Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-31 / 198. (1532.) szám
v lAtxlCAR'mKiiAlá 1927 augusztus 81, szerda. A halálraítélt Técsőn, végig a csehszlovák-román határ mentében A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkalársároalk szoeiologiüi tanulmánya — Técső vidékéből torzót teremtett a béke- szerződés — Memorandum a népszövetséghez — A helyszínen — Első közlemény — Técső, augusztus 31. Tíz esztendeje csaknem, hogy a nagy háború befejeztével a békét csináló győztes hatalmak képviselői összeültek tanácskozásra s Kczépeurópa térképére uj politikai határokat rajzoltak, amelyek teljesen átalakították az ó Európának a berlini kongresszus után kialakult képét, a 24 európai állam helyébe 42 uj államot s ugyanannyi vámhatárt teremtettek. Olyan kaotikus állapotok következtek be az uj határmegállapitásokra, aminőkre a történelem nem mutat fel példát. Nemcsak a nagy politikai és gazdasági testek törtek szét, hanem a kis közületek, megyék, járások és községek is derékon roppantak, vasútvonalak, amelyek egy-egy gazdasági terület főütőere voltak, két-három ország testére kerültek s apró szakaszokra töredeztek. A gazdasági élet normális vérkeringése ezeken a halálrasebzett részeken a mai napig sem állott helyre. a termelés legalább is ötven százalékkal csökkent, a forgalom megakadt, a legális kereskedelem megbénult s a csempészet burjánzóit fel helyébe. Ahol ezelőtt boldog, megelégedett emberek éltek s teremtettek virágzó kultúrát, ott most az elszegényedés, nyomor és kétség- beesés vert tanyát. A nép már csak csodákban reménykedik s tehetetlenül, ölhetett kezekkel szemléli, miként omlik porba nemzedékek szorgos munkájának minden kultureredmé- nye. Keserű humor csillan fel a békeszerződések egy svéd kritikájában, amely már évekkel ezelőtt elhangzott. „Sok helyütt úgy vonták meg az uj határokat, — mondja ez a bírálat — hogy a térképen megrajzolt vonal a falu derekán szalad keresztül, átmetszi a lakószobát, úgy hogy a férj ágya az egyik ország, a feleségé a másik ország területére került Átszalad a templom oltárán, úgy hogy a pap más ország területén olvassa a Leckét, mint amelyiken az Evangéliumot hirdeti ki híveinek/* Aki azt hiszi, hogy ez a bírálat elnagyolt túlzás, jöjjön ki velünk Ruszinsskóba, a csehszlovák-román határ mentére, tanulmányozza végig ,milyen állapotokat teremtett a határmegállapitás a régi Máramarosmegyé- bsn, mint megy tönkre a megyének két ország területére jutott északi s déli része és akkor megdöbben a tapasztaltaktól, megérti a népnek immár fellázadó keserűségét és természetesnek tartja, ha a técsői járás félszáz- ezer lakosa most utolsó kísérletként a nép- szövetséghez emeli fel szavát. „Még ezt az egy lépést megkíséreljük — írják a iécsőiek ebben a memorandumban — s a tizenkettedik órában kérünk a nemzetek szövetségétől segítséget félszázezer ártatlanul halálraítélt ember számára. Ha ez a lépésünk nem jár eredménnyel, akkor elhárítunk magunkról minden felelősséget azokért az esetleges következményekért, amelyek a kétség- beesett nép lázas elkeseredettségéből bekö- vctkezhetnek.,i A Prágai Magyar Hírlap állandóan felszínen tartotta a técsői határ kérdését s mindig részletesen beszámolt a téesőiek mozgalmának fejleményeiről. Most, hogy szeptember valamelyik vasárnapjára Técső és környéke monstre népgyülést tervez, lekilldöttük munkatársunkat a helyszínére, hogy ott tanulmányozza a kérdést és észleleteiről adjon objektív beszámolót. # A Prágából este kilenc órakor kifutó gyors, amely csaknem teljes 24 órányi vágta- tás után ér el a hosszúra nyúlt republika legkeletibb pontjára, délután két óra tájban a Tisza völgyébe jut, amely itt a magyarság ösz- szefüggő telepterületébe ágyazódik. A széles, nyilt síkság, a nagy alföldnek pereme, lassan összeszűkül, s Huszt alatt a Tisza völgyéhez északról s délről közel nyomulnak a hegyek, az eleinte négy-öt km-es völgy mindinkább keskenyebbé válik s Técső környékén a szat- n: ármegyei Avas hegység kifutó nyúlványai már a folyó medréhez simulnak. Fél öt óra, amikor célhoz érünk. A kedves, rendezett, tiszta kis városka főterén vasárnapi megbeszélést ti ltanak a gazdák. Szép, szálas, magyar emberek, mint a sudárba szökött jegenyék, zamatos, tiszai kiejtéssel mondják a magyar szavakat, amelyeknek az ő szájukból csodálata? zengésük van. Técső, Máramarosmegye egykori técsői járásának közigazgatási és gazdasági központja, régi magyar telepvidék, amelyre csak az utóbbi századokban ereszkedtek alá az északi hegyek közül a ruthének s szivárgott fel délről néhány román állattenyésztő. Bustya- háza, Ujhág, Vájnák, Urmező, Talaborfalva, Csománfalva, Kricsfalva, Ugja, Darva, Bedő- háza, Pálosremete, Ferencvölgy, Kövesláz azok a községek, amelyeken Técső gazdasági vonzása kiterjed. Mind ősrégi magyar telepek, Kricsfalva, Ugja, Darva egykori lakosai magyar kurtanemesek, Pálosremeiének már Í518-ban . református egyháza van. Később megkezdődött a ruszin invázió, amelynek következtében egyes falvak a református hitről a görög katolikusra tértek át s eloroszosodtak. A Kricsfalvay, Darvay családok ivadékai ma már oroszok, bár magyarul is beszélnek, mert a férfiakra a katonaságnál ráragadt a magyar szó. Hát ez volt a magyarság erőszakos elnemzetlenitő politikája, igy lettek tősgyökeres magyar családok orosszá, románná, szlovákká a népek nagy keveredésében, a síkság s a hegyvidék peremén. Técső megtartotta magyar jellegét mind a mai napig. Az 1910. éves népszámlálás adatai szerint a község 5910 lakosából 4482 volt a magyar, 855 a ruthén s 434 a német, a régi német telepesek ivadékai. Técsőn tehát a lakosság 72 százaléka vallotta magát magyarnak 1910-ben, ugyanennyi még ma is magyar, mindazonáltal az 1921-es népszámlálás a magyarság arányszámát lenyomta a 72 százalékról 20 szazélék alá! Pedig a faluban ma is mindenki magyarul beszél, magyarul tanítanak a református s a katolikus elemiben, csak az állami iskolában ruthén a tanítási nyelv. Kísérőmmel megindulok a Tisza partjára, amely egy kődobásnyira van a község végső házaitól s amelynek itt folyó szakasza két országot, Csehszlovákiát és Romániát választja el. A helyszínén akarom tanulmányozni a helyzetet s ott akarom meghallgatni a té- csőiek sok nagy baját, panaszát. (Folytatjuk.) így fiatalít és szépít a S Corall -créme ööFalí-puder Corall -szappan FSIeraknl n C. 3. R. rémséf: VoriJs Rák gyógytár, Brafislava. Teljesen átdolgozzák az ipari kamarákról széló jawaslatot Prága, augusztus 30. A Loko Press jelenti: A kereskedelemügyi minisztériumban újjászervezett ipari ügyosztályban fogják ezentúl kezelni a kereskedelmi és iparkamarák ügyeit, amelyeket eddig a tőzsde és az állami szállítások agendáival egyetemben önálló osztály intézett. A minisztérium uj törvény tervezetet készít elő az iparkamarákról. Ezt valószínűleg a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslattal egyidejűleg fogják bemutatni, vagy pedig közvetlenül utána. A tervezet legfontosabb problémája a választási rend kérdése. Ugyanis azt kell eldönteni, vájjon a delegációs rendszert alkalmazzák-e, vagy pedig a kinevezési rendszert. Az első esetben az igazgató tanácsba (správní ko- mise) az egyes érdekcsoportok maguk küldenek ki képviselőiket előzetes választás alapján, a második esetben előzetesen eldöntendő, vájjon közvetlen, közvetett, vagy arány- számszerinti választások vezetendők-e be. A kamaratörvény 1922-ben kidolgozott tervezete a változott viszonyok miatt, valamint az ipari társulatoknál az arányszámszerinti választások körül szerzett szomorú tapasztalatok következtében lényeges átdolgozáson fog keresztülesni. A közigazgatási reform is befolyással lesz a tervezet kidolgozására. Az érdekelt körök igyekeznek odahatni a kormánynál, hogy a kamarákról szóló törvényt szorgalmazza, úgy hogy az még 1928 tavaszán vágy őszén a parlamentben letárgyaltassók és 1929 január elsejére érvénybe is léphessen. K^SMSSH Kifürkészhstetlen okkult tünemény volt a kotterbachi csoda — mondja egy kiváló prágai orvos Beszélgetés a Kotterbachom járt Simsa dr. idegorvossal — A tudomány képtelen megmagyarázni a kotterbachi jelenségeket Prága, augusztus 30. Két héttel ezelőtt kiküldött munkatársunk jelentése alapján beszámoltunk azokról a csodálatos, felfoghatatlan eseményekről, melyek a sze- pességi Kotterbach falucskát egy ritka szenzáció színhelyévé avatták. Mint emlékezetes, augusztus 12-én a Kossányi kotterbachi főerdésznél vendégként tartózkodó Pirtó Tibor, Pirtó nagytapol- csányi telekkönyvvezető tizenhároméves fia személye körül különös dolgok játszódtak le. A kisfiú éppen kinn horgászgatott a pataknál unoüa- bátyjával, Kossányi László egyetemi hallgatóval, mikor egyszerre kövek repültek feléjük, anélkül, hogy a rejtélyes kődobálót kikutathatták volna. Mivel a kődobálás nem akart megszűnni, bementek a közeli porácsi vendéglőbe, miközben az országúton egyre hullottak rájuk a kövek. A vendéglőben, ahol senki sem akar hitelt adni elbeszélésüknek, a kődobálás rövid megszakítással folytatódott és most már az egész falu színe előtt repültek a kövek, melyek azonban senkit sem sértettek meg, bár testet értek. A csodák sorozata A csodálatos játék azután otthon Kotterbach- ban, Kossányiék házában egész éjszakán át tartott. A kövek a bezárt ablakok dacára is hullottak, a főerdész ásványgyüjteményének darabjai az díványról felugrottak és nagy zajjal leestek, de átrepültek a másüi szobába is. Másnap reggel még különösebb dolgok történtek. Kártyacsomók felemelkedtek a levegőbe, aztán a bámuló néplömegben szóródtak széjjel, ajtók önmagáktól bezárultak, a kulcsok az udvarra repültek, serpenyők kerültek a földre, — vasárnap pedig, ami- • kor Kossányiék a templomba indultak, pénzdarabok hullottak alá, 10, 20 filléresek, egykoronások, végül pedig a husz- koronás bankjegy. Jellemző volt, hogy a csoda csak addig tariott, amíg a kisfiú Kossányiáknál tartózkodott. Mihelyt onnan elkerült, ha csak a szomszédba is, a zenebona megszűnt, mikor pedig apja végleg oaza- vitte Nagytapolcsányba, a kotterbachi csoda teljesen végétért. Híradásunk bejárta a köztársaság összes lapjait, természetesen a prágai sajtót is és ennek révén értesült a rendkívüli eseményekről Simsa ^ János dr., ismert prágai ideggyógyász és a lelki betegségek szakorvosa, aki a hir elolvasása után nyomban vonatra ült és elutazott Kotterbachba, hogy a történtekről saját maga szerezzen meggyőződést és szaktudása, valamint tudományos kutatásai alapján leszűrje az eset következményeit. Simsa dr. szombaton érkezett vissza Kotter- bachról több napi ott-tartózkodás után. Azonnal megérkezése után fölkerestük a kitűnő tudóst prágai lakásán és megkértük, hogy adjon tudományos felvilágosítást a kotterbachi jelenségekről. — Mint tudja, kezdte Simsa dr., — a közhiedelem az volt, hogy az egész kotterbachi csoda nem egyéb tömegszuggesztiónál. Nos, ez az álláspont tarthatatlan. Körülményes vizsgálódásokat folytattam s a tömegszugesztió legparányibb előfeltételére sem bukkantam. — Mi volt hát akkor a kotterbachi kődobálás? Mit mund az okkultista hipotézis? — Ennek, sajnos, tudományos magyarázatát nem tudjuk adni. Sem a vegyi, sem a fizikai tudomány errevonatkozólag nem tud "ekünk felvilágosítást nyújtani, mert teljességgel kívül esik mind a kettőn. A kotterbachi csoda — maradjunk más híján ennél a szónál — elsőrendű okkult jelenség volt véleményem szerint. Csak az okkultista tanok tudnák magyarázatát adni, de ezek a tanok maguk is hipotéziseken, teóriákon alapulnak, amelyeket talán évszázadok múltán fog megfejteni, illetve bebizonyítani az emberi képesség. = Az okkultieta tanok pedig mely magyarázatát adják a jelenségeknek? Az orvos kissé élesen rámnézett, azután megfontoltan mondta: — Előre kell bo átanom, hogy én magam ideggyógyász vagyok, aki elsősorban a pszichoanalízis eredményeit veszem igénybe működésem kifejtésinél, sőt csakis ezeket. Azonban — mint természetszerűleg következik!, — tudományos szempontokból és okokból a különféle tanokkal is foglalkozom, okkultizmussal, spiritizmussal, de — hangsúlyozom, — anélkül, hogy magamévá tenném azokat. Nos, mint már mondottam, a kotterbachi csoda okkult jelenség és pontosan olyan jellegzetességeket tüntet fel, aminők hasonló esetekben másutt is mutatkoztak már. = Mi okozta ezeket a jelenségeket? — Kifürkészhetetlen. Bizonyos, hogy az ilyenfajta jelenségek túlnyomórészt liz-tizenkétéves fiatalokon keresztül nyilvánulnak meg, mint ebben az esetben is. Ifjú, hogy úgy mondjam, romlatlan, naiv pszichén keresztül és tréfásan, incselkedő kedvvel. Az egész koPerbachi jelenség a tréfa jellegét viseli magán. A kő repült és talált, de nem ütött meg senkit — elég volt egy halvány, futó’agos kívánság: no, most pénz hulljon alá az égből és alig egy perc: pénz hullott alá az égből. Mellesleg mondva: a kövek bebizonyithatóan a kotterbachi vidék kövei, a pénzdarabokért pedig jelentkeztek a — károsultak. — Miért nem sértettek meg senkit sem a meg'ehetősen nagy és súlyos kövek? A dematerializáció misztikus törvényenkiviilisége — Mert ezek a kövek nem tartoznak a fizikális törvények alá. Ezek a kövek demateriali- zált kövek voltak, amelyek újból materializálódtak. A dematerializált kövek, — amelyek nem a fzikai törvény gyorsaságával és a nehézkedési törvény alapján repültek, — csak körülbelü1 harminc centiméternvire váltak lá’hatóvá leesésük, vagyis rematerializációjuk előtt. A demaferiali- záció egy bizonyos éterikus, aíomiku= állapot, — láthatatlan és érzékelhetetlen. = Mi okozhatja a dematerializációt? — Az emberi lélek — nem a halottak szelleme. Az öntudat alatt működő emberi lélek, mely i'-alkodik az anyag fölött, halhatatlanul és leküzdhetetlenül. ügy kell ezt elképzelnünk, hogy az emberi lelkek függő viszonyban vannak egymással és egy hatalmas kollektív lelket alkotnak. Mindegyikünk, ön épp úgy mint én, egy nagy organizmus tagjai vagyunk, atomok a molekulában, csillagok a csillagrendszerben. Ez a nagy organizmus uralja a természet erőit és csodákat müvei — helyettünk. — hogyan forgathatta fel ez a — ez a titokzatos erő a szobát? — A legtipikusabb telekinézis. A tárgyaknak a távolból való megmozgatása pszichikai utón. Az indus joghik rég birtokában vannak ennek a képességnek. A mi esetünkben, mely ismétlem, az incselkedő tréfa jellegét viseli magán — éppen ellenkezően, titkos vágyak munkálkodtak, titkos kívánságok, mig a tudatos óhajok, sőt a koncentrált akarattal kimondott parancsok is csak kudarcot vallottak. A többi pedig: a tárgyak repülése, pénzek eltűnése és hullása, a bezárt ablakokon, menyezeten keresztül való kőhullás: mindez nem egyéb, mint okkult dematerializáció. = Mégis: miért éppen a kis Tiborhoz fűződik mindez, mi okozta, hogy éppen Kotterbach- ban játszódjék le mindez? Simsa dr. hosszasan elgondolkodott s lassan felelte: — Titok. Ma még titok. A kis Tibor egészséges, erős idegzetű, szintúgy az egész Kossáuyi- család. Azonban, hogy ezt megmagyarázzam, nem tehetek mást, mint hogy rámutassak arra, amit fentebb mondottam: Nem mi, hanem a kollektív lélek uralja a természet erőit s öntudatunk alatt nem a mi akaratunk érvényesül. Ekkor páciens lépteit véltem hallani a szomszédos várószobában és Simsa dr.-nak köszönetét mondva felvilágosításaiért, elbúcsúztam tőle. Mikor a lépcsőn lefelé haladtam, egyetlen mondattal igyekeztem lehűteni forró fejemet, azzal a mondattal, amit a tudós orvos elővigyázatosan elő- rebocsátott: „Az okkultizmus maga is csak hipotéziseken és teóriákon alapul". Ez megnyugtatott. A sikkasztó prágai banktisztviselő megmérgezte magát Prága, augusztus 30. A napokban jelentettük, bogy >egy prágai nagybankban ötvenezer dolláros sikkasztás történt. A nagyarányú sikkasztást Honka-Haufek, a bank beváltó osztályának egyik tisztviselője követte el. A tisztviselő azért élvezte elöljáróinak nagy bizalmát, mert a banktisztviselők sztrájkja idejérf mint sztrájktörő nagy szolgálatot tett az intézetnek. A Rudé Právo jelentése szerint a banktisztviselő ellen kiadták az elfogatási parancsot, de már nem foga na to- sithatták, mert a sikkasztó a napokban megmérgezte magát. A nagyarányú sikkasztásra úgy jöttek rá, hogy Honka-Haufek nem tért vissza nyári szabadságáról, mire rovancsolást rendeltek el nála. A nagy bankot nem érte kár, mert az öngyilkos tisztviselő családja megtérítette az elsikkasztott' összegek "é
