap­ból és a sikkasztott pénzt hazárdjátékon elkár­tyázta. Felesége és három gyermeke van Du- seknek, szép fizetése, jó lakása volt, de a kár­tyaszenvedély elragadta és a bűn útjára vitte. Éjszakáit lebujkávéházakban töltötte, kártyá­zott, a maga pénzéből, a rábízott pénzekből, játszott és vesztett . . . Eleinte azt hitték a sikkasztás felfedezé­se után, hogy Dusek elbujdosótt és öngyilkos lett, de csakhamar kiderült, hogy Prágába szökött és nyugodtan kártyázik tovább a prágai kávéházakban, jóllehet körözés alatt állott. de napról-napra más kávéházban játszott, hogy föl ne ismerjék. Végre is — február ti­zenkettedikén — egy "Óvárosi kávéházban a Pozsonyból Prágába felküldött detektí­vek fölismerték és letartóztatták. 'Azóta vizsgálati fogoly Dusek Sároly a pozso­nyi államügyészségen, ahol irodai szolgálatra osztották be. Az államügyészség a vádiratot Dusek Károly ellen hivatali sikkasztás büntette öt­lött ok ügyeim esek. Amikor a folyosóra ki­rántottak, látták, hogy Fábry feldúlt arccal, sietve hagyja el a tanár lakását. Azonnal be­nyitottak Szász József lakására. Megdöbbentő látvány tárult szemük ©ló; a szerencsétlen tanár ott feküdt irtózatos vőrtócsába® a sző­nyegen. Amikor rátaláltak, már nem élt. Fábry három revolverlövéssel terítette le s ^mindegyik lövés halálos volt. Fábry Tivadar ezalatt szállodai lakására sietett, magára zárta az'■ajtót, azután két pa­pírlapra néhány kusza sort vetett oda, majd maga ellen emelte a gyilkos fegyvert s go­lyót röpített agyába, amely azonnal megölte. Mikor rátörték az ajtót, már halott volt. A két hátrahagyott cédula csak sejteti a véres tragédia okát és lefolyását, de megbíz­ható felvilágosítást nem nyújt. Az egyiken ez állott: „ö rontott nekem. Én öltem meg őt/4 A másikra ezek voltak vetve: mén készítette el, amelyet azzal követett el, hogy mint a repatriációs alap kezelője 132.434 korona 20 fülért siklcasztott ebből az alapból, a Stefánik-alapból pedig 19.682 korona 44 fillért sikkasztott. Annak idején Dusek milliós sikkasztásairól beszélt a fáma, de ez hivatalosan nem bizo­nyult valónak, mert a vádirat mindössze ezt a két sikkasztást rójja fel Dusek bünéül. Dusek a védelem szerint a Stefánik-^alapból sikkasz­tott pénzt visszatérítette, a 132.434 koronából pedig — ugyancsak a védelem szerint — le­vonandó 17.000 korona, amely könyvelési hiba. Dusek ügye azért húzódott ilyen sokáig, mert a könyvszakértők, Polák Stanisláv bankcég- jegyző és Berkovics Ferdinánd tanár hosszú hónapokig vizsgálták a könyveket. Megálla­pították, hogy Dusek a repatriációs alap tőké­jéből — amely kétmillió korona — nem sik­kasztott, hanem csak a kamatait kártyázta el A tárgyalás elnöke Kavecska Ferenc tábla- biró. Szavazóbirák: Hoffman és Mázai tábla- birák. A vádhatóságot Novák dr. államügyész képviseli. A vádlottat Sípos Leó dr. védi. A védelem arra az álláspontra helyezkedik, hogy Dusek nem hivatali, hanem csak közönséges sikkasztást követett el. A repatriációs alap nem volt az állam pénze és Dusek nem mint állami tisztviselő kezelte ezt az alapot, hanem mint magánember és ezért nem is kapott kü­lön fizetést, sőt elődje: Parna sem volt állami tisztviselő. Tanukul kérte a védő beidéztetni Micsura Márton dr. volt teljhatalmú’ minisz­tert, kassai táblaelnököt, Dolejs Béla dr. volt teljhatalmú miniszteri osztálytanácsost, kassai rendőrigazgatót, aki Dusek főnöke volt, Kultyn számvevőségi főnököt és Párnát, Dusek hiva­tali elődjét. A tárgyalás Tíz órakor vonul be a bíróság a terembe, mely érdeklődőkkel lassanként zsúfolásig megtelik. Az első sorban helyet foglal Dusek fiatal felesége, aki felé rögtön nagy érdeklő­dés irányul. A fiatal, csinos asszony izgatot­tan izeg-mozog a helyén, zsebkendőjét idege­sen gyömöszöli, majd szájába fogja a szélét, hogy elpalástolja izgalmát. Folyton az ajtóra tekint, ahonnan vádlott urának kell bejönnie. Fél tizenkét óra tájban az izgalom mora­ja szalad végig a hallgatóság soraiban, amely olyan várakozással tekint a következmények elé, mint a premier közönsége. Megnyílik az ajtó és két fegyvertelen őr közepette belép a tárgyalóterembe Dusek Károly. Elegáns fekete zakk'ót visel az alacsony termetű ember, frissen van borotválva és nem látszik meg rajta, hogy hat hónapja a „Családommal szemben nem vállalha­tom a felolősséget. Végzek magammal/4 A városban a szerelmi kombinációin kí­vül orréi is. beszélnék, hogy Fábry fia a magykálíLóí gimnázium növendéke volt, akit Szász tanár eülbuktatott. A fiú áJMtőQiag a bu­kás szégyene miatt öngyilkosságot követeit ed. és Fábry emiatt utazott át Naigykálléna, hogy a tanárt megfenyítse. Szóváltás közben Fábry revolvert rántott és agyonlőtte a ta­nárt, azután pedig önmagával végzett szállo­dai lakásán. Beregszász, augusztus 19. (Saját telet ón- jelentésünk.) A városban tegnap futótűzként terjedt el a nagykállói tragédia hire. Fábry Tivadar PoprádfeIkáról származik, a háború előtt főkönyvelő volt, később a beregszászi gazdasági intézet igazgatója lett. Gyakran járt át Nagykállóra és a városban úgy tud­ják, hogy Szász tanár feleségével bizalmas viszonyban volt. Szúrós szemével végigtekint a hallgatóságon, ismerősöket keres, majd az ujságirók padso­rán szalad végig tekintete és gúnyosan elmo­solyodik. A formalitások elvégzése után a vádlott személyi adatainak bemondásánál Dusek ön­érzetesen mondja: — A huszonyolcadik gyalogezred őrnagya vagyok! Amikor az elnök felteszi a kérdést, hogy bűnösnek érzi-e magát, halk hangon feleli, hogy alig lehet érteni: — Igen. Ezután a vádiratot olvassák fel. Nyomban rá a könyvszakértők kihallgatására kerül a sor. Az egyik könyvszakértő szenzációs beje­lentést tesz. Szerinte a vádiratban foglalt 17.000 koronát, ame­lyet a vádirat sikkasztásnak tüntetett fel és amelyről a védelem az állította, hogy könyvelési hiba következményeképpen minősítették sikkasztásnak, Dusek tulaj­donképpen kölcsönként vette fel, amely­ből 11.000 koronát meg is téritett. A könyvszakértő bejelentésére az elnök szü­netet rendel el, hogy az ügyész a vádiratot ez irányban megváltoztathassa. Szünet után Dusek jelentkezik szólásra és kijelenti, hogy a Frigyes hitbdzomány tisztvi­selőinek fizetésére 64.000 koronát utalt ki, mi­után azt hitte, hogy az az összeg is a repatrá- ciós alaphoz tartozik. Mindössze 49.000 koro­nát tulajdonított el, amelyet a kártyások kiszi­polyoztak tőle. Tárgyalás közben érkezett meg a Stefá- nik-emlékmü bizottságának bejelentése, amely visszavonja Dusek ellen beadott sikkasztá­si feljele-ntését, minthogy Dusek 19.462 koronából 14.000 koronát közben vissza­térített. Novák ügyész kijelenti, hogy erről szintén nem tudott. A szenzáció összezsugorodik A bejelentés után a százezres ügy szen­zációja egyszeriben lelohad. A biróság maga is látja ezt és most már gyorsan végez az ügy­gyei. Egyetlen tanút hallgatnak ki, Granatier Antalt, a szlovák nemzeti liga és a Stefánik- emlókmübizottság titkárát, aki igazolja a bi­zottság bejelentését Dolejs Béla dr. volt mi­niszteri tanácsos, kassai rendőrigazgató vallo­mását jegyzőkönyvből olvassák fel. A bizonyító eljárás ezzel be is fejeződött és Novák dr. ügyész megkezdi vád beszédét. Cáfolja a védelem jogi felfogását, hogy Dusek mint magánember követte el sikkasztásait. Szerinte mint tisztviselő vétett az állami hűség ellen és példás büntetést kér. Sídqs dr. védő helyett Füredi dr. a véde­5 ÜSSS lem fentebb ismertetett felfogását fejti ki és enyhe ítéletet kér. Még Dusek is szót kér szín­padi hangon jelenti ki, hogy ha családja nem lenne, már nem állana földi bírák előtt, mert mikor telte kitudó­dott, végzett volna magával. A bíróság- ezután ítélethozatalra vonult visz- sza. Negyedórái tanácskozás után Kavecska el­nök kihirdeti az Ítéletet: A biróság Dusek Károlyt 53.000 korona elsikkasztásának bűntette miatt egy évi börtönre és politikai jogai­nak három évi felfüggesztésére ítélte el. A kihirdetés után hangos női sikoltás hal­latszik, Dusek felesége ájult el. A törvényszé­ki orvos azonnal kezelésbe vette a gyenge idegzetű nőt és rövidesen magához téritette. Dusek az ítéletbe belenyugodott. Az ügyész és a védelem három napi gondolkodá­si időt kért. Dusek kérelmét szabadlábra he­lyezésére vonatkozólag a biróság visszautasí­totta. Aláírták az olasz-litván barátsági szerződést Róma, szeptember 19. Mussolini és Wal- demaras litván miniszterelnök tegnap Rómába aláírták az olasz-litván döntőbírósági és ke­reskedelmi szerződést. A szerződés ugyan­olyan szövegű, mint Olaszország hasonló kül­földi szerződései. A kereskedelmi megállapo­dás a legtöbb kedvezmény jogán alapul. A szerződés távobbá a természetes és jogi sze­mélyek. letelepülési föltétel eit is szabályozza. Garami visszatér Magyarországba Budapest, szeptember 19. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Politikai kö­rökben az a hir terjedt el, hogy a miniszter- tanács elutasította Garami Ernő azon kérését, hogy hazatérése után szabadlábon védekez­hessék az ellene emelt vádakkal szemben. Szociáldemokrata körökben valószínűnek ve­szik, hogy Garami mindamellett Budapestre jön él hazatérését már a legközelebbi időre várják. Az aníiboisevista unió a szovjet rémuralmáról Berlin, szeptember 19. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) A III. in- ternacionálé ellen küzdő nemzetközi unió a na­pokban memorandumot intézett a világ összes civilizált államainak kormányaihoz. Az emlék­irat megdöbbentő képet fest az oroszországi bolse- vizmus rémuralmáról és azt a cél szolgálja, hogy az egész kulturvilágot meggyőzze arról, hogy azok a kormányok, amelyek bárminő formában meg­egyezéseket létesítenek Szovjetoroszországgal, a bolsevizmus cinkostársaivá szegődnek. A memo­randum száraz adatokat sorol fel annak igazolá­sára, hogy a terror egyáltalán nem enyhült, a hír­hedt „cseka“ feloszlatása csupán szem- fényvesztés volt és szerepét a G. P. U. vette át. A szovjetkormány — úgymond — még ma is arra törekedik, hogy a III. internacionáló segítségével vérrel, forradalmakkal és terrorral megalapítsa uralmát az egész világon. Amikor egy emigráns orosz diák lelőtte a szovjetkővetet, a moszkvai kormány másnap meg­torlásként kivégeztetett 20 börtönben sinylődő polgárt, akiknek semmi közük sem volt a varsói merénylethez. Egy feltétlenül megbízható statiszti­ka szerint 1923-ig a szovjetkormány kétmillió em­bert öl eteti meg, azóta az áldozatok száma rohamosan közeledik a hárommil­lióhoz. A Szibériába való száműzetés olyan mértékben fo­lyik, amilyen a legzsamokabb cárok idején is el­képzelhetetlen volt. A Szibériába száműzöttek között igen sok külföldi állampolgár is van. Az emlékirat részletesen ismerteti a Fehér-ten­ger mellett levő Solovkiban létesített internáló tár bor rémes viszonyait. J-de zárták a polgár asszo­nyokat és leányokat, akiket kiszolgáltattak a cső­cselék kényének. A helyi cseka parancsnoka nar ponta 25 fiatal csinos nőt rendel ki a vörös kato­nák „kiszolgálására44. A többi borzalmak ismertetése után a memo­randum sorra veszi az Oroszországban megjelenő kommunista lapok híreit a kivégzésekről és inter­nálásokról és ezekkel az adatokkal bizonyítja be, hogy a rémuralom már olyan mérveket öltött, hogy a "többi államoknak nemcsak erkölcsi köte­lességük, de egyúttal saját jól felfogott érdeklik, hogy összefogjanak és együttesen megdöntsék a szőriéi uralmát Oroszországban. Dusek Károly miniszteri föszámtanácsosi a pozsonyi törvényszék sikkasztásért egy évi börtönre ítélte Az államügyész 152.000 korona elsikkasztásáva! vádolta a kártyás Duseket — A sikkasztási bűnügy összezsugorodott a tárgyaláson — A szakértő mentő véleménye a sikkasztás mérvéről —mi—■iiimiimi»m'nn iwi—w i i un ■ i —cac—i

Next

/
Oldalképek
Tartalom