Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-25 / 193. (1527.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K6 Egyes szám ára 1*20 K£ A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkoí nCLpilcLpjQ Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Fúriák .(□) Azt mondják rólunk, hogy politikus xiemzet vagyunk. Mindenesetre van bennünk ma is annyi józanság, hogy megállapítsuk: Rothermere lord akciója egyelőre aligha fog változtatni a középeurópai helyzeten. Aminthogy nem hozott változást a csehszlovákiai magyarság magatartásában sem, amely — a magyar közvélemény politikai érettségéhez és törvénytiszteletéhez híven — határt tud szabni a realitások és a bármennyire is tiszteletreméltó, de végeredményében Európának mindössze csak részleges közvéleményére támaszkodó kezdeményezés között. A csehszlovákiai magyarság feszült figyelemmel és őszinte hálával fogadta, hogy végre az európai fórumon szó emelkedett az ő eltemetett igazsága mellett, de távol állott tőle még a gondolata is annak, hogy politikai kalandokba bocsátkozzék, vagy akár csak a fantáziáját engedje zabolátlanul szabadjára. Nem, mert a Csehszlovákiába zárt magyarság tisztában van vele, hogy a dolgokon ő maga nem változtathat és egy reviziós mozgalomból a legtávolabbi vonatkozásban sem veheti ki részét: tiltják ezt az uj impérium szabta korlátok, de tiltják azok a korlátok is, amelyeket maga állított saját életének nyugalma, biztonsága és államalkotó képességének meg- íáínadhatatlan presztízse érdekében. Olyan igazságok ezek, amelyeket senki józan itéletü ember nem vonhat kétségbe. És aki a Rotkermere-akcióval kapcsolatban követ vet a csehszlovákiai magyarságra és sajtójára, az hiján van a politikai lelkiismeretnek és az igazságos judiciumnak. A kövek mindenesetre sűrűn hullanak. Az 1919—1920-as évek forradalmi pszihózisa újra föllángolóban van és koncentrált támadás indul a magyar kisebbségi élet minden szakasza és őrállója ellen. Nem beszélünk arról a sajtóról, amely álarcát levéve, a gyűlölet, a gyanúsítás és de- nunciálás nyilait záporozza mindarra, ami nem vele egyazon „magyar“ politika, azaz alacsony szervilizmus a neki aranyakat hullajtó Prágával szemben. Csak természetes, hogy ez a sajtó él a nagyszerű alkalommal s fejest ugrik a most fölállított „lojális" kategóriába, amely hivatása és rendeltetése pénzre váltott lényege. Ez a sajtó, amely egyik legsötétebb fejezetét adja kisebbségi históriánknak, nem érdekel bennünket. Megdöbbenéssel kell azon-! bán olvasnunk egyes cseh lapokban, mint pél- j Paris forradalmi tüntetéssel reagált Sacco és Vanzetti kivégzésére A kommíin után először jelent meg a barrikád a nagy bou'^vardon - Őrjöngő rombolás, véres utcai harc a francia főváros szivében — Forradalmi elemek rendszeres munkája szítja a tüntetéseket — Pár is, augusztus 24. Amint előrelátható volt, Sacco és. Vanzetti kivégzésének hatására világszerte hatalmas hullámzás támadt, amely nagyarányú tüntetésekben, véres demonstrációkban robbant ki. A genfi hétfő estén lezajlott véres események kedden este Párásban és Lipcsében ismétlődtek meg s több súlyosan sebesült áldozatot követeltek. A forradalmi jellegű eseményekről az alábbi távirati jelentéseink számolnak be: fejjen ütközet Párásban Paris, augusztus 24. A Sacco és Vanzetti kivégzésének hírére megrendezett tömeg- tüntetés este kilenc óra tájban óriási tömeget gyűjtött a nagy boulevardra, amelyet legalább 100.000 főnyire lehetett becsülni. Miután a rendőrhatóság a tüntető megnyilvánulásokat betiltotta, már nyolc óra tájban erős rendőrosztítgok kísérelték meg, hogy a boulevardra vezető utakat elzárják. A tömeg azonban olyan hatalmas volt, hogy átnyomult a rendőrkordonon. Röviddel kilenc óra után a Maiin előtt s a Faubourg Montmartre sarkán a tüntetők s a rendőrség között már összeütközésre került a sor, mivel a rendőrség meg akarta akadályozni a tüntetőket abban, hogy az Egyesült Államoknak a Boulevardon levő főkonzulátusa elé vonuljon. Csakhamar bebizonyult, hogy a kivezényelt rendőrosztagok gyengék a rend feutartására. A feldühödött tüntetők több rendőrt megrohantak s a földre tepertők őket. Az összeütközés alkalmával igen sokan sebesültek meg. Tiz óra tájban a tüntetők egyre növekedő tömege miatt a helyzet nagyon komoly jelleget öltött. A rendőrségnek hirtelen kiadták a parancsot, hogy a boulevardot tisztítsa meg, amire a rendőrosztagok szokatlan nyerseséggel rontottak be a sürü tömeg soraiba, akik között ártatlan járókelők is voltak. A kávéház-u,teákat, amelyek számos kiváncsival s békés vendéggel voltak tele, a rendőrök valósággal rohammal vették be, miközben a megrémült, megtámadott emberek nagy száma esett a földre s szenvedett súlyos sérüléseket a rajtuk átgázoló rendőrök lábai alatt. Mintegy félóráig tartott a borzalmas kavarodás, tusakodás, amelynek mindkét részen több súlyosan sebesült áldozata van. Végre sikerült a bculevardot megtisztítani, a tömegeit az oldalutcákba szorítani és szétoszlatni. A kávéháztulajdonosok gyorsan bezárták üzlethelyiségüket s leeresztették a vasredö- nyöket. A világszerte ismeretes Mónii® Rouge mulatót erős rendőrosztag őrizte. Kilenc óra tájban egy mintegy 200 kommunistából álló tömeg ostromot intézett ellenük. Valóságos kőzáport zúdítottak a rendőrökre s igy be tudtak törni az épület belsejébe, amelyet teljesen elpusztítottak. A nézőtér székeit Ielszakították, darabokra törték, a nagy tükörablakokat kövekkel bezúzták. Tiz óra tájban automobilokon erősítések érkeztek és csak ekkor sikerült a csgjnokot a rombolóktól megtisztítani. A szakszervezeteknek az amerikai követség épülete előtt tervezett demonstrációját nem tarthatták meg. A rendőrség már nyolc óra tájban a követséghez vezető összes utakat az épülettől egy kilométernyi távolságban elzárta. Erre a szolgálatra 5000 rendőrt vezényeltek ki, akik mind élesre töltött fegyverrel voltak felszerelve. A követség! épület kertjében gépfegyvereket állítottak fel. Ezek az előkészületek megakadályoztak minden rendzavarási kísérletet. dául a nívós Lidové Novinyben olyan utszéli hangú támadásokat a magyarság és a kötelességét becsületesen teljesítő magyar sajtó ellen, aminőkre még a túlzón nacionalista szlovák sajtó sem ragadtatja magát. Hogy ez a rossz helyről sugalmazott lap különösen velünk van megakadva, holott az egész akció során egyetlen esetben sem kerültünk a törvényes renddel összeütközésbe s egyetlen esetben sem kobozták el lapunkat, legjobb bizonysága, hogy vagy oktalan gyűlölet, vagy gonosz ártó szándék vezeti már a kezeket. Gyűléseken, nyilatkozatokban egyre zuhognak az ütések a magyarság testére. A szenvedély, az elvakultság újabb jogfosztásokra tüzel. Egy pozsonyi agrárlapban ma már arról olvasunk, hogy a szinmagyar délszlo- venszkói városokban érvényesíteni kell a szlovákság jogait, azaz visszaszorítani a magyarságot. És vannak egyéb jelek is, amelyek kisebbségi kálváriánkon újabb stigmákat ígérnek. A magyarság nyugalommal és méltósággal áll a méltatlan támadások kereszttüzében. Az a sorsa, hogy ártatlanul szenvedjen az igazságért, amelyért nem is önmaga szállott' síkra. Az a sorsa, hogy amikor orvoslást várt kisebbségi élete ezer vérző sebére, akkor A „Provinz" is megmozdult De nemcsak a frairuoia fővárosban, hanem m ország számos jelentős ipari ceSDtrumábaai ráJltott ki forrajdalloimszetrii eseményeket a hostorai kivégzés. ■Bordeauxban az amerikai konzulátust erős remdőroeztog Védeltoezte. ennek ellenére a tömeg a* épület elé nyomult s ott hangos és gyalázkodó felkiáltásokban tört M Am'eírűk’a ellen. A szakszervezeti házon, a zászlót félárbócra bocsátották. —■ Toultomhían a szocialista városi vezetőség rendelte el, hogy a városházára kitűzött zászlót félárbócra bocsássák. — Br estben a szakszervezet felszólította a kikötömunká- sokait, hogy szeptember 19-én, amikorra aj amerikai légionáriusok megérik erősét tervezik, szüntessék be a munkát s akadályozzák miéig az amerikaiak kihajózását. — Roncsában a kotmlmiumista párt nagy tiltakozó gyűlésit hívott össze, amelyet a város vezetősége megtiltott. A tüntetők s a lovasrondörrik, meg a csendőrök között valóságos utcai hárem került a sor, auiieűy egy óra hosszat tartott s mindkét oldalion számos súlyosan sebesült áldozatot követeltSzámos letartóztatás történt. — Liliében a szocialista polgármester a városi tanács megbízásából levelet irt a belügyminiszterhez, amelyben (közölte, hogy Lilié városa szepftember 19-én az amerikai vendégeik semmiféle iinneplliéie'én részt nem vesz e ezen a napon Sacco és Vanzetti meggyilkolása miatt érzett gyásza jeléül a városháza zászlaját félárbócra bocsátja. — TroyeSbe-n nagy kommunista tömeg vonult az internackxnálá éneklése köziben, a város belsejébe, ahol összeütközésekre került a sor. — Lyllcben mintegy 5000 főnyi tüntető tömeg! igyekezett a R/home-hMon át a ti'takozógyillésre, a hidat azombam élzárttáík, amire vad verekedés kezdődött. A tüntetők a villanyosokat felforgatták. A lylfei szocialista párt végrebajtóbíizottsága felszólítást ' intézett a szocialista városi tanácshoz, hogy tagadja meg az amerikai légionáriusok fogadtatására kiirt kölcsönt. — Toulouseban mintegy ezer tüntető az initemacdonáítét énekelve s Amerikát gyalázva vonult végig az utcákon. Több helyütt heves összeütközések voltok. A tüntetők a mozikba is benyomultak s megakadályozták az amerikai filmek előadását. — Montpeőiierfoen a kommunista gyűlés után két bombát vetettek, amelyek egy rendőrtisztet megsebesítettek és nagy’ károkat okoztak. — Lyonban megakadályozták a villanyosforgnK mai, amennyiben az összes váltókat cementtol használhatatlanná tették. A kivégzettek temetése Newyork, augusztus 24. Amerika aránylag nyugodtan fogadta a halálhírt. Sacco és Vanzetti hívei ugyan több helyütt rendeztek tiltakozó gyűlést, de nagyobb kihágásokra nem került a sor. Ha a rendőrség készenlétben van és többször be is avatkozott, ez abból az idegességből magyarázható, amely a hatóságokon a bombamerényietek óta erőt vett. Sacco és Vanzetti temetésére vonatkozólag még nem történt intézkedés. A Sacco és Vanzetti védöbizottság mégis azt újabb sebekkel borítsák elgyötört testét. A magyarság nem fél a fenyegetéstől, nem tart az uszítástól, mert tiszta a lelkiismerete és a napfényen ragyog az igazsága. Csak tomboljon az izgatás, fenekedjék az uszítás, csattogjanak a rossz lelkiismeret fegyverei. Mi, ha áldozatokat is fognak követelni sorainkból, nem tántorodunk meg pillanatra sem és bár az állam és a törvényes rend alapján állunk, sohasem leszünk abban a szolgai éltelemben „lojálisak", hogy megtagadjuk a magyarságunkat és lemondjunk szerződésekben biztosított kisebbségi jogainkról. Viszont azt sem állíthatja, senki, hogy a magyarság valaha is kísérletet tett volna az állam megbontására s egész kisebbségi politikája abban merült ki, hogy törvényes jogai megtartásáért, illetve visszaszerzéséért harcolt. De az uszítok vigyázzanak, mert aki a szenvedélyek fölkorbácsolásával vihart vet, az vihart is arat. Már pedig a vihar megzavarja a munkát, a nyugodt államéletet és minden uj seb, még ha kisebbséget ér is- magának az államnak a testét gyöngíti. Égy nagy igazságosztás és nivellálás emelkedett szándéka, a kisebbségi politika becsületes revíziója, mindenesetre politikus válasz lehetett volna a lord felé. De a szlovenszkói politika intézőiben — sajnos — kevéssé vannak meg az ilyen erkölcsi és szellemi kvalitások. íme, újra fölszabadultak a fúriák és készítik az uj anyagot Rothermere lord és az angol parlamenti delegáció részére. Nal számunk t© oldal 193. (1527) Kém • CStttörtÖk « 1927 augusztus 25 éh ■— ——n w mm HnanaHmamw^ra
