Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-07 / 179. (1513.) szám
1927 augusztus 7, vasárnap. •7V\AGfeíR--HTRTi5T> 3 ■■■mag Anglia Kínára nssitefto Japánt A genfi „eredményit Japán máris gyümölcsöztek Keleten — Angliával egyetértésben szigorú demarsot intézett Észak és Dél kormányaihoz - Régi követeléseit száz százalékig érvényesíti — Japán fennhatóság nagy kínai területek fölött! London, augusztus 6. A jrenli konferencia kudarcának a távoli Keleten szenzációs utójátéka volt, amelyből arra lelicf követkéz tetni. liogy — mint már tegnap- jelentettük — Anglia és Japán közeledési terve tényleg előtérbe nyomul. Sanghaiból érkezett amerikai jelentések szerint Japán Kínában úgy északon, mint délen ultimátumszerű követelésekkel állott elő s követelései az 1915-ben 21 pontba összefoglalt követelések megismétlése. A japán követelések nem kevesebbet akarnak, minthogy Mandzsúria és Mongolország közigazgatásilag japán kolóniák mintájára szervezíessék át. más szóval, hogy gyarmatokként Japán fenhatósága alá kerül jenek, mig a kínai nacionalisták Santungtól északra terjeszkedhetnének szabadon. A követelések szerint Kina Japánnak Mandzsúriáim korlátlan terjeszkedést biztositana s Japánnak meg volna a joga arra, hogy Mandzsúriában a vasútvonalaktól nyugatra is épitkezhessen, mig Kina a párhuzamos vasútvonalak építéséről lemondana. Ezenfelül Japán politikai senhatóságot követel a Csangszolin által uralt Peking körüli területeken és azzal fenyegetőzik, hogy abban az esetben, ha a nacionalisták Santungtól északra elönyo múlnának. Santungot megszállta és csapatait megerősíti, hogy észak és dél Kina közé éket verjen. A pekingi japán konzul Csankajszek főhadiszállására ment. hogv a kínai generálissal e követelések azonnal megvalósításáról tárgyaljon. Az amerikai lapok shanghaii levelezői azt állítják, hogy Japán nemcsak Anglia jóváhagyásával állította fel ezeket a követeléseket, hanem Anglia egyenesen Japánra kényszeritette azokat abból a célból, hogy Kínában közvetve a japánok utján fen- hatóságot gyakoroljon. Churchill és Balfour ma nyilatkozik Newyork, augusztus 6. Sir Arthur Wil- lert. a londoni Foreign Office sajtóosztályának vezetője a williamstowni politikai intézetben beszédet mondott a genfi konferenciáról. Szerinte Anglia szükséglete szerint folytatni fogja a hajóépitkezést. Amerika azt teheti, amit akar. Angliának szüksége van a kis cirkálókra, hogy a szétszórt birodalmi részek közti tengeri utakat megvédelmezhesse. Ha Amerika versenyre akar kelni és ezáltal a jövedelmi adót akarja srófolni, ez tisztára az ő dolga. Mindenki tudja, hogy 10 év előtt Anglia el volt vágva az élelmiszer- száUitástól. Ennek nem szabad újra megtörténnie. London, augusztus 0. Feszült érdeklődéssel várják Churchill és Balfour lordok mai beszédeit, amelyekben a genfi konferenciával fognak foglalkozni. Az uj leszerelési konferencia 1929-ben lesz Rapid City. augusztus 6. Coolidge ehlök újságírók előtt kijelentette, hogy 1929-re leszerelési konferenciát kíván összehívni. Ez megmagvarázza. hogy miért nem akarja magát újra jelöltetni. Az elnök hozzáfűzte, hogy reménye szerint talán még elnökségének megszűnése (1929 március 4) előtt adódni fog kedvező alkalom egy leszerelési konferencia egybehivására. de jelenleg nem lehet aktuális ez a terv. Anglia és Amerika egyaránt oka a kudarcnak London, augusztus 6. A Manchester Guardian vezércikkben utal arra, hogv a genfi konferencia letörése két célnak, a fegyverkezés csökkentéséinek és a flottaverseny miatti nemzeti félt-éken vk ed és megszűnésének elérését tette lehetetlenné. A flotta ép i- tést nem fogiák csökkenteni, sőt lehetséges, hogy még fokozni fogják a cirkálóénitkezésf,. Anglia meg lehet elégedve azzal, ha Amerikához való viszonya nem rosszabbodik. A. konferencia kudarca nagy visszaesést jelent. Anglia és Amerika egyaránt oka a kudarcnak. Anglia nem engedett abból az álláspontból, hogy az angol flottának egv pillanatra sem szabad kisebbnek lennie, mint egy másik hatalom flottájának, mig Amerika, tekintet. nélkül erre az angol tradícióra. ragaszkodott ahhoz, hogy az amerikai flotta nem lehet, kisebb egy másik flottánál és hogy az angol—amerikai megegyezés a paritás álláspontján kell ho^v álljon. A nehézségeket csak akkor lehet megoldani, ha egv angol — amerikai háború lehetőségét, amely a megegyezést eleve meghiúsítja, a tárgyalásokból teljesen kizárják. Paris, augusztus 6. A párisi sajtó a genfi konferenciával foglalkozva annak a félelmének ad kifejezést, hogy a flotta szervezkedés és a tenger uralmának kérdése hovatovább az angolszász államok viszonyát, meg fogja rontani. Annak ellenére, hogy úgy Sajó Irta: Móricz Zsi gmond A nagy tornácon ültek az ispánéknál a kerek asztal mellett. A malom még folyton köhög s a békák szorgalmasan kurutyoltak a tóban. Csöndes, tanyai hangulat volt. — Van ezek közt egy operaénekes, — szólt a segéd jegyző. — Kvart, bela, kassza, — felelt az ispán. — Ne beszélj olyan sokat, — mondta a Káplán — siessünk, mert nekem éjfélkor el keli menni. A puli kutya ült a negyedik széken s csillogó szemmel leste a gazdája minden mozdulatát. — Elmenni? — szólt az ispán s leütötte az alsóval az ászt. — Reggel prédikáció. — Reggel még me9sze vau. A fiatal asszony kacagva futott ki a szobából a húgával. A kicsit végre sikerült elaltatni s örült, hogy szabad és tele volt kedvvel és örömmel. Ránézett az urára, akinek egy méh megosipte délután a szeme alját s most furcsán be volt dagadva a fólszeme. — Maga egészen japán lett. Az ispán ránézett a feleségére. — Hát még ha másikat is megszuratom 8 mind a kettő benő. Az asszony megborzongott. Iszonyú módon félt a m éhtől. — Juj. A férfiak nevettek s újra osztottak, Írták & téteket s nem volt diejük még oda se figyelni. — Gyere baba, fussunk körül. Elfutottak a kert kerek utján és eltűntek i bokrok mögött mint feház tündérek. Pár perc múlva lihegve értek vissza." Akkor jött fel az irodából a gyakornok. — Fusson körül maga is Egressy, — kacagott rá nagy fekete szemeivel a Baba. Mihály kézit csókplom nagyságos asz- Sjiony. \z ispán mérges volt s kiitta az utolsó — Egyedül nem, kezit csókolom, de ha velem fut! — Én már szaladtam egyet, maga is csinálja meg. — De akkor velem jön? — Csak fusson, ne alkudjon. A fiatalember nekiindult s mint egy sportfiu, mellére tett öklökkel lendült eh — Csak nem versenyezek vele, — szólt a fiatal asszony — ez elszaladt, Debre lenig meg se ál!L ,A gyakornok kipirulva ért vissza. — Na most jöjjön velem. A lány kacagva süppedt hátra a nagy japán kerti fotelban. — Csak azt akartam, hogy egyszer körülfusson maga is. A fiú lógatta az orrát. — Ejnye. A puli meg se mozdult a széken. Neki az volt a dolga, hogy addig ott üljön, mig a gazdája kártyázik s ezt oly odaadással csinálta, hogy még a füle is, a farka is, a szőreszála is figyelt s a nyelvecskéje féloldalt lógott, mintha nyálazni akarta volna gazdája helyett a kártyát. A segédlelkész kivette az óráját, felállott és szólt: — Nohát én megyek. Kezeit csókolom. — Ne menjen még — szólt kedvesen az ispánná — minek megy már ilyen hamar, még semmi idő sincs. — Reggel prédikáció. — Ó tud maga beszé'lm Az ispán nyújtózott. — Nem adok kocsit. — Nekem muszáj elmenni. És én azt se bánom. Legalább egy órai séta, kigondolom a prédikációt, no. — De makacs, — szólt az ispánná, pohárt az urakkal, de fel sem állt, ülve maradt. Azok elmentek, a hölgyek a kertkapuig kikisértsk őket. Mikor visszajöttek, az ispán még mindig ott ült, de már uj üveg bor volt előtte. Audi a, mint Amerika lei jelentet te. hocv a ióviszonv nem változott, mec. a 'lemos utal arra. hogy máris jelentkezik a kölcsönös bizalmatlan sás. A Temos abban lát.ia a kudarc okát, hoírv Amerika semmiképpen sem volt. tekintettej Anglia vitális követelményének biztosításéra, mig Anglia viszont, nem tudta belátni azt, hogv Amerika sohasem fog felhagyni azzal a törekvéssel, hogv a két flotta egvfor- ma ereiü legyen. A japán sajtó megvan elégedve London, augusztus 6. A japán sajtó nagy elégtétellel veszi tudomásul a genfi konferencia kudarcát és megjósolja, hogv Anglia I /V I/A/f % j Msvf /óv 1 Vife./ VED 1 | KÁRTÓL | és Amerika nemsokára meg fogják kezdeni a fiottaópitkezési versenyt, miközben mindkét állam kénytelen lesz Japán kegyéért versenyezni. miután Japán minden pillanatban abban a helyzetben lesz. hogv paritás esetéit saját flottájával az egyik vagy a másik állam javára döntse el a helyzetet. Károly hívei döntő támadásra készülnek Bratianu ellen London, augusztus 6. A Dailv Express tegnapi számában szenzációs cikket közöl, amelyben némi fényt dérit Károly román extrőnörökös száműzetésének körülményeire. A cikk szerint a herceg elüzgtésének oka nem annyira szerelmi dolgaiban rejlik a trónfosztás, inkább Bratianu bosszumüvének tekintendő. A hercegnek ugyanis az volt a bűne, hogv Románia koronázatlan királya, Bratianu ellen fellázadt. Ferdimánd király gyenge ember volt, ezzel szemben Bratianuék óriási hatalomra tettek szert. A Bratianu-csaiád az ország valamennyi pénzintézetét kezében tartja s kor Iá fiait befolyásuk az udvarnál feljogosította .a család tagjait arra. hogy Románia örökös diktátorának érezzék magukat. A választásokat erőszakkal és pénzzel hajtották végre. Ha szabadválasztások lettek volna, Bratianuékat biztosan elsöpri a népakarat. Ezzel ma mindenki tisztában van Romániában, Bratianuék azonban nem törődnek a közvéleménnyel. Amikor Bratianut legutóbb a parlamentben megtámadták, úgy bánt el politikai ellenfeleivel, mint a neveletlen gyerekek szokása: egyszerűen hátat fordított nekik s feloszlatta a házat. AmikoT egyideig Averescu az ellendiktátor szerepét akarta játszani, Bratianu egyetlen csapással ugv megsemmisítette, hogv vissza kellett vonulnia a politikai élettől. Az önálló gondolkodású és csökön vő/, Károly trónörökös azonban nem akart szói. fogadni Bratianuéknak. Bratianu ugyan megkísérelte, hogy a herceg dacát megtör, ie, de amikor ez nem sikerült, akkor Károly- na:k menekülnie kellett Látszólag Bratianu most minden kártyát a kezében tart. A gver- ni-ekkirályt Isten és Bratianuék félelmében nevelik. A régenstanács tagjai befolyásúéi- küli emberek. Mind e körülmények ellenére azonban Bratianu mégsem érzi magát teljes biztonságban. A belügyminisztériumban 86 ezer iész- véttávirat fekszik, amit előkelő román személyiségek küldöttek Károly hercegnek atyja elhunyta alkalmából. Bratianu a táviratok közül egyet sem továbbított a száműzetésben élő hercegnek, hanem a távirat küldőit titkosrendőrökkel megfigyelt-eti. Bratianu látszólagos győzelme bukásához fog vezetni. Károly herceget a külföldön befolvá-os román nárthiveinek nagy tömege támogatja, s Bratianu ott. nem tudia kellőképpen ellenőriztetni örökös ellenfeleit. Bratianu már saját élete miatt is reszket s egész sereg titkos rendőrrel véteti magát körül. Károlv párthívei eközben a legnagyobb csendben szervezkednek s remélik, hogv egv éven belül megbuktathatják Románia koronázatlan királyát. — Nincs kedvem lefeküdni, — mondta. — Volt-e bál a télen Baba? — kérdezte a gyakornok. — Hogyne, tollas bál! — szólt frissen a kislány. , — Egyse volt? — Nálunk? megszállt területen? — Az ispán nem figyelt rájuk, csak ivott szorgalmasan. — De a szemem jól néz ki, — mondta. — Szegénykém úgy sajnálom, — szólt a felesége s közönyösen nézett a csillagokra. Már a malom is elült, csak a békák s egy- egy álmatlan madár sóhajtozott a bokrokon — Nincs kedvem lefeküdni nekem se — szólt az ispánnéAz ura njra kiürített egy pohár bort. — Kovács Pista volt itt autóval délután — szólt a Baba. — Be se jött. — Ki volt? — szólt az ispán. — Nem Kovács Pista volt? — Dehogy is. Egy szénkereskedő volt. — De szokott idejárni ugy-e ? — Szökött, szokott, ezt eltaláltad. Az ispán megint ivott. Olyan kielégítetlen volt, hogy a puli nyugtalanul kezdett ugrásra készen ál'lani. Érezte, hogy valami lesz. Az ispán ránézett a kis kutyájára. — Sajó. A kutya feszülten várt. — Eredj hozd vissza a vendégeket. A kutya abban a pillanatban ugrott s le a kertbe. — Még mit nem talál ki, — szólt nevetve ay ispánné, aki úgy látszik ugyanarra gondolt — Nem hiszi? Visszahozza. — Dehogy. — Majd meglátja. Nevetve vártak. Baba egész piros lett, mint a bazsarózsa úgy nevetett. A gyakornokra fordult a nevetése. — Egressy nem akar szaladni? — Na megálljon csak. — Könnyű magát jégre vinni. — Nem könnyű, csak egyszer ugrottam be. De egészséges a, — Jól tud szaladni Egressy. — Be is szaladok a városba. — No Szaladjon. —De maga is velem szalad. — Van eszembe . . . — Maga meg biciklizni tud — fordult ellene a fiú. — Igen leszállni jól tudok? — Igen, üvegestül, mindenestül. Csak úgy repült, darabokba. Sírva Szállt le. — Mért nem mondja, hogy bőgtem. — Azt is megtette volna, csak szégyelte. A lány nevetett. — Nem vágatja le a haját Egressy? — Ha maga levágatja, én is. Ahányszor én nyiraikozom, évente négyszer. De magán kipróbálhatná a pusztai borbély is a bubi- frizurát. — Bubi már van. — Vagy eta. — Eton. — Az fiufrizura, lány csak eta lehet. ügy csicseregtek éppen, mint a madarak a fákon. Az ispán unatkozva hallgatta őket s ivott. Egyszer csak lárma van a távolban. — Már jönnek. A nők felugrottak s elibe mentek az uraknak. Hát jön a két fiatalember, a káplán és a segédjegyző. A Sajó egész ide az asztalig kisérte őket. — A fene egye meg a L;.v;.áa'- az árokba guggoltam, ott fogott el, — mondta a káplán é® csak úgy törülgette magáról az izzadtságot. Széttépett volna, ha vissza nem fordulok, Az ispán nem is nevetett, csak osztott. — Ne beszéljetek annyit. A kis kutya már ott volt a helyén, a gazdája mellett 3 "Ayyett. Az ispán osztás közben , ránézett. — Jól van Sajók ám. A kutya vinyogott és nyála véknya csörgött. Röhögött.
