Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-12 / 183. (1517.) szám

^fl\W>AD Hl Mai számunk 10 oldal

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: polltlkoi nCLpilcipjCl Felelős szerkesztő:

DZURANY1 LÁSZLÓ, FORGACH GÉZA

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/UI. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Egy zsupán! nyilatkozat

(□) Sokkal régebbtől vagyunk hordozói a kisebbségi sors keresztjének, mintsem hogy eleve ne lettünk -volna tisztáiban vele, hogy Rothermere lord akciója első eredményképpen csak újabb stációkkal, újabb szenvedéssel fog súlyosbodni a magyar kálváriára.

Beszédekben, sajtónyilatkozatokban már csapkod körülöttünk a gyűlölet és a fullán- kos gyanú. Olyan higgadt és európai műveltségű emberek is, aminő például a kassai zsupán, nem át alják az angol akció felelősségét és ódiumát a szegény szlovenszkói magyarságra és sajtójára hárítani. Azt mondja többek között Slávik zsupán ur, hogy őszinte csalódást érez, amikor az itteni magyar sajtónak „a hazaárulás határán mozgó“ cikkeit olvassa s úgy érzi, mérlegelnie kell, nem ezükséges-e revízió alá vennie eddigi ki- sebbségpolitikai álláspontját.

Ehhez a revízióhoz, tehát már — úgy látszik — elérkeztünk. Szomorú számunkra ez a megállapítás, mert hiszen ez a revíziós szándék megdöbbentően éles keresztmetszetét adja a hivatalos kisebbségi politikának, benső igazságának, egész tartalmának és indítékai nak.

Mert — vájjon — mivel érdemeltük meg, hogy a kassai zsupán ur revízió alá vegye a magyarsággal szemben tanúsított eddigi barátságos magatartását? Rothermere akciójában semmi részünk, cikkei megjelenéséig még csak a nevét sem ösmertük s a leghalványabb fogalmunk sem volt róla, hogy él a szigetországban egy nemes lord, aki a válságos életű Középeurópának szenteli érdeklődését s firtatni fogja, hogy igazságos volt-e a trianoni ítélet a magyar nemzetre és igazságos volt-e mindaz, ami Trianon óta történt.

Bennünket: a lord nem kérdezett, mi

nem mentünk hozzá, nem konspiráltunk, ahogyan ma sem tesszük, hanem dolgozunk. Dolgozunk becsületesen kilenc esztendő óta, igazságunk mélyreásott tudatában, menten minden politikai kalandvágytól és ha harcolunk. akkor is tiszta, nyílt fegyverekkel — védelmi állásban, hogy megtarthassuk a földünket, kenyerünket, a nyelvünket és művelődésünk eszközeit. A zsupán ur bizonyára emlékszik hajdani miniszterelődeire, akik közül egy hadügyminiszter azt mondotta, hogy a magyar a legjobb katona, egy pénzügyminiszter viszont nem restelite megállapítani, hogy a legjobb adófizető polgár a magyar, sőt éppen mostanában akadt egy volt miniszter, aki a „leglojálisa:bbw epitetonnal tisztelt meg bennünket.

Rothermere lord újabb távirata Benesiiei

„A világ közvéleménye nem fog ulabb Elzászt megtűrni"

A lord szerint Csehszlovákia számára az lenne a legjobb politika, hogy Magyar- ország megbízható, tartós barátságát egyetértéssel megállapított határkiigazitás j révén szerezze meg — Rothermere hajlandó a közeledés ügyét szolgálni

London, augusztus 11. Rothermere lord legutóbbi sürgönyére, nogy Beoes külügyminiszter a csehszlovákiai magyar biríokel- kobzások elszámolását hozza nyilvánosságra, Benes külügyminiszter távirati utón meg-|

ígérte, hogy meg fogja küldeni a lordnak a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó tájékoztatást. Rothermere erre tegnap a következő újabb táviratot küldte Be- nesnek:

Benes dr. külügyminiszter urnák Prága

— Igen köszönöm táviratát. Érdeklődéssel várom a beküldendő információkat abban a feltevésben, hogy azok felvilágosítást nyújtanak a csehszlovákiai magyar birtokok sorsáról is. Éppen ugv, mint fivérem, néhai Northcliff lord, én is őszinte barátja vagyok Csehszlovákiának s én, aki a háborúban az ön népének függetlenségéért munkálkodtam, meg vagyok győződve, hogy a csehszlovák kormány mihamar egyetért majd velem abban, hogy az ön országa szempontjából is a legjobb politika az, hogy Magyarország megbízható, tartós barátságát egyetértőén megállapított határkiigazitás révén megszerzi. A világ közvéleménye nem fog újabb Elzász-Lotharingiát megtűrni sem Csehszlovákiában, sem másutt. Azok a barátok, akiknek nemzeti jő vőjét teljes sötétség födi, az ön számára a veszedelem órájában nem fognak segítséget jelenteni, de azt hiszem, hogy Magyarország az ö mostani igen hatalmas barátaival az ön országának jövője számára a legjobb biztosítékot jelentheti. Ha szolgálatára lehetek az ön országa és Magyarország közötti tartós közeledés megteremtésében, rendelkezzék bármikor velem. Arra kérem, hogy ezt a nyilatkozatomat sajtója utján közölje Csehszlovákia népével. Rothermere lord.

A Teraps dicséri a magyarok higgadtságát

Páris, augusztus 11. A Temps mai számában újabban foglalkozik Rothermere lord akciójával, de most már nem foglal olyan élesen állást Magyarország ellen, mint azt az első ízben tette. A mai cikk ugyanis többek között a következőket tartalmazza:

— Magyarország fényes helyzetbe került azáltal a mozgalom által, amelyet lord Rothermere egyrészt a magyar közvéleményben, a magyar sajtóban s másrészt a világsajtóban hullámzásba hozott. Ez a mozgalom Magyar- ország és a status quo fentartásában érdekelt államok között bizonyos feszültséggel fenyegetett, de bizonyos magyar körökben, amelyek tudatában vannak a való helyzetnek, azt a véleményt juttatták kifejezésre, hogy a kampány szembefordult az óhajtott céllal. Ezt a véleményt most többször hallottuk hangoztatni magyar körökben. A magyar sajtó is az első lelkes nacionalista fellobbanás után meggondoltabb és higgadtabb hangot pendít meg. A mérsékeltebb lapok cikkeikben arra intik a közönséget, hogy ne ragadtassa magát meggondolatlan lelkesedésre és óvakodjék az okvetlen bekövetkezendő csalódástól.1 Bethlen István gróf miniszterelnök is ezt a

pillanatot választotta, hogy Magyarország közönségéhez és a külföldhöz szóljon. A miniszterelnök szavai helyes megvilágításba helyezték a kérdést olyan értelemben, hogy a magyar kormány felelős feje formálisan kijelentette, miszerint a kormány Rothermere lord akcióján kívül áll és a magyar kormány egyetlen tagja sem állott összeköttetésben Rothermere lorddal. Alá kell húznunk a nyilatkozatnak azt a részét, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában a trianoni békeszerződés revíziójának kérdését most napirendre tiizni és hogy továbbá Bethlen személyes meggyőződése szerint a jelenlegi viszonyok még nem alkalmasak a revízió elérésére. A magyar miniszterelnök ennek módját a világ közvéleményére bízza és ennek a közvéleménynek a felvilágosítása a magyarok dolga.

A csehszlovák nemzeti taaűc .

tüntetései

A csehszlovák nemzeti tanács szlovák alosztálya Szlovenszkón számos manifesztációt rendez a Rothermere-akció ellensúlyozására s fölhívta a cseh és szlovák pártokat, hogy tömegeik megmozditása és szónokok kiküldése révén segítsék elő a demonstrációk sike| rét. A tüntető gyűléseket Pozsonyban, Kassán és Szlovenszkó határmenti városaiban tervezik. A szlovák nemzeti tanács egyúttal mozgósítja a csehszlovák agráriuspárt úgynevezett magyar osztályát, a Csánki—Békefi — Gvuracska—Csomor-csoportot s kötelességükké tette, hogy a Csallóközben s főleg Csiliz* köz vidékén a magyar helységekben is rendezzenek hasonló Magyarország-ellenes demonstrációt.

,,Olasz-angol magyarizmus“

A cseh Tribuna Rómából keltezett vezércikkben olasz—angol magyariznms címen foglalkozik az olasz sajtó magyarbarát kampányával. A figyelemreméltó cikk többek között a következőket állítja:

— Lord Rothermere magyarbarát, helyesebben magyar mágnásbarát középeurópai ujságpropagandájának központja, mint előre sejthető volt, termékeny talajra talált Olaszországban. A Benes dr. megnyilatkozása iránt teljes süketséget tanúsító olasz sajtó a kiemelkedő angol konzervatív újságírót az igazság egyetlen megváltójának találta. Kiszakítani a mágnás „békeközpontot*4 a csehszlovák—jugoszláv harapogófogóbóJ, körülbelül ez a célja az uj olasz—angol szövetségi almiénak. Ennek a diplomáciai együttműködésnek az első lépése Genfben játszódna le. Ez a nemzetközi fórum kellene, hogy beismerje a világ előtt, milyen igazságtalanság történt a mágnásokkal az egyes államokban. A francia —csehszlovák—jugoszláv feudális politikai blokkot bizonyos Locarno-utáni igazságosság útjára térítenék Rothermerenek a Daily Maiiban közölt prédikációi szellemében. A leendő közös olasz—angol akcióból kellene létrejönnie a leendő fascista-mágnás szellemű és ultrakonzervatív s a pacifizmustól fölfegyverzett Nagymagyarországnak, hogy az összes környező demokratikus államokat, az összes eddigi békeszerződéseket és ethico-politikai megállapodásokat fenyegesse. Egy olyan Magyarországnak, mely Rothermere olasz angol zászlaja alatt Középeurópában diktáljon és rendszeresen visszaszorítsa Középeurópában a szociáldemokrata befolyást. így képzeli el a magyarok szerepét az olasz sajtó, Rothermere jobb keze.

Nem tudom, ezek az urak is revizió alá fogják-e venni a zsupán úrral együtt a magyarságról tények alapján megalkotott, . objektív véleményüket, csupán csak azért, mert Benes külügyminiszter ur kellemetlen levélváltásba elegyedett Rothermere lorddal.

A zsupán ur nyilatkozatában a Prágai Magyar Hírlapot is aposztrofálja, tehát valószínűleg, vagy talán elsősorban ránkgondolt, amikor „a hazaárulás határán mozgó*4 cikkekről beszél. Cikkekről, amelyeket prezentálni szeretne Rothermere asztalára, hogy megbizonyosodjék a lord a köztársaság mesz- szemenő liberalizmusáról.

Tényleg Csehszlovákia liberalizmusa a sajtószabadság terén nem hasonlítható össze kél balkáni szövetségesének nyílt klotürjével. De a miniszterviselt zsupán ur kijelentése után kételyünk támad a mi sajtószabadságunk százszázalékosnak mondott valóságában is, különösen most, hogy Kassán és Pozsonyban egész hengerével megkezdte munkáját a cenzúra és napirenden vannak az elkobzások. Hogy Kassán és Pozsonyban okkal, vagy ok nélkül koboznak-e, azt nem tudjuk, de a zsupán urnák tudnia illik, hogy a Rothermere-akció óta lapunkat. egyetlen esetben sem kobozták el, mert egyetlen közleményünkben sem volt kivetni való, egyetlen olyan sor sem, amelyet a törvény fölénk rendelt őre az állam rendje és biztonsága szempontjából károsnak, vagy veszélyesnek Ítélhetett volna.

Mi nem vártuk azt, hogy a zsupán ur ezek után per analógiám elösmerje, hogy a magyarok a legmegbizhatóbb újságírók, mert az ilyen valóban ezerszemü figyelmet igénylő kérdések közlésénél és megbeszélésénél is higgadtak és józanitéletüek tudnak maradni s hivatásukat teljes objektivitással szolgálják

! úgy a tán kellemes, mint a kevésbé kellemes események hü regisztrálásával. Szóval valóban élni tudnak a számukra megadott sajtó- szabadsággal. érdemesek rá. Nem, ezt nem vártuk. De nem vártuk a „hazaárulás*4 burkolt vádját sem a mi becsületes munkánkért.

Engedje meg a volt miniszter ur, hogy ezt a kisebb kaliberű emberektől közönyösen fogadott kijelentést tőle némi csalódással könyveljük el. Mert valahol hibának kell lennie: vagy a magyarsággal szemben hangoztatott elfogulatlanságában, vagy pedig a sajtószabadság valóban demokratikus értelmezésében.

Végül a tekintetben is megnyugtathatjuk a zsupán urat, hogy nem lesz a jövőben sem szükség % kilátásba helyezett különbségtételre lojális és illojális magyar között, hacsak az ilyetén politikai mérlegelés ideális elvég-j zésére nem szándékozza a propagacsna kau- celária épületes intézményét visszaállítani..

Nem lesz szükség a különbségtételre, mert a magyarság soraiban nincsenek sem frondőrök, sem komitácsik, hanem becsületes, nyílt arcú dolgozók, akiknek nincsenek rejtett szándékaik, mert az igazságuk ott ragyog a napfényen, nem kell vele az éj sötétjébe lopódzniok.

A magyarság hisz. Hisz még abban is, hogy a zsupán ur is jobb belátásra ébred egy napon. Arra, hogy a helyes és igazságos kisebbségi politikához nem elegendő a barátságos hajlandóság, hanem tettekre van szükség. . Teljes értékű, férfias cselekedetekre, sérelmek becsületes orvoslására, jogok megadására, gazdasági és kulturjavak konzerválására. Kenyérre, szabad levegőre, éltető napsugárra. És nem mesterségesen megrendezett nép- gyűlésekre.

.lakkor Rothermere lordnak Csehszlovákia körül bizonyára kevesebb témája akadna.