Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-07 / 179. (1513.) szám

*----------­14 ^ SGM-i^'VACífcMR.HI’RLAE rr™íiHi'ii iar—iir­1927 augusztus 7, vasárnap. )( A zsolnai tenniszversenven pozsonyi, cseh­országi, besztercebányai stb. versenyzők vesznek részt. A férfi-számok favoritja Nedbalek, mig a női-számok Korotvjcskáné, Hercog Margit és iMarkovicsné között fognak eldőlni. A hazai játé­kosok közül Hecht Laci és Fogéi a legerősebb ■ellenfelek. )( A budapesti Nemzeti Kormában a város válogatott csapatát 2:0 (1:0) arányban legyőzte. A gólokat Rémay II. és Gencsi lőtték. — Csütör­tökön a budapestiek Rigában 9:0 (4:0) arányban győztek az Olimpia ellen. )( Benes di\, csehszlovák külügyminiszter, a Belgrádban először eldöntésre kerülő szláv üsző- bajnokságokra vándordijat adományozott. )( A National Montevideo, a világbajnok fut­ballcsapat a barcelonai Espanol Clubot 8:1 arány­ban legyőzte. )( Lehetséges, hogy megtartják a tennisz- olimpiászt. A nemzetközi tennisz-szövetség feb­ruári ülésén úgy határozott, hogy távolmarad az 1928. évi amszterdami olimpiásztól. A javaslat ellen különösen Hollandia az olimpiász-rendező nemzet emelt szót és most az olimpiai tennisz- szövetség végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy az egyes országok tenniszszövetségeinek ál­lásfoglalásától teszi függővé a tenniszolimpiász megtartását. A szövetségek határozatai augusztus havában befutnak a központba, s igy szeptember i hónapban a kérdés végleges elintézést fog nyerni. Adózásunk reformja Irta: S. I. A mai súlyos gazdasági, válság előidézésének egyik nem jelentéktelen, oka volt az immár tűr­hetetlen adórendszerünk. Ennek elavult, igazság­talan rendelkezései egyeseket elviselhetetlen ter­hekkel sújtottak, melyeket az újabban hozott tör­vények nem tudtak megszüntetni, hanem egész adórendszerünket oly bonyolulttá tették, hogy abban az adózó közönség már egyáltalában nem tudott tájékozódni. A bajokat fokozta az adókö­zegek járatlansága és ennek kifolyásaképp az adózóhözönség passzív ellentállása, amely egész pénzügyi közigazgatásunk csődjével fenyegetett. Talán a legjobb hasonlat, ha az eddigi adórend­szerünket egy igen régi házihoz hasonlítom, amely annak idején jó lehetett, de a későbbi követelmé­nyeknek már nem felelt meg és ezen mindenféle hozzá toldásokkal, ráépítésekkel és aláópitésekkel, kisebb és nagyobb átalakításokkal segítettek. így let a kis épületből egy • nagy épület, de az sem lakásra, sem iparűzésre, semmire sem volt alkal­mas, úgy, hogy abban mindenki rosszul érezte magát és ennek fentartása is csak áldozatot jelen­tett a tulajdonosra. Volt fejadó, az úgynevezett elsőosztályu ke­reseti adó, volt az ingatlantulajdonosokat terhelő és nevetségesen csekély másodosztályú kereseti adó, amellyel szemben a harmadosztályú kereseti adó súlyos volta az önálló keresettel bírókat egyenesen — és valljuk be őszintén — sokszor hatósági támogatással is a jövedelmük Magadá­sára kényszeritett. Volt négy ed osztályú kereseti ■adó, melyet a fixfizetéssel biró alkalmazottak fi­zettek, volt rendelkezés, mely a nyilvános szám­adásra kötelezett - vállalatok adóját szabályozta, volt az alacsony földadó, bányaadő és ezzel szem­ben a sokszor elviselhetetlenül súlyos házadó és az elavult tőkekamaatdó. Ez az egész igazságtalan adórendszer úgyszólván az állam egész terhét, a városi lakosság nyakába akasztotta, melyet ná­lunk Wekerlének a háboruelőtti jövedelemadója és az egyes háborús pótlékok eliminálni igyekez­tek, de ehelyett újabb '.bonyodalmat idéztek elő és még nagyobb igazságtalan megosztásra és tűr­hetetlen zaklatásokra adtak alkalmat. A városi elem megterhelt elését fokozták a közvetett, fo­gyasztási adók is, melyeket a falusi elemnek si­került többé-kevésbó elhárítani magától. S mind­ezen igazságtalan tehermegosztást kiélesitették az eddigi adótörvények azon hibái is, hogy az adók áthárítását megengedték és ezzel épp a gazdasá­gilag erősebb elemeket mentesítették az adók alól. Ámbár Englis pénzügyminiszter adóreformja sokaknál keserű csalódást idézett elő, annak még­is vannak tagadhatatlanul nagy előnyei. Az állaim pénzügyi helyzete nem engedhette meg az adó­bevételek csökkentését, sőt ellenkezőleg, a kincs­tár bevételeinek fokozását tette szükségessé. Eng- 3is pénzügyminiszter tehát az ő reformját arra építette, hogy az egész adózási rendszert egysze­rűsítse, azt a mai gazdasági viszonyokhoz alkal­mazza és a terhek igazságosabb megosztása által elviselhetőbbé tegye és ezzel, valamint a drákói büntetőrendelkezésekkel az adómorált kiépítse. Az eddigi zavaros és rendkívül bonyolult adó­rendszer helyett két nagyobb csoportba osztja az állam adóbevételeit és pedig az egyenes, vagy, közvetlen adókra és a közvetett, vagyis fogyasz­tási adókra. Adózásunk rendezése, reformja tulajdonkép­pen csakis a közvetlen adókkal foglalkozik és azt tűzi ki célul, hogy az Addigi egyes adótételeket lehetőleg leszállítsa, de ezzel szemben a jövedel­mek tökéletesebb megadóztatása által biztosítja az állam bevételeit is, úgy, hogy a jövőben ne maradjon semmi jövedelem adózatlanul és adó­terhét senki másra át ne háríthassa. Az adózás szempontjából a közvetlen adókat i-s két csoportba osztja és pedig: 1. a jövedelmi adók™, vagyis azon személyi adókra, melyet kivétel nélkül mindenki (fizikai és jogi személyek) az általa bármily címen élvezett jövedelem után tartozik fizetni, ha ez a megélhe­téshez szükséges minimumot meghaladja, • 2. a hozadéki adókra, vagyis azon tárgyi adókra, melyet csak azok (fizikai és jogi szemé­lyek) tartoznak fizetni, akiknek oly hasznothajtó jövedelemforrása vau, amelyet az idevonatkozó általános kereseti adó, különleges kereseti adó, földadó, házadó, járadékadó, tantiómadó és ma­gasabb jövedelmek adója megjelöl. Úgy a személyi jövedelemadót, mint a tárgyi hozadéki adót. mindig annak kell fizetni, aki a jö­vedelmet élvezi, illetve, aki a jövedelemforrásnak tulajdonosa, melynek bárminemű áthárítása újabb megad óztál,ás alá eső jövedelemnek tekintendő. További fontos rendelkezése az uj adótörvé­nyeknek az, hogy az adóév mindenkor összeesik a naptári évvel. Vagyis a folyó évben élvezett jövedelem után nem a jövő évben, hanem a folyó évben kell az adót is megfizetni. S miután az uj adótörvények, a földadó kivételével, 1927 január 1-től lépnek életbe, ennélfogva az 1926. évben él­vezett jövedelem után tulajdonképpen senki sem fizet adót, hanem 1927-ben már azt az adót köteles mindenki fizetni, amely a folyó évi jövedelme után a törvény értelmében kivethető. A törvény egyszerű és világos magyarázata lehetővé teszi, hogy mindenki kiszámi thassa előre a maga adó­ját és aki erre nem képes, — úgy egyelőre azt az adót köteles fizetni, amely reá 1926-ban kii volt vetve. Ez a lefizetett adó az év végén összeállí­tandó adóvallomás alapján helyesbítve lesz oly módon, hogy ha a folyó évi jövedelem után járó adó több, mint amennyi befizettetett, úgy a hiány utólag lesz pótlandó; ha pedig kevesebb, úgy ez a jövő évben fizetendő adóba betudaták. Ezen rendelkezés folytán az 1926. évi jövedel­mek megadóztatásának elmaradása az állam adó­bevételeiben nem okoz zavart, de az adófizetők szempontjából mégis igen fontos, mert ez egyút­tal a múltra vonatkozó adóamnesztiát is jelent és kizárja annak lehetőségét, hogy valaki egy ne­talán elhallgatott jövedelme után utólagosan meg- adózítassék és megbüntettessék, ha a folyó évi minden jövedelmét híven és pontosan bevallja és adófizetési kötelezettségének pontosan eleget tesj. Tudvalevőleg egyik legnagyobb bajunk a régi adórendszerből kifolyólag az által keletkezett, hogy az adókivetés elkésetten és több évre visz- szaimenőleg történt, miáltal a súlyos adóterhek felhalmozódtak. S ha e hátralékok rendezése min­denkinek nem is áll módjában azonnal, semmi­esetre sem volna tanácsos emiatt a folyó évi adó­fizetési kötelezettségét függőben hagyni és ezzel a hátralékok további szaporodását kockáztatni. Az adóreform átmeneti intézkedései közül még szükségesnek látjuk a XII. cikk intézkedéseit kiemelni, mely kimondja, hogy az 1927 előtti időre jogerősen kirótt egyenes adók a fél hátrá­nyára nem változtathatók és abból kifolyólag bün­tetőeljárás sem indítható, kivéve a hadinyereség- adót és az építkezéseknél adandó adókedvezmé­nyekre vonatkozó rendelkezéseket. Sőt a törvény a már folyamatba tett büntetőeljárásoknál is lehe­tővé feszi azok felfüggesztését a helyesbített val­lomás beadása és az ennek alapján kivetendő adó­összegnek lefizetése által. Ebből következik az is, hogy az 1927. évre és az ezt követő adóévekre vonatkozó bevallások, valamint hivatalos kutatá­sok sem használhatók fel utólagosan az 1927 előtti évek utólagos adóelőirására, avagy az 1927 előtti évekre vonatkozó büntetőeljárások meg­indítására. # Fent közöljük egyik adóügyi szakmunka,tár­sunk közleményét, melyben általánosságban ismer­teti az adóreformot és reméljük, hogy ezzel t. ol­vasóinknak igen hasznos szolgálatot, tettünk. El­tekintve attól, hogy a közöltek az augusztus 18-án megindítandó adó ismertetések megértését is meg­könnyítik, a fenti szakszerű fejtegetésekből min­denki megismeri azt a célt is, mely Englis pénz­ügyminisztert az adóreform kidolgozás árnál vezé­relte, ami az uj adózási rendszerünkben való tel­jes tájékozódáshoz elkerülhetetlenül szükséges. A szerkesztőségünkhöz érkező adóügyi kér- dez&sk&dések nagy tömege és terjedelme arra kényszerít minket, hogy közvetlen előfizetőinktől a portó és egyéb kiadásaink fedezetére egyenlkint 5 korona értékű levélbélyeg csatolását kérjük, mig más olvasóinktól a szives megkeresésükhöz 20 korona értékű levélbélyeg csatolását kérjük, mi­után adóügyi munkatársaink csakis előfizetőinkkel szemben kötelezhetők a díjtalan tanácsadásra és igy ezek elintézése szerkesztőségünket súlyosabb kiadásokkal terheli. A szerkesztőség. Magyarországon megszüntetik az élelmiszerek forgalmi adóját Budapest, augusztus 6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A tegnap esti minisztertanácson a drágaság kérdésé­vel foglalkozva elhatározták, hogy az első­rendű élelmiszerek forgalmi adóját rende­leti utón el fogják törölni. A minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztésére még hozzájárult ahhoz, hogy a husira egyfázisú forgalmi adót vezetnek be, amelyet a vágó­hídon szednek be. A burgonya, főzelék és zöldségfélék, valamint a gyümölcs, amennyi­ben nem esik a fényűzés! adó alá, továbbá a vaj és a tejtermékek és a tolás teljesen men­tesek lesznek a forgalmi adó alól. Az erre vonatkozó rendeletet a pénzügyminiszter már a legközelebbi napokban ki fogja bocsá­tani. ugv bogy az már minden valószínűség szerint augusztus 15-én érvénybe is lép. Az az összeg, amelyről a kormány a zöldség, gyümölcs, tojás és tejtermékek forgalmi adó­jának megszüntetésével lemondott, a főváros területén 2.5 millió pengőt tesz ki. az ország egyéb részeiben 5 millió pengőre rúg, a hús és zsirnemüek forgalmi adójának egyfázisú rendszerre való egyszerűsítésével pedig 4,750.000 pengőről mond le a kormány. A pénzintézetek kölcsönt oly ósitása elemi ká­roknál. A i'öldiinüvelésügy i minisztériumi a pénz­ügyminisztériummal együtt rendeletet ad ki, ■amellyel bizonyos pénzintézeteket felhatalmaz ar­ra, hogy az 1927 junius 14. kelt törvény alapján kölcsönöket folyósíthatnak elemi károk esetén. A minisztérium azokat a takarékpénztárakat, előleg­pénztárakat, amelyeket a koniribuciós és az adó­alapból állítottak fel, felhatalmazza, hogy aimeny- myiben. nyilvános felügyelet alatt állnak, ezeket a köcsöniöfcet folyósíthassák. Ugyanezzel a joggal ru­házza fel a szövetkezeti törvény alapján alapított előlegpénztárakat, hitelszövet kezel eket és országos hitelintézeteket is. A csehszlovák kér eskette! mi politika évrégii ■programja.. A Németországgal folytatott kereske­delmi szerződési tárgyalásokat előreláthatólag az' ■év végéig befejezik. Eddig már a követelések fe­lénél többet tudtak elintézni. A további tárgyalá­sok menete a nemzetközi konferenciáktól és a német—francia kereskedelmi szerződés kérdésé­nek megoldásától függ. Jugoszláviával a kereske­delmi tárgyalásokat, ősszel kezdik meg, feltéve, hogy Jugoszláviát ebben az időben nem fogják le­kötni az Ausztriával folytatott sürgős tárgyalások. Késő őszre a Romániával és Görögországgal meg­indítandó tárgyalások vannak tervibe véve. Végül a csehszlovák kormány az év végéig Kanadával és az Egyesült Államokkal is rendezni akarja a kereskedelmi szerződést, miután a jelenlegi pro­vizórium 1928 március 31-én lejár. A cukorkarí&Iltárgyalások ujr&felvétele előtt. Hír szerint a cukorkarteiltárgyalásokat a legköze­lebbi napokban újra fel akarják venni. A nemrég megtartott tanácskozásokban Mandelik Róbertét, a cukorfinomitók szövetségének elnökét felhatal­mazták, hogy azon üzemek képviselőivel tárgyal­jon, amelyek a jövő kampányban magasabb ter­melési kontingensre tartanak igényt. A magyar—csehszlovák kereskedelmi szerző­dés életbeléptetése. Budapestről jelentik: A ma­gyar hivatalos lap közli a kormány rendeletét az augusztus 8-án életbelépő magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés végrehajtásának módoza­tairól. Kereskedők körében nagy megnyugvást keltett a végrehajtási utasítás publikálása. A vám­hivatalokban ugyanis óriási tömeg vámköteles csehszlovák áru hever, melynek átvételét augusz- tus 8. utánra halasztották az érdekeltek, hogy igénybevehessék a kereskedelmi szerződés bizto­sította előnyöket. Bár az első napokban, kétségkí­vül sok fennakadás lesz, a kimerítő végrehajtási utasítás mégis módot ad rá, hogy a csomagíorga- lom és az elvámolások lebonyolítása nagyobb za­varok nélkül legyen elintézhető. 150 millió dollár uj építkezésekre Németor­szágban. Berlinből jelentik, hogy egy amerikai épitőpénzcsoport, a Wista Building Corp., ajánla­tot tett a német kormánynak, hogy hajlandó 60.000 ujj laká6 építését finanszírozni. Ezt a programot 2—3 éven belül hajtanák végre 150 millió dollár befektetéseeL Ebből az összegből 100 millió dol­lárt 6%-os záloglevelek formájában 30 évi tör­lesztési terv alapján az Egyesült Államokban he­lyeznének el, 50 millió dollár pedig 8%-os kama­tozás mellett 50 év alatt volna törlesztendő. A né­met kormány meg fogja vizsgáltatni, hogy az ajánlattevő csoport valóban képes-e a felajánlott 450 millió dollárt előteremteni. ittflLHwn* . ........................... imrzjttMiiiFttiXeJvm'rBBWWTXrifomj i| Ho lland tőke a román cuKoriparuan. A legna­gyobb — 400 millió lei alaptőkével rendelkező — romániai cukorgyárnak részvény többségét meg­szerezte az egyik amszterdami cukoripari érde­keltség. A részvénytöbbség átvételére egy szindi­kátus alakult, melyben részt vesz a Román Hitel­bank és egy romániai magánbank is. Jellemző, hogy a hollandi tőke Lengyelországban is érdek­körébe vont az utóbbi hónapokiban két jelenté­keny cukorgyárat. A nemzetközi nyersacélkartell. Szeptember második felében fog ülésezni a nemzetközi nyers- acélkartell. Közben a kartell júniusi ülésén meg­alakított. bizottsági, amely a féligkész gyártmá­nyok eladási szövetkezeteit szervezte meg, beszá­mol "az eredményről. E tekintetben a kilátások je­lenleg sokkal kedvezőbbek és a vaspiacok szilár­duló irányzata következtében azt hiszik, hogy si­kerülni fog ezt a kérdést simán elintézni. A len­gyel vaemüveknek a nemzetközi nyersacélkaríell- hez való csatlakozásáról folytatott tárgyalások ed­dig semmiféle pozitív eredményre nem vezettek. Legutóbb Berlinben tárgyaltak a lengyelekkel, de ■ezek a tanácskozások sem vezettek eredményre. Ntezcteltérések a lengyel szénkonvenció kér­désében. Varsóból jelentik: Augusztus 1-én bá­rom évre és két hónapra hosszabbították meg a lengyel szénkonvenciót: A konvenció a belföldi piac, valamint az osztrák, csehszlovák és magyar exportpiacok kontingenseit szabályozza a lengyel szénkivitel szempontjából. Egyébként más terüle­teken a bányáknak szabadkezet biztosítottak. Da­cára annak, hogy a konvenciót aláírták, a kontin­genseket az egyes bányák számára még nem álla­pították meg véglegesen és egyes bányák kije­lentették, hogy egy esetleges arbitrázsszerződé&nek nem vetik magukat alá. Németország orosz exportüzletének fellendü­lése. Szov.jetoroszország berlini kereskedelmi kép­viselete az utols ófélévben, amely március 31-én járt le, 526 rendelést eszközölt 145.8 millió arany- rubel értékben és 5044 kötést 106.7 millió arany­rubel értékben. Az egész forgalom 280.6 millió aranyrubel, azaz 100 millió rubellel több, mint az ■előző félévben. Ebből az oroszországi behozatalra esik 156.7 (89.1), a kivitelre 127.9 (94.5) millió aranyrubel. Az ezen számokban is tükröződő nagy fellendülése Németország orosz üzletének elsősorban a 300 milliós hitelre vezethető vissza. Német gépek és tartalékalkatrészek rendelése egy szakmában 59.6 millió rubelt tett M. Villanyos- gépekben és anyagokban szállitolt mennyiség az utolsó félévben 29.7 millió aranyrab el 1 el volt há­romszor akkora, mint az egész 1.925—.te ■:■:• gazda­sági év rendelései. * 155 Vetőm agnemesi tő és Értékesítő R.-t. Szlovenszkői anyatelepe Slovensky Meder vezérigazgató Székács Elemér Telefon: Slovensky Meder 4. Táviratcím: ELEK, Slovensky Meder. Eredeti („rSIÍteLit) Székács-féle őszi búza és őszi Fleischmann rozs vetőmagvak iffiSnil°l‘k w Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk. Magyarországi anyatelep Kompolt (Hevesmegye.), csehszlovákiai anyatelep Slovensky Modor (Tótmegyei) + A prágai értékm.zgáuforgaloniban az üzlet nem volt nagy, de-a hangulat barátságos. A kö­vetkező árakat jegyezték: Nordbahn 5280—5290, Alpine 196—197, Prágai Vas 1250—4260, Skoda 877—879, Poldi 584—585, Berg és Hütten 3210— 3220, Cseh—Morva 6325— 6340, Krizsik 472, Rlng- hoffer 972, Brifani Gépek 55, Aussigi Vegyi 945 —950, Königshofer 3250, Első Pdlsend 3045.-j- A prágai devizamagánf orgalcmban tartott volt az irányzat. London 164.15—184.30, Zürich 651—051.50, Páris 13220—132.50, Róma 183.75— 184.50, Newyork 33.78,50—33.80.50, Berlin 803.60 803.90, Bécs 475.75—476.25.-P Az olmützi terménytőzsdén élénk volt az üzlet. Az uj morva árpa nagy keletnek örvendett, mert sokkal jobb kvalitású az eddigi árpánál. Az üzlet általában mégis lanyha volt, mig tengeri szi­lárd volt. A következő árakat jegyezték: Morva búza 215—218, rozs 205—210, merkantil árpa 170— 180, elsőrendű morva árpa 180—185, zab 150— 155, román tengeri 119—120, Viktória-borsó 375— 450, lencse 330—600, bab 153—160, régi félédes morva széna 42—50, préselt 49—51, takarmány- szalma 33—86, belföldi mák 550—675, holland kö­mény 640—650, búzaliszt 350—354, rozsliszt 810— 315, buzakorpa 109—110, rozekorpa 112—114, rizs 286—288, elvámolt magyar zsír 1530—1535, ameri­kai zsír 1345—1350. + Változatlan a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A terménytőzsde irányzata ma is változatlanul tar­tott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavi- déki búza 30—30.25, dunántúli 29.50—29.75, felső­tiszai 29.75—30, rozs 26.50—26.70, takarmányárpa 23.75—24.50, tengeri 24—24.25, közepes zab 19.50 —00.50, repce 44—45, korpa 17.70—18.26 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő ára? kát jegyezték: Búza 268.25, rozs 215—219, árpa 197—204, zab 199, tengeri 188—190, búzaliszt 34.25—36.50, rozsliszt 31—32.25, buzakorpa 13.75, rozekorpa 15—45.25, Viktória-borsó 44—58, kis ehető borsó 28—32, takarmányborsó 22—23, rep- cepogácea 14.80—15, lenpogácsa 21.20—21.60, szá­razszelet 12.50—13. + A bradfordi gyapjupiacon nyugodt volt az irányzat. A forgalom elég szűk keretek között mozgott. A hangulat ennek ellenére bizakodó és az árbázis szilárd. Az áru általában jó keresletnek' örvend, az árak határozottak, szilárdabbak, mint a múlt héten és Amerika is beállt az érdeklődők sorába. A következő árakat jegyezték: Merino 70 közép 51.50, merino 64 közép 48.50, merino 60 közönséges 43.50; erossbred fésült gyarma{gyapjú 58 közép 49, 56 közép 34. 50 közép 26.50; kamgarn 2—16, 32'fehér 25, 2—16, 40 fehér 26.50, 2—32, 46 fehér 32.50, 2—24, 60 fehér 53, 2—24, 70 fehér 61. — A furcnmgi gyapjupiacon a kereslet az összes fajták iránt jó volt. Nagy forgalom mellett az árak felfelé irányulnak. — A Imrei gyapju- piaeon az augusztus—októberi árut 17.50-neL a november—januári árut 17j20-szal jegyeztek nyu­godt irányzat melleit. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom